A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 29. évfolyam (1895)
2. szám - Gaul Károly: A gőzölés hatása a bükkfa némely tulajdonságaira
Gaál Károly A szoborcsoport plateauja alatt rajzolt boltozott helyiség (3. és 5. ábra) csak a kiemeléssel járó szerkezet eredménye, esetleg emlékcsarnokká fejleszthető ki. Befejezésül elképzelhetjük még az üresen maradt bástyaudvar-felszíneket befásítva, az északi udvar közepét pedig szerény alkotású közkúttal ellátva. Eredeti tervemet ily bővítés után, akár történeti, akár művészeti szempontból tekintsük, most már annyira kikerekítettnek tartom, hogy azt, mint szerves egészet, a benne rejlő nemzeti jellegnél fogva is jó lelkiismerettel bátorkodom megvalósításra ajánlani. Noha tervem eredetileg nem a milleniumra készült, de mivel történeti alapon áll és nagy vonásokban felöleli az ezeréves múltat, — nézetem szerint szerény, de azért mégis jellemző millenáris emléknek beválhatnék. Tervem szervesen összekötött egységes megoldásban nemzeti, esztétikai és több részében gyakorlati szükségnek kielégítését célozza, melyet a milleniumra vagy egyéb alkalomra való melléktekintet nélkül is meg kellene valósítani ; támaszkodik a meglevő legnevezetesebb hazai műemlékre, melyet egymagában is felkeres Budapest minden látogatója; magaslaton kiváló, elkülönített helyet foglal el; alkotó főrészei a Mátyástorony és ennek tövénél a Nagyboldogasszony-temploma (koronázó templom, történeti alapon helyreállított régi műemlékek), ha ezekhez állítjuk délkeleten Szt-István király emlékét, az északkeleti sarokban a honfoglaló hét vezér lovasszobor-csoportját, összefűzzük az egész telepet a keleti szabad oldalon folyosókkal és közvetítjük a hozzájutást a nagy szabad lépcsővel, ekkor tiszta tagoltságban nagy távolságra is felismerhető, gazdag változatú látóképeket nyújtó csoportot kapunk, mely szerény módon ad kifejezést a múlt iránt táplált kegyeletünknek. E terv mérsékelt költségei: A nagy szabad lépcsőre... ... ... ... ... 100.000 frt Szt-István csarnokos emlékére ... ... ... 200.000 » 1 honfoglaló hét vezér lovascsoportjára, mellékmunkákkal .... ... ... ... 300.000 « Összefoglaló folyosóra 200.000 » Összesen 800.000 frtra becsülhetők. Egyéni legfőbb törekvésem e tervezet alkotásakor az volt, hogy oly eszményi fixpontot találjak, melyben pártra, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül, minden hazafi megnyugodhatik. A gőzölés hatása a bükkfa némely műszaki tulajdonságaira. Gaál Károlytól.* Közlönyünk hasábjain** utaltam már arra, hogy közgazdasági szempontból mily fontosságuk van a bükkfa tulajdonságait javító eljárásoknak. Ausztriában, melynek erdészeti viszonyai körülbelül megegyeznek a mieinkével, már több mint egy évtized előtt mozgalom indult meg, a bükkfa jobb értékesítő módjainak kikutatására. E téren ez idő óta sok nem történt ugyan, de az, amit a gyakorlatban, a történt kutatások és kezdeményezések következtében a bükkfa javításával elértek, arra vall, hogy a bükkfa alkalmazásának az ipari és műszaki életben tágabb tér nyílott. Ezek közé a javítások közé tartozik a bükkfának gőzölése is, melyet legújabb ideig csakis a hajtott fából való bútorok és a kocsi gyártásában alkalmaztak, hogy a fa hajlékonyságát növeljék. Régóta ismeretes tapasztalat ugyanis, hogy a fa hajlékonysága a víztartalommal és hőmérséklettel átalában növekszik, azonban arról, hogy mily szabály vagy törvény szerint, senkinek sem volt tiszta fogalma. A gyakorlatban a fa gőzölésekor vagy főzésekor, a hőfokot és az időtartamot csak úgy találomra vették figyelembe. Még mai nap is sok helyen, ahol hajlított bútorokat készítenek, úgy állapítják meg azt, várjon a fa a hajlításra már eléggé meg van-e gőzölve vagy sem, hogy a fába, annak a gőzölőből való kihúzása előtt vaskapcsot ütnek; ha ez könnyen hatol bele, azaz ha a fa már jó puha, ekkor a hajlításra alkalmasnak mondják. Másutt a munkás megtapogatja a fát várjon elég puha-e már, elég-e benne a víz és így itt is érzék szerint ítéli meg a fának hajlékonyságra való alkalmas voltát. Némely gyáros bevallása szerint éppen a gőzölés módja és időtartamának megállapítása okozott nekik legnagyobb bajt. Ha a gőzölés kellő időtartamát el nem találták, vagyis ha a fát akár túlságos rövid, akár túlságos hosszú ideig gőzölték, a hajlításkor túlságos sok fa tört el. Midőn a fát a cellás gőzölőkben fáradt gőzzel főzik, rendesen este berakják, esetleg még leöntik meleg vízzel is és ezután egész éjjel gőzölik, hogy másnap reggel hajlíthassák. Haladás volt, midőn a nagy nyomású gőzölő készülékeket kezdték alkalmazni. Ezekben a fát csak rövid ideig kell főzni és a kellő időtartamnak megállapítása kísérlet útján gyorsabban megtörténhetett. A Kohn Jakab és József cég tescheni gyárának igazgatója, Grabmayer gyakorlati érzékkel új gőzölőt szerkesztett magasabb nyomású gőzölésre, melynek célja az volna, hogy a munkás a fát ne gőzölhesse a kellő időtartamon túl. A munkás ugyanis hajlításkor darabszámra dolgozván, maga is arra törekszik, hogy a lehetséges maximumot elérje. A gőzölő bizonyos számú, revolver módjára elrendezett, húzott vascsőből áll, melyeknek egy részét a hajlítandó fával töltik meg, a többi csövek pedig * Előadta a Magy. Mérnök- és Építész-Egylet Gépészeti-, Gyáripari- és Bányászati-, Kohászati egyesült Szakosztályainak 1893. november 19-én tartott ülésében. ** M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1893. évf. XXVIII. kötet 7—12. oldal.