Magyar Nemzet, 1942. március (5. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-01 / 49. szám
Az árúnk a névjegyünk ! A kinövesztett csont csodája Érti János a regenerációs műtétekről Péntek este. Az Egyetemi Ásványtani Intézetben szokatlan közönség helyezkedik el a padsorokban. Perzsabundás, ezüstróka kabátos hölgyek, idősebb urak, katonák, nagyon sok az orvos. A Természettudományi Társulat második előadását tartja és Érti János, a népszerű sebész az előadó. Érti a regenerációs műtétekről beszél , és külön stúdium a terem. Nemcsak az az érdekes, amit a kitűnő orvos mond, hanem az is, hogy kik hallgatják. A közönség háromnegyed része negyvenen felül van. A többi hatvanon felül. A férfiak, akik ide jöttek, tudják, miről fog Érti beszélni — napjaink legnagyobb problémája ez —, de a nők ... hát azok bizony csalódnak. Nem arról van szó. Nem megfiatalítani akarják ezek a műtétek az elöregedett szervezetet. A csonka, a mesterségesen megcsonkított emberi testet regenerálja velük a sebész. A regenerációs műtét háborússebészet. A teremben vetítőgép is van. — A mai háborús idők legaktuálisabb műtéteit fogom itt bemutatni — kezdi az előadását Érti. — Az én eljárásom, amivel ezeket kezelem, tisztán természettudományi elgondolásból fejlődött. Az első világháborúban volt alkalmam kifejleszteni ezt. Valamit ki kellett találni. Meg kellett próbálni. Mindenkinek rendelkezésére állt az anyag. — Irodalma a kérdésnek nem volt. Lindemann, a nagy német sebész foglalkozott hasonlóan ezekkel a kérdésekkel. Nekem voltak bizonyos elgondolásaim, ezeknek az alapján nekikezdtem a műtéteknek. A sebesültek ott voltak, segíteni kellett , megvallom, bennem derengett az irány, amely felé akartam menni, tiszta képem azonban nem volt — kísérletező orvosnak nem is lehet —, inkább valami ösztönös sugallat vezetett és az, hogy mindenáron segíteni akartam a bajtársaimon. Öt katonát operáltam meg először. így, ennek az elgondolásomnak az alapján. És sikerült! Egymásután jöttek a súlyosnál súlyosabb esetek. Meggyógyultak! Tovább mentem hát ebben ft*: iráhban. — A legnyomorúságosabb az állkapocs-sérült. Ezzel nem tudott az orvostudomány mit kezdeni. A szétroncsolt arcú katonát külön probléma volt táplálni. A szörnyű sebek gennyedtek, lepték a legyek, aki látott ott ilyen sérültet, annak örökké emlékezetes marad a kép, amint két kézzel hessegeli a szerencsétlen a legyeket magáról. Ezeket a tátongó sebeket azelőtt bőrlebennyel pótolták. De csak pótolták fitettanilag, funkcionálisan nem állították helyre. Voltak, akik a hiányzó csontrészek helyett síneket raktak be. Az eredményeknek, amit elértem, a titka az, hogy rájöttem arra, sohasem lehet kitalálni semmit az orvostudomány terén, csak ellesni a természet akaratát és híven szolgálni azt. A sebgyógyulás törvénye: a seb önmagától akar gyógyulni. A természet minden réteget be akar gyógyítani, a sebhegedéssel pedig csak összehúzza. A természetnek az az akarata, hogy a rétegeket összehozza, összenövessze. Követtem a természet tendenciáját, kivettem a hegeket és a rétegeket összehoztam. Megdöbbentő képek A terem sötét, Érti pálcája mutogatja a vásznon a halálfejet. Ezt rendkívül szellemesen magyarázza, hogyan pótol izmot, nyakhártyát átültetéssel, hogyan hagyta kinőni a szöveteket és azután — de csak azután —, amikor már a vérellátás tökéletes volt, ültetett be élő csontot. Bámulatos fényképsorozatokat mutat be. Nyolc-tíz felvételt egy-egy hadirokkantról. Tizenöt-, húszéves távlat van sokszor egy ilyen kép • • Összeírják az ország állatállományát, mezőgazdasági gépeit és a legelőket A kormány 750/1942. M. E. számú rendeletével a megnagyobbodott Magyarország egész területén részletes állat-, mezőgazdasági gép- és legelőösszeírás végrehajtását rendelte el. Gazdasági viszonyaink tüzetes megismerésére a mai rendkívüli időkben nagy szükség van, de a megnagyobbodott Magyarország állatállományáról jelenleg nem állanak rendelkezésre olyan, valamennyi állatfajtára kiterjedő újkeletű és részletes adatok, amelyekből az ország állatállományának mai helyzete világosan kitűnnék, s nem ismeretesek ugyanakkor az ország mezőgazdasági gépfelszerelésének hű képét adó számadatok sem. A nagy hiányt pótolja ezért a Központi Statisztikai Hivatal, amikor ezt a kivételes jelentőségű összeírást végrehajtja. Az összeírás a február 2-i állapot figyelembevételével március 4-én kezdődik és ugyane hónap 18-áig tart. Az összeírást az esküt tett számolóbiztosok házról lánra járva végzik. Az adatszolgáltatásra kötelezetteknek az adatokat büntetés terhe alatt a valóságnak megfelelően kell megadni. Szeldta Szendy Károly polgármester félévi beszámolója zendy Károly polgármester mostta ki az 1941. második feléről szóló jelentését Megemlékezik a keresztény civilizációt fenyegető bolsevizmus elleni küzdelemről és hangoztatja, hogy a nemzet létéért, az ország jövőjéért küzdő honvédeink dicsőségesen állják meg helyüket az óriási küzdelemben. A főváros külöös gondot fordít arra, hogy a hadbaonultak családjai támogatásban részesüljenek. Éberen vigyázott az elmúlt félév alatt is a főváros arra, hogy a gazdasági és a rendkívüli szociális gondok mellett Budapest kulturális és szociális életének fejlődését ezek a súlyos idők meg ne zavarják. Részletesen beszámol a fővárosban folyó nagyszabású út- és mélyépítési munkákról. Közli, hogy a múlt év második felében az anyagbeszerzési nehézségek és a munkabéremelkedés ellenére az építkezési kedv nem lanyhult: 613 építési és 28 emeletráépítési engedélyt adott ki a polgármester, szemben az 1941. első félévi 532 építési és 21 emeletráépítési engedéllyel. A múlt évben 2.524 lakás épült, de ez nem enyhítette a lakásínséget. A közönség köréből az év végéig 1261 lakásigénybejelentés érkezett. A polgármester megállapítja, hogy a villamosok túlzsúfoltságának enyhítésére eddig tett intézkedések nem elegendők. A főváros közélelmezési helyzete a múlt félévben általában kielégítő volt. A bakteriológiai intézet állandóan ellenőrzi az élelmiszereket. Az intézet 142 tifuszbacillusgazdát tart nyilván. A fővárosi nagyüzemek termelése az elmúlt félévben fokozódott. A kerületi elöljáróságok félév alatt 516.778 cipőutalványt adtak ki. A Győri Hengermalom rt. igazgatósága, felügyelőbizottsága, tisztviselői és munkásai szomorú szívvel adják tudtul, hogy a vállalat újjáépítője, sok éven át volt vezető elnöke és nekik mindig jóságos jóakarójuk, sok tapasztalattal bíró tanácsadójuk, méltóságos találi RICHARDS RICHARD magyar királyi kormányfőtanácsos, számos intézménynek megbecsült munkatársa, a Richards Richard győri finomposztógyára r.