Magyar Nap, 1948. október (2. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-01 / 226. szám
MaffaicM . Színház Gödöllőn és Budatétényben Vacsora Budán de van más a társulat tarsolyában — Merre van itt, hárem, a színház? — Csak egyenesen a betonúton, azután balra a második sarok! — válaszolja készségesen a gödöllői rendőrőrszem, aki vállán karabébéllyal, kezében bozontosi farkaskutyája pórázával vigyáz a sötétbe borult község éjjeli nyugalmára, őt keleti megkérdezn ütik, mert e rőttől lő már alszik, olyankor, amikor a színház játszik. Az a sár késő járókelő, akit megkérdeztünk, azt sem tudta, hogy színház is van Gödöllőn. A gödöllőiek szíves körében Messziről, a soét fák közti l árva lámpa fénye mutatja az utat a színházba. Kertes, földszinten épület, 1 érem szoba közül kivették a falat, dobogó emeltek a végébe, székeket raktak be és kitették a plakátot, amelyben Réti László »értesíti a kedves közönséget, hogy huszonöttagú operett- és prózai művészegyüttesével szíves körükbe érkezett«. Folyik az előadás. Az első tíz sor fele van, a hátsók tátongnnnk ai ürességtől. A sarokban három kerékpár, mellette egy pianínó és dob. A »zenekar« lázasan működik. A dobogó porfelhőbe borul a tüzes fox nyomán. A színészek kitesznek magukért. A »Vacsora Budán« megy. szerzője Nóti Károly. Az apa éppen kidobja az udvarlót. — Mars kit — De Apikám! — Kiment az eszed, Gergelyt Tönkreteszed a lányod boldogságát/ de így sem vesszük be a 650 forintos napi rezsit. Hiába, errefelé korán fekszenek le az ■emberek! Gödöllő itt van Budapest határában. Összeköti vele a HÉV, a MÁV, az autóbusz. Az emberek nagy része Pestre jár dolgozni. Csak éppen negyedszázadon át — a Stortág-kastély és Endre László csendőrszuronyalmik árnyékában — megszokták a — lefekvést. Most, ébredeznek és ebben talán segítenek nekik. Réti Lászlóék is. Persze nem a Nóti-operettel, hanem a »Kis rókák«-feal, a »Vitézek és hősöök«-kel, « »Coriolatius»-szal... Nincs baj, jön a komikus öreg nénikék meghatottan szipognak. de nincs semmi baj, beront a láncos komikus és jön a vice. — Magának sincs szerencséje az eszével. Mindig elveszti/ A nézők fuldokolnak a neveléstől. iffjr fölyik-falydogál az előadás. — Kérem, épp a legrosszabbkor jöttek ki az urak — mentegetőzik Réti László, a társulat igazgatója. — De tessék megnézni a plakátot! Holnap a »Kis rókák*, at mutatjuk be múlt héten a szitézek és hősök*-et adtuk és készülünk a — Coriolatius-ra.' Korán feküsznek az emberek — Hogy megy a színházt ■ — Most, hogy 'leszállítottuk abolyárokat,valamiveljobbam Gyurkovics helyett Páka A Traviata tegnap esti operaházi előadásán a váratlanul megbetegedett Gyurkovics Mária helyett Páka Jolán énekelte ki címszerepet. A, elmúlt évadban ritkán szerepeltetett koloratúrénekesnő főleg jófényű magas regiszterével aratott megérdemelt sikert. Mikor kezdik a filmszínházak az ünnnepi műsort? A Szovjet Film Ünnepének időtartamára, október 2-ike és 9-ike között megváltozik az ünnepi műsort játszó filmszínházak előadásainak kezdete- A. Royal Apolló és az Uránia ezalatt az idő alatt félhatkor, félnyolckor és féltízkor kezdi műsorát, a pestkörnyéki mozik pedig félhétkor és félkilenckor tartják előadásaikat Passiójáték — tangóval és ízlésromboláss A katolikus legényegylet Szent Imre nevére keresztelt liliomos (Miiondbr.n színtársulat szerepei. A falon márványtábla jelzi, hogy a ház fölött Shvoy Ixijus főpásztori áldja leng. A termet megtölti ti színészek szerint igen »hálák« közönség. Budatétány négyezer lakosából esténként legalább százötven jön ide kútfúrót keresni. Tehát a színházlátogatók száma viszonyig nagyobb,mint Budapesten. És mit talált Felmegy a függöny és külionos dolgok, következnek. Tógába és tunikába burkolt férfiak és nők slágereket énekelnek. Talán paródia? Dehogy! Schilga Károly darabja: *A kereszt útja.