Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-06-10 / 46. szám
a’ Catholicusok’ ügyére nézve is kevés idő alatt történt nagy megváltozását. Tudjuk a’ múlt esztendőkbéli újságokból, hogy a mikor ugyan ez az ügy a’ Parlamentumban utóbbszor fennforgott volt és viszsza vettetett, éoo kérőlevelek jöttek volt be ellene külömbkülömb Anglicana gyülekezetektől az alsó házhoz, ’s még is az ő ügyek ugyan ezen alsó házban akkor tsak négy voksokból álló többséggel vettetett viszsza. Most ellenben tsak két kérdlevelek jöttek be ellene , egy tudni illik a’ Dublini Protestáns gyülekezettől , a’ más pedig az Orv/bríf/'Universitástól; s még is most 24 ellenzéket talált ez az ügy az alsó házban. Arra a’ plánumára nézve, a’ Ministereknek, mellyet a’ Habeas Corpus Akta’ felfüggesztetésének további fenntartatására nézve már kijelentettek a’ Parlamen* fumban, ilyen jegyzések jöttek ki a’ Times nevű újságban : — „A* nemzet nagyon meg fog az által kedvetlenittetni, hogy a’ Ministerek a’ Habeas Corpus Aktának felfüggesztetését Juliső napján túl is nyújtani akarják. Erre jutott tehát már Anglia’ Constitutziójának állapotja! Akármelly oldalról tekintsük mi ezt az eszközt, minden tekintetben nagyon sérelmes és keserves dolog ez mi reánk nézve. Ha szükséges, ezen Akta’ felfüggesztetődésének fennmaradása, így az a tapasztalás , hogy a’ békesség’ idején, mikor mással senkivel semmi bajunk nintsen , nállunk a’ rosz emberekre való vigyázás a jókra nem bizattathatik a’nélkül , hogy szabadságunk a’ veszedelemnek kitétettessék ’s egész országunk a’Ministerek’ kezébe adattassék, ugyan keserves tapasztalás. Ha pedig nem szükséges az, hogy ez az Akta felfüggesztetve maradjon, mellyet minden betsületes embernek kívánni kell, ’s a’ mellyet mi valósággal kívánunk és hiszünk is , így is tsak ugyan felettébb keserves dolog az, hogy hazafi társaink’ egy részének, azon rendtartással ellenkezőleg mellyet a’ mi revolútziónknak leghíresebb emberei állítottak-fel , ’s a’ melynek az Anglus névvel éppen egy ideig mellett volna tartani, fogházakban senyvednek! Némelyek azt mondják, hogy szükséges a’ Constitútziót, az egésznek megtartathatása végett, egy ideig felfüggeszteni; ’s valósággal ennél kissebb okot nem is kellene ’s nem is lehetne előhozni a’ folyó dolgoknak mentésére, hanem így, jövendőre nézve látszik nékünk lenni ezen oknak felhozásával a’ czélzás. Ha ez nem fundamentum nélkül való dolog, így mi élni sem kívánunk tovább, ha pedig fundamentum nélkül való, úgy, ilyen eszközzel élni kétszeres gyalázat. Mit mondottak tavaly a’ Frantzia Követek’ kamarájában a’ nyomtatásbéli és személyes szabadság ellen ? Azt, hogy a’ Frantzia nép még olyhánykodásban van , hogy veszedelmes lenne néki olyan szabadságot engedni, mint a’ milyen Angliában fennáll ! Mi most éppen így tselekszünk, midőn azt erőssitjük, hogy a’ mi nemzetünk’ állapotra oly bizontalan és félelmes, hogy telyességgel nem lehet, néki nagyobb szabadságot engedni, mint a’ milyen Frantziaországban fenn áll. Mi nem hiszszük, hogy a’ Parlamentünk a’ nemzet’ egygyik részének a’ másik ellen ezélze efféle gondolkodásában megegygyezhessék ’s azt megerössithesse : de ha tselekszi, így végképpen kitörölve van a’ mi törvényes könyvünkből, a’ mi Constitútziónkból, a' Habeas Corpus Akta.“ Ezzel a’ Times nevű újsággal egy kevéssé ellenkező gondolkodás fordúl elő a’ Bavariában kijövő úgy nevezett Közönséges újságban : — ,,Minthogy elközeledett , így szólt a’ nevezett újságban egy Londoni tudósító, a’ Parlamentumnak új választás által letendő megújittatása, tehát nem leszen szükségtelen megemlíteni, hogy Angliában a’külömbkülömb rendű emberek’ gondolkodása melly különböző legyen az iránt, hogy melyik jobb.