Magyar Nemzet, 1938. december (1. évfolyam, 84-108. szám)
1938-12-25 / 104. szám
16 helyzet, mert hiszen megoldatlan marad a székely kérdés, sőt úgyszólván az egész Királyhágón túli magyar nép ügye. Hogy ezeken azután népcserével segíthetünk-e, az a holnap kérdése. Egyelőre nézzük a másik megoldást: a területarányosítást. Ebben az esetben Romániának nagyobb áldozatot kell hoznia, mert hiszen a trianoni szerződés a megmaradt Magyarországnál terjedelmesebb földdarabot juttatott neki. Ennek ötödrészét fogjuk most leszerelni. A határ a magyarláposi nyelvszigetet körülzárva, Zsibó és Zilah érintése után kiszögelne délkeleti irányba s Kolozsvárt, majd tovább nyugat felé Bánffyhunyadot is visszacsatolná. Körülbelül a Sebes-Körös vonalán haladva érné el Nagyváradot, az ettől délre húzódó vonal azonos volna az előbb vázolt megoldással. A jugoszláv relációban annyi változás állana be, hogy Zombor és a tőle délre eső szerb vidékek kiesnének, de Bezdán és a tőle északra fekvő községek az anyaországhoz kerülnének vissza. Kis csend fogadta a szavaimat. "Az egyik egyenruhás úr megszólalt: 1 — Először is meg kell kérdeznünk az érdekelt államok képviselőit, hogy mit szólnak a megoldáshoz. Javasolom, hogy addig t is napoljuk el a tárgyalást. Elvörösödtem. Veszélyben a világhír, veszélyben a felszabadítható magyarság milliói, szép városaink, erdeink, bányáink. Nem hagyhatom! Felemelkedtem. — Más véleményen vagyok. Azt méltóztattak mondani, hogy ugyanazok az elvek irányadók itt és ma, mint voltak a megelőző napi tárgyaláson Csehszlovákiára nézve. (Éjfél után voltunk már s az ablakok párás üvegjén már szürkeség derengett át.) Az pedig fenntartás nélkül, épp úgy mint Magyarország, eleve alávetette magát a határozatnak. Vártam a hatást. Valami nem volt rendben, úgy láttam. Vállvonogatások, gúnyos mosolyok. Szédülve néztem a sűrű füstben imbolygó arcokat. S ekkor bátorságot kaptam. Az ablakhoz ugrottam, feltártam s büszkén kiáltottam: — Nos, ha ez nem tetszik, akkor hallják meg az urak, mit kiabál a népi — S a hideg levegővel ütemes kiáltás áradt be az áporodott csendbe: — Mindent vissza! Mindent viszsza! Mindent vissza! .... mindentvisza... — hallatszott egyre tompulóan, távolodóan a hajnalodó utcasoron. Valami késői ünneplőcsoport lelkesedett a szürkülő ég alatt s felvert engem szép álmomból. A kezem még görcsösen szorongatta a ceruzát, amellyel kincses Kolozsvárt, meg Szabadkát szereztem vissza a hazának. Fázósan néztem végig az egymásra hányt könyveken és papirokon. Hétköznap van s lesz még számtalan hétköznapunk: az álmoknak vége s most kezdődik a munka hogy minden álmunk végleg valóra váljon. Lénárd János aMagjarNanzet dyfa&uriuJp KaJpjaK.1 Magyar Nemzet VASARNAP, 1938 DECEMBER 21 Tisztviselői kinevezések a főváros nagyüzemeinél Karácsonyra a főváros három nagyüzeménél, a víz-, elektromos- és gázműveknél számos tisztviselői kinevezés történt.. A Vízművek kinevezése Szendy Károly polgármester a Vízműveknél főtanácsossá nevezte ki Zachár Antalt és Beke Lajost, 1. osztályú főtitkárrá Schmied Jenőt, dr. Papp Józsefet és dr. Takáts Istvánt, 11. osztályú főtitkárrá dr. Timár Albertet és dr. Zák Józsefet, I. osztályú titkárrá