Magyar Nemzet, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-11 / 155. szám

10 Háromszázharminc magyar vasutas Berlinben Berlinből jelentik. A négy év óta minden évben rendezett ma­gyar-német vasutas-csereutak kere­tében hétfőn hajnalban 330 ma­gyar vasutas érkezett a német fő­városba. A magyar vasutasok útja viszonzása a német vasutasoknak júniusban Magyarországon tett láto­gatásának. A magyar vendégek a délelőtt folyamán ünnepélyesen megkoszo­rúzták a hősök emlékművét, majd társasgépkocsikon megtekintették a birodalmi fővárost. Este a biro­dalmi közlekedésügyi miniszter va­csorát ad a magyar vasutasok tisz­teletére. Dorpmüller birodalmi közleke­désügyi minszter hétfőn este vacso­rát adott a német fővárosban tar­tózkodó magyar vasutasok tisztele­tére. A vacsorán a hivatalosan Brüsszelben tartózkodó birodalmi miniszter képviseletében Kleinmann államtitkár, a német birodalmi va­sutak helyettes vezérigazgatója me­leg szavakkal üdvözölte a magyar vasutasokat. Magyar részről Báromi Béla MÁV igazgatóhelyettes mon­dott köszönetet. Sztójay Döme ber­lini magyar követ felszólalásában a magyar—német barátságról emlé­kezett meg. A kecskeméti főispán szerencsés autóbalesete Kecskemétről jelentik: Kecskemét város főispánja, Kiss Endre, hét­főn taxiautón Fáy István főispán látogatására indult. A lajosmizsei műúton egy tehergépkocsit akart kikerülni, miközben a taxi hátsó sárhányója beleütközött a teher­kocsi lökhárítójába. Az összeütkö­zés következtében a taxi az útszéli, vízzel teli árokba zuhant, de olyan szerencsésen, hogy Kiss Endre főispán, valamint a taxi ve­zetője, Bábiczky Zoltán, csak köny­­nyebb természetű horzsolásokat szenvedtek. Jégszekrények hűtőcsövekkel 20__pengőtől. Ilfltőkofferek 10.— pengőtől. W V %. Jégszekrény gyár, *■ Tm.m Vilmos császár-út 62 Egy tengerbe fulladt sziget A Magyar Nemzet már beszámolt a Zöld-szigetet fenyegető veszede­lemről. A katonai és polgári ható­ságok a közlésünk óta eltelt időben teljesen kilakoltatta a Manila mel­letti Zöld-sziget 4000 főnyi lakossá­gát s így az azóta teljesen a ten­gerbe merült sziget katasztrófája nem követelt emberáldozatot. Az elsüllyedt sziget a Philippin­­tengeren Manilától délre 160 kilo­méternyire fekvő kis apró sziget volt, amilyen a ph­ilippini sziget­világban legalább 1000 van. Csak­nem valamennyien kialudt, vagy pihenő vulkánok csúcsai, melyek mikor a vulkán újra működni kezd, könnyen elsüllyedhetnek. . ­ Rendkívüli közgyűlést tart a Baross Szövetség. A Baross Szö­vetség július 12-én, szerdán este 8 órakor a Múzeum­ utca 17. szám alatti helyiségében rendkívüli köz­gyűlést tart, amelyen a zsidó­­törvénnyel kapcsolatosan szüksé­gessé vált alapszabálymódosítá­sokat, belső szövetségi ügyeket és az aktuális gazdasági problémákat tárgyalják meg.­­ A budapesti országzászlónál iktatták be Ungvár új országzászló­­ját. Az ungmegyei Bercsényi Egyesület országzászlót ajánlott fel U Ungvárnak s azt vasárnap iktatták be a budapesti országzászlónál. A beiktatáson dr. Tahy Endre mi­niszteri tanácsos mondott beszédet. Az EONB nevében Végh Mihály iktatta be az új országzászlót. HALÁLOZÁS Pokorny Emánuel pápai prelátus, tb. kanonok, számos hittudományi könyv szerzője életének 79. