Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)
1822-11-22 / 42. szám
MVM 32- sek és az Emigránsok szülei ’s rokoni ellen. Igaz, hogy anarchiai szabadságot fundált vele, de a’melly csak még is jobb, mint a’ rabszolgaság’ félénk nyugodalma. Szóllván még az Orator a’ tartományok’ állapotjáról, mellyek rendkivülvaló törvényeket kívánnak, beszédét következendő szavakon végzé: ,,,011. tűzhegyen állunk, mellynek kirontása bennünket minden szempillantásban a’ haza’ omladékai alá temethet; ha szerencsétlenségünkre ’s minden iparkodá- sunk ellen is, véres és iszonyú crisis ütné ki magát, én hazámat siratván azt mondanám, a’ mit hasonló környűlállások közt egy franczia Deputátus mondott: „Haljunk meg mindnyájan, csakhogy utoljára még is a’ szabadság’ ügye legyen győzedelmes!“ — Zajgó javaslatok töltékel a’ galleriákat. Név szerint való voksolás rendeltetett, ’s a’ czikkely 53 voks ellen 85-tel elfogadtatott. Az Opt. 220. ülés azon czikkelynek vitatásán kezdődött, mellynél fogva az Igazgatószék az engedetlen városi tisztségeket függeszthesse fel, ’s helyekbe olly személyeket tehessen, kik bizodalmat érdemelnek ’s efféle hivatalokat már ezelőtt is viseltek. —• Deputátus Ruiz de laVega szélesen kiterjeszkedett a’ kissebb városi tanácsok rosz gondolkozására , kiknek választása nem a’ Nép’ szabad akaratja’, hanem inkább az alattomos lázzadások’ munkája. — Gonzales Alonzo ellenben azt vitatta, hogy Spanyol Ország nyomorúságait nem a’ városi tisztségeknek, hanem a’ vallásos és politicai tettetett szentség öszveesküvésének lehet tulajdonítani. Exaltadoknak , Anarquicoknak csúfolgatnak bennünket ; ’s én megvallom , hogy ha Despotismus és Anarchia közt kell csakugyan választani, az Anarchiának adom az elsőséget. ~ Nun’ néz Falcon egy öreg tengeri tiszt, hevesen támadta meg ezen czikkelyt, ’s midőn ellene voksolna , a’ gallerián dühös sziszegés kerekedett. Erre az öreg felállott ’s így szóllott : ,,TVlég egyszer mondom, nem hogy ismerjék minden jelenlévők gondolkozásomat/4 A’ gallerián csendesség lett, ’s a’czikkely 51 voks ellen 7 kczel fogadtatott el. Oct. 23. azon czikkely vétetett vizsgálat alá, melly a’ személyes szabadság* felfüggesztéséről szólt. Deputátus Saavedra felállott ’s ezen javallatot egész Spanyol Országra kiterjesztetni kívánta. „Némellyek talán azt kívánják“ mond .,hogy ezen rendszabás csupán azon tartományokban vétetnék munkába, mellyek tele vannak Insurgensekkel. De mellyik az a’ tartomány, mellyben Insurgensek, öszveesküdtek ’s a’Despotismusnak fizetett Ágensei nem volnának ?c. Arguelles erre imígy válaszolt: ,,Korlátjaikban maradnak e mindenkor a’ Miniszterek, bátorságban vagytok e az iránt, hogy Őket a* környűlállások’ ereje, avvagy valamelly felekezet* dühe soha el nem ragadják? Midőn a’ Constitutzió Cadixban megkészült, akkor a’ Spanyolok közt legkissebb szakadás sem uralkodott. Servilis , Liberalis mind szorosan egybeszövetkezett a’ Nemzet közönséges ellensége ellen. Úgy van e még ma is a’ dolog? Fájdalom, nem. Ellenségink szint’ úgy számot tartanak a’ mi mint a’magok tulajdon seregekre, hogy szabadságunkat felforgathassák. Közibünk akarák vetni a’ viszszavonás’ almáját, ’s czélt értek. Communerókra, Anillerokra, Exalt adókra, Moderadokra szakadozván fel, erkölcsi erőnket elvesztettük, így lévén a’ dolgok, ha ezen «vi»