dr. Kóka Endrét, II. osztályú titkárrá dr. Horányi Istvánt és Vartus Bélát és segédtitkárrá dr. Sípos Dezsőt, dr. Nagy Ernőt és dr. Csenhalmy Gyulát. I. o. főfelügyelő lett Nagy Sándor, II. o. főfelügyelő Pán Vilmos és Zányi Zoltán, I. o. felügyelő Sokhegyi Lajos, II. o. felügyelő Vitéz Pálfalvay Károly, Dobozy György, Bátori György, Kubinyi László, Madarász Elemér, Karge József, Szolcsányi László és Háberern György, I. o. főtiszt Jankovics Viktor, Klankó József, Varga Elemér, Volent Lajos, Moldrik Géza, Barcza István és Maikoff Gusztáv, II. o. főtiszt Laskocs János, Hámori Tivadar, Meskó György, Dénes Konstantin, Szalay László, dr. Steinert Gyuláné, Koronthály László, Uray Zoltán és Krasznay Mihály, I. o. tiszt Sashegyi István, Frühwirth Sándor, Papp Zoltán, özv. Molnár Józsefné, Hegedűs Kálmán, Schmidt Antal, Perényi Gábor, Kalamenovics Ervin, Molnár György és ifj. Véssey Ede, II. o. tiszt Montagh József. Műszaki főtanácsossá nevezte ki a polgármester Gosztonyi Andort és Trinkl Imrét, műszaki tanácsosok lettek: Bárány Károly és Zimmer Péter, I. o. főmérnök: Tóth Lajos, Takács Ferenc és Budai Károly, 11. o. főmérnök: Digon Frigyes, Kálmán Károly, Pétsits Béla és Körösztös László, I. o. mérnök: Kirchner Sándor, Gyerkászay Béla, Zák Ede, Balla Ottó és ifj. Jakab Árpád, II. o. mérnök: Nagy Lajos, Csukás Károly, Pintér Béla, Dachner Nándor és Boros Pál. I. o. műszaki főfelügyelővé nevezte ki a polgármester: Fischer J. Mihályt, II. o. műszaki felügyelővé: Holt Bertalant, Tornyai Károlyt, Borhidi Lajost és Hódi Imrét, I. o. műszaki főtiszt lett Blaskovics József és Szepes János, II. o. műszaki főtiszt: Hulláth János, Németh, Péter, Bereczky István, I. o. műszaki liszt: vitéz Kiss Lajos, II. o. műszaki tiszt: Borai Árpád A polgármester irodavezetővé léptette elő Martinkó Jánost, Schweitzer Károlyt és Fejér Józsefet, I. o. irodafőtisztek lettek: Deák György, László Józsefné, Fejér Józsefné, Kubinyi Lászlóné és Pálfi Rudolf, II. o. irodafőtisztek: Lantos János, Répánszky János, Spáth Antal, Kasza István, Rehák Ferenc, Gajdacsik János, Papp József és Kalamenovics Aladár, I. o. irodatisztek lettek: Mészáros András és Molnár Ödön, II. o. irodatisztek: Ernel Jánosné, Sándor Ödön, Grabovszky Ernő, Orbán Béla, Joós István, Unkmann Kálmán, Orsi Mihály, Gál István az A) fizetési csoport 3. fokozatába került. Irodai kezelő lett: Vaskovics József és Molenda Ede. A polgármester a Vízművek helyettes vezérigazgatójává nevezte ki Molnár Aladár aligazgatót, aligazgatóvá D'Ouvenou Roland műszaki főtanácsost és II. o. főtitkárrá dr. Szepeshelyi Istvánt. Kinevezések az Elektromos Műveknél A polgármester az Elektromos Műveknél tanácsossá nevezte ki dr. Tury Árpádot, dr. Misák Imrét és vitéz Nagy Istvánt, I. o. főtitkárrá dr. Brabecz Józsefet, dr. Török Károlyt, dr. Láng Antalt és Domonkos Istvánt, II. o. főtitkárrá dr. Beney Endrét, dr. Kovács Dezsőt, dr. Szilvássy Gézát, Szentirmai Pétert, Tormay Tibort, dr. Bartos Ferencet és Szentmiklósi Györgyöt. I. e. titkár lett: dr. Gaál János, dr. Tasnády József, dr. Filó Gusztáv, dr. Wabrosch Károly, dr. Bánaky Zoltán, dr. vitéz Karsa Tibor és dr. Horváth Béla, H. a titkár: dr. Wurmb