Magyar Nemzet, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
SZERDA, 1939 MÁRCIUS 1. Horváth Zoltán: Hát Imrédy hova kerül? Cik-cakba? (Óriási derültség.) Eckhardt Tibor: Nagyon jól tudom, hogy ez a felfogásom homlokegyenest ellenkezik Mecsér képviselő úr felfogásával. Nagyon örüEckhardt Tibor: Felfogásom ellenkezik Mecsér képviselő úréval, aki azt mondja: a törvényjavaslat helyesen indul ki, amikor a félvéreket a zsidókhoz sorolja. Ezt megindokolja azzal, hogy szerinte „az ilyen keresztezettek körülbelül tízszeresen vannak képviselve az őrültek házában és az idegszanatóriumokban". Továbbá azt hozza fel indokul, hogy nagy számban vannak képviselve az öngyilkosok között is a félvérek és ez azt jelenti, hogy csökkent életképességűek. Szerinte „a természet ösztönösen tiltakozik a keresztezés ellen". — Felállította Mecsér képviselő úr azt az elvet, hogy hat generáción keresztül ha magyar visszakeresztezés történik, akkor újból fajtisztának vehető ivadékig jutunk el. Innen ered az ókori bölcseknek a „hetediziglen" való vértisztasági kifejezése. Eckhardt Tibor szavait a Ház nagy derültséggel fogadta, nagy nevetéssel hallgatta és a derültség még fokozódott, amikor Horváth Zoltán közbekiáltott: — Hát Imrédynél hogy állunk? •Eckhardt Tibor: Én ezt az embertelen teóriát nem tudom osztani. Rassay Károly: Tudománytalan őrültség ! Eckhardt Tibor: Nem tartom helyesnek a keresztezést, de nem tartom helyesnek, hogy a keresztezett keresztényekre rásüssük a zsidóság bélyegét akkor, amikor személy szerint is rosszabb helyzetbe kerülnének a valóságos zsidóknál, mert ezeknek meglesz az érdekképviseletük, viszont mi történik ezekkel a szerencsétlen kitaszítottakkal? — Én erre az elvi álláspontra helyezkedem: a jövőre nézve meg kell nehezíteni, meg kell akadályozni az ilyen vérkeveredést, a múltra vonatkozóan azonban nem lehet a félvérek kitaszításának álláspontját elfoglalni. Az ellenzéken általános helyesléssel fogadták Eckhard megállapítását, a kereszténypártról is helyeseltek, mire Rassay Károly Müller Antal felé kiáltott: Ha ezt helyesli, akkor miért szavazza meg a törvényt? Horváth Zoltán: Mert muszáj neki! Müller Antal: Megszavazom! Rassay Károly: Akkor ne helyeseljen! (Zaj.) Eckhardt Tibor: Ha tehát a Ház többsége arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fajbiológiának érvényt szerez, akkor én is arra az álláspontra helyezkedem, hogy szerezzünk annak érvényt maradéktalanul. (Viharos helyeslés és taps az ellenzéken.) Horváth Zoltán: Megnézzük, hogy ki lehet miniszterelnök. Felkiáltások a disszidens képviselők közül: Ne legyenek antiszemita vezérek! Fábián Béla: Nézzük meg a képviselőknél! Mózes Sándor: Nagy baj volna. (Zaj a kormánypárton.) Eckhardt Tibor: Minden túlzás megbosszulja magát a magánéletben és a közéletben is. Ez a fajbiológiai bumeráng nagyon sok közéleti embernek a fejét fogja még bezúzni, ha letérve a tisztességes magyar alapról, a fajbiológiai álláspontra helyezkedünk. (Úgy van! Úgy van!) — Már be is zúzta — kiáltják a független kisgazdapárton. Eckhardt Tibor: Az ember nemcsak húsból és vérből áll, lelke is van. Elfelejthetjük-e, hogy keresztény magyar emberek a lelkükben élik el