Magyar Lapok, 1937. október-december (6. évfolyam, 197-272. szám)
1937-10-01 / 197. szám
Főszerkesztő 4* a szerkesztésért felelős: ár Paál Árpád KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP VI. évfolyam, 197 (1639) szám Péntek, 1937 október | Főmunkatárs dr Gyárfás Elemér Gyakorlati kérdésekben teljes a megegyezés a földközi-tengeri ellenőrzés ügyében A valenciai kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Németországot és Olaszországot támadó félnek nyilvánítsák Párizsból jelentik. Mint jelentettük, a földközi-tengeri ellenőrzés keresztülvitele ügyében összeült olasz-angol-francia szakértő bizottság szerdán délelőtt megegyezésre jutott. A szakértők munkájának ez a gyors eredménye nagy meglepetésként érte, a francia politikai köröket. A kiküldött szakértők ugyanis szerdán még csak tájékozódásra szorítkoztak és az érdemleges tárgyalásig nem jutottak el. Csak szerda délelőtt kezdték meg az érdembeli tárgyalásokat és két óra alatt megállapodás is jött létre. A szakértők által kidolgozott ellenőrzési tervezet még nem tekinthető véglegesnek, mert az illető kormányok jóváhagyására szorul. A szakértők szigorúan ragaszkodtak a számukra előírt kerethez és csak az ellenőrzés gyakorlati kérdéseit vitatták meg. A politikai jellegű kérdéseket teljesen kikapcsolták a tanácskozásokból. A megállapodás értelmében Olaszország a Thürrenei-tengeren és Szardínia környékén gyakorol ellenőrzést Marseilleig és délen Algírig, innen az ellenőrzés a francia hajóhad feladata lesz. A Földközi-tenger keleti részén az angol, francia és olasz flotta együttesen látja el az ellenőrzést, miután a Szuezi-csatorna hajózási szabadsága mindhárom hatalom érdekeit érinti. Egy újabb párizsi jelentés szerint az olasz ellenőrzési öv a tripoliszi partokig terjed. Az Égei-tengeren az angolok, a Szíriai partok mentén a franciák gyakorolják az ellenőrzést. A földközi-tengeri ellenőrzés technikai keresztülvitelét tárgyaló szakértők a szerda esti órákban újra összeültek, hogy a délelőtt létrejött megállapodás alapján az ellenőrzés tervezetét megszövegezzék. A munkálatot nem tudták befejezni és így azt csütörtök délelőttre halasztották. BIZALMAS MEGBESZÉLÉSEK A SPANYOL KÉRDÉS ÜGYÉBEN. Genfből jelentik: A spanyol kérdés ügyében meghozandó határozati javaslat körül szerdán is bizalmas megbeszélések voltak. Del- Vayo, a valenciai kormány kiküldötte kidolgozott egy szöveget, ez azonban nem elégítette ki a franciákat és angolokat. Del-Vayo előállott ugyan egyik-másik követelésétől, de ragaszkodik ahhoz, hogy a szövegben :évszerint nevezzék meg Németországot és Olaszországot, mint támadót és oldják fel a hadianyag szállítási tilalmat egyoldalúan a köztársasági kormány javára. Cranborne angol külügyi államtitkár és Delbos francia külügyminiszter igyekeztek megértetni Del Vayoval, hogy egyik pontot sem fogadhatják el, mert ha a két országot megnevezik, akkor saját maguk gáncsolják el a jó kilátással biztató angol-francia-olasz tárgyalásokat és ezzel a békés megoldást beláthatatlan időkre kitolják. A fegyverkiviteli tilalmat sem lehet felfüggeszteni, mert ez felborítaná a semlegességi politikát, Del Vayo azonban hajthatatlan maradt és kijelentette, hogy új utasítást kér Valenciától. Mussolini csak akkor vonja vissza a Spanyolországban harcoló önkénteseket , ha a vörösök oldalán harcoló külföldi önkénteseket is hazaküldik Londonból jelentik. A Daily Mail diplomáciai levelezője szerint a szerdai angol minisztertanács úgy határozott, hogy megadja Franco tábornoknak a hadviselő jogokat, ha Mussolini megígéri, hogy visszavonja Spanyolországból az összes olasz önkénteseket egy általános megegyezés részeként, melynek célja az idegen beavatakozás végleges megszüntetése Spanyolországban. Londoni körökben nem, hiszik, hogy ez elkésett engedmény fejében az olaszok visszavonják az önkénteseket, de úgy vélik, hogy a három hatalom tanácskozása Párizsban, vagy Londonban további alkudozásokra vezet. Az a francia fenyegetés, hogy megnyitja határait Spanyolország felé, valamint a küszöbönálló valenciai kormányválság csak növeli a zűrzavart. Nehogy Franciaország a dolgok ilyen állása mellett a beavatkozás