Elemér, dr. Gyalogh Géza, dr. Halmay Zoltán, dr. Dózsa István, dr. Bátfai Péter, dr. Albrecht Kálmán és dr. Újhelyi Lajos, segédtitkár: dr. Tárai Ferenc, dr. Szabó Sándor, dr. Kovács Ákos és dr. Pozsonyi Lajos. A polgármester az Elektromos Műveknél I. n. f. felügyelővé nevezte ki: Karancsy Andort és Várszegi Sándort, II. oszt. főfelügyelővé: Hitzhaus Bélát, I. oszt. felügyelővé: Zellinger Lajost, Zsitvay Lászlót, Kaiser Alfrédet és vitéz Mezey Gyulát, II oszt. felügyelők lettek: Szilajka Árpád, Avar István, Bánsági Ferenc, Kelemen Béla, Vértesi Gábor, Hessky Pál, Pitzey Árpád, Bozzay László, Nádassy Vidtor, ifj Reitter Ferenc, Mács Dezső, Hellmann Dezső, Bajnogel István, vitéz Tölgyessy Sándor, Zana Pál, Kósa Imre és Remstock József, 1. oszt. főtiszt: Pósfai Miklós, Tusch András, Ritzhoffer Ferenc, Telegedy László, ifj. Mészáros József, Fráter György, Asbóth Lóránt, Bányász László, Szentirmai Boldizsár, Hélisz József, Puchalszky Nándor, Schmitterer Elemér, Bakos Imre, Halász István, Zsdánszky László, Almássy András, Udvarhelyi Andor, Somogyi Lajos, Végváry Ferenc, Dénes József, Bori Tivadar, Pichler Ede, Hanusz László, Bánkuti Szilárd, Suhatagi Dezső, vitéz Mártonfi Géza és Jehl Frigyes II. oszt. főtiszt: Bőd Elek, Páskándi János, Bánhidi Lajos, Jenei István, Gecsér Béla, Ferencz József, Frey Lajos, Usetty Ferenc, Herzberger László, Györbiró Sándor, Háczky Ferenc, Fehér Zoltán, Galkó József, Pfiszter Károly, László Károly, Regős Jenő, Prohászka Laos, Szűcs Imre, Szembrátovics Ervin, Pálos György, Kasuba Pál, Köteles Károly, Petőházi István, Borvendég Lajos, Hansági István, Greguss Aladár, Patócs István, Kazal László, Remete György, Hruby Jenő, Ginther Jenő, Sperker Ferenc és Gabrovicz Emil. I. oszt. tiszt., Vasadi Hermann, Doetsch Lajos, Tárnoki Rezső, Szilágyi László, Lippai Károly, dr. Gámán Lóránd, Kertesi Károly, dr. Hamza Lajos, Dávid Lajos, Keresztély János, Radimeczky Béla, Tóth József, Arnold Gyula, Táborffy Dénes, Raticz Oszkár, Boros Lajos, Tost Béla és Baczó László, I oszt. tiszt: Laczkó Imre. Műszaki tanácsossá nevezte ki a polgármester: Biró Tibort, Nagy Antalt, Füszter Ferencet, Rozváczy Lászlót és Gerechky Gyulát I. oszt. főmérnökké: Varga Ferencet, Csató Antalt, vitéz Sipos Ferencet, Madag Gyulát, Kirchmayer Ákost, Borvendég Jánost, Perneczky Gézát, Wigan Lászlót, Rotter Jenőt és Hajdú Elemért, II. oszt. főmérnökké: Gal Zoltánt, Karlovitz Bélát, Ferenczi Nándort, Horváth Jánost Rácz Miklóst, Szarka Józsefet, Bánki Dezsőt, dr. Koós Zoltánt, Fiér Bélát, Pataky Zoltánt, Lipcsei Mártont, Szendy Károlyt, Bornemisza Nándort, és Pöschl Vilmost. I. oszt. mérnöke: Bokor Vidort Taky Ferencet, Szaner Gusztávot,ifj. Harkányi Józsefet Hargitai Lászlót, Kauser Albertet, Németh Józsefet, Császik Istvánt és Krizs Ferencet, H. oszt. mérnökké: Reiner Józsefet, Nany Dezsőt, Dunay Andrást, Wágner Miklóst, Haás Andort, Csordás Lászlót, Sipos Josefet, vitéz Balogh Lajost, vitéz Kassai Gyulát, Schmidhoffer Istvánt, Pananek Ernőt, Pézel Miklóst, Tóth Endrét, Vécsey Tibort és Módra Józsefet. II. oszt. műszaki főfelügyelő lett: Galambos Ferenc, Salamon Béla és Frühling Károly. I. oszt. műszaki felügyelő: Faragó