Magyar Nemzet, 1943. augusztus (6. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-01 / 172. szám
VASÁRNAP, 1945 AUGUSZTUS 2. , Magyar Nemzet. Könyvek a túlsó partról Az angol vezetőréteg és a munkáspárt kritikája Sztambul, július hó Az információknak néha furcsa útjaik vannak. Az ember például sokat hall arról az angliai szocialista áramlatról, amely szembenáll egyrészt az integrális marxizmussal, másrészt pedig az úgynevezett polgári liberalizmussal, s ugyanakkor híveket akar szerezni a munkásságban és a középosztályban egyaránt. Ezt a mozgalmat limitált szocializmusnak is nevezik, s hozzáteszik, hogy a fasizmustól is tanult. Itt Sztambulban nem tudtunk semilyen erről szóló irodalmat találni, míg végül egy Bagdadban megjelenő lengyel lap megírta, hogy erről a mozgalomról érdekes adatokat közöl egy Tel- Avivban héber nyelven kiadott könyv, „A háborúban és utánna“ címmel. Kiderült, hogy a legújabb angol politikai irodalom antológiaszerű ismertetéséről van szó s hogy A legnagyobb feltűnést éppen em önkritikája miatt a bagdadi lap szerint George Crowell keltette. Tavaly és tavalyelőtt megjelent könyvéből egy-egy fejezetet közöl az antológia. Egyik könyvének címe: Az oroszlán és a bölény, a másiké Szocializmus és a brit géniusz Fő érdekessége az, hogy szocialista létére támadja a munkáspártot s ugyanakkor az angol vezető rétegeket is s még mielőtt rátérnénk az idézetekre, meg kell jegyezni, hogy amíg az angol vezető osztály kifejezésen általában az arisztokráciát, a felsőbb hivatalnokréteget és a magasabb középosztályt értik, a szerző ruling classnak azokat nevezi, akik a középosztályon kívül állanak, aminthogy a szerző fő célja éppen az, hogy a szocializmusban háttérbe szorítsa a radikális áramlatokat és hogy a szocialista mozgalom irányítását is a középosztályra vigye át. A vezető réteg kifejezést tehát nála így kell érteni. Az 1931—1939-es angol külpolitika, úgymond, a világ csodája, mert az angol államférfiak valami különös és biztos ösztönnel minden válságos pillanatban eltalálják, hogy pontosan annak az ellenkezőjét tegyék, mint amit kellene. A szerző ezt annak tulajdonítja, hogy a hatalom egy értelmileg értéktelen vezető rétegnek volt a kezében. Ma már mindenki megérti, hogy ez nem volt helyes, 1920-ban csak kevesen értették meg, 1930-ban pedig már milliók, de maguk a vezetők túl ostobák ahhoz, hogy ezt ők maguk is felfogják. Igaz, nem követték az amerikai milliomosok példáját, nem lettek gangszterekké, hogy előre megfontolt szándékkal és a dolog igazságtalanságának tudatában akarják megtartani a hatalmat vesztegetéssel és könnybombákkal, de ezt nem is tehették, mert végre is olyan osztályhoz tartoztak, amelynek bizonyos hagyaegy Karenelson nevű telavivi újságíró állította össze, aki a palesztinai zsidó munkáspárt napilapjának, a Davarnak szerkesztője. Mindazt, amit idézünk belőle, fenntartással közöljük, mert az eredeti angol szöveget előbb héberre fordították le, azután itt Sztambuliban franciába tették át és ebből készült az alábbi magyar fordítás. Ez a háromszoros áttétel pedig valószínűleg többhelyütt eltorzította az ár- nyalatokat. Az antológia szerkesztője az előszóban azt írja, hogy Franciaország bukásakor forradalom kezdődött az angol közönség politikai gondolkodásában. Ezt illusztrálják, úgymond, azok a könyvek és előadások, amelyek azóta Angliában megjelentek és elhangzottak, ezekből állították össze ezt a politikai esszégyűjteményt. A szerzők közt van Harold Laski, Norman Angell és Cripps is, Lányai vannak s ezek közt első helyen a hazafiság