Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-05 / 36. szám
-Co)- nak. A’ Császár nem lepi ezeket által , ha az által nem kénszerittetik, hogy ezeken mások által nyomakodnak. E’ szerént egy Országlószék sem fenyegettetik, egy sem veszedelmeztetik. Egynek sintsenek sem indító okai sem fogásai , hogy magát Frantzia országi ellenségének Lenin kinyilatkoztassa. Ezen birodalomnak állapotja más nemzetekére nézve, semmiben meg nem változott. A1 fő más , az állapot az előbbeni. Ezeknek a környúlállásoknak megfontolására szolgáltatott nékünk okot a" Congressus' nyilatkoztatása, mellyek a következő közönséges észrevételek által is fundamentomosittatnak :“ „Az 1813-dik és 1814-dik esztendőkben , népeiknek vélekedéssekhez kapaszkodván öszszeszövetkezhettek a Fejedelmek Frantzia ország ellen, minthogy azok, a kik hadakozást kívántak, olyan szerentsések valának, hogy a népekkel elinthessék, hogy nékiek hasznok volna abba, ha Frantzia országnak igazságtalan kívánságai ellen verekednének. Most semmi afféle kívánságai Hintsenek Frantzia országnak a mi őket rettegtethetné. A Császár új külső és belső Systemával tért viszsza azon hellyről, melyre magát elvonta vala 5 a1 mi a1 külsőt illeti, a1 nagy birodalomról való minden képzelődésről le mond ; a1 belsőt a1 mi illeti, ezen tekintetben egy szabad Constitútziót akar behozni. — „Nem ment füstbe semmi tapasztalás. Tizennégy esztendőkig való bámulásra méltó szerentsék után, Európának a1 békességre és a1 népeknek a1 függetlenségre való türekedéssek által, a1 Császár megakadályoztattatni szemlélte magát. A1 Bourbonok esztendeig tartott gyenge országlás után, al nemzeti hajlandóságtól, a1 melly kezességet kivánt, elhagyattatni láttákmagokat. Az állandóság tehát nyilvánságosan azt illeti, valamint Frantzia országban úgy az egész Európában, a ki Európában ezt a’ függetlenséget megbetsűli, ’s a ki a’ szabadságot Frantzia országnak megadja. A’ Császárnak semnai egyéb ezelja nem lehet ennél. Az ő új állapotja új tulajdonságot (charactert) ad az ő országosának. A1 nagy elmésség (Genie) a1 Századdal viaskodott. A1 Század vala a1 győzedelmes. A1 zsalfaság meg akarta tsalni a1 Századot, de ez kitanulta annak mesterséges szövevényeit é s őtet zavarodásba hozta. A1 nemzeti igazságosság és egyenesség, aj valóságos megmentő eszközök. A’ Császár tehát azt akarja most, a1 mit az idegen népek akarhatnak ’s a1 mit Frantzia ország akar. Ha őtet a’ Fejedelmek megtámadják , nem fognak olyan környűlállások közzé helyheztetve lenni , mint 1813-ban voltak. Eszközeik elszakadnak, vagy magok ellen fordúlnak. Ha a’ Császár megtámadtatok , ő is éppen ily kevéssé főgázon környűlállások közzé helyheztetődni, mint 1814-ben volt. Azok, a’ kik akkor tölle eltávoztak, most minnyájan haza tsatolják magokat. Az ős akkori szunnyadássoknak fundamentoma mostani buzgólkodássoknak fundamentoma leszen. Ne tsalja meg magát az ember; a Bourbonoknak ezen utolsó időbéli oltalmazóik nagy részint azért oltalmazták őket, hogy gyengeségeket a szabadságon fundáljákmeg; ez a gyengeség pedig, midőn az ő arról való képzelődésseket felyűl haladta, megtsalta az ő reménségeket. Azok a’ princípiumok ellenben , a mellyeket ők szerettek, éppen azon erő által tudáltattak meg, melynek nagy kiterjedésétől féltek. Ez az erő szentnek teszi a’ képviselői Systemát, a’ tisztviselőknek számadással való tartozássokat , a szabad akarat szerént való bánásnak határok közzé való szorittatását, az személyes, aj nyomtatás, ’s az istent tiszteletbéli szabadágot, és ők magokat ezekért egygyesíteni egy szempillantatot sem fognak késedelmezni. Ha a’ Bourbonok a’ magok országlássokat nemzetivé tenni (nationizálni) akarták volna , még országolnának. A’ Császár nemzetivé teszi a’ magáét. E’ megrázkodhatat-