Magyar Lapok, 1938. január-március (7. évfolyam, 273-72. szám)
1938-01-01 / 273. szám
2 lálni De jelkép másrészt arra nézve is, hogy az az összefoglaló magaslat nem eltiltója, nem megsemmisítője a más népek különös sajátságainak, hanem kiegyenlítője és közvetítője ezeknek a különös sajátságú életviteleknek. Messzi vagyunk még attól, hogy ilyen nagy egybefoglalások az élet minden irányában és minden nép javára hatni tudjanak. De van már olyan külsőség, itt van a világ időszámítása is, mely a nagy egybefoglalás tényét jelzi, s annak további lehetőségét már magában foglalja. A külső látszatokból a befelé ható valóságok területére is megvan a természetes átmenet, az útkeresések és egymásra találások egyre növekvő sokfélesége. Csak éppen a kereszténység eszmekörébe való minden tudatosabb elmélyülés kell hozzá, s a gyakorlati életben annak a keresztülvitele, hogy minden tettünk és munkánk összhangban álljon a kereszténység tanításával. Ma még ott vagyunk, hogy ennek a keresztény eszmekörnek az értelmezésében is sok az eltérő, sőt egymással ellenséges felfogás. Sokan igen elvont és tudományos magaslatba helyezik a keresztény irányelveket, pedig Jézus azt az egyszerű gondolkozásuak, a gyermekek, s a hozzájuk hasonló gyermeklelkűek világaként hirdette. A Jézus egyszerűségeitől való eltérés sok elfogultságot, sok meg nem értést tud támasztani. Innen való a legősibb ellentét a keresztény eszmekor értelmezésében. A másik abban van, hogy egyes népek a maguk külön kiváltságának és felsőbbségének akarnák tekinteni a kereszténységet. Holott Jézus azt mondotta: „Élményén tanítsatok meg minden népeket.“ Az apostolok éppen a zsidó nép köréből való kiszabadítással tették a kereszténységet minden népek vallásává. A középkor is ez irányban fejlesztette ki a kereszténység elterjedését. Csak a legújabb kor kezdte ki ezt a fejlődést úgy, hogy a „sötét középkor“ aláminősítésével mintegy elijeszteni akarta a kereszténységtől az emberiséget. Pedig minden nemesebb erkölcsi felfogás, minden emberszeretőbb művelődés, minden alázatosság az úriasságban, s minden uriasság az alázatosságban ebből a „sötét“ középkorból való. Az irodalom, művészet akkor kapott csak olyan tartalmat, mely ma is az egész emberiségnek tanulság és lélekemelkedés; a földművelés akkor lett a legegy-...szerűbb , néprétegek állandó kenyérkeresete, s az ipar és kereskedés akkor lett városformáló szerves társadalmi erő. . ..sötét középkor nélkül ma nem volna meg az emberi társadalom igazi megalapozása. Az újkor és különösen a legújabb kor e megalapozásra, erre a keresztény emberi tevékenységre csak inkább megosztásokat hozott. Ezekből a megosztásokból állott elő a keresztény népek között is az a sok ellentét, mely a nyelvi és nemzeti különbségeket is szembenálló hiúságok kiélezésévé tette, holott ezek a különbségek Istentől jött adományok a népek számára. Most már a kereszténység e különbségek szerint is ellentétes megoszlásokat kapott, s bár a világháború utáni lélekválság a népeket megrázóbban fordította a kereszténység keresése felé, azért e keresésben még megmaradt a különböző népek egymás elleni elfogultsága, sőt a kereszténység hangsúlyával ,is erőt akar az elfogultságoknak adni. Azonban éppen a kereszténység mind erősebb hangsúlyozása kell hogy elhozza erre a megoszlásra is a gyógyító visszahatásokat, a meggondolásokat. A kereszténység mind erősebb hangsúlyozása közös felismerést kell hogy támasszon minden nép között, mely a kereszténységet, nemcsak szóval, de szívvel is akarja vallani. A közös felismerés abban lesz, hogy a kereszténység a népek természetes