« Hőse Ahasvérus, a zsidó kereskedő, aki Krisztus átkának súlya alatt örökké bolyong. Óvato, fajelmélet egy sereg bárgyúsággal, sziruppal elöntve: ez a darab. Közben Jimmy, a néger táncos, szerelmi kettőst lejti korommal befestt szukréttel, hogy a többi színész mit művel, azt nehéz megállapítani, csak annyi bizonyos, hogy rengeteget énekelnek, még a bibliát is tangodalomra oldassák. A közömén persze nem veszi észre, hogy miközben azt hiszi, hogy szórakozik, csak az ízlését rontotta. A sarokban srácok vihognak. Budatétényi munkásgyerekek. Nekik jókedvük van: nyilván már sejtik, hogy nem kell sokáig ilyen táncos passiókban gyönyörködniök..... Zilahit Ibolya, Gödöllő primadonnája »pótfestést« tart a jelenése előtt, fronti Irén »brilliáns« nyakékét ölti magára. Pál Etelka igen prózai munkát végez, stoppolja a társulat férfitagjainak harisnyáit A filmzenében a szovjet film mutatja az utat Tóth Aladár a komolyzene új hivatásáról A közelgő Szovjet Film Ünnepe alkalmából kérdést intéztünk Tóth Aladárhoz, az Operaház igazgatójához, a magyar sajtó évtizedeken át vezető zenetan tikosához. mi a véleménye a szovjet filmek zenéjéről? — Meg kell vallanom. — kezdte Tóth Aladár a beszélgetést —■ hogy ritkán járok moziba, az operaházi munka igen elfoglal. Természetesen jónéhány szovjet filmet láttam a közelmúltban és ami nekem elsősorban feltűnt: a szovjet filmek bebizonyították, hogy a filnsek — túl a társadalmi és politikai mondanivalókon — zenenevelési feladata is lehet. Tévesnek tartom azt az általános felfogást, amely szerint a jó filmzenét a nézőnek nem szabad észre sem vennie, mert egybeolvad a film cselekményével. — A »konzervátív muzsika — a filmzene — jelentős módon csiszolhatja és formálhatja a közönség ízlését. Ilyenfajta törekvést először a szovjet filmeknél fedeztem fel. Sőt, — amint láttam — a szovjet film zenéje legtöbbször csaknem olyan fontos szerepet játszott a filmben, mint a cselekmény. Nagy érdeklődés, sőm várom az »Orosz kérdés« című filmet, amelynek zenéjét a nagy szovjet zeneszerző, Hacsaturjan szerezte. Ez is útmutatásul kell, hogy szolgáljon: a haladó filmgyártásnak be kell vonnia munkájába a legkiválóbb zeneszerzőket és az úgynevezett »nehéz fajsúlyú« muzsikát. Ezáltal a komoly zene mintegy clofánba csomagolva, eljut a legszélesebb néprétegekhez is. — A most induló és új utakat kereső magyar filmgyártás felbecsülhetetlen értékű útmutatást nyer zenei vonalon is az orosz filmgyártás alkotásaiból — fejezte be a beszélgetést Tóth Aladár. A papírtakarékosság nemzeti érdek! 