Magyar Nemzet, 1940. március (3. évfolyam, 49-69. szám)

1940-03-01 / 49. szám

4 Katona Jenő topta, a Jelenkor a független Magyarországért hanoni Szerkesztősség és kiadóhivatal: Váci útra ifi 111­­fi T. 115 24K Előfirdés: félévre 2­0 évre ( P­r.sekkszomlas/ám 11 R ft) XII. Pius pápa üdvözlő távirata XII. Pius pápa a következő táv­iratot intézte Magyarország kor­mányzójához: Főméltóságod Magyarország kor­mányzójává való választásának húszéves évfordulóján legőszintéb­ben megújítjuk kívánságainkat a nemes magyar nép előmeneteléért, azonkívül Főméltóságod személyes boldogságáért, akire való szeretet­teljes emlékezésünk a legszorosab­ban kapcsolódik egy hatalmas és felejthetetlen eseményhez, amely­nél a mi személyünk szívélyes megemlékezés tárgya volt Főméltó­ságod részéről. Pál kormányzóherceg és Borisz király jókívánságai A kormányzó csütörtökön fogadta Szvetozár Rasics jugoszláv rendkí­vüli követ és meghatalmazott mi­nisztert, aki Pál jugoszláv kor­mányzóherceg jókívánságait fejezte ki kormányzóvá való választása 20. évfordulója alkalmából. A jugoszláv követ ez alkalommal átnyújtotta a kormányzónak a kormányzóherceg által adományozott „Karagyorgye Csillaga'* nagykeresztjét. (A „Karagyorgye Csillaga** a leg­régibb és legmagasabb jugoszláv —­­azelőtt szerb — kitüntetés, amelyet csak a legkivételesebb alkalmakkor adományoznak.)* A kormányzó csütörtökön fogadta meg Stoilov bolgár rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki III. Borisz király szerencsekívona­­tait tolmácsolta az évforduló alkal­mából és bejelent­ette, hogy a bol­gár uralkodó a Szent Cyrill- és Method-rend nagykeresztjét a lánc­cal­­ adományozta a kormányzónak. (A Szent Cyrill- és Method-rendet I. Ferdinánd bolgár király alapította 1909-ben és csak nagykeresztje van. A kitüntetést a lánccal a legritkább esetben és csak uralkodóknak adomá­nyozzák.) tíj felsőházi tagokat , és titkos tanácsost nevezett ki a kormányzó A­ kormányzó a miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előter­jesztésére az országgyűlés felsőházá­­ról szóló 1926. évi XXII. törvénycikk 23. §-a alapján vitéz Bulcsi Janky Kocsárd magyar királyi titkos taná­csos, nyugállományú lovassági tábor­nokot, Pintér László kanonok, volt országgyűlési képviselőt és Felső­­ozoród­ és Kohanóci Ottlik György hírlapírót, a Pester Lloyd főszerkesz­tőjét a felsőház tagjaivá élethosszig­lan kinevezte, Pécsújfalusi Péchy László cs. és kir. kamarás, ország­gyűlési képviselő, nyugalmazott fő­ispánnak pedig a magyar királyi tit­kos tanácsosi méltóságot adomá­nyozta. Három új intézmény viseli a kormányzó nevét A valás- és közoktatásügyi minisz­ternek a kormányzó legmagasabb engedélyével kiadott rendelete szerint három új intézmény fogja Horthy Miklós nevét viselni.­­Első a komádi Horthy Miklós Nép­iskola és Népiskolai Nevelőintézet. Az új intézmény 360 magyar gyer­mek otthona. A Horthy Miklós Diákház a buda­pesti egyetemi ifjúság számára műve­lődési, társadalmi és sportigényeket is kielégítő nevelőotthont ad. A Horthy Miklós Nemzeti Sport­csarnok 8000 néző befogadására al­kalmas csarnokával színhelye lesz az országos és nemzetközi versenyek nagy részének. Nemcsak a belpolitikában, a külpolitikában is gyakran szó esik az úgynevezett „időelmélet­­ről“, amelynek alapján igyekez­nek megállapítani, hogy az idő, e£ a nagy szövetséges ennek vagy amannak a félnek javára­ dolgo­zik, ennek vagy annak a pártnak céljait segíti elő. A most folyó háborúban is gyakran forgatták az időről szóló teóriát. Eddig kü­lönösen azt hallottuk, hogy azok a hónlapok, amelyeket a nagy hadiesemények megindulásáig engedélyez az idő, a szövetséges hatalmak javára szolgálnak, mert