különbségeit nem megsemmisíteni akarja, hanem éppen e különbségeken át belső fejlődéseket akar, s így mindeniknek nagy tökéletesülést. Olyan magaslatra érkezést, ahol közös szellemi és anyagi színvonalra jutási állapota áll elő éppen azért, mert minden népi különbség a maga módján és maga erejéből tökéletessé tudott lenni. A különbségek egészséges és természetes tagzódása az, amiben a keresztény világtársadalom a maga egymást támogató szervességét és életelevenségét megtalálhatja. Az egyes népi egységek sajátszerű kifejlődése nélkül nincs meg az illető népek belső megelégedése, anélkül pedig nincs meg az élet,föltétel ahhoz, hogy a népek egymást szeretni tudják. Anélkül pedig nincs igazi kereszténység. Adja Isten, hogy az 1938-ik esztendő a népeket közelebb hozza ehhez a megváltó fölismeréshez. MAGDA T. Kovács Hermin Kevesen tudták, hogy Magda nem Borosdy tanár úr leánya. Ő maga is szinte teljesen elfelejtette. Rég volt a didergő téli nap amikor a kerítés mellett ólálkodott, hogy belessen a kivilágított ablakok mögé, a pattogó tüzű kályha enyhe melegébe és az asztalon párolgó vacsora zamatét próbálja magába szívni, így talál rá, félig fagyottan. Borosdy Antal. Bevitte a házba. — Ni, — mondta nénjének — itt gubbasztott a kerítés melett. Alig van benne élet. Borosdy letette nehéz, prémes bundáját, mogorva arcát mosolyra erőltette, meglörzsölte a gyermek lábát, karját, odaültette a kályha mellé, majd odaemelte kanalanként szájához a meleg levest. Klementin néni csak sopánkodott. — Minek neked ez az ágról szakadt? Itt akarod tartani? Hívj rendőrt, az majd elintézi Borzalmasnak, szörnyűnek tetszett akkor a nagy, pirospozsgás arc, a szemüveg mögé rejtőzködő mérges lángocska, pedig Klementin néni — Isten nyugtassa — jó volt, mint a falat kenyér és résztvevő, mint az angyalok. Csak a maga módján kellett, bánni vele. Istennek Hála, Klementin néni megértette, míg Magda túljutott a süldőkoron. Beleönthette minden tudományát. Akkor, egy este, lámpagyújtás előtt, belefeküdt az ágyba. Iia most elmegyek, Magda. Érzem, kialszik a gyertyám. Sok szomorú napot értem életemben, de örömöt is. Jó leány vagy , Magda? Azt kivánom, tarts ki Antal mellett, amíg szüksége van reád. Klementin néni azután csakugyan elment. Fekete selyemruhája fölött keresztbe tették a kezét a mellén a szent olvasóval , akor avatták, sokan kísérték utolsó útján. Belgrádból jelentik: Istrate Micescu, az új külügyminiszter hivatalba lépésekor szívélyes hangú táviratot intézett, Szojadinovics külügy-Boroedy Antal azután még mogorvább lett. Benn ült nagy, kopár szobájában, könyvi mellett. Rótta a betűket. — Hajh, hajh! — mondták odrát a szomszéd házban a nagymultú Soos-kisasszonyok, akik miután kiköltöztek az ősi házból, keztyatisztításból tartották fenn magukat. — Kár Borosdy Antalért. Elvenked, mielőtt megnősülne. Pedig még mindig állja a versenyt a fiatalokkal! A két Soós kisasszony, Ernesztin az öregebb. Tekla a fiatalabb — ebben a városban mind, lehetőleg kevésbbé köznapi neveket adtak a csecsemőknek — mondom: a két vénkisasezory ezután rendkívül kegyes volt Magdához. Alkonyattájt — ilyenkor legjobb szárítani a keztjüket, hogy a nap perzselő tüze össze ne zsugorítsa a finom bőrt,, — mindig átszóltak a kertben, Magdához. telt a kipeckelt, száradó keztjük. Fehér, mint a hó, valamennyi, kisebbek, nagyobbak, szélesek, keskenyek. Szinte beszéltek ezek a keztüük, el-Mögöttük, — hosszú zsinegeken — meredezárulva tulajdonosuk valódi énjét. A Soós-kisaszszonyok bátyja kapitány volt Valimkor a somogyi 44-eseknél, innen a barátság a helyőrséggel. Valamennyi tiszt