1948 ofctebfor 1» HU»1 g - - Miért nem lehet nagypályán válogatott edzést tartani? Az osztrákok ellenikettős mérkőzésre készülődő magyar A- és B-válogatott szerdán jólsikerült edzést tartott Újpesten. Mindkét csapat ellenfele az MTK tehetséges ifjúsági csapata volt. A lila ifik nagyszerű edzőtársának bizonyultak, lelkesen, de sportszerűen küzdöttek. Először a bécsi csiapat játszott. Mészáros a bal Síbien — nagy játékintelligenciával — hamar feltalálta magát és támadások elhndítója volt. A ferencvárosi balösszekötő szélső játéka ismét elmutatta az vitát, hogy helyes volt-e a két összekötő, Bogdsa és Mészáros szetreállítása. Több ismert sportember is belefolyt a vitába. Ki így, ki úgy foglalt álást. Végül Mandik Béla, a válogatóbizottság egyik tagja ki*s jelentette: — Igaza van a Magyar Napnak. Aki jobb megoldást tud, az jelentkezzék! Erre mélységes csend tett., A B-csapat 7:2-re győzött, akut én jöttek a »nagyok«, Rudas, Hidegkúti és társai. Nekik is jól ment a játék, különösen a csatárok nagy lövőkedve volt örvendetes. Először Grosits, szünet után Rúzsa védte az UTE ifik kapuját és bizony Deákék mindkét kapust »kitömték«. Grosits öt, Rúzsa hajtóst kapott. Emellett mindkét kapus a védhetetlennek látszó lövések sorozatát tette ártalmatlanná. A megilletődött ifjúsági védők mellett sokszor jutottak lövőhelyzetbe a csatárok, de ez is volt a cél Minden helyzetből mentek el lövések előbb Grosits, majd Rúzsa kapujára. A vitatott Hidegkúti—Bodola balszárny néhány parádés támadással megnyugtatta a miattuk aggódókat. Minden jó volt, csak... — Sajnos, a közönség megint a régi hibájába esett vissza — állapította meg lehangoltan Sebes Gusztáv válogató bizottsági tag, amikor egy egy kisebb hiba után, amelyet valamelyik válogatott vétett, felhangzott az gúnyos bevetés. — Miként a lengyelek elleni válogató edzéssel a Láng-pályára mentünk ki, ezután is kispályán tartjuk az edzéseket. Ezzel kifejezést adunk a munkássportegyeszüetek iránti megbecsülésünknek és egyben biztosítjuk a válogatott edzések zavartalan légkörét. Rudas, a válogatott gyorslábú hátvédje, figyelmesen hallgatja Sebes Gusztáv, a válogatóbizotság tagjának szakszerű fejtegetéseit. Mellettük Kompóti-Kléber Gábor, a bizottság másik tagja, aki 19-szer öltötte vukfára a címeres dresszt/. Az ördög cimborája Shaw-játék a Belvárosi Színházban a Shawnak ezt a művét mint's egy két évtizede mutatták is először Budapesten. Azért közlöm ezt, mert íme még a nagy ír csúfolódó mondanivalóiról is kiderül, hogy máskép csengenek mondanivalói a mi sztátad politikai éghajlatunk alatt és máskép szóltak annakidején. »Az ördög cimborája« abban az időben lép a színpadra, amikor az amerikaiak még a saját bőrükön tapasztalhatták, mi az, amikor gyanánti elnyomásban — angol erőszak alatt — él egy nép. Ezzel a játékkal böki oldalba Shiw az angol impériumot és áll ki a maga fanyar, okos módján a szabadság mellett- Persze, hogy számunkra ez már nem leleplezés, nem új a kép, legfeljebb elgondolkoztat,hogy van az, hogy az angol világuralom ellen harcolt és felszabadult amerikaiak elfelejtették a történelmi leckét... Maga a játék hatásos és fölényes, szellem«« — hiszen Shaw írta. Az ördög cimborája, a gonosznak, istentelennek mondott fiatalember olyan helyzetbe jut, hogy meg kell csókolnia a lelkész jámbor és csinos feleségét, hogy a lelkészt megmenthesse — olyan színpadi ötlet, amelyet minden szerző irigyelhet és Shaw, aki figuráit legfőképp azért küldi a színpadra darabjaiban, hogy különböző formákban közöltesse véleményét a világról, ezúttal színpadilag is érdekesen mozgaja figuráit. Nem szívesen írom le azt a megállapítást, hogy az idei szezon nagy általában úgy kezdődött: rossz darabot jó színészek játszanak, jó darabot pedig nem játszottak úgy, ahogy kellene. Lám a Shaw--műben is. Bullachnek ha helyenként megrázóan kitűnő is, — különösen kitörésedben — nem érte utól nagy tehetségű