köztudomású, hogy a háború ki­törésének pillanatában Németor­szág sokkal alaposabban volt fel­szerelve és felkészülve pszicholó­giailag is erre a háborúra, mint a nyugati hatalmak. Eléggé han­goztatta is ezért a nyugati sajtó a „qui habét tempus, habét vitám“ elvet és kétségtelen, hogy Franciaország és Anglia minden erőfeszítésével azon volt, hogy a mostanáig nyert lélegzetét minél inkább kihasználhassa. Az utóbbi hetekben azonban nemcsak a semleges államokban, de nyugaton is egyre inkább fe­lülkerekedik az a vélemény, hogy a nagy Kronos mutatója most már nem a nyugati hatalmak, hanem Németország javára jelzi az időt. Amíg tehát azelőtt in­kább Németországnak volt még az oka arra, hogy a fegyveres le­számolást a nyugati hatalmakkal siettesse, addig most a nyugati hatalmakra nézve forog fenn ez­ az eset. Az időelmélet értelme­zése tehát diametrikusan meg­változott és ez magyaráz meg sok minden olyan jelenséget, amelyek újabban a nyugati hatalmaknak a tengereken, a levegőben, a diplomácia parkettjén és a sem­legesekkel szemben tapasztalható egyre nagyobb fokú aktivitását mutatják. Edén, a viharmadár - jelenségek közé kell szá­mítanunk többek között Edén dominiumügyi miniszternek csütörtökön Liverpoolban tar­tott beszédét. Ebben ő is kitért az időelméletre. „Az elmúlt ősz és tél alkalmat adott arra, hogy a szövetségesek tökéletesítsék az előkészületeket — mon­dotta. — Ezek a hónapok arra voltak jók, hogy kiél­esztsük fegyvereinket, amelyeket most már használnunk kell/* A to­vábbiakban Edén bejelentette a szövetségeseknek küszöbön álló erősebb katonai aktivitását. A mai helyzetben a fegyverszünet nagy veszedelmet jelentene­ Angliára nézve — mondotta. Beszédének egy másik, ha­sonlóan érdekfeszítő részében bejelentette, hogy az angol vi­lágbirodalom a győzelem ki­vívása érdekében olyan nagy­szabású tervet dolgoz ki, ami­lyenhez hasonló méretű, a vi­lágtörténelemben még nem volt. De nemcsak Eden beszélt a szövetségesek nagyszabású gaz­dasági és katonai tervéről, ha­nem Reynaud francia pénzügy­miniszter is, aki csütörtökön este rádióbeszédében indokolta meg, hogy miért kellett Fran­ciaországban minden vonalon bevezetni a jegyrendszert. Be­szédét lapunk más helyén közöljük és ezért itt csupán rámutatunk arra, hogy francia részről nemcsak a jegyrendszer életbeléptetésével, hanem az in­tenzívebb női munkaerő igénybe­vételével, az önkéntes munka­­szolgálattal, sőt, ha ez nem ve­zetne célra, a kötelező munka­szolgálat bevezetésével is bizto­sítani akarják a háború alatti többtermelést. Egyébként Reynaud is éppúgy, mint az an­gol alsóházban Keynes, a világ­hírű angol nemzetgazda, a kü­szöbön álló nagy horderejű ese­ményekre való hivatkozással indokolta a rendkívüli gazda­sági intézkedések életbelépteté­sét. Tagadhatatlan, hogy eme intézkedések terén Német­ország, különösen a Göring­­féle négyéves terv által már meglehetősen megelőzte a nyu­gati szövetségeseket. A nyugati égtájon sötétedő viharral hozhatók kapcsolatba a német—belga és a német—hol­land határ mentén a közeli na­pokban életbelépő intézkedések. Az MTI jelentése szerint a Belga Távirati Iroda közölte a nyilvá­nossággal, hogy a német—belga határt március elsején lezárják. Később azonban ezt a határidőt kitolták március 15-éig. Ekkor a kis határforgalo­mban hasz­nálatos határátlépési­ igazolván­­yok­­érvényüket­ vesztik. A ha­­tár mentén lakó belga és holland munkások, akik Németország­ban dolgoztak, már nem kap­ták meg a német rendőrségtől új határátlépési igazolványukat. A péküzleteket, Aachen közelé­ben, utasították, hogy legalább három hónapra elegendő liszt­­készletet tartalékoljanak, mert szállítási nehézségekkel kell