Magyar Napló, 2008 (20. évfolyam, 1-12. szám)
2008-04-01 / 4. szám
ÁPRILIS LÁTHATÁR SZAKÁLY SÁNDOR Röpirat Werth Henrikről 1939-ből 1938. szeptember 29-én az államfő, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót új személyt nevezett ki a Honvéd Vezérkar élére. Az 1935. december 1-jéig a pécsi magyar királyi 4. honvéd vegyesdandár élén álló, majd 1936. március 1-jével nyugállományba helyezett Werth Henrik altáboragyot reaktiválta az államfő és egyben 1936. szeptember 30-ától számítandó ranggal gyalogsági tábornokká is kinevezte. A Honvéd Vezérkar addigi főnöke, vitéz Keresztes-Fischer Lajos altábornagy pedig egy rövid ideig tartó „beosztás nélküli” időszakot követően ismét átvette Magyarország Kormányzója Katonai Irodájának főnöki tisztét 1939. február 1-jével, és az államfő főhadsegéddé is kinevezte 1939. február 21-ével. A Honvéd Vezérkar főnöki beosztásában történő váltás okait a honvédség tervezett fejlesztésében Bledben 1938. augusztus 20. és 29. között rendezték meg az ún. „kisantant” országok konferenciáját, amelyen elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát és a magyar kisebbség helyzetének javítását helyezték kilátásba Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában, illetve a honvédség tisztikarában fel-felbukkanó politikai megnyilvánulások határozott megszüntetésére irányuló igényekben kereshetjük. Werth Henrik, aki kétségtelenül a magyar királyi honvédség egyik legfelkészültebb, a hadászat kérdéseivel elméleti szinten is foglalkozó tábornoka volt, alkalmasnak magyar kir. gyalogsági tábornok magyar királyi titkos tanácsos úr Őnagyméltóságát, az I. osztályú magyar érdemkereszt tulajdonosát a magyar kir. vezérkar főnökét újabb kitüntetésre való beadásra javasoljuk az alábbi érdemei alapján: 1. Werth Henrik 1935-ben egy asztaltársaságban a következő kijelentést tette: „én sváb nemzetiségű magyar állampolgár vagyok! ” 2. Werth Henrik 1935-ben egy másik asztaltársaság előtt egy budai vendéglőben a következő kijelentést tette: „ a magyart nem tartom alkalmasnak a vezetésre! ” 3. Werth Henrik Őnagyméltósága az Országos Tiszti Kaszinóban az egyik sarokban több tábornok előtt a következő kijelentést tette: „Nincs értelme, hogy a zsidókat kitegyük a hadseregből, mert megint csak visszajátszott a tisztségre. Képességei, a napi politikától való távolmaradása, az államfő iránti lojalitása egyaránt szóbajött a kinevezését megelőzően. A tábornoki- és tisztikarban is komoly tekintéllyel bírt, s mint a magyar királyi Honvéd Hadiakadémia (az adott időben -1926-1931 - Budapesti Szabályzatismertető Tanfolyam) egykori parancsnoka szinte az összes vezérkari tisztet ismerte, és kérlelhetetlen szigoráról is közismert volt. Kinevezését követően a korábban már meghirdetett ún. „győri program” végrehajtását elengedhetetlennek tartva határozottan követelte a honvédség fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsájtását, de ugyanúgy elengedhetetlennek tartotta a honvédségben megjelenő politizálási hajlam és szélsőséges megnyilvánulások letörését is. Beosztásának elfoglalását követően hamarosan különböző szélsőséges irányzatú politikai szerveződések céltáblájává vált. Jól igazolhatja ezt az alább közreadandó röpirat is, amely 1939 januárjában keletkezett, és amelynek egy példányát 1939. április 24-én a Honvédelmi Minisztérium Elnöksége. 22.485 szám alatt iktatta, s „Tárgyaként a következőt vezette rá az iratborítóra: „A Vkf. úrról szóló röpirat”. A Werth Henrik címmel közreadott röpirat kapcsán az ügy darab borítójára rávezették még a nem túl gyakran alkalmazott utasítást, nevezetesen a következőt: „Boríték alatt kell kezelni! Csak tiszt kezébe juthat!”. De mi lehetett ennek a „szigorú ügykezelésnek” az oka, miközben az irat húsz esztendő után, 1959 végével „kiselejtíthető” lett volna? Maga a röpirat nem volt más, mint a Honvéd Vezérkar főnökévé 1938. szeptember 29-én kinevezett Werth Henrik gyalogsági tábornok elleni szélsőjobboldali „vádirat”. Szövege így szól: hozzák őket. Hiszen a magyarok nem tudnak meglenni zsidók nélkül! ” 4. Werth Henrik Ónagyméltóságának a felesége brünni morva nő.5 5. Werth Henrik Ónagyméltóságának a legbizalmasabb embere Homlok Sándor vezérkari ezredes úr őméltósága, aki félzsidó és szabadkőműves, a akinek munkatársai Elekes Béla7 zsidó hadnagy, Temesi8 zsidó műszaki őrnagy, Bérezi9 zsidó huszár őrnagy, Besenyei10 zsidó rádiós őrnagy, gr. Pongrácz" zsidó feleséges főhadnagy és Kozma Miklós 12 civil zsidó kegyelmes úr, a rádió igazgatója. A papírbakancsos Verővel 13 való üzleti összeköttetését egyelőre - ha jól viseli magát és nem fog ugrálni - nem szellőztetjük. Werth Henrik