Dénes. II. oszt. műszaki felügyelő: Nagy Imre, Tóth I András és Bocsy István I. oszt. műszaki főtiszt- Zsitvay Tibor, Nyárdy Imre, Kézdy-Kovács László, Sedlmayer József, Peroni Zoltán, vitéz Kőszeg Károly, Tuboly Levente, Berti Imre, Adócs Lajos, Magyar Elek és Lenhardt Vilmos II oszt műszaki főtiszt: Sterzovitz László, Bogdán Gyula, Guzmics Ferenc, Erdökövy Gyula, Kaszap Sándor, Vámosi Antal, Cserfalvy Alajos, Radóczy Alajos, Wágner K. Antal, Kovásznay János. n. Szabó Dezső és Paikert Walter, I. oszt. műszaki tiszt: Galdon Lajos, Altorjai Ede, Szentistváni István, Török Ödön, Rab Béla, Hős András, Major Géza, Salontay József, Süveggyártó Jenő, Holl Ferenc, Péter Géza, Récsey Rezső Perlaky Antal és Keresztesi Árpád. II. oszt. műszaki tiszt: Szabó Fernc, Kávazdy Andor, Szeleczky Illés, Tóth Lajos, Steingassner Sándor és Medvetzky Lajos. Ügyésszé nevezte ki a polgármester: dr. Kasza Dánielt, jogügyi titkárrá: dr. Jarábek Istvánt, fodatsztté: dr. Bukta Józsefet és irodakezelővé: Schott Sándornét, Veress Rozáliát és Kasparek Margitot. A Gázművek kinevezését Szendy Károly polgármester a Gázműveknél igazgatóvá nevezte ki: Szigeth Gábort és Kun Atillát, aligazgatóvá: dr. vitéz Kapuváry Kálmánt, segédtitkárrá: Bánáthy Pétert, II a mérnökké: Makoldy Mihályt, II. o. tisztté: Édes Dezsőt, főtanácsossá: Tallér Istvánt, tanácsossá: Éder Ernőt, Jakab Lajost és dr. Szűcs Jenőt, I. o főtitkárrá: Pribék Mihályt, dr. Salló Antalt, dr. Radnár Sándort és dr Schréder Lászlót. II. o. főtitkár lett: dr. Bariba István, dr Doby Ivor, dr Pozsony István és Schmitt Géza. I. o. titkár: dr. Vigh Viktor, dr. Besse Lajos, dr. Ungvári Géza, dr. Tassonyi Gyula, dr. Siegier Sándor, dr. Wagner Géza, Matolcsy Zoltán és Bonta István II. o. titkár- dr. Virágh József, dr Vozáry Ödön, dr. Schuchter Pál, dr Görgey Zoltán és Szekeres II. József, segédtitkár: dr. Rohonyi Kálmán, dr. Csiky Gábor, dr. Abd István, dr. Kézdy László, Nedeczky Jenő és dr. Legányi Ferenc. I. o. főfelügyelővé nevezte ki a polgármester Reiner Imrét és Sajóhelyi Rezsőt, II. o. főfelügyelővé: Borovits Gyulát, I. o. felügyelővé: Sugár Vilmost, II. o. felügyelővé: Janda Róbertet, Brunáry Györgyöt, Szőke Árpádot, László Gyhát, Heintzl Károlyt, Bánhidi Zoltánt, Somogyvári Rezsőt, Schmitt Győzőt, Schack Ferencet, Szemesán Lászlót, Bezdány Lajost, Laurisin Miklósáét, ifj. Murányi Jánost, Bakonyi Jánost és Perger Ferencet. I. o. főtisztek lehteik: Kolozs István, Ladányi Gyula, Nahodil Leonlin, Zelovich Gizella, Zala György, Ujváry J. András, Siménfalvy Gyula, Willner Tivadar, Matusz Márton, Topoisz Károly, Futó László, Cserjesi Antal, Képessy Pál, Bernolák Gyula, Pauer Ottó, Borszéki Ernő és Marót Béla. II. o. főtiszt: Lengyel Ferenc, Szederkényi József, Schödl József, Irnay Olivér, Kiszely Dezső, Fojta Tibor, Markos Károly, Vincze László, Temesváry Lajos, Tábori Endre, Szurdai Mihály, Vermes Zoltán, Antal Gyula, Kendeffy Károly, Jávory József, Foglyos Dezső, Palócz Miklós, Boér Gyula, Vitányi Lajos, Rehák Géza, Kósa Jenő, Török Árpád és Rozsnyai Dávid, II. o. főliszt: Geres Antal, Gazdi László, Somogyi Pál, Válfi Lajos, Szabó István, Matzkó Károly, Toperczer Ernő, Székely Miklós, Némethy