Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)

1819-04-23 / 32. szám

XXXII. MAGYAR KORI Béts­ből, Pénteken, Aprilis’ 23-dikán 1819. Frantzia Ország. A’ Párisi Monitor jelenti, hogy ő meg légyen arra hatalmaztatva, hogy hírül adja azt az örvendetes dolgot, hogy B­e­r­­ry Hertzegné a’ Bourbonok Dynastiájá­­nak egy új tsirát ígér. Viselősségének már ötödik hónapját tölti ő Királyi Her­­tzegaszszonysága kívánt jó egésségben. Vice - Gróf Chateaubriand, ki­­ről azt írták vala a’ minap, hogy a’ Mi­­nisterségre való lépést reménlvén az Ul­trák’ Újságának a’ Conservatornak iróji kézzűl kilépett volna, most, mint újab­ban írják, ismét viszsza tért annak iróji közzé, ’s ott létét legelsőben is azzal je­lentette, hogy a’ Protestánsok ellen Fran­tzia Országban a’ 16-dik ’s 17-dik száza­dokban történt dolgoknak pártfogásával állott elő ; a’ milyen egyebek között a Nantesi Edictum megmásoltatásának Apo­lógiája , melyről azt mondja, hogy na­gyon betses munka. A’ Sz. Bartholomeus napi vérferdőről azt erőssíti, hogy tsak tsekélység volt, ’s ezt a’ Vaticanumi könyvesházban megtartatott levelezések­ből akar megmutatni. Hova czélozzanak egyéberánt ezen Conservator kiadóji azzal, hogy éppen most afféléket adnak­ ki, mint a’ Nemze­ti örzősereg’ egygyik Obersterének Cor­ed­­­e­s n­e­k a’ Bonaparte’ Száz napi uralkodásakor Lyon városához intézett proklamátziója, melyben p. o. ilyenek for­dulnak elő: — „Hogy, hogy; hát mi azon nemzeteknek , mellyeken oly sokszor győzedelmeskedtünk, szemeik előtt gya­lázatosokká lévén, gyenge és egymás ha-\­­ talmaikért irigykedő Fejedelmek’ járma­­ alá adjuk-é magunkat, kik magok is ide­gen Hatalmasságoknak szolgáik? Mi, kik megnyert szabadságunkat kevélyek lévén, tsak azt az embert akarjuk Fejedelmünk­nek esmerni, kit az ő gyözedelmei és nagy esze, mint Vitézek’ Vitézét, mint a’ Század hérossát, ’s mint a’ földnek legnagyobb emberei, minden felé meg­­esmertettek !.. Mit tesz’ azoknak a’Mo­­nárkháknak kevély mérgeskedése, kik ben­nünket fenyegetnek. Egy vitézekből álló hatalmas ármáda, mellyel az ethusiamus és a' nagy ész hirtelenséggel elő­állítot­tak (vagy mint az iró mondja : teremtet­tek) , mellyel Európa’ meggyőzője vezé­rel, ’s a’ mellyet a’ törhetetlenséggel va­ló várakozás éget, határunk’ szélén áll. Két millió fér­fiak, kiket a’ szabadság’ szeretete vezet, ’s kik a’ ditsősség’ sza­vához szoktak, hennyi lakássokat elhagy­ván , értz bástyákat állítanak a’ vakmerő bátor megtámadónak elejébe. Az Ország’ belső részein a’magok esküvésseket meg­tartó tisztviselők fogják a’ nemzeti aka­ratot karon fogva elő­segélleni. Azon okok, mellyel­ az 1814-dik esztendőbéli hadi szerentsétlenségeket elhozták vala , most már nintsenek­­ meg. Elfogattatva volt katonáink már viszsza érkeztek zász­­lójik alá. Azok a’ gyávák, kik a’ Császár­nak és népnek bennek helyheztetett bi­rodalmát elárulták vala, nintsenek töb­bé a’ kormány mellett.... Gyertek, ol­talmazzuk a’ jó ügyet egész erőnk által ! Egész Frantzia Országban hangoztassuk K­ íj (f'-Sl

Next