Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-05-16 / 39. szám
5oo rek’ segedelméhez számot tartok. Kelt Montevideóban, Jan. 20-dikán , 1817-ben. —kis Le Cor Fridrik Károly) II. Sebastian Pintos de Aranja Correa, Major Generális, ’s a’ t. Montevideo városának lakosai . Meggondolván, hogy ezen városban ’s vidéken némely emberek azt a’ hamis hirt hallván, hogy a’ Portugallusármáda őket a’ magok eddig való vélekedéseikért számadásra fogja vonni, vagy pedig magános roszszitártást fog rajtok elkövetni , lakhellyeikröl eltávoztak, és hogy mások, ugyan azon hibás gondolkodástól indíttatván, a’ lakosok között panaszoskodást és egyenetlenkedést okozó, ’s a’ közönséges tsendességet és bátorságot megháboritó erőszakoskodásokra vetemedtek; mind ezekre nézve . Excellentziája , a’ tartomány’ Főkapitánya Le Cor Fridrik Károly, ezeket rendeli : — 1). Mind azok, a’ kik valakit a’ maga eddigvaló politikai vélekedésiért , vagy pedig azért , hogy ezen polgári hadakozásban ez vagy amaz részszél tartott, szóval megmotskol, vagy tselekedettel megbánt, minden kifogás nélkül, keményen megbüntettessék, sőt ha a’ környűlállások úgy kivánándják, javaitól is megfosztattassék — 2). Mindenek, a’kik ezen városból elszaladtak, akár mi féle hivatalokat viseltek is az elöbbeni külömbkülömb Országlások alatt, ezen városba, minden kifogás nélkül, viszsza térhetnek; a’ portugallus seregek őket védelmezni fogják; ’s minnyájok meggyőződöttek lehetnek affelől, hogy őket senki semmiféle előbbeni politikai vélekedéseikért semmi számadásra vonni nem fogja. Költ Montevideóban, Jan. 22-dikén 1817- ben. — „Sebastian Pintos de Aranja Correa. Valamint régebben Rio Janeiróval történt, úgy már most Alentevideónak szabad kikötőhellyé lett hirdettetése, nem kevés rövidséget fog okozni a’ Buenos-Ayresi kereskedésnek, a’ hol igen nagy vámot kéntelenittetnek fizetni az idegenek portékáiknak beviteliért. Egy Barcelonai Amerikai ’s egy Havrel Frantzia kereskedő hajó , Montevideónak elfoglaltatása előtt tsak kevés napokkal érkezvén meg a’ Buenos-Ayresi kikötőhelybe, a’ nagy vám miatt azonnal el akartak onnét evezni, de megtartóztatták őket, ’s mind addig el sem botsátották onnét, míg, mint vasmatskapénzt, egész terhektől 5 per Centet le nem tettek. A’ mi egyéberánt a’ Montevideói történeteket illeti, ezen tekintetben egész végig telyes neutralitással viselték magokat a’ Buenos-Airesiek. Artigas ellenben még most is folytatja a’ Brasiliai szélső tartományoknak határaikra való betsapkodást. Spanyol Ország. Már a’ Madridból Aprilis’ 22-dikén indult levelek is emlegetni kezdették, hogy Portugalliában hadi készületek teleltetnek, és hogy Andalusiában, Extremadurában, ’s Leonban jó forma számi Spanyolseregek gyüjtettek öszsze. — Extremadurát a’ haramia tsoportok is nagyon rongálják. — A’ Kataloniai békételenkedés’ tüze eleinten Karthagenára ’s Galliziára is kiterjedni látszott, hanem, mint az újabb levelek erősstk, valamint amott úgy ezekben is minden fontos következés nélkül maradott. — Ferdinandus királynak az Országbalett viszsza érkezésétől fogva, ez a’ Kataloniai, már az 5-dik, szerentsésen kinyilatkozott ’s elhárittatott öszszeesküvés vala. Az elsőt Generális Mina intézte volt el Pamplona várának elfoglaltatására. Ő hazájából való elszökés által tartotta meg életét. A’ másodikért Purker életével fizetett Gallitziában. Renovates ugyan elszökött, de czimborással megbüntettettek. Egy negyedik, a’ melly Falineiában nem régen főzetett vala, még a’ hamu alatt megoltatott. Már nintsen semmi kétség alatt, hogy Lacy, ezen Ka