Magyar Nemzet, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

SZERDA, 1939 MÁRCIUS 1. Horváth Zoltán: Hát Imrédy hova kerül? Cik-cakba? (Óriási derültség.) Eckhardt Tibor: Nagyon jól tu­dom, hogy ez a felfogásom hom­lokegyenest ellenkezik Mecsér kép­viselő úr felfogásával. Nagyon örü­Eckhardt Tibor: Felfogásom el­lenkezik Mecsér képviselő úréval, aki azt mondja: a törvényjavaslat helyesen indul ki, amikor a fél­véreket a zsidókhoz sorolja. Ezt megindokolja azzal, hogy szerinte „az ilyen keresztezettek körülbelül tízszeresen vannak képviselve az őrültek házában és az idegszanató­riumokban". Továbbá azt hozza fel indokul, hogy nagy számban vannak képviselve az öngyilkosok között is a félvérek és ez azt je­lenti, hogy csökkent életképessé­­gűek. Szerinte „a természet ösztö­nösen tiltakozik a keresztezés el­len". — Felállította Mecsér képviselő úr azt az elvet, hogy hat generáción keresztül ha magyar visszakereszte­­zés történik, akkor újból fajtisztá­nak vehető ivadékig jutunk el. Innen ered az ókori bölcseknek a „hetediziglen" való vértisztasági kifejezése. Eckhardt Tibor szavait a Ház nagy derültséggel fogadta, nagy ne­vetéssel hallgatta és a derültség még fokozódott, amikor Horváth Zoltán közbekiáltott: — Hát Imrédynél hogy állunk? •Eckhardt Tibor: Én ezt az em­bertelen teóriát nem tudom osz­tani. Rassay Károly: Tudománytalan őrültség ! Eckhardt Tibor: Nem tartom he­lyesnek a keresztezést, de nem tar­tom helyesnek, hogy a keresztezett keresztényekre rásüssük a zsidóság bélyegét akkor, amikor személy szerint is rosszabb helyzetbe ke­rülnének a valóságos zsidóknál, mert ezeknek meglesz az érdek­­képviseletük, viszont mi történik ezekkel a szerencsétlen kitaszítot­takkal? — Én erre az elvi álláspontra helyezkedem: a jövőre nézve meg kell nehezíteni, meg kell akadá­lyozni az ilyen vérkeveredést, a múltra vonatkozóan azonban nem lehet a félvérek kitaszításának álláspontját elfoglalni. Az ellenzéken általános helyes­léssel fogadták Eckhard megálla­pítását, a kereszténypártról is he­lyeseltek, mire Rassay Károly Müller Antal felé kiáltott: Ha ezt helyesli, akkor miért szavazza meg a törvényt? Horváth Zoltán: Mert muszáj neki! Müller Antal: Megszavazom! Rassay Károly: Akkor ne helye­seljen! (Zaj.) Eckhardt Tibor: Ha tehát a Ház többsége arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy a fajbiológiának érvényt szerez, akkor én is arra az álláspontra helyezkedem, hogy sze­rezzünk annak érvényt maradék­talanul. (Viharos helyeslés és taps az ellenzéken.) Horváth Zoltán: Megnézzük, hogy ki lehet miniszterelnök. Felkiáltások a disszidens képvi­selők közül: Ne legyenek antisze­mita vezérek! Fábián Béla: Nézzük meg a kép­viselőknél! Mózes Sándor: Nagy baj volna. (Zaj a kormánypárton.) Eckhardt Tibor: Minden túlzás megbosszulja magát a magánélet­ben és a közéletben is. Ez a faj­biológiai bumeráng nagyon sok közéleti embernek a fejét fogja még bezúzni, ha letérve a tisztessé­ges magyar alapról, a fajbiológiai álláspontra helyezkedünk. (Úgy van! Úgy van!) — Már be is zúzta — kiáltják a független kisgazdapárton. Eckhardt Tibor: Az ember nem­csak húsból és vérből áll, lelke is van. Elfelejthetjük-e, hogy keresz­tény magyar emberek a lelkükben élik el