áll. Éppen ezért úgy találtak vészkijáratot, hogy a butaságba menekültek. Úgy tettek szert morális erőre, hogy képtelenek voltak megérteni, hogy javításra szükség van. Nem könnyű elérni az ostobaságnak ezt a fokát, de nekik sikerült. Ennek a következménye, hogy az ötvenes évek óta Anglia minden egyes háborúja a vereségek sorozatával kezdődött és ez mindig tartott is mindaddig, amíg közbe nem léptek alacsonyabb származású emberek. A vezető réteg számára minden háború az előbbinek volt a megismétlődése. A búr háború előestéjén a zulu törzsek elleni hadjáratra készülődtek, 1914-re úgy fegyverkeztek, mintha a búr háborúba kellett volna indulniuk, a jelenlegi háborúba pedig úgy mentek bele, mintha az első világháborúra kellett volna felkészülniük. Érdekes megfigyelni, írja, hogy a flotta és újabban a légierő minden alkalommal jobban funkcionál, mint a szárazföldi hadsereg, ehhez pedig hozzáteszi, hogy amíg a szárazföldi csapatok egészen, addig a flotta csak részben áll a vezető réteg befolyása alatt, a légierő pedig szerinte egyáltalán nem. Minden hiba — így folytatja —, amelyet Anglia az előző világháború óta elkövetett, nem rosszindulatnak tulajdonítható, hanem a modern jelenségek meg nem értiésének. Nem tudtak foglalkozni a nemzetiszocializmus és a fasizmus által előidézett helyzet kérdésével, mert nem értették meg, miről van szó. Nem vették komolyan, úgy mint a lovasság a gépfegyvert 1914-ben. Ez az értelmileg degenerált vezető réteg csak egy szempontból egészséges, morális szempontból, ezt pedig az az egy dolog bizonyítja, hogy háború idején mindig kész feláldozni az életét. Nem árulók és nem gyávák, csak ostobák, pártokban talált magának teret. De nem hozott egyetlen alkotó gondolatot sem, sem az irdalomban, sem pedig a sajtóban, mindig csak a mások hibáin élősködött. A New Statesman és a News Chronicle erélyesen tiltakozott a müncheni paktum ellen, de bizonyos mértékben ők is felelősek a létrejöveteléért, ők is segítettek megszülni, mert előzőleg egy évtizedig izgattak Blimp és a hadsereg ellen. A szocialisták Az angol forradalom akkor kapta meg a döntő lökést, amikor a Dunkerqite-nél megvert sereg hazaérkezett. Most már halad tovább függetlenül a pártok helyzetétől. A régi meghatározásoknak nincs többé értelmük. A munkáspárt túlságosan oda van kötve a szakszervezetekhez, ezeket pedig nem a forradalom érdekli, hanem csak a béremelés. A munkáspárt egyik fő gyöngesége, hogy nem tudta magához vonzani azokat, akik a birodalmat kormányozzák. Nem talált követőkre Kottában, a hadseregben, a légierőben és a gyarmati adminisztrációban s csak nagyon kevés híve vona a hazai közigazgatásban. Ez azért van, mert a munkáspárt balszélső elemeinek fogyatékos hazafiassága elidegenítette a párttól a középosztályt. Ugyanez vonatkozik a Mosley-féle fasiszta pártra is. Ez nem értette meg azt az egyszerű tényt, hogy az ő pártjának sem szabad megsértenie a nemzeti érzelmeket, márpedig ez a mozgalom sem volt más, mint szolgai utánzása. A szocialista pártnak is meg kellene értenie, hogy Anglia — a szerző szerint — a világ legegységesebb és leghazafiasabb nemzete ezután a szerző előadja hatpontos programját, amely szerint a) államosítani kell a vasutakat, a bányákat, a nagy földbirtokokat és nagy ipari üzemeket; b) korlátozni kell a jövedelmeket úgy, hogy az adómentes jövedelem legföljebb tízszerese legyen a legkisebb jövedelemnek; c) a közoktatást demokratizálni kell, tehát az iskolarendszerek közti különbségeket el kell tüntetni; d) Indiának azonnal meg kell adni a dominiumi státust és