Magyar Nemzet, 1939. november (2. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-22 / 265. szám

SZERDA, 193? NOVEMBER 22. Magyar Nemzet Trójából jelentik... őskori újságírás nyomaira bukkantak Kis-Ázsiában A mai háborús világban, amikor a régi latin mondás szerint hallgatnak a múzsák, különös érdeklődésre tart­hat számot egy világraszóló tudomá­nyos eredmény híre. Bunarbasi mel­lett, ahol a tudomány az egykori Trója helyét sejti, egy nemzetközi régészbizottság nagymennyiségű kő- és agyagtáblára bukkant. Ezeknek gondos átvizsgálása alkalmával kide­rült, hogy a trójai háború korából származó őskori újságokról van szó. A világsajtót, sőt a szakirodalmat megelőzve, sietünk olvasóinkkal meg­ismertetni néhány szemelvényt, amely­nek történelmi érdekességén túlmenő­­leg az az előnye is megvan, hogy a sivár jelenből elmenekülhetünk a múltba, amikor minden annyira más volt... Mint tudjuk, a trójai háború eredeti oka az volt, hogy Paris királyfi, Priamos fia, elrabolta Agamemnon spártai király feleségét, Helénát. Jól­lehet, a háború már a tizedik éve folyt, mikor az alábbi szemelvény kelt, szövege mégis ezt mondja: Spártából jelentik: Azok a hírek, melyek szerint a királyné őfelsége elhagyta volna a fő­várost, szemenszedett kitalálá­sok. Az uralkodó hitvese éppen minap látogatta meg a sebesül­tek kórházát, ahol sokáig idő­zött és szívélyesen elbeszélgetett a harctéren vitézül küzdő férje katonáival, akik távozásakor meleg ovációkban részesítették a magas vendéget Teljesen egyidejű egy másik, töre­dékes tábla, melyen viszont a Trójai Nemzet című lap tudósítója közölt inter­jút a Trója f­alai közt időző királynővel. A beszélgetésből csak a következő részletek olvashatók: „... gondolja Felséged, hogy Tr­ójában a hölgyközönség hor­dani fogja ezt a merészen ki­vágott szabású pepiont?" mire őfelsége szerény mosollyal: „Ne hallja, ebben a szövetm­­ég­­ben?" További kérdésemre, hogy az ostrom idején szokott-e szín­­házba járni, a királyné taga­­dólag válaszolt: „Elég színház lesz nekem, amit a férjem fog rendezni, ha vissza kell hozzá mennem!" a kegyes fejbólin­tással jelezte, hogy az intervjú­­nak vége­. Úgy látszik, a napjainkban egyes lapok által nagy sikerrel kultivált „pletyka-rovat" sem volt ismeretlen. Erre vall az a papirusz, amin arról olvasunk (amit különben Homeros eposza kiinduló pontjának választott), hogy Chryses főpap leányát, Ch­ryseist Agamemnon elrabolta s hogy a főpap csak úgy tudta visszaszerezni, hogy protektora, Apollo, kilencnapos dög­vészt zúdított a görögökre. Agamem­non visszaadta a lányt, de elvette kár­pótlásul Briseist, Achilles rabnőjét In­nen származott Achilles haragja, ezért nem vett részt napokig az ostromban, ezért esett el Patroklos és így tovább. „A táborban hallottam..." című rovat érdekes intimitásról értesült. Hír szerint a magas­állású egyházi férfiú papirusz­­nádszálkarcsú leánya és az ostromló sereg egyik hűvös férfiasságéi, vezető pozícióban lévő feje között gyengéd szálak szövődtek volna. Az agg egy­házfő természetesen súlyt he­lyes a társadalmi formaságokra és bizonyos követelésekkel lé­pett fel. A délutáni borszürcsö­­lések túlinformáltjai úgy tud­ják, hogy a fiatal úrhölgy nem is kívánkoznék