A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1930 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1930-01-01 / 1-2. szám
A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI VII. ÉVFOLYAM. 1—2. SZÁM szerkeszti: fejér gyula 1930 JANUÁR —FEBRUÁR A természetes építőkövek elmállása és gyors pusztulásuknak megakadályozása. Vitéz LACZAY-FRITZ OSZKÁR: Résumé: Aprés une exposition des publications relatives au sujet, l’auteur traite de la décomposition des pierres de taille et il décrit dans le partié I. de l’article les influences différentes nuisibles causant la décomposition et dans la partié II. les méthodes de défense. * Zusammenfassung: Mit Hinweis auf den bedauerlichen Zustand der in den letzten Dezennien in Budapest aus Stein geschaffenen Monumentalbauten, sowie auf die immer neue Restaurierung der vor nicht langem erneuertenTeile mittelalterlicher Baudenkmäler im In- und Ausland, behandelt der Verfasser im ersten Teil alle schädlichen Einflüsse, welche die Verwitterung der Bausteine hervorrufen. So die Einflüsse der Atmosphäre, die Wirkung des Sauerstoffes, die verschiedenartige zersetzende Einwirkung des Wassers. Die Volumenzunahme durch Aufnahme von Wasser, Auswaschung, Einwirkung des Kohlensäureinhalts, Frost, das Lösen der Gesteine. Wasseraufnahme und die Erweichbarkeit. Die Zerstörung durch Temperaturwechsel. Ausdehnung und Schrumpfung. Die chemische Wirkung des Temperaturwechsels. Die Rauchgase, die zersetzende Wirkung des Schwefels. Der Russ. Verwitterung durch organisches Leben. Die Auskristallisierenden Salze. Die Widerstandsfähigkeiten der eizelnen Gesteinarten. Die Fehler im Aufbau. — Der zweite Teil behandelt die Massregeln und Schutzmittel, die zur Hintanhaltung der Verwitterung dienen. Die Auswahl des Bausteines. Die traditionelle Beurteilung des Steinmaterials durch, auf Fachkenntniss beruhende blosse Betrachtung. Beurteilung auf Grund bei früherer Verwendung gemachten Erfahrungen. Bestimmung des Widerstandes gegen Verwitterung mittels Versuche. Die natürlichen und die künstlichen Verwitterungsversuche. Die Arbeiten in den Versuchslaboratorien; deren Resultate. Die richtige Bearbeitung und Versetzung der Bausteine. Die künstliche Stärkung des Widerstandes durch Konservierungsmittel. Die Vorteile und Nachteile der einzelnen Schutzmittel. Die chemische und die mechanische Wirkung der Schutzmittel. Die praktischen Erfahrungen mit Konservierungsmitteln. Die Wirkung der Fluatsalze, des Szerelmey, sowie der übrigen chemisch wirkenden Schutzmitteln. Der Kalkanstrich. Die Konservierung mit Paraffin. I. RÉSZ. A természetes építőkövek elmállása. Ha Budapestnek az utolsó évtizedekben emelt monumentális építményeit szemügyre vesszük, szomorúan kell megállapítanunk, hogy némelyiknek nagy pénzt áldozatokkal, kiváló művészi készséggel és tudással alkotott kőhomlokzata igen rossz állapotban van. Az Erzsébetvárosi templom egyes részeiben valóságos rom, az Országháza finom tornyocskáinak több mint fele hiányzik, a Mátyás-templom tornyát ötvenéves fennállása óta már másodszor látjuk teljesen beállásolva. A királyi palotán több ezer követ kell kicserélni. A Kúria restaurálásra szorul, szintúgy az Opera és még számos más, azt lehet mondani, napjainkban emelt épület. Kérdés, így kelle ennek lennie, amidőn külföldön mindenfelé annyi, több száz éves, teljesen kőből épített műemlékben gyönyörködhetünk. Igaz, hogy külföldön sok, nagy évszázados katedrális áll, és pedig épen, de ha közelebbről vizsgáljuk a dolgokat, azt látjuk, hogy külföldön, a látszat ellenére sem sokkal jobb a helyzet. A külföldi nagy katedrálisokat is állandóan restaurálják, amióta azok csak állanak. Nagyon kevés olyan szabadon álló, vagy gazdagon faragott kő van azok külsején, melyet az emlék eredeti építése idejében helyeztek oda. Pollák osztrák mérnök megállapította, hogy Bécsben minden második, vagy harmadik generáció új, gótikus Stephansidom tornyot kapott. A torony kősisakját az évszázadok folyamán körülbelül tizenkétszer építették meg újra. A Votiv*templomot, melyet a 70*es és 80*as években építettek, már vagy 20 év óta korláttal veszik körül, hogy a járókelőket a kőhullástól megóvják. Helyreállítását a múlt évben kezdték meg nagy apparátussal és sok pénzzel, a munkálatok 10 éves időtartamára számítva, de valószínű, hogy azok 20 évig is el fognak tartani. De nemcsak a gótstílű emlékek mennek így tönkre, hanem a zárt tömegű épületek is. A bécsi operát már negyedik éve restaurálják és egész kő fele építményét megújítják. Igen erősen pusztulnak a kövek a kölni dómon is. Ott nemcsak a múlt században helyreállított középkori részeket kellett már többször restaurálni, hanem az egészen új tornyokat is, sőt azokat a részeket is, melyek helyreállítását alig húsz éve fejezték be. Az a két kérdés foglalkoztatja a szakembereket és érdekelteket mindenfelé, hogy egyrészt mi okozza az épületkövek ilyen arányú gyors pusztulását, másrészt, amennyiben a kövek pusztulása és mállása, jólehet mérsékelten is, a természet rendjéből folyik, hogyan lehet azt megállítani, vagy legalább is lassítani. Hogy a kövek mállásának természetrajzát alaposan megismerjük, e tanulmányt egy rövid visszapillantással ott kell kezdenünk, ahol a kő, mint a földkéreg fundamentuma, alapja, viszi a főszerepet, kint a természet* ben. Az első, amit ott észlelünk az, hogy a világon semmi sem marad örökké meglevő alakjában. Meg* állás nincsen, minden örökkétartó változásnak, át* alakulásnak van alávetve. Ami együvé tartozott és egyet alkotott, széjjel bomlik, részekre esik, de a részek más és más alakban újból egyesülnek és új anyago* kat alkotnak, így megy ez örökké, a pusztulás és keletkezés követik állandóan egymást az átalakulás örök körfolyamatában a legapróbb molekulától a földrésze ket alkotó hegységekig. A földkéreg első szilárd anya gainak, az őskőzeteknek legnagyobb részei törmelékké, homokká és porrá váltak, de a törmelékből, a homokból és a porból újabb szedimenter, másodlagos üledékes kőzetek keletkeztek, így tehát minden múlandó, amit az ember formál, legyen az bármily anyagból is alkotva. Az ember, ha 1. ábra. Erzsébetvárosi templom. Északi torony.