A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1979 (15. évfolyam, 1-2. szám)
1979 / 1. szám - Temesváry Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárának gyarapodása a Magyar Tanácsköztársaság idején
Temesváry Ferenc: A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM FEGYVERTÁRÁNAK GYARAPODÁSA A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteménye mennyiségileg nem tartozik a világ nagy gyűjteményei közé, de azért sajátos összetételénél fogva ma is az érdeklődés homlokterében áll. Ennek oka nyilvánvalóan összetett. Egyrészt a fejedelmi és a főúri anyag gazdagsága, a keleti és a nyugati hatások jelentkezése, a stíluselemek összeötvöződésének tanulmányozhatósága, másrészt a külföld által hosszú időn keresztül lebecsült 19. századi mesterremekek nagy száma keltette fel a világ szakembereinek érdeklődését. (Az elmúlt 150 év elhanyagolt mesterremekei mind a külföldi fegyvertárak, mind a hazai múzeumok és közgyűjtemények féltve őrzött anyagává léptek elő, így érthető, hogy a nemzetközi kongresszusok, tanácskozások az európai fegyvergyűjtemények újabb kori anyagának közzétételét sürgették, különösen ott, ahol ilyen irányú törekvések nem voltak megfigyelhetők. A Magyar Nemzeti Múzeum anyaga - csakúgy, mint a Hadtörténeti, az egri Dobó István, a sárvári Nádasdy Ferenc, a pécsi Janus Pannonius és nem utolsósorban a veszprémi Bakonyi Múzeum értékes fegyvergyűjteménye - a külföld előtt csaknem teljesen ismeretlen, jóllehet közülük több múzeum kiemelkedő osztrák, német, francia, olasz, cseh, belga, sőt angol készítményeket őriz.) A magyarországi nemzeti fegyvergyűjtemény fejlesztése sajátos hazai körülményeink között meghatározott elvek szerint történt. Jellemző ez már a kezdeti lépések megtételekor is, amikor gr. Széchényi Ferenc megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, s a Kárpát-medence területén található, egykori küzdelmekből visszamaradt fegyverek összegyűjtése megkezdődött. Minden igyekezet ellenére sem születhettek Arsenalok, mert a Hunyadiak, a Zápolyák, a Báthoriak, a Rákócziak és nem utolsósorban a Zrínyiek és a Nádasdyak ismert nagy fegyvergyűjteményeit már nem lehetett megszerezni. Ezek legnagyobbrészt elkallódtak a családok kihalása vagy a törvénytelen elkobzások miatt. Bár azok a főúri családok, amelyek az uralkodóház iránti hűségük következtében birtokában maradtak régi fegyvertáruknak, továbbra is féltékenyen őrizték a mind mi