azt a jogot, hogy ha akar, kiválhat a birodalomból, de csak a háború után e) általános birodalmi tanácsot kell alakítani, ebben helyet kell adni a színes népeknek is; f) azonnal formális paktumot kell kötni Kínával, Abesszíniával és minden más a szövetségesek oldalán harcoló hatalommal. Ha egy valódi, hazai eredetű angol szocialista pártot alakítanak annak legelkeseredettebb ellenségei a marxisták lesznek, ezek fasisztának fogják nevezni Ez a mozgalom nem lesz doktriner és nem lesz a logika szabályaihoz kötve El fogja törölni a lordok házát, de minden valószínűség szerint meghagyja a monarchiát és a bírák parókáját követőinek többsége szakszervezetek tagjai lesznek, de ott lesz mellettük a középosztály többsége is. A vezetői szakmunkasok, műszaki szakemberek, repülők, tudósok, építészek, újságírók lesznek, olyan emberek, akik otthon vannak a rádió és a vasbeton világában. Ennek a mozgalomnak kormánya nem fog habozni megtámadni ellenséges semlegeseket vagy fellázítani a bennszülötteket az ellenséges gyarmatokon. Úgy fog harcolni, hogy még ha elveszíti is a háborút, puszta emléke veszélyes legyen a győzőre, úgy, mint ahogy a francia forradalom emléke az volt Metternich Európája számára. Akármilyen lesz is Anglia élete a háború után, bizonyos dolgok nem változnak, megmarad fölöttünk a felhős ég, megmarad a pudding, ajómodor, a képmutatás, a gondolkodásra valló restség, a törénytisztelet és az egyenruhától való idegenkedés. Ez csak akkor változnék meg, ha nagy katasztrófa érné a nemzetet, például hosszú ideig tartó ellenséges megszállás. Innen persze nem lehet megítélni, hogy ez az újfajta szociallizmusszerű irány milyen erőre juthat Angliában. Biztosnak csak annyi látszik, hogy néha még egymással szembenálló áramlatok is tanulnak egymástól. Freisz András Nem oroszlán, hanem a bölény A középosztály két szárnya Ezután a középosztály két szektorának rágtat neki, a baloldali liberális és a jobboldali konzervatív rétegeknek, az ő szavaival kifejezve a baloldali intelligenciának és pendant-jának, a BBmp-eknek (a magyar közönség is ismeri legalább hírből Low-nak, az ausztráliai származású angol karikaturistának ezt a figuráját, aki a maradiságnak, korlátoltságnak és a régimódi brit imperializmusnak képviselője). Ezek — úgymond — csak látszólag ellentétesek egymással, lényegileg nincs is olyan nagy különbség az egyik szárnyon ülő vastagnyakú és kisagyú Blimpek s a másik oldalon álló magashomlokú (highbrow) és vékonynyakú intelligencia között. A középosztálynak azok a családjai, amelyeket Kipling idealizált s amelyeknek fiai tisztekként szolgáltak a hadseregben és bejárták a világot, egyre fogynak 1914 óta. Számukra a halál angyala a távíró volt. Ebben a kicsinnyé vált és központilag adminisztrált világb a magánkezdeményezés tere , ötévre kisebb lett. Olyan férfiak,mint Clive, mint Nelson admirális, mint Gordon tábornok számára nincs többé hely a mai brit birodalomban. A régi birodalomalapítók helyébe hivatalnokok léptek, akik elmerültek az akták tengerében. Azóta majdnem lehetetlenség szellemileg értékes fiatalembereket rábírni, hogy vegyenek részt a birodalom kormányzásában s ugyanez áll a kereskedelemre is. Azonban nemcsak ez az oka a brit imperializmus és bizonyos tekintetben általában véve is a brit szellem gyöngülésének, ehhez járult a harmincas évek elejétől fogva a baloldali intelligencia szereplése. Egy megfagyott birodalomban, amely nem bomlik, de nem is fejlődik és egy olan Angliában, ahol a kormányzó férfiak fő jellemvonása az ostobaság, mindenki gyanús, aki