azt a tragédiát, amit ez az embertelen javaslat a számukra jelent? Mi taszítsuk el őket a zsidóhoz akkor, amikor a zsidókat sem tudjuk kiszorítani, mert többen vannak, mintsem azt az ország kára és pusztulása nélkül meg lehetne tenni? — Magyar ember ilyen törvényjavaslatot nem szövegezhet és nem szavazhat meg— jelentette ki tök, hogy Mecsér képviselő úr volt az, akinek kívánságára a zsidóbizottság beszédeit kinyomatták. Peyer Károly: Nagyon helyes. Legalább nem lehet letagadni. Vázsonyi János: Lesz még olyan idő, emelt hangon az ellenzék helyeslése közben Eckhardt Tibor. Farkas István: Nem is magyarok azok, akik ezt csinálták és megszavazzák. Eckhardt Tibor: Azt mondják: ha a néger datolyára éhezik, kivágja a fát. Itt is néger módszert látunk. Imrédy vágta a fát és Mecsér András ette folyton a datolyát. Percekig tartó óriási derültség a Ház minden oldalán. Az ellenzék sokáig tapsol Eckhardt Tibornak. Soltész János: A fa Imrédyé. Drozdy Győző: Imrédy nem volt néger. Horváth Zoltán: Zsidó. (Nagy zaj a kormánypárton.) Eckhardt Tibor így folytatta: — Én nem tudom ezeket a néger metódusokat magamévá tenni és ilyenekkel szemben a leghatározottabban szembeszállók. Van ennek a törvényjavaslatnak olyan rendelkezése, amelyet meggyőződésem szerint még a négerek sem szavazhatnának meg .Megújuló nagy derültség) és ez a javaslatnak Eckhardt Tibor ezután meg-meg- újuló helyeslés közben a követke- zőket jelentette ki: — Nem tudom megszavazni a javaslat ama részét sem, amely a világháború idején a frontokon létrejött bajtársi egységet robbantja fel. Nem hiszem, hogy ma már túlságosan nagy számról volna szó, mert azóta több mint húsz esztendő telt el és a frontokon kötelességüket tisztességesen teljesítő magyar katonák, tisztek korábban szoktak elhalni, mint a többiek. Nem tudom, hogy számszerűen mit jelent ez a kérdés, de nem tartom lehetőnek és megengedhetőnek, hogy azok a tűzharcosok, akik igazoltan megtették hazájukkal szemben kötelességüket, azok a hadiözvegyek, vagy hadirokkantak__ Felkiáltások az ellenzéken: És hadiárvák ! Eckhardt Tibor: ... szűk százalék keretébe szoríttassanak be és esetleg kívül maradjanak olyanok, akiknek minden igényük megvolna arra, hogy a százalékba bekerüljenek. Hát olyan nagy dolog volna ezeket a frontharcosokat és egyéb hadiérdemeseket kihalási listára tenni és megvárni, míg a halál természetes rendje következtében előáll a 6%-os numerus clausus? Ha ez a törvényjavaslat így megy keresztül, könnyen bekövetkezhetik az az eset, amely már a hadikölcsönjegyzőkkel szemben megtörtént, hogy a tételes törvényben biztosított jogok semmibevétele következtében a nemzet védőképessége a jövő szempontjából súlyosan aláaknáztatik. Mert hiszen egy nemzet akkor várhat és akkor követelheti a legmesszebbmenő áldozatokat, ha ezekkel szemben a hálának és a köszönetnek legalább minimális adóját lerója. (Helyeslés az ellenzéken.) Eckhardt Tibor ezután Gürtler Dénes beszédével foglalkozva kijelentette: — Nem szabad a Felvidéket különválasztani a zsidókérdés szempontjából. De nemcsak hogy nem szabad, nem is lehet. Egy országon belül, ahol nincsenek vámhatárok, ilyen megkülönböztetést nem lehet csinálni. Ahelyett, hogy