azt a tragédiát, amit ez az embertelen javaslat a számukra jelent? Mi taszítsuk el őket a zsi­dóhoz akkor, amikor a zsidókat sem tudjuk kiszorítani, mert többen vannak, mintsem azt az ország kára és pusztulása nélkül meg le­hetne tenni? — Magyar ember ilyen törvény­javaslatot nem szövegezhet és nem­ szavazhat meg­­—­ jelentette ki tök, hogy Mecsér képviselő úr volt az, akinek kívánságára a zsidó­­bizottság beszédeit kinyomatták. Peyer Károly: Nagyon helyes. Legalább nem lehet letagadni. Vázsonyi János: Lesz még olyan idő, emelt hangon az ellenzék helyes­lése közben Eckhardt Tibor. Farkas István: Nem is magyarok azok, akik ezt csinálták és meg­szavazzák. Eckhardt Tibor: Azt mondják: ha a néger datolyára éhezik, ki­vágja a fát. Itt is néger módszert látunk. Imrédy vágta a fát és Mecsér András ette folyton a dato­lyát. Percekig tartó óriási derültség a Ház minden oldalán. Az ellenzék sokáig tapsol Eckhardt Tibornak. Soltész János: A fa Imrédyé. Drozdy Győző: Imrédy nem volt néger. Horváth Zoltán: Zsidó. (Nagy zaj a kormánypárton.) Eckhardt Tibor így folytatta: — Én nem tudom ezeket a né­ger metódusokat magamévá tenni és ilyenekkel szemben a leghatáro­zottabban szembeszállók. Van en­nek a törvényjavaslatnak olyan rendelkezése, amelyet meggyőződé­sem szerint még a négerek sem szavazhatnának meg .Megújuló nagy derültség) és ez a javaslatnak Eckhardt Tibor ezután meg-meg-­ újuló helyeslés közben a követke-­ zőket jelentette ki: — Nem tudom megszavazni a javaslat ama részét sem, amely a világháború idején a frontokon létrejött bajtársi egységet robbantja fel. Nem hiszem, hogy ma már túl­ságosan nagy számról volna szó, mert azóta több mint húsz esztendő telt el és a frontokon kötelességü­ket tisztességesen teljesítő magyar katonák, tisztek korábban szoktak elhalni, mint a többiek. Nem tu­dom, hogy számszerűen mit jelent ez a kérdés, de nem tartom lehető­nek és megengedhetőnek, hogy azok a tűzharcosok, akik igazoltan megtették hazájukkal szemben kö­telességüket, azok a hadiözvegyek, vagy hadirokkantak__ Felkiáltások az ellenzéken: És hadiárvák ! Eckhardt Tibor: ... szűk száza­lék keretébe szoríttassanak be és esetleg kívül maradjanak olyanok, akiknek minden igényük megvolna arra, hogy a százalékba bekerülje­nek. Hát olyan nagy dolog volna ezeket a frontharcosokat és egyéb hadiérdemeseket kihalási listára tenni és megvárni, míg a halál ter­mészetes rendje következtében elő­áll a 6%-os numerus clausus? Ha ez a törvényjavaslat így megy ke­resztül, könnyen bekövetkezhetik az az eset, amely már a hadiköl­­csönjegyzőkkel szemben megtör­tént, hogy a tételes törvényben biz­tosított jogok semmibevétele­­ kö­vetkeztében a nemzet védőképessége a jövő szempontjából súlyosan alá­­aknáztatik. Mert hiszen egy nemzet akkor várhat és akkor követelheti a legmesszebbmenő áldozatokat, ha ezekkel szemben a hálának és a köszönetnek legalább minimális adóját lerója. (Helyeslés az ellen­zéken.) Eckhardt Tibor ezután Gürtler Dénes beszédével foglalkozva kije­lentette: — Nem szabad a Felvidéket kü­lönválasztani a zsidókérdés szem­pontjából. De nemcsak hogy nem szabad, nem is lehet. Egy országon belül, ahol nincsenek vámhatárok, ilyen megkülönböztetést nem lehet csinálni. Ahelyett, hogy