Magyar Műhely, 2019 (57. évfolyam, 187-190. szám)
2019 / 187. szám - MNG - Tóthárpád Ferenc: Csupa kék szomorúság. Kristóf Ágota költészetéről
CSUPA KÉK SZOMORÚSÁG Kristóf Ágota költészetéről Kristóf Ágota - ahogyan világszerte ismerik, Ágota Kristóf - szikár prózájával írta fel nevét az egyetemes irodalomtörténet lapjaira. Az kevésbé ismert, hogy először, már gyermekkorában, a líra lantját próbálgatta. Egyik találkozásunk alkalmával mesélt verseiről, amik elvesztek. Később született strófáinak „túlzott szépségük és érzelgősségük miatt fordított hátat."1 2 „Nem akartam ilyen világosan írni többé” - mondta egy 2009-es riport alkalmával.3 Legismertebb műve A nagy füzet megjelenése után már nem is szívesen beszélt róluk, szinte megtagadta őket. Kristóf Ágotát szikár, szomorú, mély tónusú versek, szövegek jellemzik. Alaposabb elemzésük, mélyreható értelmezésük (ahogyan az egész életművé) nagyobb távlatot kíván, de megismerésük után a felületes olvasó is megállapíthatja szabadversei és prózái különösen szoros rokonságát, hogy szóhasználatukkal, hangulatukkal (és témáikkal) mint „előfutárok” jegyezhetők. Ezek közül a legszembetűnőbb a Szökés és A hazugság című alkotások kiteljesedése. Verseinek alaposabb megismertetése fontos volna a magyar olvasóközönség számára is. A svájci ZOE Kiadó 2016-ban jelentette meg a francia-magyar nyelvű Clous (Szögek) című kötetet, ami nemcsak a magyarul, hanem a franciául született nyolc költeményét is közreadja. A Clous Magyarországon nem kapható, aki kíváncsi Kristóf Ágota verseire, annak nincsen könnyű dolga. Számos helyen olvashatunk arról, hogy a londoni, majd párizsi kiadású Irodalmi Újság (1960-tól 1965-ig összesen harminchét Kristóf-vers) és a szintén párizsi Magyar Műhely (1965-ben három költemény) válogatott verseiből. Ezekről az írónő maga is többször megemlékezett, de hogy melyek voltak azok, arról ritkán vagy egyáltalán nem szólnak a híradások. A közlések - különösen a Magyar Műhely esetében - egymásra „hivatkozva” vették át. Arról elfeledkeztek, hogy itthon is megjelentek Kristóf Ágotaversek. A Nyelvünk és Kultúránk című kiadvány az írónő magyarországi távozása után tíz évvel, 1976-ban (Minden messze van) fedezte fel, de a Kortárs (Szögek, 1978) is felfigyelt rá. A Magyar Lettre Internationale csak sokkal később (Ötödik part, 2007-2008 tól) szerepeltette. Jelentősnek számít a Béládi Miklós által szerkesztett Vándorének című - 1981-es -, Nyugat-európai és amerikai magyar költők antológiája. Az 1 Kristóf Ágota (Csikvánd, 1935. október 30. - Neuchâtel (Svájc, 2011. július 27.) Kossuth-díjas magyar író, aki Svájcban alkotott. Műveit francia nyelven írta. Testvérével - Kristóf Attilával - a kőszegi temetőben nyugszik. 2 Papp Sándor, Messze a senki földjétől, Népszabadság, 2011. július 28. 3 Papp Sándor Zsigmond, Egy érzelmeskedés nélküli élet. Beszélgetés Ágota Kristóf írónővel, Népszabadság, 2009. október 6.