Magyar Nemzet, 1906. szeptember (25. évfolyam, 206-230. szám)
1906-09-01 / 206. szám
Bodapest, 1906. XXV. évfolyam, 208. szám. Szombat, szeptember 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal III., Miksa utcza I. Telefonszám: 58—92. Tárosközi (Interurban) 31. Egyes szám helyben és vidákon 2 krajczár. Egész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hónapra 1*40 korona. A LCQMJ/1BP POLONDQOIVB/1. A választói jog bifurkácziója. A képviselőválasztásokon általános lesz. A megyékben a régi marad. A fajmagyarság védelme. A nyári hőség rossz hatással van egyes politikusok agyavelejére. Olyan bolondos ideák támadnak bennük, amelyeknél nagyobb képtelenséget el se lehet már képzelni. Csak az a szomorú, hogy manap nincs oly bolond gondolat, melyet némelyek föl ne kapnának és ne tévesztenének. A legutóbbi napokban ismét sok szó esik az általános választói jogról. Minduntalan ezt bolygatják, bár erre most még semmi szükség nincsen. Már előre tudni akarják, hogy mi lesz az általános választói jogról szóló törvényjavaslatban, bár még elég messze vagyunk attól, hogy ez a javaslat a nyilvánosság elé kerüljön. A legújabb politikai hír szintén az általános választójog dolgát érinti. Azt hangoztatják, hogy az általános választói jog csakis a képviselőválasztások keretében fog érvényesülni. A törvényhatósági választások körén belül azonban minden a régi marad. Nem változtatnak majd a mostani állapoton, mely csak aránylag csekély számú választónak adja meg a jogot a törvényhatósági bizottságok tagjainak megválasztására. A képviselőházba az általános választójog kétségtelenül sok új elemet fog bevinni. Ezt lehetetlenség lesz elkerülni és éppen a választójog megkoncziliálásának dolga lesz annak biztosítása, hogy az új elemek a magyarság szuppremácziójának ne lehessenek kárára. Az új elemekre azonban feltétlenül szüksége van a törvényhozásnak, mely mostani összetételében nem juttatja kifejezésre a népakaratot a maga teljességében. Ugyanez áll a törvényhatósági életre is. A mostani törvényhatósági bizottságok a megyei lakosságnak egyáltalában nem jelentik igazi képviseletét. A lakosságnak csak igen kis töredéke gyakorolhatja a megyei autonómiában való részvételét, a törvényhatósági választások útján. A lakosság nagy része ebből teljességgel ki van zárva. Érthető dolog, hogy az általános választói jog hívei arra gondolnak, hogy ez az élv ne csak a képviselőválasztások, hanem a törvényhatósági választások során is érvényesüljön. Valamint természetes az is, hogy a választások ilyetén rendszere megváltoztatná a törvényhatósági bizottságok mai képét, új elemeket vinne bele a vármegyei autonómia képviselői közé. Ettől fáznak azok a politikusok, akik azt kezdik hangoztatni, hogy a képviselőházba be lehet bocsátani az általános választójog útján az új elemeket, de a törvényhatósági bizottságokban meg kell óvni a mai állapotok épségét. Arra hivatkoznak, hogy ezt a fajmagyarság érdekei kívánják eképpen. Csakhogy ez a felfogás nem állhat meg, legfeljebb abban az esetben, ha a fajmagyarságot egyértelművé teszszük a földbirtokosok osztályával. Márpedig a középosztály és a nép millióinak körében a fajmagyarság legalább is oly mértékben van képviselve, mint a földbirtokok vagyonos tulajdonosainak körében. És akik azt hajtogatják, hogy a vármegye tanácskozótermeiben csakis a fajmagyarságnak van helye, voltaképpen nem a nem fajmagyar elemet, hanem a polgárságot és a népet akarják kirekeszteni onnan. Ez a törekvés azonban nem sikerülhet. Az igazság, mely csakhamar diadalmasan be fog vonulni a parlamentbe, nem fog megállani a vármegyeházak kapuja előtt sem. Egy ideig még künn rekedhet, de végtére a legerősebb kapu is feltárul előtte. A képviselőházból. A képviselőházat tudvalevőleg , meghívták a kolozsvári nemzeti színháznak szeptember hó 7-én és 8-án történő felavatására és a kassai honvédszobornak szeptember hó 9-én történő leleplezésére. Mindkét ünnepen küldöttségileg fog részt venni a képviselőház és mindkét alkalommal Justh Gyula házelnök személyesen vezeti a küldöttséget. A kolozsvári küldöttség szept. 