László, Csiszár Emil, Streitmann György, Vass József, Döme József, Bárdos Zoltán, Szebeny István, Kimer Viktor, Horváth Lajos, Kertész Kálmán, Betz Lajos, Pintér József, Alberovszky Ede és Németh II József, II. o. tiszt: Humayer Mihály.. Műszaki tanácsossá nevezte ki a polgármester: Sarudy Bélát és dr. Bordás Sándort, I. o. főmérnökök lettek: Absolon Ferenc, Schill Ottmár, Szebeni József és Dobó László, II. o. főmérnök: Kauser Tibor, Schunck Rezső és Hrabé Gyula, I. o. mérnök: Stühm László, Szász Arisztid, Tóth István, Lencz Sándor, Borvendég István és Liber Endre, II. o. mérnök: Józan Miklós, Varga Elemér, Buttykay Sándor, Knopf Árpád, Morelli László, Kisgyörgy Béla és Dobay Simen. segédmérnök: Bárdossy Dezső és Szilágyi László. I. o. műszaki főfelügyelő lett: Spalt Ottó, II. o. műszaki főfelügyelő: Ferenczi Árpád, II. o műszaki felügyelő: Nagy Zoltán, Eszilényi Henrik, Frank Károly, Jánszay Tibor és Klamra László, I o. műszaki főtiszt: Marik István, Mach Frigyes, Schmidt Károly, Rostás Ferenc és Kiss Ferenc. II. o. műszaki főtiszt: Szőcs Albert, Albekker Károly, Bartucz Károly és Szentirmai Miklós. I. o. műszaki tisztek lettek: Kovács Sándor, Magyar Sándor, Bőhm Péter, Mecseki Lajos, Kerényi József, Tury János, Körmendy Dezső, Hámory Rudolf, Nagy Lajos, Szabó Gyula Ödön, Jónás II. Zoltán, Szalay Zoltán, Czinkóczky György, Szilas Jenő, Marosi József, Takács III. István, Bogátsi László, Heim Nándor és Roboz Károly. Irodavezetővé nevezte kii a polgármester: Balassovich Margitot, Hátfalvy Annát, Érben Vilmost, Rettig Ferencet, Arbauer Jenőt és Csiszár Lajost. II. o. irodafőtisztté: Heintzl Sarollát, dr. Salló Antalnét, Heltai Emmát, Biczó Lászlót, Karwinszky Ottónét, Mező Bertalant, Vidosfalvy Lajost, Jelen Lajost, Kutassi Istvánt és Skultéty Elvirát. I. osztályú irodatisztek tettek: Kiiványi Máriáné, Hoepfner Istvánná, dr. Bánhegyi Istvánná, Pogáts Ferencné, Sztrelkó Mártonná, Dusek Jolán, Zsák Ottóné és Genszky Istvánná. II. osztályú irodatisztek: Táray György, dr Barabás Istvánná, Patonay Mihályné, Füry Ida, Stéhly Margit, Páll Miklósné, Molnár Ferenc, Kiss Béla és Kiss József. Medve Pálnét, Feymann Istvánnét, Désfalvy Erzsébetet és Schiller Gézát az A. fizetési csoport 3. fokozatába léptette elő a polgármester, aki irodai kezelővé nevezte ki Ferencz Győzőnét, Ormay Olivérnét, özv. Pesthy Jenőnét, Wachtek Margitot, Barta Miklósnét, Petry Máriát, Dvoracsek Máriát, Pozsgai Józsefnét, Speier Jenőnét, Bárdossy Dezsőnét, Sárközy Ilonát, Németh II. Józsefnét és Kiss Erzsébetet, Kurdy Sándornét, dr. Sándornét, dr. Utry Sándornét és Siklósi Istvánnét a B. fizetési csoport 3. fokozatába. " ■ Repüléssel gyógyítják a szamárköhögést Berlin, december hó (A Magyar Nemzet tudósítójától.) A német orvostudomány legújabb meglepetése: repüléssel gyógyítják a szamárköhögést! Nagy fehér autóbuszon harminc beteg gyermek érkezik a tempelhofi repülőtérre. A birodalmi betegsegélyző — a német OTI — megállapodást kötött a Lufthansával: a szamárköhögésben megbetegedett gyermekeket a repülőgépek 1000 méter magasba viszik. Kerek száz percig tart a gyógyrepülés, amelynek eredménye a modern orvostudomány diadala. Stuttgartban folytak