szá­molni. Ugyanakkor német részről a Siegfried-vonalat a belga és hol­land határ mentén kiépítik egészen az Északi-tengerig. A vonatok mindenfelé teljesen el­sötétített ablakokkal közleked­nek. Ezek után fokozottabb érdek­lődéssel kísérik világszerte, mi­lyen eredménnyel jár majd Sumner Welles berlini utazása. Az államtitkár csütörtök dél­után utazott el Zürichből Ber­linbe, ahová péntek délelőtt ér­kezik meg. Az úgynevezett angol nemzeti békebizottság, amely baloldali pacifista írókból és politikusok­ból alakult és amelynek leg­utóbbi álláspontváltozásáig H. G. Wells, a világhírű író és Lloyd George is tagjai voltak, levelet intézett Chamberlain miniszter­elnökhöz, amelyben kéri, hogy az angol kormány használja fel Sumner Welles európai útját arra, hogy készítse elő megfele­lően a talajt a semlegesek részé­ről kiinduló békejavaslatok meg­fontolására. A levél aláírói kö­zött szeretteinek többek között­ Bernard­ Shaw, Lansbury és lord Ponsonby, valamint Noel Ros­ton munkáspárti pacifista poli­tikusok. A háború kitekjesztése a tenszereken A szövetségesek az Eden által említett energikusabb hadviselést elsősorban a­ tengereken kívánják gyakorolni. Az Exchange Tele­graph jelentése szerint angol részről elhatározták, hogy nagy hatósugarú bombavető repülő­gépekkel és angol tengeralattjá­rókkal megszüntetik a Keleti­­tenger blokádmentességét, vagyis megakadályozzák, hogy a Keleti­tengeren zavartalanul folyhasson a német tengeri kereskedelem. Ugyanakkor elhatározták azt is, hogy a blokádnak egy másik ré­sét, amely a Távol-Keleten mu­tatkozik az angol blokádon, szin­tén betömik. Mivel az a gyanú merült fel, hogy Észak- és Dél- Amerika nyugati partjairól, a Csendes-óceánon át Németor­szágnak szánt nagy szállítmá­nyok érkeznek Vladivosztokba, a brit flotta kiterjesztette a rend­szeres dugáruellenőrzést a Csen­des-óceánra is. Legutóbb Hong­kongban és Singaporeban végez­tek ellenőrző vizsgálatot egy-egy orosz kereskedelmi gőzösön, amelyről az a gyanú merült fel, hogy Németországnak szánt dug­­árut szállít. A semleges tengerhajózásnak e kiélesedett tengeri háborúban az eddiginél kevesebb jót lehet jósolni. Ezért valószínűleg falra­­hányt borsó lesz a három skan­dináv államnak a hadviselő fe­lekhez a napokban intézendő kérelme, amelyben kérik, hogy mondjanak le az aknaháború­­­ó­, mert ez a semlegesek jogos sérelmét jelenti. Ezt a lépést a norvég külügyminiszter jelen­tette be a Storting csütörtöki ülésén. A külügyminiszter ki­jelentette még azt is, hogy egyáltalában nem ért egyet a brit dugáru-ellenőrzés politiká­jával, de Németországnak sincs joga arra, hogy norvég kereske­delmi hajókat elsüllyesszen azért, mert azok brit ellenőrző kikötőben jártak. Sokkal nagyobb bonyodalmak lehetőségét hordozza magában az angol kormánynak az a lé­pése, amelynek során a török kormánytól engedélyt kért az 1936. évi montreuxi Dardanella­­egyezmény záradéka alapján arra, hogy hadihajókat küld­hes­sen a Dardanellákon át a Fekete-tengerre az ott közlekedő angol kereskedelmi hajók vé­delmére. Az angol sajtó ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az olasz kormány hasonló lépést tett Ankarában, szintén biztosí­tani akarva a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajói védelmét. Kétségtelen, hogy az angol kormánynak az a szándéka, hogy hadihajókat küld a Fe­kete-tengerre, nem utolsó sor­ban azzal a jelentéssel áll összefüggésben, amely beszá­molt arról, hogy Batumból meg­érkezett az első tízezer tonnás szovjet­ tartály­hajó Constanzába Németország részére küldött olajszállítmánnyal. Az angol hadihajók megjelenése a Fe­kete-tengeren a végsőkig feszít­hetik a húrt Anglia és a szovjet, valamint