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Te­metése előreláthatóan szerdán, július 12-én lesz. Urbán József rendőrfőfelügyelő, a II. ker. kapitányság osztályparancsnoka 48 éves korában, a világháborúban kapott sebesülése következtében meg­halt. Temetése júl. 11-én, kedden délután lesz a Kerepesi úti temetőből. Gaál József, a kecskeméti Nép­bank nyug­ vezérigazgatója 64 éves korában hétfőn elhunyt. Halálát ki­terjedt rokonság gyászolja, köztük a Héjjas-család. Az elhúnyt vezető­­szerepet játszott a város társadalmi és gazdasági életében, tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és a róni­­kai­ egyháztanácsnak is. Wessely Antalné született Bretter Sarolta 67 éves korában Budapesten elhúnyt. Földi maradványait Balaton­­szemesre szállították, ahol kedden, július 11-én délelőtt lesz a temetése. Halálát családján kívül a Tarnay-, Frey- és Lampel-családok gyászolják. Vida Szűcs Imréné, szül. Csata Nagy Zsuzsanna életének 71. évében Szentesen elhunyt özv. Gyökössy L­ajosné, szül. Bí­ró Etel életének 64. évében Ujhután hir­telen elhúnyt. Szilva János építési vállalkozó 83 éves korában Gyöngyösön elhúnyt. Özv. Wayer Károlyné, szül. Plint­­ner Teréz életének 80. évében hosz­­szas szenvedés után Székesfehérváron elhúnyt. , L. Nagy Mihály földbirtokos, a felsőrészi 48-as olvasókör és a Hangya Szövetkezet elnöke hirtelen elhúnyt. Nagy részvét mellett temették a túrkevei temetőben. Baló Rezső ny. m. kir. csendőr­­alezredes életének 84. évében Debre­cenben elhúnyt. Az elhúnyt számos kitüntetéssel katonai szolgálatból lé­pett a csendőrség kötelékébe. Teme­tése kedden délután lesz a debreceni köztemetőben. özv. Farkas Dánielné, szül. Szabó Julianna 66 éves korában Debrecen­ben meghalt. . RflTADT legjobban DU­­­UK 1 BOG MIL bútorház. Vilmos császár il negyvenhárom vásárol­hat! Hálók, ebédlők, kombinált bútorok j^jjá^^kba^^MÉRSÉK^LT^AjRO^ — A berni 31. Egyetemes Eszpe­rantó Világkongresszuson magyar részről Hernádszurdoki Mihalik József, a Magyar Eszperantó Szö­vetség elnöke jelenik meg. — A győri leánygimnázium a legjobban gyorsíró vidéki leány­középiskola. A győri gróf Apponyi Albert leánygimnázium az idei gyorsíró-versenyek hivatalos meg­állapítása szerint magas pontszám alapján első lett az összes vidéki leányiskolák között. A gyorsírást az intézetben Kovács Ignác tanár tanítja. idikáljáák MÁtyos tiszteit hogy a nyaralással kapcsolatos címFÁ&to/záncokat lehetőleg előre jelentsék be a kiadó­­hivatalnál, nehogy a munkatorlódás miatt a lapkézbesítésben fennakadás álljon elő. Magyar Nemzet KEDD, 1939 JÚLIUS 11. 1 Napirend 1939 JÚLIUS 11. KEDD Róm. kat.: I. Pius pápa. — Protestáns: Lili. — Görögkatolikus: Eufémia. A nap kel 3 óra 57 perckor, nyug­szik 19 óra 41 perckor, a hold kel­t, nyugszik 13 óra 57 perckor. Nyitvalevő múzeumok: Országos Magyar Természettudományi Múzeum (Baross­ u. 13.) régiségtára és történeti tára 9—VzI. — Iparművészeti Múzeum (Üllői­ út 33.) 9—­ICI. — Néprajzi Mú­zeum (Könyves Kálmán­ körút 40.) 9— V22. — Országos Levéltár (Bécsi kapu­­tér 4.) 9—V­22. — Országos Magyar Szépművészeti Múzeum (Aréna­ út 41.) antik és modern eredeti szoborgyűjte­­mény, grafikai kiállítás 10—­1­2. — Mezőgazdasági Múzeum (Városliget, Széchenyi-sziget­) 10—1. — Magyar Tudományos Akadémia (Akadémia­ u. 2.)