el a sátorból, ahol meleg és puha otthont ta­lált, mert a kérdéses hadfi csak a dárdarázás közben marcona. A közszeretetben álló főszerep­lőkre való tekintettel mindenki reméli, hogy a fiataloknak sike­rülni fog meglágyítani az üvegúr szivét s a bájos történet rövi­desen happy enddel végződik. Talán ugyanazon Apolo-oltár előtt, ahol rossz nyelvek sze­rint az igen tiszteletreméltó, galambfehér szakállú főpap ma még átkot könyörög le leánya elrablójára. No-no, öregúr, ta­lán csak olyan tessék-lássék átokról van szó. • A további fejleményekről egy trójai újsághír számol be, hogy az több ízben felhasznál­ható legyen. Neil szorul bő­vebb magyarázatra, milyen le­het Trója közélelmezése, ha már áldozati Ur­húsra sem telik. Ám a trójai sajtó sem maradt adós a válasszal. Rendkívüli jelentőségű újítás a közélelmezésben Az ellenséges táborban ne­vetséges erőlködéssel tartanak ki amellett, hogy Trója lakos­sága hiányt szenved élelem­ben. Csattanós cáfolattal szol­gál erre a legújabb intézkedés, amely az eddigi Uracombok helyett műüri­combok felhasz­nálását rendeli el. Ennek a legszembetűnőbb előnye az, hogy a mesterségesen előállí­tott hús elvágása kétszer annyi ideig tart, mint az eredetié. Egyébként azok a kútmérgező kitalálások, mik szerint a jö­vőben az áldozatoknál keve­sebb nyersanyag kerülne fel­használásra, szintén nem felel­nek meg a valóságnak, igaz ugyan, hogy a racionalizálási néphivatal bizonyos egyszerűsí­téseket foganatosított, ugyan­ekkor azonban elrendelte azt is, hogy a szokásos himnuszo­kat lassabban és ismételve kell elénekelni. Ez is világosan mu­tatja, hogy Trójában az élet még inkább kényelmesebb lett, semminthogy vesztene színvona­lából. Bizonyos félreértések természetesen kikerülhetetlenek voltak az akkori primitív viszonyok között, így két teljesen ellentmondó hírrel találko­zunk a tábori és a városi sajtóemlé­kekben. Hónapok alatt vége lesz az ostromnak „A görögök seregében ragályos betegség ütötte fel a fejét. Kis- Ázsián át jelenti a TRÁK (Trójai Rágalmi Központ). A napok óta csökkent harci tevékenység okául most már általánosan a görög táborban elharapódzott és rendkívül veszélyes mérete­ket öltött dögvészt ismerik fel. Természetesen a baj csak az ostromlókat érinti, mert a tró­jai hatóságok mindent elkövet­tek, hogy az a falakon belülre ne legyen behurcolható. Mint a hírszolgálati szervek megállapí­tották, a ragály egyedüli oka a görögök tisztaságtól való ir­tózása, nem pedig — mint ők szeretnék elhitetni — valamely külső h­atalom beavatkozása. Feltevésünk igaz voltára mutat az is, hogy azok, akik megret­tenve a következményektől, biz­tosítani akarják magukat a fer­tőzéstől még a közismerten gö­rög zsoldban álló Homéros­­sajtószolgálat tudósítása sze­rint is: „Fölszállván nekivágtak hát a vizi utaknak, Megmosakodtak hát s szennyük­től megszabadultak." Ilyen körülmények között ha­marosan számolni lehet az ostrom végével és a minden jogalapot nélkülöző támadás csúfos felszámolásával." Az Achilles és Agamemnon közti harag újabb tápot adott az ostromlot­­taknak arra, hogy optimizmussal szemléljék a fejleményeket. Viszály a görög vezérek között Achilles is Agamemnon közt a feszültség kirobbanással fenyeget . Nincs egység a görög haditervben. Az Ida hegységből jelentik: Napok óta tartó szóharc folyik a görögök vezérei között, akik nem tudnak megegyezni a csatatervben. Ennek folytán az ostrom, amelyet pedig már tíz éve állandóan beígérnek, egyre valószínűtlenebbé válik. Meg­bízható forrásból származó meg­állapítás szerint Achilles vég­ig a háború feladása mellett dön­tött, melynek eredményességét végre belátta. Hevesen megtá­madta Agamemnont, aki látszó­­lag presztizs-okokból — való­jában a Heléna királynővel együtt Trója falai közt bizton­ságot talált Spártai Bank arany­­fedezetének megszerzése remé­nyében — ragaszkodik a to­vábbi hadműveletekhez. Achilles többek között a kö­vetkező kijelentéseket tette: „Azt hiszem, Atreides, innét már szörnyű kudarccal Visszafelé mehetünk, a halált ha ugyan kikerüljük." Majd így folytatta, célozva Agamemnon kapzsiságára: „Talpadig arcátlan, te haszonra­­leső örökénig Hát hogyan is hajtson szavaidra szívesen a harcos... Emberitől harcot ha vívunk, a tusák javarészét Enkczeiin végzik, de a zsák­mányosztogatáskor Mindig a több a tiéd, míg én édes kevesemmel Békén ballagok el fáradtan a karcsú hajókhoz." Általában azt hiszik, hogy a kínos jelenet nagy kihatással tesz a hadjárat további sor­sára." Megállapítható, hogy az ostromlók propaganda-szolgálata is jól műkö­dött. Egyre-másra terjedtek el a hírek arról, hogy a városban ki­fogyóban van az életem. Erről tanús­kodik egy cseréptábla, melyen Tá­bori Újság felírás olvasható. Újabb fogyasztáskorlátozó rendeletek Trójában Fogytán van az áldozatokhoz szükséges ürüh­ás Beavatott helyről értesülünk, hogy az ostromlottak helyzete válságosra fordult, amint ezt a „Tábori Újság" már tíz évvel azelőtt megmondta. A napok­ban új rendeletet bocsátottak ki, am­ely szigorúan inti a pa­pokat, hogy az áldozatoknál ne égessék el az ürühást, ha­nem csak a füst felé tartsák. Nimandos, az elsüllyesztett görög gálya kapitánya nyilatkozik­ ­,Semmi kilátás a győzelemre, örülök, hogy végre szabadon beszélhetek." Mint a „trójai Hírlap" ol­vasói előtt ismeretes, néhány nap előtt vitéz seregeink olyan hadilittet hajtottak végre, amely egykönnyen döntő ki­hatással lehet a hadjárat sor­sára. Elsüllyesztettek egy gö­rög gályát, amely a Skainan­droson akart beférkőzni a védőművek közelébe. A gálya kapitányát, Nimandost csak ma lehetett kihallgatni, mert a hosszú éhezéstől napokig ki­merült volt. Nimandos kihall­gatása során többek közt ezt mondotta: „Az ostromló sereg­ben már senki sem bízik a győzelemben. A rettenetes ter­ror senkinek sem engedi meg a szabad véleménynyilvánítást. Örülök, hogy a megértő és ro­kon trójai nép körében végre szabadon beszélhetek. Ugyanekkor az Ostrom Kurír így ír: Az egész görögség ünnepli Nimandost, a trójai gályák rémét „Most már nem lehet kétség a gyors és biztos győzelem iránt. — Priamos terroruralma végefelé közeleg." Mint az „Ostrom Kurír" ol­vasói előtt ismeretes, néhány nap előtt vitéz seregeink olyan haditeltet hajtottak végre, amely egykönnyen döntő ki­hatással lehet a hadjárat sor­sára. Elsüllyesztettek egy trójai gályát, amely a Skamandro­­son akart kifutni. A győztes tengeri haderők parancsnokát, Nimandost csak ma lehetett