rendeleti felhatalmazást adnak a Felvidék­kel kapcsolatban a kormánynak, egyszerűen annak az elvnek leszö­gezésére kellene szorítkozni, hogy a Felvidéken azok a zsidók, akik húsz esztendőn keresztül magya­roknak vallották magukat akkor, amikor magyarnak lenni csak ál­dozatot jelentett, egyenjogú magyar állampolgárok, a többiek pedig a zsidótörvény alá tartoznak. Rassay Károly: Mi lesz azokkal a keresztényekkel, akik szlovákok­nak vallották magukat?, az a rendelkezés, amely a keresz­tény családokon belül kikeresi a zsidó származásút és­­ azt külön degradálja, leminősíti, valósággal felbontva a családi élet egységét.­­ A zsidótörvény szempontjából nem az egyén, hanem a család keresztény vagy zsidó volta vizsgá­landó. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a családon épül fel a nemzet, nem lehet felbontani a családot, nem lehet az apákat, nagyapákat vagy nagymamákat indexre tenni... Felkiáltások a független kisgazda­párton: És az anyósokat!... Eckhardt Tibor: ... és ugyan­akkor azt kívánni, hogy a gyer­mekek tiszteljék a szülőket, hogy a gyermekek, az unokák tegyenek eleget a tíz parancsolat törvényei­nek, amikor az ilyen rendelkezések következtében egyes családok való­sággal megtizedeltetnek. Drozdy Győző: Kezdik tagadni a nagymamát! Eckhardt Tibor: A családon belül nem lehet különbséget tenni: vagy nem zsidó, vagy keresztény egy család. És a keresztény családokban hagy­juk békében azokat, akik esetleg zsidó származásúak. Ahol a leme­nők, a gyermekek keresztényeknek minősülnek, ott a felmenőt nem lehet zsidónak deklarálni. Addig ne tessék családvédelemről, keresz­tény erkölcsről beszélni, amíg ezek­nek a követelményeknek nem tesz­nek eleget. (Helyeslés az ellenzé­ken.) Farkasfalvi Farkas Géza: Nem is keresztény erkölcs, pogány erkölcs ez. Eckhardt Tibor: Nem vagyok híve az egyéni kezdeményezésnek, a miniszteriális önkény szerint való­ adományozásnak... Fábián Béla: Jó kijárási lehető­ség jó honoráriumért. Farkas István: Meg kell szün­tetni a külön minisztériumot. Rassay Károly: Csinálják meg a választói névjegyzékeket. Ez az első feladat. A javaslat hiánya. Eckhardt Tibor: A zsidókérdés­nek van olyan része is, amelynek a törvényben való szabályozása rendkívül hiányos. Itt bizonyosan közrejátszott a volt miniszterelnök úr nagykapitalista beidegzettsége, amikor nem nyúlt hozzá azokhoz a hatalmi pozíciókhoz ... — A kartelzsidókhoz! — kiáltot­ták a kisgazdapárton. Eckhardt Tibor: Pedig ez a kér­dés lényege. Nem tudom keresztény gazdaságpolitikának minősíteni azt, amikor a keresztényt belekény­­szerítik a zsidó hatalmi pozíciókba. Ebben az országban centrális prob­léma: a helytelen nemzeti vagyon- és jövedelemmegosztás korrek­túrája. Vázsonyi János: Helyes, erről van szó. Eckhardt Tibor: Erre vonatkozó­lag a törvényjavaslat semmit sem nyújt. A javaslat hajlandó meg­bontani a keresztény családot, haj­landó megbontani a bajtársi egységet, valamint hajlandó meg­bontani a nemzeti egységet is, de a részvénytársasághoz, a részvény­joghoz nem hajlandó hozzányúlni. (Viharos helyeslés az ellenzéken. Felkiáltások: Csak a kisembereket sújtják.) — Ma aktuális kérdés a keresz­tény tőke behelyettesítése a zsidó monopóliumok helyébe. A zsidó­ság értelmes rétegei maguk is be­látják, hogy nekik is szükségük van a keresztény nagytőkével és a keresztény társadalommal való tár­sulásra. Ebben a törvényjavaslat­ban a 19. paragrafuson kívül még utalást sem találok erre vonatko­zóan. Ez a paragrafus a miniszteri rendeletekkel való kormányzás ön­kényére nyújt ugyan lehetőséget, keresztény szellemű megoldásra azonban nem találunk benne elvi alapot.