­­ Vörösmarty szoba és Széchenyi Múzeum 10—12. — Királyi palota ter­mei és Erzsébet királyné emlék­múzeum (Királyi Vár) 9—4. — Önkén­tes Mentő Egyesület Múzeuma (Markó­­u. 22.) 9—12. — Ráth György Múzeum (Vilma királyné­ út 12.) 9—122. — Tudományegyetemi Növénykert (Roma­ 2.) Vörösmarty-szoba és Széchenyi ne.ili­ u. 25.) 9—12 és 3—7. — Várhegyi barlang és barlangtani gyűjtemény (I., Szentháromság-utca 2., bejárat a kerü­leti elöljáróság udvarából) nyitva egész nap. — Új Magyar Képtár (Andrássy­­út 69.) zárva. — Aquincumi Múzeum (Szentendrei­ út 7.) 9—12 és 3—6. — Országháza megtekinthető 9—4. — Országos Magyar Történet Múzeum (Múzeum-körút 14—16.) történeti és régészeti gyűjtemények 9—'la. — Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum (Andrássy­ út 103.) 9—'la. — M. Kir. Posta Bélyegmúzeuma (Krisztina­ körút 12.) 9—1. — M. Kir. Hadimúzeum (Bástyasétány 40.) 9—1. — M. Kir. Közlekedésügyi Múzeum­ (Városliget) 9—1 és 3—5. — Országos Magyar Szép­művészeti Múzeum (Aréna-út 41.) „A XIX—XX. század külföldi mesterei" kiállítása. A kiállítás színhelye: VI., Andrássy-út 69. Régi Műcsarnok 9—1/­2. Nyitvalevő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (Reviczky-u. 1.) 9—2. — Akadémia könyvtára (Akadé­mia-u. 2.) tudományos kutatók szá­mára 9—1. a nagyközönség számára 3—7. — Országos Széchenyi könyvtár (Múzeum-körút 14—16.) 9—2. — Sta­tisztikai könyvtár (Keleti Károly-utca 5—7.) 8—2 és 5—8. — Technológiai könyvtár (József-körút 6.) 9—1 és 5—8. — Pedagógiai könyvtár (Mária Terézia-tér 8.) 9—12 és 5—8. — Ipar­művészeti könyvtár (Üllői­ út 33.) 9—'/a. — M. Kir. Mezőgazdasági könyvtár (Városliget, Széchenyi-sziget) 9—'la. — Kereskedelmi és Ipar­kamara könyvtára (Szemere-utca 6). 9—12. — Vakok könyvtára (Ida­ utca 5.) 8—12 és 2—6. —Egyetemi könyv­tár (Ferenciek-tere 5.) 8—8. Nyitvalevő kiállítások: Országgyűlési Múzeum kiállítása (Országháza, XVII. kapu) 1914—1924. Tíz év politikai tör­ténete 9—2. — Szépművészeti Múzeum (Aréna­ út 41.) egyiptomi gyűjtemények 9—­­la. — Műcsarnok (Hősök­ tere) zárva.­­— Műterem (Kossuth Lajos­­utca 12.) 10—6. — Nemzeti Szalon (Erzsébet-tér) 9—5. — Szentföldi Mú­zeum állandó kiállítása (Heinrich Ist­­ván-út 3—5.) 9—12 és 3—6. — Tamás Galéria (Akadémia-utca 8.) 10— 6. — Országos Magyar Iparművé­szeti Társulat állandó mintakiállítása (Mária Valéria-utca 12.) 9—2. — Ernst Múzeum (Nagymező­ 11. 8.) 10—6. Vízállás JStm A földművelésügyi minisztérium víz­rajzi osztálya jelenti: A‘Duna Pozsony—Esztergom közeti árad, máshol apad, Paksig alacsony, lejjebb közepes vízállású. A hétfői dunai vízállások: Scharding 266, Passau 535, Aschach 194, Struden 328, Bécs 34, Pozsony 229, Komá­rom 331, Budapest 275, Paks 183, Baja 284, Mohács 327, Gombos 440, Újvidék 363, Zimony 302. A Rába Szentgotthárdnál mínusz 50. A Dráva Barcsnál mínusz 34, Drávaszabolcsnál 130, Eszéknél 192. A Szva Brodnál 281. A Tisza Tiszaújlaknál árad, máshol apad, igen alacsony vízállású. A hétfői tiszai vízállások: Akna­szlatina 34, Tiszaújlak minusz 100, Vásárosnamény 129, Tokaj 56, Tisza­füred minusz 38, Szolnok minusz 40, Csongrád minusz 74, Szeged 34. A Szamos Csengérnél mínusz 23. A Körös Körösszakállnál minusz 20, Békésnél minusz 60, Gyoménál mi­nusz 42. A Maros Makónál 12. A Balaton Siófoknál 80. A Velencei-tó Agaránál 