Magyar Kurir, 1828. július-december (42. évfolyam, 1-52. szám)
1828-10-07 / 29. szám
238 ti Királynétoknak tagadhatatlan és örökös jussait kétségbe hozza; kedvére bánik az Országiéval ’s az Országgal; ez, a’ tiszteletre méltó Ország Gyűlésének követeit, kik magokat érdemeik ’s tulajdonságaik által megkülömböztették eloszlatta, ’s a’ Constitutio tzikkelyének ellenére, a’ törvény hozó hatalmat bitangolta, ’s az által, hogy a’ törvényesen eltöröltetett régi Corteseket egybe hívta, a’ Constitutiót egy tsapással lerontotta. Ez abban is megegyezett, hogy a’ hadi seregek, mellyek a’közönséges tsendességnek és bátorságnak fenntartására rendeltettek , a’ Thrónus és Vallás oltalmazásának színe alatt, még magában a’ Fővárosban is borzasztó dolgokat kövessenek el, sőt azokat arra maga meghatalmazta. Mire nem vetemedhetnek a’ gondolatlan gyarló emberek! De ezek még tovább is mentek ; mert a’ Portugallus katonákat, ha hiteket híven megtartó tisztjeiknek» nem engedelmeskedtek megdítsérték ; ’s mind ezt a’ Thrónushoz és Valláshoz való ragaszkodás színe alatt tselekedték! Mellyik Thónus hagyhatná helyben az illyen gonoszságoknak elkövetését ? Mellyik Vallás parantsolhatna illy minden illendőséget és tartozó tiszteletet megsértő módokat ?“ „Óh Portugallusok! Minő állapotra jutott a’ ti szerentsétlen Hazátok a’ Fanatizmusnak és despotizmusnak uralkodása alatt! Ha lehetséges volna, hogy ős atyáitok feltámadhatnának, valóban,meglátván ezen borzasztó állapotot, mellyre az ő nagy tetteiknek böltsöje jutott, tüstént halva viszsza rogynának.“ „Ti jobb Sorsot érdemlenétek; javatok, szintúgy mint veszedelmetek kezeitekben vagyon. Engedjetek az En tanátsomnak Portugallusok, mellyet nektek egy emberszerető és igazán a’ Constitutióhoz ragaszkodó szív ád.“ „Ideje, hogy szemeiteket felnyissátok, és esküvéstek telyesítésére, mellyet a’ Polgári Alkotmánynak ’s Királynétok jussainak fenntartására letettetek egy szívvel lélekkel dolgozzatok. Ha ezt tselekeszitek, és az igazi Thrónust ’s a’ szabad. Prómai Kathólika Apostoli Vallást oltalmazzátok; úgy nemtsak Hazátokat, hanem az Én ötsémet is megmentitek. Ne engedjétek, Óh Portugallusok! hogy a’ Constitutio szerént uralkodó Kormányszék ellenségei győzedelmeskedjenek, kiknek az a’ kívánságok, hogy a’ Thrónuson hitszegők üljenek ; ne hogy ez által az ő okoskodásaiknak, az illyen Constitutziós Kormányozás módja ellen erőt adjatok. Távol légyen, hogy én az Ötsémet nevezzem hitszegőnek vagy árulónak; ő kétség kivűl, a’ mit tesz kénszerítésböl teszi, én ötét erről az oldalról tekintem, ’s mind addig így fogom nézni, míg az a’ minden polgári társaságot felforgató Factio Portugaliát el nem hagyja. Portugallusok legyetek állhatatosak a’ Polgári Alkotmány mellett, a’ melly nem külföldön termett, mellyet nektek Constitutionális Királyotok adott. ’S mitsoda gonosz hárult abból reátok? Szabadság! mellyben az előtt tsak ígéret szerént részesültetek. Úgy van Portugallusok ! öntözzétek tsak a’ Szabadság fáját véretekkel, meglátjátok, hogy minden társalkodások és áskálódások ellenére is felnő az közöttetek, virágozni fog és gyűmöltsöt terem. Ne engedjétek, hogy Hazátok a’ Hitszegés és Árulás tsapásai alatt öszve roskadjon; az a’ Haza, melly most is már vad járom alatt nyög! Szabad Nép, független Nemzet vagytok Ti; mit reménylhettek többet? Az Európai Kormányszékek segítségére lesznek a’ Ti törvényes Királynétoknak. Viaskodjatok Ő érette és a' Constitutióért, és semmi akadálytól ne féljetek. Gondoljátok meg, hogy a’ Dolog, melly mellett