meginterjúvolni, mert tú­áplál­­kozás miatt orvosi kezelés alatt állott. Nimandos többek között ezeket mondotta: „Az ostrom­lottak seregében már senki sem bízik a győzelemben, ivó­jában az általános pesszimiz­mus ellenére sem lehet szaba­don véleményt nyilvánítani, ám Priamos terroruralma vége felé közeleg. Ha a mai olvasó magyarázatot ke­res erre a látszólag érthetetlen el­lentmondásra, úgy fel kell tennünk, hogy a trójai háború idején még nem született meg az a görög bölcs, aki megállapította, hogy egy test, egy időben két helyen nem lehet. A görög kémszervezet előtt nem maradtak titokban azok az esemé­nyek sem, amelyek a város belsejé­ben, sőt a királyi család szentélyében történtek. Erről tanúskodik az a köz­lemény, amely Priamos lányának, Kassandrának sorsáról számol be. Defetizmus lett úrrá Priamos legközelebbi környezetében Ellentmondó hírek Kassandra sorsáról Trójából jelentik: Kínos bot­rány foglalkoztatja a trójai királyi családok Az agg Pria­mos fiának, Párisnak minő­síthetetlen és az egész művelt világ osztatlan felháborodását kivívott nőragadási botrányá­nak következményei után, úgy látszik, további megaláztatáso­kat is el kell viselnie. Ezek annál fájdalmasabban fogják érinteni — a hírek szerint nagybeteg — uralkodót, miután ismét legszűkebb környezetéről van szó. Ismeretes, hogy egyik leánya, Kassandra évek előtt hírbe keveredett egy szélhámos­sal, aki magát Apollónak ne­vezte és ígéreteivel a hiszté­riára hajló és terhelt leányt elcsábította. Az azóta pszicho­­pátiás tüneteket mutató her­cegnő körül állandón a legelső béljósok, vajákosok és más szakértők tartózkodnak, rész­ben a reménytelennek látszó gyógyítás megkísérlése, részben tudományos adatgyűjtés végett. Az utóbbi időben különös el­változást vettek észre rajta. Az addig zavarosan beszélő leány magához tért és éleslátásának azzal adja tanujelét, hogy ál­landóan bejósolja a háborúnak Trójára nézve szerencsétlen vé­gét Érthető, hogy ez a fordu­lat a királyi családra nézve rendkívül kínos és mindent el akartak követni, hogy híre ne szivárogjon ki. Ma már azon­ban állandóan nagy tömeg tar­tózkodik a királyi palota előtt akik hangosan követelik Kas­sandra szabadon bocsátását. Ellenőrizhetetlen hírek szerint ugyanis bezáratta volna leányát a bősz király, hogy ne álljon kétségbeesett terveinek útjában. Megöletéséről elterjedt mende­mondák még megerősítésre szo­rulnak. Trójában így látták a dolgot: Internáltak egy jósnőt A rendőrség legutóbbi razziá­ján kézrekerített egy veszedel­mes, magát jósnőnek nevező, de hivatalos képesítést fel­mutatni nem tudó személyt. Az illető Kassandrának nevezi magát és így könnyen félre­értésekre alkalmat adható helyzetbe hozta a magas ural­kodó házat. Kihallgatása során több terhelő bizonyíték merült fel ellene. Feltehető, hogy az ellenséges propaganda-minisz­térium megbízottjáról van szó, aki rémhírek terjesztésével pró­bálja meg aláásni a kitűnően fegyelmezett trójai nép korszel­lemét. A nyomozás, amelynek során a rendőrség reméli, hogy felgöngyölíti az egész földalatti szervezetet, még tart. Kassand­rát egyelőre Internál - táborba vitték. Az eljárás engedély nél­kül­ jóslásért és rémhírterjesz­tésért megindult Egyúttal a pénzügyi