Magyar Lettre Internationale 2014. ősz (94. szám)
KOMMENTÁROK ÉS VITÁK - Németh Zoltán: Mágikus realizmus a magyar irodalomban (Tér, idő, név és posztmodernizmus)
72 MIÉSS 9 -I . szám 1014 ősz kérdését, hogy - történetiségében értelmezve a fogalmat - vajon egyetlen posztmodernről beszélhetünk-e. Véleményem szerint a mágikus realizmus irodalomtörténeti helyének meghatározása radikális formában kényszeríti ki azt, hogy a posztmodern irodalomról ne valamiféle egységes, homogén minőségről beszéljünk. Hal Foster már a 80-as években egy, az elbeszéléshez, a narrációhoz, a díszítéshez, a szóképekhez, a történelemhez, a humanista tradícióhoz és a szubjektumhoz visszatérő „neokonzervatív posztmodernt’-t és egy másik, „posztstrukturalista” posztmodernt különít el. (Foster, 1984, 67) Hans Bertens pedig néhány évvel később szintén kétféle, referenciális és nem-referenciális posztmodernizmust különböztet meg. (Bertens, 1993,65-66) Ha történeti és világirodalmi távlatból nézzük a posztmodern irodalmat, akkor a következő nyelvhasználati-szemléleti stratégiákat különíthetjük el, javaslatot téve egy hármas posztmodern felfogásra: I. A korai posztmodern szövegek kapcsán olyan értelmezési kiszögelléspontok jelölhetők ki, mint az írás folyamataira tett önreflexió, a metafikció, az irónia többértelműsítő használata, az egzisztenciális kérdések felvetése, a szerzőség elrejtése, a maszkokkal és az identitással folytatott játékküzdelem, a „nagy elbe- 1 2 1 Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy a szerző a mágikus realizmus tárgyalása kapcsán újra feléleszti a magyar irodalomban mára többszörösen meghaladottnak tűnő népies irodalom - urbánus irodalom ellentétet, hiszen a mágikus realizmus kategóriáján belül megkülönböztet egy urbánus és egy népi mágikus realizmust. Az urbánus mágikus realizmust az "áltörténelmi regény" műfajával rokonítja, és Márton László Árnyas főutca, Jakob Wunschwitz igaz története című regényét, illetve Testvériség-trilógiáját, valamint Láng Zsolt Bestiárium Transylvaniae, Darvasi László Könnymutatványosok legendája, illetve Háy János Dzsigerdilen és Xanadu című regényeit sorolja ide. A népi mágikus realizmust az anekdota „kettős természeté-vel hozza összefüggésbe, és a magyar irodalom belső ,fejlődésének" eredményeként értelmezi, amely többek között Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula írásmódjára vezethető vissza. Ebben a kontextusban Fehér Béla Zöldvendéglő, Triptichon és Romfürdő című regényét, Lázár Évin Fehér tigris és Csillagmajor, illetve Gion Nándor tetralógiáját tárgyalja, továbbá Osztojkán Béla novelláit, Kolozsvári Papp László Holló úr és Kleotéra története című keretes elbeszélésfüzérének egyes darabjait, valamint Grendel Lajos korai regényeit, főként a Galerit sorolja ide. (Papp 2008: 115-118) Hogy mennyire szívósan továbbélő bipoláris kategorizációról van szó, arra jó példa Tim Beasley-Murray tanulmánya az 1989 utáni szlovák irodalomról, amelyben az irodalomelméleti felismeréseket szövegeikbe építő szlovák posztstrukturalista írókat, az ún. genitalistákat a kozmopolita urbánus irodalom felől is értelmezi a magyar (politikai és irodalmi) hagyományra visszatekintő „urbánusok" és „ruralisták" szembeállítás hangoztatásával. (Beasley-Murray 2000: II) 2 Schön Attila, Herr Vincenzo, Stofek Tamás, Pepik Zefstein, Béla von Goffa, Jeb Wolf Tannenbaum, Sztrázsovec Csongor, reb Rabbinowitz, Mrkvicska Arzén, Titusz Lívia, Ibrahim, Lánczos Zoltán, Jeb Wimmer Metuselah, Karl von Kuffner, Crestencia von Kuffner, Terbele Berlinger, Csöcsös Kató, Kövér Fáni, Aarmin Müller- Rosenlöwen, Jung Salamon, Rökk Marika, Székesváry Emericus, Hirsch Oszkár... szélesek vége"-koncepció, valamint az ún. valóságnak, a realista írásmódnak és a szubjektivitásnak a krízise, illetve újraírása egy megváltozott feltételrendszer keretei között. A korai posztmodern olyan beszédmódot működtet, amelyben bizonyos mértékig megőrződtek a kései modern megszólalásmódok is. Egyik oldalon a szépirodalmi diskurzus emelkedett hangvétele, dignitása, a metafizikai problémák iránti érzékenység, a műalkotás klasszikus szépségének és megformáltságának az igénye, a másik oldalon az ironikus, esetleg parodisztikus hang, az intertextuális utalásokkal, stílusimitációkkal és szerzői hangokkal folytatott játék és maszkszerűség jelenik meg. A korai posztmodernbe tartozó alkotások számára éppen ezért rendkívül fontos a múlt, illetve a történelem tapasztalata, amellyel tudatosan lépnek párbeszédbe, akár úgy is, hogy a múltra jellemző megszólalásformákat beépítik saját szövegeikbe. 