86. Törvény vagy rendelet? Igen tisztelt Főszerkesztő Úr! Mint a „Magyar Nemezet" állandó előfizetője és olvasója, figyelemmel kí­sértem­ lapjában az úgynevezett „zsidó­törvénnyel" kapcsolatban megjelent cikkeket és egyesek által beküldött hozzászólásokat. Engedje meg igen tisztelt Főszerkesztő Úr, hogy felhív­jam szíves figyelmét a következőkre: A törvény szerint nem lehet zsidó­nak tekinteni azt, akinek a zsidó szár­mazású szülője a házasság megkötése előtt reverzálist adott és maga is 1939 január 1. elött valamely hitfelekezet (keresztény) tagjává lett és tovább is annak a tagja maradt. A törvény eme rendelkezésével kapcsolatban természe­tes, hogy azok, akiket ezen rendelke­zés érint, igyekeznek az állami anya­könyvekben ezt kifejezésre juttatni és az áttérés tényét a megfelelő helyeken bejegyeztetni. Legyen szabad itt még arra kitérni, hogy a keresztény hit­­felekezetek a tagjaik sorába áttérteket hosszabb-rövidebb ideig előkészítik s csak azután részesítik a keresztség szentségében, így megtörtént sok eset­ben, hogy a keresztelés már 1939 ja­nuár 1. után történt meg. Az anyakönyvi bejegyzések alkalmá­ból egyes anyakönyvvezetők most már egy belügyminiszteri rendeletre hivat­kozással az áttérés időpontjául a meg­­keresztelés időpontját akarják beje­gyezni az anyakönyvekben. A törvény világos szavai ellenére lehetséges ez? Egy aggódó szülő. Ki a magyar? A mindig nagyobb mértékben előretörő jelenségek, amelyek a ma­gyarság számbeli erősségét úgy bel­földről, mint külföldről veszélyeztető törekvések időszerűvé teszik annak a kérdésnek tisztázását, hogy tulaj­donképpen ki a magyar Magyaror­szágon. De ezzel a kérdéssel egyide­jűleg szükséges lenne egy az egész nemzetet átfogó ellenállásra minden olyan törekvés ellen, mely a magyar­ság számbeli erejét csökkenteni akarná, mert a magyarság egyik leg­fontosabb feladata ma az kell legyen, hogy mennél több magyart mutas­son ki úgy Magyarországon, mint az elrabolt területeken. Valakinek a nemzeti hovatartozá­sát különböző alapon lehet megálla­pítani és bizonyos külföldi befolyásra nálunk is előtérbe lépett az emberek­nek faji, származási, vért alapon való osztályozása. Ezzel eljutottunk odáig, hogy pl. akinek a neve nem magyar, azt a magyarságnak magá­nak is egy (szerencsére csak kis) ré­sze sem akarja egyenértékű magyar­nak elismerni és annyira megy elkü­lönítésével, hogy ki akarja zárni még az állami és közszolgálatokból is. De ugyanakkor egy más nemzet nyújtja ki karmait és egy teljesen önkényesen Magyarország határain benyúló eszmei ú. n. népi határba akarja erőszakkal bekeríteni azt, aki idegen neve, idegen származása da­cára magyarnak vallja magát és ma­gyar akar lenni és semmi más. A származási, vélt alap, meglehető­sen elvont elméleti tudomány, mely­ről igen hosszú viták folynak — elég nekünk most csak annyi, ha valaki ki is tud mutatni pl. hét, de csak hét ősi, az a nyolcadik, ismeretlen ős fel­boríthatja az egész származási ala­pot, még­pedig annál inkább, mennél inkább a származási alaphoz ragasz­kodik valaki. A származási alappal szemben áll a közvetlenül megnyilatkozó, érzékel­hető asszimilációs folyamat a környe­zetnek klimatikus, biológiai, termé­szetrajzi, mindenekfölött pedig lelki és szellemi átalakítóképessége, mely­nek