saját magát. Ixhotay Árpád (Anderson lelkész) szokottan jó volt. Meggyőzően Szabados Piroska és kellemesen-nyeglén Dénes György szerepelt. Peng Lajos, a játék egyik főszereplője, az ördög cimborája, nem tudta elhitetni, hogy az ördög ilyen színtelen figurával barátkozik. A többiekről — még ennyit sem. Gera Zoltán díszletei szépek — ez azonban még mindig nem minden. Botta Béla lz „eltűnt“jegyed nyomában A vasárnap sorra kerülő 90. magyar-osztrák válogatottra példátlanul nagy az érdeklődés. Emyik tulajdonítható, — részben — hogy már jóval, a mérkőzés előtti napokban híre terjedt, hogy a jegyek elfogytak és sem égen, sem földön, főként pedig az elővételi helyeken nem kaphatók- Nyakunkba vettük, tehát a várost, kutatni az eltűnt jegyek után. Két elővételi irodában, az Erzsébet körút 2 és 9 alatt, ahova találomra bekukkantottunk, közölték, hogy állóhelyek még mindig kaphatók, de az ülőhelyek elfogytak. Az MLSz gazdasági hivatalában pedig pontosan leellenőrizett, számszerű adatokat kaptunk a jegyhelyzetről. — Összesen 30.000 állóhelyjegyet nyomtattunk, — mutatja bejegyzési könyveit Nagy Marcell, az MLSz gazdasági osztályának vezetője — ebből 8000-et a szövetségben osztottunk szét, a többit 25 elővételi hely kapta meg. Négyezer jegyet a hivatalos munkásszervek részére tartottunk fenn. Az újpesti pártszervezet 8000-et, a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete 500-at, a Textilmunkások Szakszervezete 100-at és a különféle kisebb szakszervezetek 400-at, vittek el. 3—3000 egyesületi és tanulójegyet készíttettünk, ezekből elégítettük ki a különféle katonai alakulatok igényléseit is. Nem is az állóhelyekkel van elsősorban baj! — vetettük közbe. — Az újpesti sporttelepen van a legtöbb ülőhely, sajnos ez a szám is elképesztően kicsi. Mindössze 8.300. Ebből 1200-at hivatalos szabad- és tiszteletjegyként osztottunk szét, 3000-et az elővételi helyek kaptak, 1100-at pedig a régi előjegyzések alapján adtunk ki az igénylőknek. Megjegyzem, erre a 4100 ülőhelyre közel 10.000 igénylés érkezett. Ha valóban igaz a hír, hogy jegyüzérek kanárkodnak a jegyekkel, készletüket semmi esetre sem az MLSz-tél szerezték be. — Nincs más segítség — fejezte be érdekes adatszolgáltatását Nagy Marcell, csak siettetni, sürgetni i nagy, 70.000-es néppartion építkezéseinek munka,a tao. így kerültek meg az utolsó szálig a vasárnapi magyar-osztrák »eltűnt« jegyei... dres Csík és Papp a Csikágóban szereplő Európa válogatottban Érdekes levelet mutatott Forray Árpád, a Magyar ökölvívó Szövetség ügyvezetője. A levelet a Nemzetközi ökölvívó Szövetség küldötte és ebben jelzik, hogy a jövő év tavaszán Csikágóban sorra kerülő Európa— Amerika ökölvívó válogatott összecsapására a két magyar olimpiai bajnokot, Csik Tibort és Papp Lászlót is beválogatták. Ugyanakkor azonban arra is felhívja a figyelmet a levél, hogy Pappnak és Csíknek edzésben kell lenniök és a hazai mérkőzéseken is szerepelniük kell, hogy formájukat tartani tudják. A levél nagy örömet okozott a MÖSz-ben.■ Különösen Csik számára jött, »jókor«, mert a fiatal jászberényi olimpikont az ünneplések sorozata kicsit elpuhította és nehezen tudják rávenni, hogy komolymérkőzésen induljon. Bíznak benne, hogy most már Csik is elkezdi a komoly munkát és már a lengyelek ellen is a régi harcos, keményöklű versenyző lép a szorítóba. Szinteáplia jelmezek, meilyen SzwoPyi, ruhák, kölcön 71W. a A C 2 , wYi-U0# 17 Telefon: öt-áM.