-t. alapítója hosszú szenvedés után, életének 75. évében, 1942. évi február hó 24-én a halotti szentségek ájtatos felvétele után Budapesten lelkét visszaadta Teremtőjének. A megboldogult földi maradványait Győrött, a Szent Imre herceg úti templomban levő kriptában a róm.kai anyaszentegyház szertartásai szerint beszentelés után 1942. évi február hó 28-án délután 4 órakor helyeztük örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozatot március hó 2-án reggel 9 órakor fogjuk az Úrnak bemutatni a Szent Imre herceg-úti templomban. __Magyar Nemzet__ mögött. Az arc nem deformálódott, nem esett be, a röntgenkép pedig azt is megmutatja, hogyan lett az átültetett és benövesztett csont szerves része a fejnek. Az élőlények megújhodnak, ez az alaptétel, amiből Érti kiindul, aki a biológiai gondolkozás hívének vallja magát. Elgondolását csodálatos sikerrel tudta praktikus térre átvinni, arra a röntgenképek tömegei a példa. Tuberkulózisos térdizületet látunk, mely már teljesen használhatatlan volt, a porcogok elpusztultak, a térd megmerevedett. Aztán ott van az új porc, a „kinövesztett“ — előszeretettel használja ezt a kifejezést — és a láb funkcióképes. Koponyasérüléseket mutat, ahol a koponyából egy darab hiányzik, csak bőrlebenynyel fedték be, a beteg epilepsziás, hüdéses, szellemi képességei a normális alá csökkentek. Ezeket a koponyafalrészeket is csonttal pótolja, növeszted be. És a megoperált betegnek azon a helyen új fejeságya képződik. Az új csont úgy viselkedik, akár az újszülötté. És nyolc hónap múlva megkeményedik. Látunk egész állkapcsokat, melyeket hajlított csontdarabokból képzett. — A sebész kése a természet tendenciáját kövesse — mondja Érti —, nem szabad megfeledkezni azonkívül a műtéti teherbírásról sem. Nem lehet mindenkit egyformán operálni. Éppen ezért nem lehet sablonokat csinálni. Embere válogatja! Éppen ezért nagyon fontos az áthangolódás, megfelelő diszpozícióba juttatni a szervezetet. Nagy dolog az alkat, éppen ezért alkati terápiát kell alkalmazni mindig. — A sebész lássa meg, a természet mit akar, ez a gyógyítás alapfeltétele — ezzel végzi előadását Érti. Úgy megtapsolják, mintha primadonna volna. Még a 40 éves szépasszonyok is tapsolnak. Pedig azok nem ezért jöttek... Tzsáky Margit Strasser Mór úgy a maga, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy imádásig szeretett felesége, Strasser Mórné szül. Taglicht Paula, hosszas betegség után, február 28-án elhúnyt. Temetése március 1-én, d. n. •Á0 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. VASÁRNAP, 194? MÁRCIUS 1. " A Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívása Nagy történelmi évfordulók felé közeledünk! Az elkövetkezendő napok, hetek, hónapok és évek mindmegannyi százéves évforduló. A sajtóban hetek óta cikkek jelennek meg, amelyek a hagyományok ápolására s az országban mindenütt gondozatlanul kallódó ereklyék összegyűjtésére hívják fel a magyar társadalom figyelmét. Ezek a cikkek máris igen nagy visszhangot keltettek a történelmi hagyományokhoz ragaszkodó társadalmi rétegekben. , Ezért szükségesnek tartottuk egy olyan országos társadalmi megmozdulás életrehívását, amely életképes keretet adhat a különféle egyéni kezdeményezéseknek. Így született meg a Magyar Történelmi