­­ Arra az álláspontra kell he­lyezkedni, amely ma az Egyesült Államoktól kezdve Romániáig meg­van: részvénytársasági formát csak olyan vállalatnak lehessen engedé­lyezni, ahol a részvénytöbbség magyar kézben van. Ez nemcsak Imrédy vágja a fát, Mecsér eszi a datolyát A frontharcosok iránti kötelezettség Magyar Nemzet zsidókérdése dé általában az idegen tőke térfoglalásának problémája is. Eckhardt Tibor e kijelentését az­­ellenzék hosszan tartó, nagy taps­sal fogadta. Peyer Károly közbe­kiáltott: — Csak hadd vásárolják a né­metek a részvényeket. Eckhardt ezután hangsúlyozta, hogy most van itt az alkalom arra, hogy a keresztény parasztság, a birtokos osztály nagyobb jövede­lemre tehessen szert. „Exportálni vagy meghalni66 — Eddig ezzel a kérdéssel kizá­rólag mint magyar problémával foglalkoztam — mondotta Eckhardt Tibor, akinek a beszédideje ekkor lejárt. Tízperces meghosszabbítást kért, amit a Ház megadott. — En­nek a kérdésnek azonban súlyos nemzetközi kihatásai vannak. Chamberlain kijelentését idézi: a zsidókérdést illetően kiderült, hogy Mussolini úgy érzi, hogy ez az ügy nemzetközi kérdés, amelyet egy állam sem oldhat meg külön és amelyet tényleg általános vonalak­ban kell kezelni. — Ennek az egész javaslatnak sorsát más lelkiállapotban szem­lélném — folytatja beszédét Eck­hardt —, ha tudnám azt, aminek ellenkezőjét tudom, hogy e javas­latnak megfelelő nemzetközi elő­készítése már előzőleg megtörtént, hogy a javaslattal kapcsolatban , a kivándoroltatás problémája a nem­zetközi fórumokon már komoly megtárgyalásban és elintézésben részesült, hogy a külföld tájékoz­tatása tekintetében a mi tisztessé­ges intencióinknak a világ ama ha­talmasságai felé való feltárása te­kintetében, amelyektől a mi becsü­letünk és gazdasági létünk meg­ítélése szempontjából nagyon sok függ, megtörténtek azok a lépések, amelyeknek meg kellett történniök. — Utalok Hitler kancellár be­szédére is: Németország népe élj, vagyis exportálj, vagy halj meg! Hitler úgy látja, hogy a nálunk sokkal hatalmasabb német biroda­lom vagy tud exportálni vagy meg kell halnia. Hát nekünk szabad-e belpolitikánkat olyan vágányra át­csúsztatnunk, ahol a külföld ré­széről nagyon súlyos konzekven­ciákra, esetleg retorziókra lehet számítanunk? . — Minden kérdést meg lehet ol­dani, de a leghelyesebb szándékot is jól és rosszul lehet megoldani. Nemcsak a javaslatban látom a hibákat, hanem a volt miniszter­­elnök módszereiben is, ahogyan ezeket a kérdéseket a közvéle­mény elé vitte, abban a bomlasztó és destruktív állapotban, amely az egész országon szerteáramlik.