Magyar Kurir, 1830. július-december (44. évfolyam, 1-53. szám)
1830-10-22 / 33. szám
lelt. Fegyverre alázatos és könyörgő felpillantással a’ mindenható Istenhez, a’ ki Németalföldet és az Orániai Házat olly sokszor megszabadította a’ legnagyobb veszedelmekből.“ — A’ Rotterdami Courant Oct. 8-káról, így szólt: „A’Király Proclamatiója mindenütt tüzes fellelkesedést szüle. Mindenek sietnek a’ közönséges felfegyverkezésben részt venni, és annak kiállását vagyonjok szerént segíteni. Itt is már 150 en beíratták magokat az Önként vállalkoztak közzé. Egy kis szomszéd falunak Delfshavennek lakosi, kevés pillantások alatt 2500 forintot tettek öszve a’ háborúba menendő Vitézek famíliájának segéllésére. Hágában a’ jó ügy mellett hihetetlen nagy a’ lelkesedés ; Amsterdamban hasonlóan, Utrechtben 500 tanulók katonákká felajánlották magokat. Professor Hendriks Groningában szolgálatát ajánlotta a’ Királynak a’ Hadi lázáretum számára; 14 nevendékei az idevaló Orvosi fő Oskolának, ugyanazon tzélra Segítőknek ígérkeztek a’ nevezett Professornak felügyelése alatt. Hága Oct. 9-kén. Azon Országos Biztosság, melly a’ f. H.lsején az alaptörvényben (az Ország két nagy részeinek külön válása után) szükségesnek látszó Változtatásoknak megírására kineveztetett, naponként gyűléseket tart. — F rid rik Hertzeg a’ tábortól , Belgiumból tegnap haza jőve. A’ Staats-Courant jelenti,hogy az a’ hír, mintha az Igazgatószék Angliától segítséget kért volna a’ Belgiumi dolgokra nézve, alaptalan üres hír. — Maanen Ur a’ Justitz-Ministerségbe viszszahívattatott. Brüszsel Oct. 9-kén. Gróf Merode és de Weyer, mint tagjai a’ Belgiumi Provisoria Igazgatószéknek, Oct. 7-ikén a’ következő hirdetést tették közönségessé : „Egy Személy, kit az Oraniai Hertzeg ö Kir. j Vigga küldött, kívánt vala minket megkeresni olly végből, hogy tudakozódnék a’ köz gondolkozásnak állapotja és azon eszközök felől, mellyek Ő Kir. Hertzegségének Intereszszéit a’ Belga Nemzetével egyesítenék. —Mi kinyilatkoztattuk ezen személynek, hogy mi nem vagyunk olly Characterrel felruházva , hogy a’ Kir. Hertzeggel Belgiumnak jövendőbeli sorsa felöl alkudozhatnánk ; hogy ez a’ jussa tsupán a’ Nemzeti Congressusnak vagyon, ki egyedül tehet az Országnak jövendő állapotáról határozást; és hogy mi, ha tsak a’ néptől e’ végre különös Mandátumot nem veszünk, Antverpiába el nem mehetünk,, a’ mint azt a’ Hertzeg óhajtja vala. — Értésére adtuk azt is ezen személynek, hogy egy kitetszően nagylelkű és liberalis viselet, a’ katonaságnak viszszahívása Moerdycken (Éjszaki-Brabant-töl, foglyainknak viszszabotsátása,, és más populáris tselekedetek talán majd megtsendesítik a’ közönséges boszszankodást és elfordítják azt a’ nehéz felelés terhét, melly a’ Nassaui Háznak minden tagjai felett lebeg. Oda tettük, hogy minden tettek, mellyek a’ Királytól jönek,semmiknek tartatnak , sőt, hogy a* jó is, a’ mit Ő. Kir. Hertzegsége mívelhetne, siker nélkül marad, ha benne a’ Király kezét kellene megpillantanunk. —Minden mi tselekedeteinknek tellyes és tökélletes nyilvánosságunknak kell lenni, azzal polgártársainknak tartozunk.“ — Egy privátlevél az Alsó Rajnai Vidékről Oct. 10-kéröl ezt írja: „A’Királynak azon maga kinyilatkoztatására, hogy a’ Belgiumi tartományok jelenvaló állapotjába többé avatkozni nem akar, és az Oraniai Hertzegnek adja a’ déli tartományoknak igazgatását Antvcrpiával mint Residentiával, Brüszszelben.