Magyar Műhely, 2019 (57. évfolyam, 187-190. szám)

2019 / 187. szám - MNG - Tóthárpád Ferenc: Csupa kék szomorúság. Kristóf Ágota költészetéről

CSUPA KÉK SZOMORÚSÁG Kristóf Ágota­ költészetéről Kristóf Ágota - ahogyan világszerte ismerik, Ágota Kristóf - szikár prózájával írta fel nevét az egyetemes irodalomtörténet lapjaira. Az kevésbé ismert, hogy először, már gyermekkorában, a líra lantját próbálgatta. Egyik találkozásunk alkalmával mesélt verseiről, amik elvesztek. Később született strófáinak „túlzott szépségük és érzelgősségük miatt fordított hátat."1 2 „Nem akartam ilyen világosan írni többé” - mondta egy 2009-es riport alkalmával.3 Legismertebb műve A nagy füzet megjelenése után már nem is szívesen beszélt róluk, szinte megtagadta őket. Kristóf Ágotát szikár, szomorú, mély tónusú versek, szövegek jel­lemzik. Alaposabb elemzésük, mélyreható értelmezésük (ahogyan az egész életművé) nagyobb távlatot kíván, de megismerésük után a felületes olvasó is megállapíthatja szabadversei és prózái különösen szoros rokonságát, hogy szóhasználatukkal, hangulatukkal (és témáikkal) mint „előfutárok” jegyezhetők. Ezek közül a legszembetűnőbb a Szökés és A hazugság című alkotások kiteljesedése. Verseinek alaposabb megismertetése fontos volna a magyar olvasóközönség számára is. A svájci ZOE Kiadó 2016-ban jelentette meg a francia-magyar nyelvű Clous (Szögek) című kötetet, ami nemcsak a magyarul, hanem a franciául született nyolc költeményét is közreadja. A Clous Magyarországon nem kapható, aki kíváncsi Kristóf Ágota verseire, annak nincsen könnyű dolga. Számos helyen olvashatunk arról, hogy a londoni, majd párizsi kiadású Irodalmi Újság (1960-tól 1965-ig összesen harminchét Kristóf-vers) és a szintén párizsi Magyar Műhely (1965-ben három költe­mény) válogatott verseiből. Ezekről az írónő maga is többször megemlékezett, de hogy melyek voltak azok, arról ritkán vagy egyáltalán nem szólnak a híradások. A közlések - különösen a Magyar Műhely esetében - egymásra „hivatkozva” vették át. Arról elfeledkeztek, hogy itthon is megjelentek Kristóf Ágota­­versek. A Nyelvünk és Kultúránk című kiadvány az írónő magyarországi távozása után tíz évvel, 1976-ban (­Minden messze van) fedezte fel, de a Kortárs (Szögek, 1978) is felfigyelt rá. A Magyar Lettre Internationale csak sokkal később (Ötödik part, 2007-2008 tól) szerepeltette. Jelentősnek számít a Béládi Miklós által szerkesztett Vándorének című - 1981-es -, Nyugat-európai és amerikai magyar költők antológiája. Az 1 Kristóf Ágota (Csikvánd, 1935. október 30. - Neuchâtel (Svájc­, 2011. július 27.) Kossuth-díjas magyar író, aki Svájc­ban alkotott. Műveit francia nyelven írta. Testvérével - Kristóf Attilával - a kőszegi temetőben nyugszik. 2 Papp Sándor, Messze a senki földjétől, Népszabadság, 2011. július 28. 3 Papp Sándor Zsigmond, Egy érzelmeskedés nélküli élet. Beszélgetés Ágota Kristóf írónővel, Népszabadság, 2009. október 6.

Next