­­ Éppen ezért álltam és állok Teleki miniszterelnök úr mellé, mert tőle a nemzet tisztességes erőinek összefogását, a zsidókér­désnek emberséges, tisztességes, európai és magyar megoldását re­mélem (Helyeslés.), a forradalmi tüzek felesleges ápolása és a nem­zet amúgy is meglazult közjogi és közéleti konstrukciója eresztékei­nek további lazítása és felbontása helyett. — 1935 óta sokszor játszottam áthidaló és kiengesztelő szerepet itt a Házban minden egyéni ambíció nélkül, sokszor a népszerűség és az ellenzéki presztízs rovására. Ezt akartam ma is tenni. Nem nyújtok be semmiféle módosító indítványt, mert el akarom kerülni még a lát­szatát is annak, hogy a kormány és a többség akaratának végrehaj­tása elé a legcsekélyebb akadályt is állítanám.­­­ Éppen ezért talán jogom van kérni a kormánytól, hogy fontolják meg azokat a nemzeti és erkölcsi szempontokat, hasznos és üdvös elveket, amelyek jobb megoldást, talán még radikálisabb megoldást is jelentenek a zsidókérdésben mint amelyeket a kormány előterjesztett, de mindenesetre végrehajtható meg­oldást jelentenének Európa és a világ egyeteme előtt, nyílt fővel való kiállást tennének lehetővé és megteremtenék végeredményben e tragikus törvény elintézése után azt a belső nyugalmat és békét, ame­lyet mint minimumot meg kell adni a Magyarországon maradó zsidóságnak. Ezt az atmoszférát nem lehet tovább tűrni Eckhardt Tibor. Mert azt az iz­gatást, azt a rágalomhadjáratot, amely vagy zsidónak vagy leg­alább zsidóbérencnek minősít min­denkit, aki nem hajlandó a farkas­csordával együtt üvölteni, ezt az atmoszférát nem lehet tovább tűrni. (Helyeslés a baloldalon.) Ennek az atmoszférának véget kell vetni. Itt a tisztességes embernek meg kell adni, ami őt megilleti. Ha a zseb­órámat ellopják, a tolvajt megbün­tetik hónapokra, de ha a becsüle­temet próbálják elrabolni, akkor két év múlva sem kaptam elég­tételt. Ennek az eljárásnak véget kell vetni. Van becsület, van ke­resztény, van magyar tisztesség. Tessék azt helyreállítani. — Tessék a zsidótörvény után irgalmatlanul leszámolni a nem­zeti nyugalom, becsület, tisztesség megrontóival és akkor lesz nem­zeti egység, akkor automatikusan lehullanak a válaszfalak és akkor, de csak akkor lesz magyar jövendő. De a nemzetrontásnak tessék vé­­get vetni. Eckhardt beszédét hosszú, élénk helyesléssel, éljenzéssel és tapssal fogadják a balközépen, a baloldalon és a szélsőbaloldalon. Egymásután sietnek hozzá a képviselők és gra­tulálnak a kisgazdapárt vezérének. Rajniss Ferenc: Soha sehol egy szellemi mozgalmat nem lehet erős harc nélkül megvívni. Már az első zsidó javaslatnál ajánlottam, hogy, mindazokat, akik a harcban részt vettek, részesítsék közkegyelemben. Ennek a törvénynek alapján lehet rendet teremteni az országban, de tessék igazságot szolgáltatni azok­nak is, akik megkezdték a küzdel­met és akik most börtönben, inter­nálótáborban ülnek. Azt állítják egyesek, hogy a demagógia, az utca hozta ide ezt a javaslatot, pe­dig ezt a törvényt a "nemzet összes­sége kívánja. A nemzetet a zsidókérdés és a földreform megoldása nélkül nem lehet meggyógyítani.­­ A zsidótörvényt sokan a ma­gyar alkotmány állítólagos sérel­meivel próbálják megakadályozni. 5 AZ 1939. ÉVI TAVASZI ber­­es Hüllőid! ! DIVATKEUDE-U JDONSAGOK köpenybe. — kamerünbe már megérkeztek! Szalonoknak nagybani (angro) árak GERŐ maradék- és divatháza VI.Andrássy-út6 BELVÁROSI BÁRBAN IV., Eskü­ út 5. m * HAGLEK , SAJÓ ZENE: SZABÓ FIVÉREK minden éjjel

Next