Magyar Múzeumok, 1997. 2. szám (Vol. 3.)
SZÁMVETÉS - E számunk szerzői
SZÁMVETÉS magáénak mondhatott egy malmot, ő maga pedig gépésztechnikusként dolgozott egész életében. A múzeum területe eredetileg családi porta volt, ahol a Ráfis család élt és gazdálkodott. Ma minden kiállított tárgy a kisparaszti gazdaság atmoszféráját kívánja felidézni. A gyűjtemény első darabját, egy 1915-ben Bécsben gyártott benzines lokomobilt 1970-ben vásárolta meg Hajdú Ráfis János. Hosszú éveken keresztül minden megtakarított pénzét újabb tárgyak és gépek megvásárlásába fektette, szervezte a gyakran igen nehéz darabok helyszínre szállítását, elvégezte a restaurálást, minden követ megmozgatott, hogy pénzt szerezzen a gépeket befogadó épületekre s kutatott, hogy minél hitelesebb leírásokat adhasson a kiállított anyagról. Szentimentálisan fogalmazva: ő a gyűjtemény szíve. Ő az, aki műszakilag pontos magyarázatot tud adni minden gépről, ő az, aki be tudja indítani a működni képes példányokat, s ő az, aki érdekes és jellemző történeteket tud róluk elmesélni, különösen elrejtésük körülményeiről az erőszakos államosítások idején vagy nem kevésbé izgalmas megtalálásukról. Hajdú Ráfis János olyan értékeket mentett meg, amelyek nélküle biztosan veszendőbe mentek volna. De nemcsak értékmentő munkára érdemel figyelmet, hanem emberi magatartása is. Képes volt más célokat kitűzni a maga számára mint az anyagi haszon. Természetesen a létrehozott gyűjtemény a gyakorlati életben is szerepet kapott. A Miskolci Egyetem hallgatói tanulmányaik kiegészítésére, a magyar és külföldi látogatók saját gyönyörűségükre és épülésükre látogatják a múzeumot, ahová sokan újra és újra visszatérnek. A múzeum és a kiállítás jelenlegi formájában - bár hagyományos eszközökkel - hiteles képet nyújt a mezőgazdasági gépek műszaki jellemzőiről és fejlődéséről a múlt század vége és e század ötvenes évei között, Hajdú Ráfis János személyén és személyiségén keresztül pedig a gyűjtemény a kontextuális technikatörténet kiváló gyakorlati példája. De ami a gyűjtemény számára előny, az egyben hátrány is. Hajdú Ráfis Jánosnak, aki egy személyben az anyag öszszegyűjtője, a múzeum vezetője és muzeológusa, idősödő ember lévén át kell majd a helyét adnia másnak. De hogyan lehet ezt a múzeumot élővé varázsolni az ő személyisége nélkül? Bizonyára sokat segít majd, ha a múzeumi interpretáció modern technikái itt is otthonra találnak. A múzeum területének megnövelésével minden gép kora összefüggéseibe helyezhető, magyarázó szövegek, óriásfotók, diaképek, videók, régi filmek, korhű ruhába öltözött kísérők segíthetik e rendkívül gazdag gyűjtemény megértését. Jelenleg azonban a múzeumvezető meglehetősen magárahagyottan dolgozik, s nemhogy a modern technikáknak nincs semmi nyoma, de még a feliratok is csak magyar nyelven olvashatók. Szerencsére azonban Hajdú Ráfis János jó egészségnek örvend, s a múzeum tökéletesen eleget tesz vállalt feladatának. ■ S szamunk // • helytörténész (1953) (1950) szerzői Arad néprajzos, osztályvezető kandidátus, régész, Szórakaténusz Játékmúzeum, tanszékvezető docens Járó Márta dr. Kecskemét ELTE Régészettudományi Anders Alexandra (1950) Intézet (1966) kandidátus, okleveles vegyész Marosi Ernő dr. régész Magyar Nemzeti Múzeum (1940) Szabó Lajos dr. akadémikus, (1958) Basics Beatrix dr. Juhász János művészettörténész, kandidátus, (1956) (1949) igazgató történész-könyvtáros művészettörténész, néprajzos, muzeológus MTA Művészettörténeti múzeumigazgató főosztályvezető Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Kutatóintézet Testnevelési és Sportmúzeum Kaposvári Gyula Miklósi Sikes Csaba Tálas László Boér Hunor (1916) (1947) (1935) (1963) középiskolai tanár, műemléki szakmérnök középiskolai tanár, geológus, könyvtáros ny. megyei múzeumigazgató múzeumigazgató megyei múzeumigazgató Székely Nemzet Múzeuma, Damjanich János Múzeum, Városi Múzeum, Sümeg Damjanich János Múzeum, Sepsiszentgyörgy Szolnok Szolnok Nagy István Czoma László Kecskeméti Tibor dr. történész, orientalista, Timárné Balázsy Ágnes dr. (1945) (1930) osztályvezető (1948) történész, kandidátus, geológus, Szépművészeti Múzeum vegyészmérnök, főtanácsadó múzeumigazgató főigazgató-helyettes Magyar Nemzeti Múzeum Helikon Kastélymúzeum, Magyar Természettudományi Németh Györgyi dr. Keszthely Múzeum (1953) Veres László dr. középiskolai tanár (1950) Dobos Flórián Kócziánné Szentpéteri Miskolci Egyetem kandidátus, (1912) Erzsébet dr. Magyar Történeti Tanszék történész-néprajzos, nyomdász, fényképész (1941) megyei múzeumigazgató, nyugdíjas középiskolai tanár, néprajzos. Herman Ottó Múzeum tud. főigazgatóhelyettes Miskolc Közlekedési Múzeum A jövő Glück Jenő Kriston Vízi József Raczky Pál Erőgépcsarnok - 25 lóerős Diesel motor 1910-ből Hall of engines - Diesel motor of 25 h.p. from 1910 3. Sárközi Zoltán: Mezőgazdasági gépgyártás a MÁVAG- ban (1874-1944) In: Bencze Géza (szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest 1989. 95-114. p. 4. Barbarits Lajos: A magyar mezőgazdaság gépesítését hátráltató jelenségek a tőkés gyáripari verseny körülményei között. Agrártörténeti Szemle 1972. 3-4. 437-475. p. 5. Sándor Vilmos: A gabona cséplés gépesítése Magyarországon. Agrártörténeti Szemle 1962. 3-4. 402-442. p. 6. Györffy István: A matyók. A matyó summái. Népünk és Nyelvünk, 1929. Matyó népviselet. Budapest, 1956. 7. Hajdú Ráfis János: A technikai fejlődés kezdete, a motorikus erő megjelenése Mezőkövesden. Matyóföld 1993. 16-40. p. 8. John M. Staudenmaier: Recent Trends in the History of Technology. The American Historical Review Vol. 95. No. 3. Jun. 1990. 716. p. 9. Lásd a Technology and Culture c. folyóirat Exhibit Review és a Magyar Múzeumok Kiállítások c. rovatát. Kólók—Photos: Kulcsár (1. 45