az első kísérletek: lehet-e magaslati repüléssel a gyermekek kínzó és hosszadalmas betegségét, a szamárköhögést gyógyítani? A kísérlet eredménye meglepő volt. Egy hét alatt — szóval hét-nyolc százperces repüléssel — tökéletesen, úgyszólván százszázalékos biztossággal gyógyítható az a betegség, amely különben öt-hat hétig tartó gondos ápolást vesz igénybe. A szamárköhögés légi gyógyítása abból a gondolatból indult ki, hogy a betegség leghatásosabb ellenszere a magaslati levegő. Nincs az a magaslati gyógyhely, amely a repülőgéppel fölvehetné a versenyt, mert a gép a legtisztább levegőrétegbe, négyezer méterre száll, s Németország legmagasabb pontja — amely természetesen gyakorlatban gyógycélokra nem vehető igénybe —, a Grossglockner, „csak*’ 3902 méter magas. A gyógyrepülés megkezdése előtt a beteg gyermeket tüzetes orvosi vizsgálatnak vetik alá. Megvizsgálják a szívet, tüdőt, vérnyomást, gondosan figyelembe veszik a szervezetnek a repüléshez szükséges előfeltételeit. Száz beteg gyermek közül átlagban nyolcvanöt alkalmas a négyezerméteres repülésre. Elindul a Ju 52 A szamárköhögés (Tussis convulsiva, Perlussis) egyike azoknak a betegségeknek, amellyel az orvostudomány nehezen birkózott meg. A szamárköhögés különösen tavaszszal is ősszel lép föl, igen gyakran kanyaró- vagy sarlaci-megbetegedések után, amikor a kis szervezet ellenállóképessége legyengült. Halálos áldozatainak számát sikerült a minimumra csökkenteni, de a betegség a legújabb gyógyszerek igénybevételével is hetekig kínozta a gyermeket. A fojtogató köhögési rohamokat az orvos legfeljebb enyhíteni tudta, megszüntetéséhez idő, türelmes ápolás kellett. Az egyik legelterjedtebb gyermekbetegség lezajlásának hosszú időtartama különösen azért kellemetlen, mert a kór ragályos. Vigyázatlanság esetén még a felnőtteket is megfertőzheti. A szegényebb néposztály nem tudja az óvatosság szabályának megfelelően elkülöníteni testvérkéitől, családjától a beteg gyermeket, úgyhogy nem egyszer előfordul: valamennyi hozzátartozó megbetegszik szamárköhögésben. Itt, a tempelhofi repülőtéren is láthatjuk a tömeges fertőzés egyik példáját: egy neuköllni munkáscsalád öt gyermeke betegedett meg egymásután szamárköhögésben. Az öt kis beteg közül az egyik kórházban fekszik, állapota olyan súlyos, hogy csak talán néhány nap múlva ültethetik a gyógyrepülőgépre, a többi négy gyermek azonban itt van a harminc között, akik rövidesen megkezdik a legmaibb magaslati kúrát. Sok szülő is kijött a repülőtérre, hogy tanúja legyen az első berlini gyógyrepülésnek. Orvosok és ápolónők kíséretében szállnak be a Lufthansa gépébe a kicsinyek. Egyévestől tízévesig valamennyi gyermekévjáratot képviseli a kis csoport. A gyermekek általában jókedvűek, cseppet sem félnek a repüléstől, csak egy kétéves legényke bőg keservesen. A melegen felöltöztetett gyermekeket külön kendőkbe csavarják, meleg sálat kötnek nyakuk köré, sapkájukat mélyen a fülükbe húzzák. Mert négyezer méter magasban süt ugyan a nap, de átkozott hideg van. A hárommotoros Ju 52 zúgni kezd, mint valami hatalmas dongó, pár perc pokoli zaj, majd a gyógyrepülőgép nekifut a mezőn s harminc szamárköhögős utasával a magasba emelkedik.