Emlékbizottság. A bizottság nem önmagában és nem önmagáért akar élni. Szükség van az egész magyar társadalom megmozdulására. Álljanak sorainkba mindazok, akik tisztán érzik magukban a történelmi hagyományt és hiszik, hogy e nagyszerű örökség ápolása és elmélyítése fontos nemzeti feladat. Jelentkezzenek magánosok, egyesületek és intézmények, hogy hol, kinél, milyen smacktárgyak és írásos dokumentumok találhatók. A bizottság gondoskodik arról, hogy a beérkezett levelek, cikkek és beszámolók a sajtó útján nyilvánosságra kerüljenek. Gondoskodik az emléktárgyak összegyűjtéséről és kiállításáról is. A bizottság címe: Budapest, V. Mária Valéria u. 10. Várjuk a nemzeti eszmékhez s a történelmi hagyományokhoz ragaszkodó társadalom megmozdulását. A Magyar Történelmi Emlékbizottság Bajcsy-Zsilinszky Endre, Barankovics István, Bernát Aurél, Darvas József, Gáspár Zoltán, Baráti Huszár Aladár, Illyés Gyula, Joó Tibor, Kállai Gyula, Kárpáti Aurél, Katona János, Katona Jenő, Kovács Imre, Krenner Miklós (Spectator), Mihályfi Ernő, Nagy Ferenc, Nagy István, Parragi György, Pátzay Pál, Raics István, Somogyi Miklós, Szakosíts Árpád, Szentimrei Jenő, Szanyi István, Tildy Zoltán, Varga Béla, Veres Péter, Veress Sándor. Hová helyezzék a gellérttéri HÉV-végállomást ? BESZKÁRT-nak régi terve, hogy a gellérttéri HÉV-állomást áthelyezi külsőbb területre. Különöző elgondolások merültek fel a HÉV-hurok kijjebb telepítésére. A BÉSZKÁRT vezetősége, mint már jelentettük, a Végállomás számára a legmegfelelőbbnek tartja a tágas, Horthy Miklós-körteret. A körtér átrendezésének munkálatait már a múlt év őszén meg is kezdeték. A Fehérvári-út, Horthy Miklós-út és Irinyi János utca által határolt területet, amely azelőtt gyerekjátszótér volt, már fel is töltötték és az időjárás megjavulásával megkezdik a vágányépítési munkát. A HÉV-forduló megépítésével kapcsolatban a Horthy Miklós-körtér egész vágányrendszerét átépítik. Az eddigi tervek szerint a Horthy Miklós-út belső részén, mint már több főútvonalon és a Ferenc József-hídon is megtörtént, az út közepére helyezik a villamossíneket. Szó volt aztán még arról is, hogy a Sirokiutcában hurokvágányt építenek a 66-os kocsik visszafordítására. A mostani rendszer sok nehézséget okoz a 66-osok visszafelé indításánál. A BESZKÁRT-nak mindenesetre dicséretes az a törekvése, hogy a HÉV három-négykocsis, vonalszerű járatait ki óhajtja telepíteni a most már belvárosnak számító Gellért térről. Az is érthető, hogy a 66-os végállomásánál rendet akar teremteni, mert mostanában igen sokszor két-három kocsisor álldogál már a végállomáson, amikor újabb villamosvonat érkezik és a közönség szinte már a Verpeléti út közepetáján kénytelen leszállnii, mert a kocsik nem tudnak bejárni az elöljárósági épület előtt lévő végállomásra. Ezt a serény munkát azonban nem jó szemmel nézi a környék közönsége, a Szentimreváros lakossága. Amikor az Irinyi János utca beépült és a tér egységes kiképzésű félkörházsora hangulatos képet adott a Horthy-körtérnek, mindenki arra gondolt, hogy ezen a térségen, amint ezt egyidőben tervezték, vagy a budai színházat építik fel, vagy pedig díszes parkot létesítenek ott, mint ahogy a város több nagyobb terén ez megtörtént. A tér elrendezése, kiképzése meg is indult ebben az irányba: apró díszfákat