2. A második vagy a referenciális posztmodernben válik hangsúlyossá, sőt gyakran radikálissá az önmagát író, öntükröző szöveg poétikája, amely kizárja a valóság és a realizmus kategóriáit érdeklődési köréből. A költészetre a deretorizálás, depoetizálás, töredékesség, versszerűtlenség, az antimimetizmus és a rontott nyelv poétikája jellemző. Mind a lírában, 3 Erről bővebben, lásd (Németh 2012). 4 Ez utóbbi stratégia újfajta, a Hayden White-i retorikai fordulatot meghaladó történelemfelfogására Frank R. Ankersmitnek a történelmi tapasztalatról (Ankersmit 2004: 107) és a „nyelven kívül, a világban található" reprezentacionális igazságról (Simon 2012) szóló eszmefuttatásai szolgálhatnak, amellyel a harmadik posztmodern stratégia történelemfelfogása jellemezhető. Felhasznált szakirodalom ANKERSMIT, Frank R. 2003. A történelmi tapasztalat. Budapest: Typotex. ANTAL, Balázs. 2008. A toposz trónfosztása. Transzszilvanista szöveghagyományra épülő disztópikus regények, [online] Helikon. 19(513) [cit. 25. 1.2014] Downloaded: http://www.helikon.ro/index.php?m_rd1416 BALÁZS, Eszter Anna. 2003. Mágikusság és/vagy posztmodern? Café Babel. 13(43-44), pp. 39-45. BALÁZS, Imre József. 2012. Az új közép. Tendenciák a kortárs irodalomban. Szeged: Universitas Szeged Kiadó. BÁNYAI, Éva. 2011. Térképzetek, névtérképek, határidentitások. Kolozsvár: KOMP-PRESS. BÁNYAI, Éva. 2012. Terek és határok. Térképzetek Bodor Ádám prózájában. Kolozsvár: Casa Curjii de Stiin[a - RHT Kiadó. BEASLEY-MURRAY, Tim. 2000. Súcasná slovenská literatúra, diabolská zmluva s teóriou a genitalisti. Rak. 5(3), pp. 10-18. BENEDEK, Szabolcs. 2000. A történetmondás határai feszegetve vannak. Eső. 3(4), pp. 89-91. BÉNYEI, Tamás. 1997. Apokrif iratok. Mágikus realista regényekről. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. BERTENS, Hans. 1993. The Postmodern Weltanschauung and its relation and its Relation to Modernism: An Introductory Survey. In NATOLI, Joseph, HUTCHEON, Linda, ed. A Postmodern Reader. New York, pp. 25-70. BOMBITZ, Attila. 2005. Történet, pontosan, [online] Forrás, [öt. 30.4.2014] Downloaded: http:// www.forrasfolyoirat.hu/0502/bombitz.html CLIFFORD, James. 1999. Bevezetés: Részleges igazságok. Helikon. 65(4), pp. 494-513. mind a prózában rendkívül fontos jelentőségre tesz szert a tudatos intertextualitás, a palimpszesztszerűség, az önreflexivitás és a metafikció, illetve az újraírás mint szimuláció. A második posztmodern érdeklődésének középpontjában a nyelv és a szöveg áll, jellegzetes vonása a pastiche, a parodisztikus szövegformálás, a nyelvi poénok és a legtágabb értelemben vett, radikális stíluseklektika. 3. A harmadik vagy antropológiai posztmodern az irodalomelmélet „kulturális fordulatához” köthető egyrészt, másrészt a hatalom kérdésköre izgatja, a „másik", illetve a másság természete, a marginális nézőpontok megjelenítése, felszínre hozása, a politikai természetű kérdésfelvetések, a mainstream-ellenes attitűd. A harmadik posztmodern élesen hatalomellenes, gyakran nyíltan politikaiként viselkedik, a patriarchális, totalizáló, asszimilációs, homogenizáló és globalizáló tendenciák ellen emel szót a sokszínűség és az eltérő tradíciók megőrzése céljából. Az alárendeltnek adott hang leginkább a traumatikus élmények megjelenítésében válik fontossá. Ennek nyomán talán megkockáztatható, hogy a mágikus realizmus történetszerűsége, tér- és időviszonyai egy korai, referenciális karakterű, humanista DECZKI, Sarolta. 2013. Az érzékiség dicsérete. Pozsony: Kalligram Kiadó. DOLEZEL, Lubomír. 