7-én indul reggel 7 óra 25 perckor a Keleti pályaudvarról. Ebben a küldöttségben részt vesz Návay Lajos képviselőházi alelnök is, aki 8-án Kolozsváron átveszi a házelnöktől a küldöttség vezetésével járó funkciókat, mert Justh Gyulának vissza kell utaznia Budapestre, hogy 8-án este a keleti pályaudvarról 11 órakor induló gyorsvonattal utazó kassai küldöttséget vezethesse. A mai napon meghivatott a képviselőház Jókai Mór szobrának Budán, a Svábhegyen szeptember hó 8-án, délelőtt 11 órakor történő leleplezésére. Justh Gyula házelnök azonnal intézkedett, hogy a képviselőház ezen ünnepen is küldöttségileg vegyen részt és e végből Rakovszky István alelnököt kérte fel az elnökség képviseletére. A Ház tagjait ezúton kéri fel, hogy a szobor leleplezésén részt venni szíveskedjetek. Ezen küldöttség tagjainak találkozása legalkalmasabban a szobor leleplezésének színhelyén, a Svábhegyen történhetik. A képviselőház a nagy író emlékére koszorút is helyez a szobor talapzatára. Zichy Aladár gróf utazása. Mint értesülünk, Zichy Aladár gróf, a király személye körüli miniszter ma, pénteken, Marienbadból Bécsbe utazott, ahonnan egy napi ott tartózkodás után Budapestre érkezik. A MAGYAR NEMZET mindent megtud. A MAGYAR NEMZET mindent megmond. HADIK GRÓF A KIVÁNDORLÁSRÓL. Nem kell nagyon csábítani. Úgyis kivándorolnak. A kivándorlás kérdése, ennek a szegény, sokat hányatott országnak állandó mizériája most végre illetékes kezekbe került és szeretnék, ha ez egyúttal azt is jelentené, hogy a megoldásnak nemcsak első lépése történt meg. Mert ezek az első lépések már nagyon gyakran történtek s eredménye még most is csak az, hogy az a sok éhes ember megragadta a vándorbotot, hogy egy jobb haza után nézzen. A kivándorlás korlátozásáról Hadik János gróf belügyi államtitkár is nyilatkozott; e nyilatkozatot, mielőtt saját észrevételeinket elmondanék, itt közöljük: — Mi igenis sürgősen foglalkozunk a kivándorlás csökkentésének kérdésével. Az utóbbi időben oly nagy mértéket öltött a kivándorlás, hogy a legsürgősebb szükségnek tartjuk földeríteni és alkalmazni azokat az eszközöket, amelyek hivatva lehetnek arra, k°gy általuk a kivándorlást csökkentsük Ez eszközök alkalmazásában az államhatalom minden törvényes erejével akarunk eljárni, ami azonban nem jelenti azt, hogy a szabad költözködési jogot korlátozni és e szerint a szabályszerű útlevéllel ellátott saját akaratából, önként kivándorolni szándékozót hatalmi eszközökkel visszatartani akarnék. A kivándorlást gátló rendszabályokat igenis a legnagyobb szigorral alkalmazzuk azokra, akiknek kivándorlására nézve törvényes akadály áll fenn és a legmesszebb menő intézkedésekkel meg akarjuk oltalmazni a népet attól a veszedelemtől, hogy lelketlen csábítás áldozata legyen. Ez nemcsak a nemzet egészének, hanem az egyes egyéneknek is az érdeke, mert a mesterséges csábítással, bűnös üzelmekkel kivándorlásra késztetett állampolgáraink elvonulnak a hazai földön teljesített élethivatásuktól, az óceánon túl, sajnos, vajmi gyakran testi-lelki nyomorba és romlásba sülyednek. Azokat a kivándorlókat, akik némely vidék mostoha gazdasági viszonyai folytán veszik kezükbe a vándorbotot, vagy azokat, akik jobb keresetet és vagyonosodást remélve hagyják el az országot, azokat visszatartani hatalmi eszközökkel nem lehet és nem szabad. A mi működésünk e részben is a szigorú törvényességen és az egyéni szabadság tiszteletén alapszik. A kivándorlást hatalmi eszközökkel korlátozni csak azok között a határok között lehet, amelyeket a törvény rendelkezései szabnak. De jól tudjuk mindnyájan, hogy csökkenteni a kivándorlást tulajdonképpen és hathatósan csak akkor lesz lehetséges, ha sikerülni fog céltudatos, helyes gazdasági politikával olyan kereseti viszonyokat teremteni hazánkban, amelyek lehetővé teszik, hogy népünk idehaza találja meg boldogulását és anyagi jólétének, gyarapodásának és vagyonosodásának föltételeit. Sokat mond ez a nyilatkozat a kivándorlás törvényes meggátlásáról. Mi azt gondoljuk, hogy elsősorban nem erre van szükség; nem az az első teendő, hogy a kivándorlókat erővel itt akarjuk tartani. S erre maga a gróf úr is rátér, amikor azt mondja, hogy helyes gazdasági politikával olyan kereseti viszonyokat kell teremteni, hogy a népnek ne is legyen szüksége kivándorolni. Ez az, ami a leglényegesebb, kenyeret adjunk annak a kétségbeesett népnek és ne miniszteri rendeleteket. Erre nézve kell részletes, tervszerű pro