Törökország és a szov­jet között. Mint ismeretes, a múlt év szeptemberében lezaj­lott moszkvai török—orosz tár­gyalások során a szov­jet kor­mány a leghatározottabban azt követelte Szaracsoglutól, hogy a török kormány tiltsa el az ide­gen hadihajóknak a tenger­­szorosokon való átkelést. Mi­vel a montreuxi egyezmény h­elyreállította Törökország szu­verenitását a tengerszorosok fe­lett, török részről nem voltak hajlandók a török felségjogok­nak ilyeténvaló megszorításába belemenni. Kétségtelen azon­ban, hogy a szovjet cusus belli­nek tekintené az angol hadi­­hajók behatolását a Fekete­­tengerre. Izgalmas kérdés ezek­ után, minő választ fog­ adni az ankarai kormány az angol ké­relemre. Az engedély megadása könnyen magával hozhatja ugyanis a közelkeleti feszültség kirobbanását. Egy isztanbuli je­lentés szerint a török kormány a Dardanellákban és a Boszpo­ruszban fokozott elővigyázati rendszabályokat léptetett életbe. Mind a két tengerszorosban állandóan török őrnaszádok cir­kálnak. Az angol politikai életet élén­ken foglalkoztatja a palesztinai zsidók földvásárlási jogának megszorítása, amelyről már részletesen beszámoltunk Két­ségtelen, hogy ez az intézkedés vegyes érzelmeket váltott ki az angol politikai pártokban. A Times jellemzi leginkább a helyzetet. Eszerint az intézke­désnek minden pártban vannak helyeslői és ellenzői. Elismerik, hogy a rendelet az araboknak kedvez, azonban hangsúlyozzák, hogy a palesztinai helyzet miatt erre sürgősen szükség volt. A jövő héten az alsóház napirend­jére fog kerülni a palesztinai kérdés, amely körül heves vi­tákra van kilátás. A munkás­párti Daily Herald élesen tá­madja emiatt a kormányt és ama véleményének ad kifejezést, hogy az új palesztinai politika bizalmatlanságot ébreszt majd Anglia iránt A lap szerint a rendelet ellentétben áll az 1917. évi nevezetes Balfour-nyilatko­­zattal, amely Palesztinában .Na­tional home­-ot, nemzeti otthont ígért a zsidóknak. A zsidóság nemzetközi szervezete, a Jewish Agency éles tiltakozást juttatott el az angol kormányhoz. Esze­rint ilyen intézkedéseket csak a cári Oroszországban és a hitle­rista Németországban hoztak a zsidók ellen. A Jewish Agency szerint e rendelet következtében Palesztina nem a zsidók nem­zeti otthona, hanem a zsidók gettója lesz. Ezért a központi iroda meg akar­ja támadni a ren­delet jogérvényét a hágai nem­zetközi bíróság előtt. Nemcsak a palesztinai, ha­nem az egész arab világban nagy megelégedéssel fogadták a rendeletet. Ezzel lényegesen csökkent a prinarab mozgalom ellenállása Angliával szemben. Franciaországban és Angliában súlyos rendszabályokat léptettek életbe a háborús gazdálkodás megszervezésére Edén bejelentené a sz­ivetségeseknek küszöbönálló erősebb katonai aktivitását . Lezárják a német—belga és német —holland határt — Újabb hírek a finn—­orosz béke lehetőségéről Anglia hadi­hajókat akar küldeni a Fekete-tengerre. A Gázművek értesíti igen tisztelt fogyasztóközönségét, hogy március 1 én a nemzeti fin­­nre való te­kintettel a Vilmos császár úli bemutató­­helyiségben nem tart előadást.­­ A lufikö­­zelebbi bennilalóclőarlás a akarékos gáz­­főzésről március 5-én, kedden délután 5 órakor lesz Belépés díjtalan. Str ,­t 4 finn—orosz béke leh­etősége Csütörtöki külpolitikai beszá­molónk végén rámutattunk an­nak a politikai villásreggelinek a jelentőségére, amelyet Molo­­tov külügyi népbiztos adott Steinhardt am°rikai nagykövet tiszteletére, aki, mint megírtuk, nemrég érkezett vissza balti­kumi és skandináv átázásáról Moszkvába. Tekintettel a­ra, hogy »Stein­,azolt már a m­ililm is többízben megegyezést kísé­relt létrehozni Moszkva és Hol­ Magyar Nemzet PÉNTEK, 1940 MÁRCIUS 1.

Next