ereje oly nagy, hogy idővel az egyénnek még a fizikai sajátságait, mondjuk faji tulajdonságait is képes az új környezethez és életfeltételek­hez idomítani. Ilyen közismerten hatalmas átala­kító ereje van a magyar földnek, a magyar levegőnek, a magyar életnek és magyar lelkiségnek. Ide tartozik a ragyogó napsütésben susogó arany­sárga búzatábla, a felröppenő pa­csirta, az alkonyatban hazatérő gu­lya méla kolomfa, a magyar zene, a magyar dal, a magyar kedély, szel­lem, a magyar kultúra és mindenek­fölött — igen, a magyar nő. Ez a hatalmas átalakulás pedig nem valami faji jellegben szunnyado­­zik, ezt nem mikroszkóppal kell va­lamely vérsejtben keresnünk, ez az átalakító erő az ember lelkében, egész érzelmi világában nyilvánul meg és végül abban a hitvallásban jut kifejezésre, hogy az illető magyar akar lenni és magyarnak vallja ma­gát. Lehet-e ennek a hitvallásnak bár­mit is fölébe helyezni. Lehet-e valaki magyarabb annál, mint az, aki ma­gyarnak vallja magát. Meg vagyok győződve, hogy nem egyedül állok, amikor azt követelem, hogy nekünk, akiknek idegen a ne­vünk, idegen a származásunk, de ma­gyaroknak valljuk magunkat, ezt a hitvallásunkat mindenki elismerje és tisztelje, a mi magyarságunkat sem itt benn, sem bárhol külföldön, senki a világon kétségbe vonni ne merje. Akik német lapokat olvasnak, német rádióhíreket hallgatnak, állandóan figyelhetik magyar vonatkozásban az „Ungar" és Madjare" éles megkülön­böztetését. A magyar nyelv ezt a megkülön­böztetést nem ismerte és ne szolgál­juk idegen népek érdekeit azzal, hogy mi magunk is megkülönböztetést te­szünk magyar és magyar között. Tiltakozunk az ellen, hogy ebben a hazában elsőrendű és másodrendű magyarok lehessenek. Magyarországon csak egyenjogú, teljesen egyenrangú magyarok lehetnek. Tiltakozunk az ellen, hogy azt az egyetlen természetes folyamatot, az asszimilációt, amely oly sok értékes és hű magyart adott Magyarország­nak, külföldi illetéktelen elemek pro­pagandával, a félrevezetés egyéb esz­közeivel megakasztani kíséreljék és azt az evolúciós folyamatot, amit év­tizedek során a magyar levegő a ma­gyar géniusz végzett, most durva erő­szakkal meg akarják fordítani, erő­szakot követve el a természeten. El a kezekkel azoktól, akik magya­rok akarnak lenni, akik magyarok akarnak maradni, akik magyaroknak vallják magukat. Szervezkedjünk mi is a saját magyarságunk, de az össz­­magyarság érdekében is­­ szükség van rá. Kirchner Gyula — Túl sok alkohol vagy nikotin fogyasztása után feltétlenül kell gondoskodnunk arról, hogy gyom­runk és beleink a természetes „Ferenc József** keserűvíz haszná­lata által alaposan kitisztíttassanak! Kérdezze meg orvosát! TALÁLKOZÓ A volt cs. és kir. utász, árkász, vas­utas, távirász, kőzetfúró, aknavető, fényszóró és egyéb műszaki alakula­tok bajtársai minden hónap második szerdáján, most július 12-én, az Al­kotmány­ étteremben, Budapest, V. Vilmos császár­ út 68. alatt tartják bajtársi összejövetelüket. — Móra Ferenc emléke a mar­gitszigeti mesedélutánon. Július 13-án, csütörtökön délután öt óra­kor mesedélután lesz a Margit­szigeten, s ezt néhai Móra Ferenc emlékének szentelik. Oszkár bácsi méltatja a mesedélutánon Móra Ferenc érdemeit, s elmondja a kicsinyeknek legszebb meséit. Utána rajzverseny lesz.

Next