rendeleti felhatalmazást adnak a Felvidékkel kapcsolatban a kormánynak, egyszerűen annak az elvnek leszögezésére kellene szorítkozni, hogy a Felvidéken azok a zsidók, akik húsz esztendőn keresztül magyaroknak vallották magukat akkor, amikor magyarnak lenni csak áldozatot jelentett, egyenjogú magyar állampolgárok, a többiek pedig a zsidótörvény alá tartoznak. Rassay Károly: Mi lesz azokkal a keresztényekkel, akik szlovákoknak vallották magukat?, az a rendelkezés, amely a keresztény családokon belül kikeresi a zsidó származásút és azt külön degradálja, leminősíti, valósággal felbontva a családi élet egységét. A zsidótörvény szempontjából nem az egyén, hanem a család keresztény vagy zsidó volta vizsgálandó. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a családon épül fel a nemzet, nem lehet felbontani a családot, nem lehet az apákat, nagyapákat vagy nagymamákat indexre tenni... Felkiáltások a független kisgazdapárton: És az anyósokat!... Eckhardt Tibor: ... és ugyanakkor azt kívánni, hogy a gyermekek tiszteljék a szülőket, hogy a gyermekek, az unokák tegyenek eleget a tíz parancsolat törvényeinek, amikor az ilyen rendelkezések következtében egyes családok valósággal megtizedeltetnek. Drozdy Győző: Kezdik tagadni a nagymamát! Eckhardt Tibor: A családon belül nem lehet különbséget tenni: vagy nem zsidó, vagy keresztény egy család. És a keresztény családokban hagyjuk békében azokat, akik esetleg zsidó származásúak. Ahol a lemenők, a gyermekek keresztényeknek minősülnek, ott a felmenőt nem lehet zsidónak deklarálni. Addig ne tessék családvédelemről, keresztény erkölcsről beszélni, amíg ezeknek a követelményeknek nem tesznek eleget. (Helyeslés az ellenzéken.) Farkasfalvi Farkas Géza: Nem is keresztény erkölcs, pogány erkölcs ez. Eckhardt Tibor: Nem vagyok híve az egyéni kezdeményezésnek, a miniszteriális önkény szerint való adományozásnak... Fábián Béla: Jó kijárási lehetőség jó honoráriumért. Farkas István: Meg kell szüntetni a külön minisztériumot. Rassay Károly: Csinálják meg a választói névjegyzékeket. Ez az első feladat. A javaslat hiánya. Eckhardt Tibor: A zsidókérdésnek van olyan része is, amelynek a törvényben való szabályozása rendkívül hiányos. Itt bizonyosan közrejátszott a volt miniszterelnök úr nagykapitalista beidegzettsége, amikor nem nyúlt hozzá azokhoz a hatalmi pozíciókhoz ... — A kartelzsidókhoz! — kiáltották a kisgazdapárton. Eckhardt Tibor: Pedig ez a kérdés lényege. Nem tudom keresztény gazdaságpolitikának minősíteni azt, amikor a keresztényt belekényszerítik a zsidó hatalmi pozíciókba. Ebben az országban centrális probléma: a helytelen nemzeti vagyon- és jövedelemmegosztás korrektúrája. Vázsonyi János: Helyes, erről van szó. Eckhardt Tibor: Erre vonatkozólag a törvényjavaslat semmit sem nyújt. A javaslat hajlandó megbontani a keresztény családot, hajlandó megbontani a bajtársi egységet, valamint hajlandó megbontani a nemzeti egységet is, de a részvénytársasághoz, a részvényjoghoz nem hajlandó hozzányúlni. (Viharos helyeslés az ellenzéken. Felkiáltások: Csak a kisembereket sújtják.) — Ma aktuális kérdés a keresztény tőke behelyettesítése a zsidó monopóliumok helyébe. A zsidóság