ültettek ide és gyerekjátszóteret létesítettek a tér közepén A Slorthy-tér tehát a felnőttek és gyerekek valóságos üdülőhelyévé lett, annál is inkább, mert a környéken nincs ehhez hasonló nagyobb zöld tér. Felmerült időközben az az elképzelés, hogy a Szent Imre-szobrot, amely a Verpeléti út vonalában áll, áthelyezik az Irinyi utcai részre. Ám ez az elgondolás nem vált valóra. Mégpedig, a szentimrevárosi lakosok szerint azért, mert Horthy Miklós kormányzó szobra kerül majd a Horthy Miklós-körtérre. S ez esetben a tér megmaradhat a gyerekek játszóterének, a felnőttek üdülőhelyének és valamennyiünk zarándokhelyének. A szentimrevárosiak tervét és óhaját azonban most megbolygatja és veszélyezteti az a hivatalos intézkedés, hogy a körtérre építik a HÉV végállomását. A szentimrevárosi polgárság a napokban küldöttségben keresi fel az iparügyi és a belügyminisztert és a főváros polgármesterét és arra fogják kérni őket: változtassák meg a vágánylerakási terveket, vigyék a HÉV-állomást máshová és hagyják meg eddigi díszében és pompájában a Horthy Miklós-körteret. A küldöttség közlekedési tervet is visz magával. A szentimrevárosiak elgondolása az, hogy a HÉV-et valahol kint a Fehérvári út végefelé kellene visszafordítani. A 66-os kocsik számára pedig fölösleges hurokvágányt fektetni a Siroki utcában. Ezt a járatot a Fehérváriúton lehetne továbbvinni. Ez pótolná a HÉV mostani belső vonalát. S a 66-os viszonylat is ott kanyarodhatna vissza, ahol a HÉV külső végállomása lesz. A 9-es kocsik a Sósfürdőig járnak Onnan eltűnik az egy állomást sétáló 41-es. A 17-es villamosok pedig a Szent Imre úton és a Gömbös Gyula úton keresztül a Délivasútig közlekednek. A 61-esek úgyis ritkán járnak, ezek sűrítésére mindenképpen szükség van. A Szentimreváros lakossága reméli, hogy felszólalásuknak meg lesz majd a kellő eredménye. A Horthy Mikló-út és Fehérvári-út környéke Budapestnek egyik leggyorsabban fejlődő városrésze. A Szentkorona-út elején már számtalan bérpalota létesült. S, amint ez a főútvonal beépül, annak a Fehérvári út belső részére is roppant népesítő hatása lesz. Amire tehát a körtéri végállomás elkészülne, azt vennénk majd észre, hogy ez a környék is belváros lett, s akkor megint gondolkozhatnánk azon, hová vándoroltassuk a HÉV-kocsik visszafordulási gócpontját. Csakugyan helyesnek és célravezetőnek látszik, hogy már most külsőbb területen helyezzük el a gellért téri HÉV-végállomást, M. I. Haas Zsigmondné szül. Kircz Jolán a maga és férje, Haas Zsigmond nevében fájdalomtól összetört szívvel jelenti, hogy kisded kora óta önfeláldozó szeretettel gondozója, feledhetetlen nevelőanyja. önev. dr. Kircz Gyulásné szül. Glaser Regina február 27-én 86 éves korában hoszszú, nyugalommal viselt szenvedés után csendesen elhunyt. Temetése március 1-én délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. Gyászolják még: özv. Reich Jakabné szül. Glaser Juliska, Glaser Lajos, Welsz Ignáczné szül. Glaser Cecilia, Gergely Sándor testvérei, özv. dr. Glaser Zsigmondné, Gergely Sándorné, özv. Glaser Gyuláné sógornői és Yeisz Ignác sógora, valamint kiterjedt rokonsága és barátai. Villallotás B8SSSSSI 5—fi szobás, központi fűtés melegvízsvolgák» falás, ki!használatúd, esetleg garázzsal, májusra bérbeadó. Érdeklődés: 259-985 telefonon»