Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)

1831-08-19 / 15. szám

legnépesebb részén keresztül, egyenesen ment arra a’ piatzra, hol az előtt való nap a’ lázzadás történt. Számtalan soka­ság követte kotsiját, mellyet néhanéha megállíttatott, hogy a’ közel esőkkel be­széljen. Elérkezvén a’ piatzra, a’ tem­plom mellett megállittatta kotsiját, és fel­­állván az ülésből , a’ 20,00­0 nél több emberből álló sokasághoz hangos jelszó­val a’ következő beszédet tartotta:,,Meg­esküdtem Koronáztatásomkor, hogy a’ rendet és a’ törvényt fel- ’s megtartatom. Ezt az eskü­vést meg is tartom. Én jó va­gyok a’ jókhoz, ők Énbennem barátot és atyát lelnek; de, jaj a’ gonoszoknak! Ő ellenek való a’ fegyver az én kezem­ben. Én nem felek tőletek; tinéktek kell Entölem­ felni. Az Isten nehéz pró­bára tett ki bennünket, egy ragadó nya­valyát botsátott reánk. Annak terjedésé­nek gátlására előre látásból és vigyázás­­ból rendeléseket kellett tenni ; azok az én parantsolatomra tetettek. A’ ti zúgo­lódástok annálfogva Enge­met érdekel, íme itt vagyok , és engedelmességet pa­­rantsolok. Ti bennetek, kik tsendes fér­­­fiak és házi atyák vagytok, bízok; bi­zonyos vagyok benne, hogy ti minden­kor elsők lesztek, kik a’ tudatlanokat megvilágosítjátok és a’ háborgókat tsen­­desítitek. Azok pedig, kik háborgást mernek gerjeszteni, őrizkedjenek, mert személynezés nélkül megfognak bűntet­teim. Most oszoljatok el. Ragadó nyava­lya uralkodik közöttünk, és nem jó, la­kásban seregeim. De előbb meg kell bé­­kélnetek az Istennel, mert ha Engem megsértettetek az engedetlenséggel , a’ mennyei Felséget még nagyobban meg­sértettetek az elkövetett bőn által. Gyil­kosság esett, és ártatlan vér ontatott; könyörögjetek az Istennek , hogy botsás­­son meg tinéktek/4 — E’ szavakkal fe­jét megmezítlenítvén a’ Tsászár, a’ tem­plom fele fordult és magára keresztet ve­tett. A’ bűnét megbánó nép földre borúlt és imádkozott. — Ettől a’ pillantástól fogva a’ főváros tsendessége' legkissebbé is meg nem háboríttatott. Senki sem el­lenzi többé a’ betegnek Ispotályokba va­ló vitelét. A’ Cholerában megbetegedőknek szár­ma naponként kissebbedik , még inkább a’ meghalóké. Itt is betellyesedett az, a’ mit erről a’ nyavalyáról már másutt is tapasztaltak, hogy kezdödése után egy darabig szemlátomást nő ereje és dühös­­ködik, azután pedig — mintegy kidüt­­hösködvén magát — fogy ereje és sze­lídül a’ megszűnésig. Ennek bizonysá­gául szolgai a’ következő mutató tábiá­ja a’ megbetegedteknek, felgyógyulok­­nak és megholtaknak . A’ még betegen fekvők száma 1916. Jul. 7 kén Megbete­gedtek , 240 Meggyó­gyultak , 11 Meghal­tak. 119 —­ 8­ kán 599 10 156 — 9 kén 325 14 177 — 10 kén 579 48 237 — 11 kén 570 54 277 — 12 kén 515 50 272 — 13­ kán 569 77 %247*1 —­ 14 ken 482 100 271 - 15 kén 383 104 252 — 16 kán 394 95 216­­— 17 kén 317 105 193 ■— 18 kán 324 122 175 — 19 kén 514 157 178 — 21­ kán 277 128 146 — 21­ kén 205 156 110 —­ 22 kén 174 124 95 —­ 23­ kán 140 158 94 — 24 kén 104 158 66­­— 25 kén 121 121 60 — 26 kán 99 164 108 — 27­ kén 88 112 54 — 28­ kán 85 159 50 — 29 en (délig) 43 65 18

Next