értelmes rétegei maguk is belátják, hogy nekik is szükségük van a keresztény nagytőkével és a keresztény társadalommal való társulásra. Ebben a törvényjavaslatban a 19. paragrafuson kívül még utalást sem találok erre vonatkozóan. Ez a paragrafus a miniszteri rendeletekkel való kormányzás önkényére nyújt ugyan lehetőséget, keresztény szellemű megoldásra azonban nem találunk benne elvi alapot. Arra az álláspontra kell helyezkedni, amely ma az Egyesült Államoktól kezdve Romániáig megvan: részvénytársasági formát csak olyan vállalatnak lehessen engedélyezni, ahol a részvénytöbbség magyar kézben van. Ez nemcsak Imrédy vágja a fát, Mecsér eszi a datolyát A frontharcosok iránti kötelezettség Magyar Nemzet zsidókérdése dé általában az idegen tőke térfoglalásának problémája is. Eckhardt Tibor e kijelentését azellenzék hosszan tartó, nagy tapssal fogadta. Peyer Károly közbekiáltott: — Csak hadd vásárolják a németek a részvényeket. Eckhardt ezután hangsúlyozta, hogy most van itt az alkalom arra, hogy a keresztény parasztság, a birtokos osztály nagyobb jövedelemre tehessen szert. „Exportálni vagy meghalni66 — Eddig ezzel a kérdéssel kizárólag mint magyar problémával foglalkoztam — mondotta Eckhardt Tibor, akinek a beszédideje ekkor lejárt. Tízperces meghosszabbítást kért, amit a Ház megadott. — Ennek a kérdésnek azonban súlyos nemzetközi kihatásai vannak. Chamberlain kijelentését idézi: a zsidókérdést illetően kiderült, hogy Mussolini úgy érzi, hogy ez az ügy nemzetközi kérdés, amelyet egy állam sem oldhat meg külön és amelyet tényleg általános vonalakban kell kezelni. — Ennek az egész javaslatnak sorsát más lelkiállapotban szemlélném — folytatja beszédét Eckhardt —, ha tudnám azt, aminek ellenkezőjét tudom, hogy e javaslatnak megfelelő nemzetközi előkészítése már előzőleg megtörtént, hogy a javaslattal kapcsolatban , a kivándoroltatás problémája a nemzetközi fórumokon már komoly megtárgyalásban és elintézésben részesült, hogy a külföld tájékoztatása tekintetében a mi tisztességes intencióinknak a világ ama hatalmasságai felé való feltárása tekintetében, amelyektől a mi becsületünk és gazdasági létünk megítélése szempontjából nagyon sok függ, megtörténtek azok a lépések, amelyeknek meg kellett történniök. — Utalok Hitler kancellár beszédére is: Németország népe élj, vagyis exportálj, vagy halj meg! Hitler úgy látja, hogy a nálunk sokkal hatalmasabb német birodalom vagy tud exportálni vagy meg kell halnia. Hát nekünk szabad-e belpolitikánkat olyan vágányra átcsúsztatnunk, ahol a külföld részéről nagyon súlyos konzekvenciákra, esetleg retorziókra lehet számítanunk? . — Minden kérdést meg lehet oldani, de a leghelyesebb szándékot is jól és rosszul lehet megoldani. Nemcsak a javaslatban látom a hibákat, hanem a volt miniszterelnök módszereiben is, ahogyan ezeket a kérdéseket a közvélemény elé vitte, abban a bomlasztó és destruktív állapotban, amely az egész országon szerteáramlik. Éppen ezért álltam és állok Teleki miniszterelnök úr mellé, mert tőle a nemzet tisztességes erőinek összefogását, a zsidókérdésnek emberséges, tisztességes, európai és magyar megoldását remélem (Helyeslés.), a forradalmi tüzek felesleges