Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-06-03 / 44. szám
linómés ennek következésében közlött előterjesztésekkel egyetemben. Gróf Liverpool imígy felelt a’ felhozott három pontokra. 1) Franczia Ország, még minekelőtte megkérdeztethetett volna, már kimilatkoztatá , hogy az Újságok által tudtára esett történetre legkissebb alkalmatosságot sem adott, és még a Sir Charles Stuarttal tartott tanácskozásban is aszerint fejezé ki magát, hogy nemcsak semmit sem tud az említett dologról, de még parancsolatot sem adott hadihajójinak az efféle elfoglalásokra. A Nyugat-indiai Station lévő anglui Admirális pedig azt jelenté, hogy a’ franczia hajós osztály egész csendességben feküdt Statlóján, midőn egy spanyol rabló-hajó megtámadta ’s reálőtt, mellyre a’ franczia hajós - osztály , a’ mint természetesen lehetett gondolni, hasonlóképpen ágyúszóval felelt, ’s a’ spanyol rabló - hajót elfoglalta. 2) Valamelly úgynevezett időközbeli spanyol Igazgatással semmi köze az ánglus Igazgatásnak, tudtára sem adatott azon Proclamatio a’ franczia Igazgatás által, ’s tudja különben is, hogy a’nevezett Proclamatio, ha szinte a’franczia Igazgatás’ hírével jött is ki, de valósággal a’ spanyol Igazgatás tettének éppen" nem tartathatik. .3) A’ Veronában egybegyűlt szövetséges Fejedelmeknek magok kötelezéséről vett jelentésekrenézve, azon Adtákra utalt Gróf Liverpool, mellyek éppen a’ Ház előtt vannak, ’s újra megemlítette, hogy azon köteleztetések csupán a szükséges esetet illetik ’s védelmezésre tartozók, ’s egyesült kinyilatkoztatás nem történt az iránt, hogy a’ szövetséges Fejedelmek Franczia Országgal együtt fognák a’ dolgot Spanyol Ország ellen. A’ mi már az Ármadak’ egybevonását illeti, a’ királyi igazgatáshoz jött tudósításoknál fogva bátran mondhatja, hogy ebből az Orosz Birodalomra nézve vont következtetése a’nemes Lordnak éppen nem helyes. Nem szenved ugyan semmi kétséget, hogy az Orosz Császár hadi sereget von egybe a’ Viszula vizénél, igaz az is, hogy a’ Piemontból és Nápolyból viszszatakarodó Ausztriai seregek parancsolatot vettek a’ Felső Olasz Országban vak’ megállapodás iránt; hanem nem hiszem, mond a’ Gróf, hogy ezen seregek’ egybehúzásában, a’ magok védelmezésénél más egyéb czéljok legyen az Orosz Birodalomnak és Ausztriának. Nem kell feltenni rólam, hogy a’ minapi alkudozások’ következésében, a’ nevezett Hatalmasságok részén voltnék, sem azt, hogy Franczia Országnak fognám partját; de abban a’ vélekedésben vagyok, hogy Európának mostani helyheztetéséből olly környűlállások származhatnak, mellyek az említett hadi seregek’ egybevonását igen szükségessé tehetik. Beszédét tovább folytatván a’ Gróf, több ízben megismerte a’ nemes Lord’ hazafiúi indulatját; de nem állható meg, hogy annak magávalellenkezését fel ne felezze, melly szerint a’ múlt háborúkor szüntelen vigyázást, okosságot ’s nagylelkűséget emlegetett, azon hathatós rendszabások’ ellenére , a’ mellyek pedig ugyan abban a’hadban, dicsőséggel koronázak Nagy Britanniát. Spanyol Országnak mostani állapotjáról pedig illy kérdéseket teve a’ beszéllő: „Vallyon nem oszlottak e meg Spanyol Országban a vélekedések, ’s vallyon mind a’ két felekezet nem egyforma erőben van e legalább is? Vallyon azoknak lelkesedések, kik a’ jelenvaló Constitutiót fel akarák forgatni, nem nagyobb e, mint azon felekezeté, melly a’ Constituióval tart ? Nagy Britannia pártját foghatta volna ugyan Spanyol Ország valóságos Igazgatásának ügyét, de miként tudhatta, hogy annak ügye,, igazán Spanyol Ország’ ügye e is egyszersmind ? Különben Franczia Ország nem követheti előbbi volt Igazgatásának systemáját a’ jelenvaló háborúban , mely