Magyar Kurir, 1820. július-december (34. évfolyam, 1-52. szám)
1820-11-21 / 41. szám
mivv 321 mm valamelly Akta nyilvánságosabban ki a’ Nápolyban folyó dolgoknak zűrzavaros állapotját. s nem mutathatná az ott folyó zenebénáskodásoknak a’ Frantzia Revolútzióhoz hasonlitóbb síbrázatját mint az a’ nagyon megjegyzésre méltó írás,a mellyet nem régen »az úgy nevezett Igazi Patriotáknak társasága , vagy más szókká, a^_Carroua riknak^gy_V_eji_djJ^J_aI^ ’ Nemzeti Parlamentünkhöz intézett, ’s a’ melly Nápoly városában ,Pasquale Tizzianónál Cisterna-del-Olio uczában s a’ 26- dik számú háznál nyomtatásban kiadatott. Ezen írás a' következő czikkelyeket foglalja magában, mellyek részint mint jovallások és kívánságok, részint mint panaszok, elhárittatás végett, terjesztettek nagy szolgatással a’ Parlamentim elejébe : —“ „Az l-sö Czikkelybei ftilly indító okra nézve, hogy a’ Constitútzió’ 172-dik Czikkelyének 3-dik fiában a’ mondatik: „Hogy a’ Király* sem a’ maga Királyi hatalmát, sem__egy^^_el£0£égi_ju2át 2 el_n^m idegenítheti;’s másnak által nem engedheti.— a’ kívántatik; hogy a’ Királyi Vikárius s mint a’ ki ezen hivatalba a’ Constitútzu WjHj ellenkezőj Tuj^^ bittassék el ; és a’ Király az Országlást is mét vegye által.1—,,A’ 2-dik Czikkelyben a’sürgettetik, hogy a’ Királyi személyének őriztetése^~(melly eddig a Királyi hűségében egészszen megmaradott Kir. testör- Zökre volt bizattatva^ ennekutánára bizattassék a nemzeti sergekre mint a’ Constitútziónak legerőssebb gyámolaira (mint hajdan a’ szerencsétlen XVI-dik Lajos’ őrizete bizattatva volt.) — „A 3-dik Czikhelyben keserves panaszoskodás találtatik a haza’ oltalmaztatására nézve a nagy fogyatkozást szenvedő, vagy hitetlenük tétet dő intézetekért; (míg az alatt(mint az írásban kifejeztetik) az irigykedő Német ( Allein anno inviuioso), számos sergeket gyüjt öszsze Olasz Országba, a’ mellyek Nápolynak határait minden szempillantatban fenyegetik. ?,1V1 it csinálunk mirigy fejezik ki a’ Carbonáiik magokat a felhozott írásban ezen környülállások között? A’ veszedelmek közti,lágy melegséggel állunk nélkül,* hogy szükséges oltalmazó eszközökhöz* nyúlnánk. Miért nem állanak vitéz sergeink'í, még a’ határszéleken? Miért teltek el három hónapok,illy munkátlanságban ? Miért engedtetnék elbocsátott katonáink, kik a’ zászlók alá elésietnek, tunyaságban és ínségben vesztegleni? Miért kommandírozzák Rekrutáink’ tartalék’ csaapatjait*két Gonoszok (due Scellerati) hogy őket nyomorgassák/ éheztessék,/ ’s az elszökésre reá beszélljék? Micsoda okra nézve nem hivattattak még bé a’ tartományi fegyveresek ?miért nincsenek a’ várak eleséggel megrakattatva ? s miért nem adattak még olly emberek kommandirozása alá? a kik már bizonyságait mutatták nemzeti jó indulatoknak? Miért nem formáltatnak szemmel-tartó Légerek?-kivált Apuliában, a melly Triestből , az első alkalmatossággal kiszállással fog fenyegettetni ? Miért nem rendeltetnek buzgó indulatú elöljárók fegyveres házainkba?-akik fegyverbéli fogyatkozásunknak kiportolásán iparkodnának?.. A 1 4-ik Czikkely azért való gyászos éneklésre fakad ki az Országlószék ellen, hogy Pepe és társai eránt háládatlansággal viseltetik, s olly kívánságon végződik e’ czikkely , hogy mind azok' kik olly háládatlanok voltak, hogy a magok fóltévőjöket M ura tot, a’ ki őket a’porból felemelte, elárulják?- az ármádától küldettessenelg- el. „Ha, óigy mond, a’ háládatossággal minden embereknek szükséges?-így a’ szabad embertol_elválaszthatatlan/ Ki a' közöttünk a’ ki nem tudná , hogy micsoda szolgálatokat tett Pepe Gulielmo a’ ha-775 775