ápolása és a nemzet amúgy is meglazult közjogi és közéleti konstrukciója eresztékeinek további lazítása és felbontása helyett. — 1935 óta sokszor játszottam áthidaló és kiengesztelő szerepet itt a Házban minden egyéni ambíció nélkül, sokszor a népszerűség és az ellenzéki presztízs rovására. Ezt akartam ma is tenni. Nem nyújtok be semmiféle módosító indítványt, mert el akarom kerülni még a látszatát is annak, hogy a kormány és a többség akaratának végrehajtása elé a legcsekélyebb akadályt is állítanám. Éppen ezért talán jogom van kérni a kormánytól, hogy fontolják meg azokat a nemzeti és erkölcsi szempontokat, hasznos és üdvös elveket, amelyek jobb megoldást, talán még radikálisabb megoldást is jelentenek a zsidókérdésben mint amelyeket a kormány előterjesztett, de mindenesetre végrehajtható megoldást jelentenének Európa és a világ egyeteme előtt, nyílt fővel való kiállást tennének lehetővé és megteremtenék végeredményben e tragikus törvény elintézése után azt a belső nyugalmat és békét, amelyet mint minimumot meg kell adni a Magyarországon maradó zsidóságnak. Ezt az atmoszférát nem lehet tovább tűrni Eckhardt Tibor. Mert azt az izgatást, azt a rágalomhadjáratot, amely vagy zsidónak vagy legalább zsidóbérencnek minősít mindenkit, aki nem hajlandó a farkascsordával együtt üvölteni, ezt az atmoszférát nem lehet tovább tűrni. (Helyeslés a baloldalon.) Ennek az atmoszférának véget kell vetni. Itt a tisztességes embernek meg kell adni, ami őt megilleti. Ha a zsebórámat ellopják, a tolvajt megbüntetik hónapokra, de ha a becsületemet próbálják elrabolni, akkor két év múlva sem kaptam elégtételt. Ennek az eljárásnak véget kell vetni. Van becsület, van keresztény, van magyar tisztesség. Tessék azt helyreállítani. — Tessék a zsidótörvény után irgalmatlanul leszámolni a nemzeti nyugalom, becsület, tisztesség megrontóival és akkor lesz nemzeti egység, akkor automatikusan lehullanak a válaszfalak és akkor, de csak akkor lesz magyar jövendő. De a nemzetrontásnak tessék véget vetni. Eckhardt beszédét hosszú, élénk helyesléssel, éljenzéssel és tapssal fogadják a balközépen, a baloldalon és a szélsőbaloldalon. Egymásután sietnek hozzá a képviselők és gratulálnak a kisgazdapárt vezérének. Rajniss Ferenc: Soha sehol egy szellemi mozgalmat nem lehet erős harc nélkül megvívni. Már az első zsidó javaslatnál ajánlottam, hogy, mindazokat, akik a harcban részt vettek, részesítsék közkegyelemben. Ennek a törvénynek alapján lehet rendet teremteni az országban, de tessék igazságot szolgáltatni azoknak is, akik megkezdték a küzdelmet és akik most börtönben, internálótáborban ülnek. Azt állítják egyesek, hogy a demagógia, az utca hozta ide ezt a javaslatot, pedig ezt a törvényt a "nemzet összessége kívánja. A nemzetet a zsidókérdés és a földreform megoldása nélkül nem lehet meggyógyítani. A zsidótörvényt sokan a magyar alkotmány állítólagos sérelmeivel próbálják megakadályozni. 5 AZ 1939. ÉVI TAVASZI beres Hüllőid! ! DIVATKEUDE-U JDONSAGOK köpenybe. — kamerünbe már megérkeztek! Szalonoknak nagybani (angro) árak GERŐ maradék- és divatháza VI.Andrássy-út6 BELVÁROSI BÁRBAN IV., Eskü út 5. m * HAGLEK , SAJÓ ZENE: SZABÓ FIVÉREK minden éjjel