Magyar Műhely, 1967. szeptember (6. évfolyam, 22. szám)
1967 / 22. szám - Bakucz József: Petit Enfer - Hajdú Andrásnak
BAKUCZ JÓZSEF HAJDÚ ANDRÁSNAK Az ember: isten fia és isten atyja (Unamuno) ELSŐ TÉTEL VISZONYLATOK perpetuum mobile rögzíted magad szobádban ágyadra fekszel szemben a Holddal sötétben fekve nézed a Holdat szemben ablakod báj függönyök tánca anyaga színe báj a Holdnak újra arca van fényének varázsa misztikum ahogy fele elvész törtfogazott szélű homályban és egy titokkal terhes másik oldalát sejteti mire ennyit gondoltál mérlegelésed tárgya elúszott már nincs ugyanott kicsi idő és félig az ablak függönye mögé bújt de még kiles és még egy kicsi idő és már onnan is eltűnik fénye van még de arca már nem téged néz előbb sem téged nézett jegesen mint a Hold megváltozik a kép értelmét vetkezi az összes szók báj titok Hold-arc-fény-titok elrándulnak agyad szeme elől és a való nem annak égi mása rettenetes arc egy villanásra rádmered a Holdra emlékeztet még ekkor is de erről nem tehetsz a való agyad jelmezkölcsönzőjébe jár a rettenetes ekkor már az ősképhez hozzáragadt nem tehetsz semmit kéz a kézben lépnek eléd bár a rettenetnek semmi köze a valóhoz kivéve hogy hozzád van köze neked rettenetes PETIT ENFER