keztyüjét ide hozták tisztítania kutyamosók. — Ez a finom darab itt — mondja Ernesztin kisasszony, szemével gyöngéden simogatva a szélben táncoló keztyüket. — Buza, főhadnagyé, azé a szép,fekete fiúé, aki személyesen jön, hogy halljon magáról, Magda.. Atyja tehetős ember, de Borosdy sem ijed meg a kauciótól. A leány elpirult, zavartan nevetett. A két hölgy összenézett. — Kezérejárnánk, ha meg akarna ismerkedni V-re... • Magda nem a mai leányok közül való volt, miniszterhez. Szojadinovics hasonló hangú táviratban válaszolt. Mint Prágából jelentik, Istrate Micescu egyidejűleg üdvözlő táviratot küldött Krofta csehszlovák külügyminiszternek is. Krofta külügyminiszter válaszában Románia és Csehszlovákia együttműködésének szükségességét hangoztatta. A SZOVJET SAJTÓ HARAGSZIK Mint Moszkvából jelentik: A szovjet félhivatalos Pravda élesen támadja az új román kormányt. Azzal vádolja Gogát, hogy Berlinből szellemi támogatást éspénzt kapott és Hitlerrel titkos egyezményt kötött. Senkivel sem akart ismerkedni. Borzas fekete haját szemébe lógatta, de kezére keztyűt húzott, hogy fehér és finom legyen, ha odateszi a tálcát Borosdy elé. Esténként, ha bezárta a kaput, leoldotta láncáról a harapós kutyát, utána nézett Rézinek, hogy mindennel elkészült-e, bevette magát saját szobájába és eltemetkezett penészes, régi könyvek odvas lapjai közé. Tanult. Nem Veleszületett vággyal a tudományok iránt, nem emésztő szomjjal, nem felemelő gyönyörűséggel, de szívósan, konokul, kemény akarattal. Jutalmul szép képeket rajzolt elébe a szedd álomtündér- Boroedy tanár úr ül a katedrán, mogorván, szigorúan — és vizsgáztatja. Kérdez, ő felel. Bátran, büszkén, pontosan találva a helyes választ. Borosdy álmélkodik. Hol tanult ez a leány, honnan vette a sok bölcsességet? Ettől az álomtól szépült meg Magda napja. Kedves volt a szomszéd kisasszonyokhoz. Bókolt feléjük, a keztyü sövényen át. Meghallgatta panaszaikat, örült nekik, ha jól ment az üzlet... Borosdy tanár úr pedig csak itt — itt szakadatlan. Történt, hogy Búzás főhadnagy egy napon megjelent Soósék kertjében. Hetykén csörtette a kardját míg végigment a keztyük között. A két hölgy lelkesen magyarázott. Ez a módszer ápolja a keztyűt, amaz tönkreteszi, ez bársonyssá puhítja a bőrt, amaztól elkérgesedik. Búzás főhadnagy ezután állandó tanulmányozás tárgyává tette a fksztyűtisztítást mindaddig, míg be nem került Borosdy tanár úr színe elé, összecsapta bokáját. — Szeretem Magdát. Feleségül kérem. Ez a két mondat keltette életre Borosdyt. Imtelte szemüvegét, megsimogatta homlokát, úgy nézett körül, mint aki ébredezik. Nem ment simán ez az ébredés. Mérges méhrajok szabadul fimmi&pm VII. évf., 1. szám. — Szombat, 1938. január 1. --- • -------„Magyar Uriasszonyok Lapja“ Szépirodalom. Művészet. Divat. Modern kézimunka és gyermeklap mellettel megjelenik havonta háromszor. Komoly érdeklődők kérjenek e legszebb magyar folyóiratból ingyenes mutatványszámot. Ha három példányos mutatványszámot óhajtana, 9 lei értékű postabélyeg beküldését kérem. Megrendelési hely: TÖRÖK JÁNOS, Oradea, Căsuţa poştală Nr. 47. Új hír a parlament sorsáról (Tudósításunk folytatása az első oldalról). Bucureşti. Saját tud. A Curentul írja: A parlament nem alakul meg, mert egy nappal február 17-ike előtt, amikorra összehívták, fel fogják oszlatni. ,Az új választásokat máricus végére, vagy április elejére írják ki.Yiemnerower főrabbi tegnap jelentkezett a kultuszminiszternél és a kabinetfőnöknél hagyta névjegyét. ISRATE MICESCU KÜLÜGYMINISZTER ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA STOJADINOVICSHOZ ÉS KROFTÁHOZ.