előmozdítására ragadja magát, az angol kormány kész hozzájárulni olyan javaslathoz, mely elejét veheti további beavatkozásnak. Bizonyos körök szerint a földközi-tengeri angololasz-francia egyezmény véget vethet a jelenlegi feszültségnek. A News Chronicle jelentése szerint a spanyol ügyben előterjesztendő angol-francia jegyzékre Mussolini azt fogja válaszolni, hogy kész visszavonni az önkénteseket Spanyolországból, de csak a köztársasági oldalon harcoló idegen önkéntesek visszavonásával párhuzamban. ANARCHISTA LÁZADÁS VALENCIÁBAN ÉS MADRIDBAN. San Sebastianból jelentik. Valenciában és Madridban anarchista lázadás tört ki. Madridban a letartóztatott anarchisták közül többet anyalőttek. A lakosság rémületben él, mert a Miaya tábornok parancsnoksága alatt álló őrség kíméletlen terrort fejt ki. Miaya Madridból Valenciába utazott és a bolsevista vezetőkkel tárgyalt. Rá akarja bírni őket arra, hogy oszlassák fel az anarcho-szindikalista szakszervezetet. A nagy találkozó után írja: Csiszár Béla A nagy találkozó megtörtént, a világtörténelmi jelentőségű németországi napok végetértek. A nemzetközi sajtó bőven latolgatja még az eseményeket, boncol, elemez s találgat, mindenütt többet szeretnének megtudni a megbeszélések témáiról és a találkozás céljairól- Egyes hírek szerint felesleges a Mussolini-vizit mögött rejtett és különleges célokat keresni. A Duce, miután másfél évtizeden át nem hagyta el Itáliát, most végre megszegte fogadalmát és meglátogatta Hitlert, hogy visszaadja neki három évvel ezelőtti velencei látogatását. Mások azonban a találkozás mögött nagy elhatározások és tervek körvonalait sejtik, olyan nagyjelentőségű dolgokét, melyek hír szerint, nagy változást jelentenek Európa számára. Azt mondják, Mussolini és Hitler találkozásán olyan dolgokat beszéltek meg, amelyekről a két diktátornak eddig nem sikerült követek és közvetítők útján meggyőzniök egymást s most a személyes ráhatás, a közvetlen eszmecserélés módszerével akartak élni. Bármi az is történt, a találkozás nagy demonstráció volt a két nép, a két rendszer szoros együttműködése, barátsága mellett , a velük szembenálló áramlatok, ellenséges arcvonalakkal szemben. Ha más nem is állt volna Mussolini vizit-visszaadásán kívül a látogatás céljai között, már ezért is nagyjelentőségű esemény volt, amelyre lélekzetvisszafojtva figyelt fel az egész világ és álmélkodott fényes, soha nem látott külsőségein s a fogadó tömegek minden eddigit meghaladó lelkesedésén. Bizonyos azonban, hogy a két nagy államférfi megbeszélése nemcsak rendszerezése volt állásfoglalásuknak, politikai elgondolásaiknak és eszméiknek, hanem új tervek és elhatározások szülője is, amelyeket talán nem is sokára Európa is lát és érez majd. A találkozó s a két nemzet érzelmeiért ilyen nagymérvű manif€9ztációja főleg abból a szempontból volt különösen nagy jelentőségű, hogy messzire láthatóan, messzire hallhatóan mutatta két nagy népnek, amely még nem is olyan rég szembenállt egymással, szoros, tárgyi alapon álló összezárkózását és szoros érdekazonosságát. Főleg az érdekazonosságot kell hangsúlyoznunk. Néhány évvel ezelőtt úgy látszott, mintha a két ország örökre, vagy legalább is hosszú időre eltávolodnék egymástól. Akkor is, most is az érdekek játszották a főszerepet, de míg akkor eltávolító, most összehozó értelemben. Az események most is a jó öreg néhai Palmerston lordot igazolták, aki elsőnek adott hangot annak az örök igazságnak, hogy a nemzeteknek nincsenek örök barátaik vagy örök ellenségeik, hanem csak örök érdekeik vannak. 1934-ben hiába volt eszmeazonosság a két nemzet között, hiába hatotta át mindkettőt annak a tudata, hogy közös eszméik és rendszereik érdekében egyazon úton kell járniok s barátsággal kell egymást segíteniük, érdekeik különbözősége folytán útjaik elváltak. Az Eris-alma Ausztria volt, amelyet leírni akart Németország is s nem akart elveszíteni Olaszország sem. A velencei találkozón az érdekek ütköztek össze, legalább is azok az érdekek, amelyek mindkét népnél másodrendűekké kellett volna válniok a közös érdekek elsőbbsége előtt. Olaszország befolyását féltette s hinterlandját, Németország kétesértékű terjeszkedést