hatóságok is nyomo­zást indítottak ellene adóeltit­kulás miatt Nem kis fejtörést okoz a tudósok­nak a következő töredék: A görög hadvezetőség jelenti: Éjszaka gyenge eső esett Egyes helyeken köd fejlődött de hamar eloszlott Keletről napsütés, nyugatról borulás. A régészek kialakult véleménye sze­rint itt későbbi leírásbeli tévedés folytán a meteorológiai jelentés fölé került a „hadvezetőség" szó. Másik vitás kérdés a híres falu körüli­ sajtópolémia helyes felfogása. A fennmaradt görög feljegyzések ugyanis olyan színben tüntetik fel az esetet, mintha a trójaiak megdöbbe­néssel látták volna a hatalmas­ al­kotmányt városukban, míg a trójai források szerint Trója egész népe lelkesen üdvözölte a faalkotmányt és a belőle kibúvó harcosokat és a gö­rög oldalon csak az irigység hallatná hangját. Az előbbi felfogásra s az utóbbira is egy-egy példával szolgá­lunk. Tudósítónk jelenti Trójából: A lakosság körében nagy meg­ütközést keltett ma, hogy a város főterén egy hatalmas, fából való paripa állott. Jól­lehet, a hatóságok igyekeztek megnyugtatni a közönséget az­zal, hogy ezt a baráti ajándé­kot nem szabad visszautasítani s hogy behozatala semmiféle változást nem fog okozni az eddig követelt irányzatban, mégis a suttogásnak nem akar vége szakadni Többeket, akik valamilyen régi jóslatra hivat­koztak, letartóztattak. Ugyanekkor a Trójai Hírlap így ír: A fából való paripa — Trója végzete 9 A sárga irigység kútmérgezése —­­A trójai kormány szerezte meg a falovat! A fegyelmezett és politikai­lag iskolázott trójai tömegek szemében szánalmas erőlködés­sel igyekszik az ellenséges sajtó elhitetni a világgal azt, hogy a kormány kitűnő diplomáciai érzékkel megszervezett leg­újabb lépése, melynek eredmé­nyeként a város főterén pom­pás falu áll, valamilyen for­mában ártalmára lehetne az­ eddig nyílegyenesen követelt iránynak. A trója­ nép szót sem veszteget ezekre a pusztán irigységtől sugall­ vádakra és legfeljebb szánakozással sújtja azokat, akiknek ügyetlen, al­­kalomelszalasztó, hibát hi­­ára halmozó ténykedésük feletti el­keseredésükben nem marad más fegyverük, mint az üres fenyegetés. Mint tudjuk, az aggódók feje Laokoon volt, akit fiaival együtt kí­gyók martak halálra, büntetésül. Leg­alább eddig így tudtuk. Azonban: Trójában cáfolják Laokoon öngyilkosságának cáfolatát A Trójai Térterjesztő jelenti: Egyes körök, nagyon is át­látszó rélzattal világgá röpítet­ték azt a hírt, hogy l­aokoon és két fia öngyilkosságot követ­tek el, holott kígyók marták őket meg. Mint jól informált helyről halljuk, a cáfolat nem felel meg a valóságnak, ami­vel szemben az az igazság, hogy valóban nem igaz a cá­folat. A kormány egyidejűleg kemény kézzel fogja megrend­­szabályozni azokat, akik az egészen egyszerű és átlátszó híreket szándékosan össze­zavarják. Végül egy magában álló cseréptáb­lán a következő homerosi sor olvas­ható: „Olyan az emberi nem, valamint a levél a faágon." Erre — csodálatosképpen — mind­­máig nem érkezett cáfolat. Fenti titkok felfedéséért az istenek haragját magára vonta. Lénárd János RETTEGES Legnagyobb francia film! VA ■ H a &-z m — Éj Főszereplők: Charles Vanel, H U IM 9 , Susy Pu­m és Jules Berry. Kizárólag TM X » §s! J i w ^ & J jx

Next