Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-05-07 / 37. szám
Indáit Bétsböl, Pénteken, Május’ 7-dikén, 1830. Béts. Ts. K. Felsége méltóztatott Mélt. Szilassi és Pilisi Szilassy Jó’sef Urat Torna Vármegyének Fö Ispányát és Zemplén Vármegyének Fö Ispányi Administratorát, a’ Fö Nagy Hétszemélyes Táblának Táblabíráját Sz. István Magyar Király Rende Keresztes Vitézévé minden taksa fizetés nélkül kegyelmesen kinevezni ! Ts. K. Felsége méltóztatott Apr. 14-dikén költ kegyelmes Végzésében Mgs Radváni Radvánszky Antal Urat Zólyom Vármegyének első Al-Ispányát, hoszszas szolgálatjában szerzett érdemeinek tekintetéből Királyi Tanátsossá kegyelmesen kinevezni. A’ Fels. Magyar Udvari Cancellaria méltóztatott Lazarevics Jó’sef Úr halála után az ott megüresült második Expeditiós Adjunctusi hivatalra Rauhhofer Jó’sef Urat, eddig Udv. Cancellistát, ennek helyébe pedig Udv. Cancellistává Hadáry Urat, eddig Accessistát, Accessistává végre Mankovich András Urat, eddig fizetés nélkül szolgáin Cancellariai Practicanst kinevezni. A’ Journal des Debats Apr. 24-dikén röviden felel azon levélre, mellyet a’ Gazette de France szerént az Austriai Beobachter is kiadott Cl. M. Kurír 36 Szám), melly feleletnek tzélja, úgy látszik Chateaubriand Úrnak, kiről közönségesen tudva van, hogy az elöl említett Journal kiadásában részt vesz, kimentse az alól, mintha ő volna az Austria Nagy Követ ellen kiadott irománynak szerzője. Ezen feleletnek bérekesztése egy kérdésen végződik, — (mellynek kifejezéseit méltó megvetéssel elmellözzük) — melly ez : mit tselekednék az Austriai Tsászári Udvar, ha a’ Frantzia Nagy-Követ szabadságot venne magának , ’s az Austriai tartományok Constitutióját és Kormányzó Systemáját megtámadná? Ezt tsak feltenni is olly képtelenség, hogy alig érdemes arra ha mind röviden is kiereszkedni. De ha ez megtörténhetnék, akkor a’ Tsászári Kabinet annál az Udvarnál, a’ mellynek Képviselője helyheztetéséröl annyira elfelejtkeznék, elégtételt keresne; de azért nem szűnne meg az utolsónak Diplomatikai Charactere eránt minden tekintettel viseltetni, a’ mi nélkül a’ követségi arányosságoknak fenntartása nem is gondolható. Azt kellene egyébaránt hinnünk, hogy akárminémű törvények legyenek bár a’ nyomtatásbeli szabadságra nézve ez vagy amaz országban, ennek még is kellene eszközökkel bírni arra, hogy az idegen Udvarok Követeit a’ gonosz megtámadások és lebetstelenítések ellen oltalmazza. Mert, ha, a’ mint a’ liberalis Journálok Frantzia országban feltenni látszatnak, a’ Nyomtatásbeli szabad .