2008. Filice a historié v období postmoderny. Praha: Academia, FOSTER, Hal. 1984. "(Post)Modern Polemics." New German Critique. (33), pp. 67-79. HEGEL, Georg Wilhelm Friedrich. 1966. Előadások a világtörténelem filozófiájáról. Budapest: Akadémiai Kiadó, HITES, Sándor. 2002. A történelem és a metafikció az angolszász regényirodalom közelmúltjában. Forrás 34(6), pp. 93-101. HOWE, Thomas B. 2002. Toni Morrison. In BERTENS, Hans, NATOLI, Joseph, ed. Postmodernism: The Key Figures. Maiden - Oxford: Blackwell Publishers Ltd. pp. 254-260. HUTCHEON, Linda. 2002. The Politics of Postmodernism. London and New York: Routledge. KISANTAL, Tamás. 2004. Az irodalmi alkotás mint történelmi szöveg. Tiszatáj. 58(11), pp. 75-101. KOLOZSI, Orsolya. 2009. A képzelet végtelen kertjének virágai. Darvasi László: Virágzabálók. Bárka. 17(6), pp. 69-72. N. KOVÁCS, Tímea. 1999. Kultúra - szöveg - reprezentáció: kulturális antropológia és irodalomtudomány, Helikon. 65(4), pp. 479-493. KULCSÁR SZABÓ, Ernő. 1994. A magyar irodalom története 1945-1991. Budapest: Argumentum Kiadó. MALEK, Izisz. 2013. Mágikus realizmus a magyar irodalomban II. [online] Újnautilus. [cit. 25. I. 2014] Downloaded: http://ujnautilus.info/magikus-realizmus-a-magyar-irodalomban is MÁRTON, László. 1993. A rózsa és a róka. [online] Beszélő. 5(4) [cit. 30, 4, 2014] Downloaded: http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-rozsa-esa-roka McHALE, Brian. 1987 Postmodernist Fiction. London and New York: Routledge. MIKOLA, Gyöngyi. 1994. A történet rehabilitá lása (Darvasi Lászlóról). In: KÁROLYI, Csaba, ed. Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról. Budapest: Nappali ház, pp. 209-217 posztmodern felfogásban gyökereznek, s egészen más stratégiát követnek, mint az areferenciális, intertextuális, posztstrukturalista, szövegcentrikus posztmodern szövegek. Sőt, e két posztmodern stratégia mellett megkülönböztethetünk egy harmadikat is, az autobiografikus (Viart—Vercier 2008: 31) jellegű, trauma tikus élményeket tematizáló, az alárendelt, marginalizált beszélőnek hangot, nyelvet adó posztmodern szövegek szövegalkotási eljárásait. E három posztmodern stratégiában tárgyalva nyeri el a mágikus realizmus a történetalakítás és múltkezelés karakteres vonásait, s válik a posztmodern szövegalakítás egyik korai, originális lehetőségévé. Az, hogy a mágikus realizmus még mindig jelentős hatást gyakorol a kortárs magyar irodalomra, arról tanúskodik, hogy ebben a szövegtérben szerző és olvasó olyan kreatív eljárások birtokában van, amelyek továbbra is életképesek az identitás lehetőségeinek feltérképezésében. (A szlovák akadémia világirodalmi intézetének a kortárs történelmi regényről rendezett konferenciáján 2014. február 5-én elhangzott előadás írott változata. Szlovákul megjelent a World Literature Studies 6(23), 2014. 2. számában.) MILIÁN, Orsolya. 2010. Lecke-könyv, [online] Revizor, [dt. 25. I. 2014] Downloaded: http:// www.revizoronline.com/hu/cikk/2521/toldi-eva-a-multreprezentacio-lehetosegei NÉMETH, Zoltán. 2012. A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony: Kalligram Kiadó. PAPP, Ágnes Klára, 2008. Átlátunk az üvegen? Gondolatok a kortárs irodalomról. Budapest: Napkút Kiadó. RÁCZ, I. Péter, 2000. A történeti narratíva poétikai szerepe a mai magyar irodalomban. Márton László, Láng Zsolt, Háy János és Darvasi László regényei. Prae. (1-2), pp. 117-156. SIMON, Zoltán Boldizsár. 2012. Egy régi-új történetfilozófia: historizmus a nyelvben? [online] Kommentár. 6(6) [dt. 25. I. 2014] Downloaded: http://kommentar.info.hu/iras/2012_6/ egy_regi-uj_t°rtenetfilozofia_historizmus_a_ nyelvben_ THOMKA, Beáta. 1995. Mészöly Miklós. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. TOLDI, Éva. 2010. A múltreprezentáció lehetőségei. Újvidék: Forum Kiadó. TÚRI, Tímea. 2011. A név története. Darvasi László rövid történetei, [online] Beszélő. 16(4) [dt. 25. 4. 2014] Downloaded: http://beszelo. c3.hu/cikkek/a-nev-tortenete VIART, Dominique - VERCIER, Bruno. 2008. Souiasná francouzská literatúra. Praha, Garamond. WHITE, Hayden. 1997. A történelem terhe. Budapest: Osiris Kiadó. M ;i $> y a r Lett r e