A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 29. évfolyam (1895)

2. szám - Gaul Károly: A gőzölés hatása a bükkfa némely tulajdonságaira

Gaál Károly A szoborcsoport plateauja alatt rajzolt boltozott helyiség (3. és 5. ábra) csak a kiemeléssel járó szerkezet ered­ménye, esetleg emlékcsarnokká fejleszthető ki. Befejezésül elképzelhetjük még az üresen maradt bástyaudvar-felszíneket befásítva, az északi udvar köze­pét pedig szerény alkotású közkúttal ellátva. Eredeti tervemet ily bővítés után, akár történeti, akár művészeti szempontból tekintsük, most már annyira kikerekítettnek tartom, hogy azt, mint szerves egészet, a benne rejlő nemzeti jellegnél fogva is jó lelkiisme­rettel bátorkodom megvalósításra ajánlani. Noha tervem eredetileg nem a milleniumra készült, de mivel történeti alapon áll és nagy vonásokban felöleli az ezeréves múltat, — nézetem szerint szerény, de azért mégis jellemző millenáris emléknek beválhatnék. Tervem szervesen összekötött egységes megoldásban nemzeti, esztétikai és több részében gyakorlati szükségnek kielégítését célozza, melyet a milleniumra vagy egyéb alkalomra való melléktekintet nélkül is meg kellene való­sítani ; támaszkodik a meglevő legnevezetesebb hazai mű­emlékre, melyet egymagában is felkeres Budapest minden látogatója; magaslaton kiváló, elkülönített helyet foglal el; alkotó főrészei a Mátyástorony és ennek tövénél a Nagyboldogasszony-temploma (koronázó templom, tör­téneti alapon helyreállított régi műemlékek), ha ezekhez állítjuk délkeleten Szt-István király emlékét, az észak­keleti sarokban a honfoglaló hét vezér lovasszobor-cso­portját, összefűzzük az egész telepet a keleti szabad oldalon folyosókkal és közvetítjük a hozzájutást a nagy szabad lépcsővel, ekkor tiszta tagoltságban nagy távol­ságra is felismerhető, gazdag változatú látóképeket nyújtó csoportot kapunk, mely szerény módon ad kife­jezést a múlt iránt táplált kegyeletünknek. E terv mér­sékelt költségei: A nagy szabad lépcsőre... ... ... ... ... 100.000 frt Szt-István csarnokos emlékére ... ... ... 200.000 » 1 honfoglaló hét vezér lovascsoportjára, mel­lék­munkákkal .... ... ... ... 300.000 « Összefoglaló folyosóra 200.000 » Összesen­­ 800.000 frtra becsülhetők. Egyéni legfőbb törekvésem e tervezet alkotásakor az volt, hogy oly eszményi fixpontot találjak, melyben pártra, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül,­­ minden hazafi megnyugodhatik. A gőzölés hatása a bükkfa némely műszaki tulajdonságaira. Gaál Károlytól.* Közlönyünk hasábjain** utaltam már arra, hogy köz­gazdasági szempontból mily fontosságuk van a bükkfa tulajdonságait javító eljárásoknak. Ausztriában, melynek erdészeti viszonyai körülbelül megegyeznek a mieinkével, már több mint egy évtized előtt mozgalom indult meg, a bükkfa jobb értékesítő módjainak kikutatására. E téren ez idő óta sok nem történt ugyan, de az, amit a gyakor­latban, a történt kutatások és kezdeményezések követ­keztében a bükkfa javításával elértek, arra vall, hogy a bükkfa alkalmazásának az ipari és műszaki életben tágabb tér nyílott. Ezek közé a javítások közé tartozik a bükkfának gőzölése is, melyet legújabb ideig csakis a hajtott fából való bútorok és a kocsi gyártásában alkalmaztak, hogy a fa hajlékonyságát növeljék. Régóta ismeretes tapasz­talat ugyanis, hogy a fa hajlékonysága a víztartalommal és hőmérséklettel átalában növekszik, azonban arról, hogy mily szabály vagy törvény szerint, senkinek sem volt tiszta fogalma. A gyakorlatban a fa gőzölésekor vagy főzésekor, a hőfokot és az időtartamot csak úgy találomra vették figyelembe. Még mai nap is sok helyen, ahol hajlított bútorokat készítenek, úgy állapítják meg azt, várjon a fa a hajlításra már eléggé meg van-e gőzölve vagy sem, hogy a fába, annak a gőzölőből való kihúzása előtt vaskapcsot ütnek; ha ez könnyen hatol bele, azaz ha a fa már jó puha, ekkor a hajlításra alkalmasnak mondják. Másutt a munkás megtapogatja a fát várjon elég puha-e már, elég-e benne a víz és így itt is érzék szerint ítéli meg a fának hajlékonyságra való alkalmas voltát. Némely gyáros bevallása szerint éppen a gőzölés módja és időtartamának megállapítása okozott nekik legnagyobb bajt. Ha a gőzölés kellő időtartamát el nem találták, vagyis ha a fát akár túlságos rövid, akár túlsá­gos hosszú ideig gőzölték, a hajlításkor túlságos sok fa tört el. Midőn a fát a cellás gőzölőkben fáradt gőzzel főzik, rendesen este berakják, esetleg még leöntik meleg vízzel is és ezután egész éjjel gőzölik, hogy másnap reggel hajlíthassák. Haladás volt, midőn a nagy nyomású gőzölő­ készü­lé­keket kezdték alkalmazni. Ezekben a fát csak rövid ideig kell főzni és a kellő időtartamnak megállapítása kísérlet útján gyorsabban megtörténhetett. A Kohn Jakab és József cég tescheni gyárának igaz­gatója, Grabmayer gyakorlati érzékkel új gőzölőt szer­kesztett magasabb nyomású gőzölésre, melynek célja az volna, hogy a munkás a fát ne gőzölhesse a kellő idő­tartamon túl. A munkás ugyanis hajlításkor darabszámra dolgozván, maga is arra törekszik, hogy a lehetséges maximumot elérje. A gőzölő bizonyos számú, revolver módjára elrendezett, húzott vascsőből áll, melyeknek egy részét a hajlítandó fával töltik meg, a többi csövek pedig * Előadta a Magy. Mérnök- és Építész-Egylet Gépészeti-, Gyáripari- és Bányászati-, Kohászati egyesült Szakosztályainak 1893. november 19-én tartott ülésében. ** M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1893. évf. XXVIII. kötet 7—12. oldal.

Next