feszes. Ha megvan a tehetséged ahhoz, hogy megértsd T. S. Elliot verseit és Marx mondatait, fölötteseid meggondolják, hogy adjanak-e neked fontos beosztást. így azután az intelligencia egyoldalúvá vált, az újságírásban, az irodalmi folyóiratokban és a baloldali politikai Keresünk megvételre pofássöröt óránként 15—20 köbméter teljesítménnyel. Ajánlatokat „Sürgős“ jeligére Rudolf Mosse Rt. hirdetővállalathoz, Budapest, VII., Erzsébet körút 23. Dr. SCHIMANEK RENDSZERŰ SZABADALMAZOTT fagázgenerátort minden kocsitípushoz, tűkletes tisztítóbemidezéssel, önműködő gázfőakburátorral (vegyes üzemre fa) szállítunk és szerelünk rövid határidőre. Uhri Testvérek autókarosszéria- és Járműgyár Budapest, XIV., Hungária krt 207. Telefon 297-306. Vondorú A DÉLI MAGYAR SZÓ írja: „Mi nem élünk a joggal, hogy nevek után szaglásszunk-szimatoljunk, kimutassuk, hogy milyen idegen nevek, hangzatok mögül születnek színtiszta magyarok, milyen átmosott zászlók után sereglenek „értelmiségi tagozatok“... „Idegen nevek, idegen hangzatok, átmosott zászlók? Nem tetszik félni, hogy az ilyen kétértelműséget félreérik a kebelbeliek? Akasztott ember házában kötelez . . . # A DÉLI MAGYAR SZÓ kioktatja az Újságot: „és még feleslegesebb a humanizmus nevében ilyen ravasz ájuldozásokat csapni, a közönség előtti fórumonEzek az idegen szavak! Mindig bajbajuttatják a derék újdondászt! A fórum névszó jelentései ugyanis a következők: szabad tér, vásártér, kereskedőhely, város, ha valakire azt mondták, hogy a fórumon van (in foro est), az azt jelentette, hogy részt vesz a közéletben, foras azt jelenti, hogy kifelé, foris az ajtó előtt, házon kívül, kívülről... Micsoda sötét zugolyt téveszt össze a derék skriblifex a fórummal, hogy a nagy nyilvánosságot közönség előtti fórumnak nevezi. Vagy az ő fórumuknak nincs köze a latinok tágas, szabad, világos, nyilvánosságtól nem rettegő fórumához? „Akkor én nemcsak festői én szép vidéktől váltam el, hanem második feleségemtől is. Természetesen erre a nyárspolgári prüdéria felszisszen, ahá ... persze, persze... Bevallom, főhibás voltam. Abban hibáztam már eleve, mikor olyféle tévhitben éltem, miszerint az úgynevezett entellektuális nő, egysorsmind entellektuális műveltségű is... Számomra megértő és együttérző asszony ideje akkor még nem érkezett el. Irányt vettem tehát a szabad mezőnek...“ — írja a NÉP-ben „Mit kerestem a Hortobágyon“ című cikksorozatában Boromissza Tibor. Tanulj nyilasom a házasság szentségéről, lovagiasságról, diszkrécióról is valamit. + „Tekintettel a küszöbönálló Attila-évre, a turáni nemzetközi segédnyelv alapvető szempontjainak a megállapítása nem tűr halasztást A nyelvtant és a hétköznapi használatra szánt szavak jegyzékét addig is össze lehetne állítani, amíg tudományos társaság a teljes szótári anyagot megállapítja“ — végzi cikkét a NÉP-ben Pál Ferenc. Halaszthatatlan munkájához sok szerencsét kívánok. Legyen vele a fehér ló! „Az elmúlt héten Szálasi Ferenc a kassai szervezetet látogatta meg. A kassai Hűség Háza előtt már korán reggel nagy sürgés-forgás volt észlelhető, mert a megyei tisztviselők soha nem látott nagy számban sereglettek a városba, hogy láthassák és hallhassák vezérüket.“ Valóban a megyei tisztviselők sürögtekforogtak? Netántán a főispán is ott volt? Vagy csak elírás az egész s csupán zöldingi tisztviselőkről van szó? A NÉP írja: „Tolna megye völlgységi járásának ifjúsági és női szervezetei jól sikerült kirándulást rendeztek a váraljai erdőbe. A kiránduláson a szászvári és völgységi szervezetek labdarúgómérkőzést rendeztek. Az összejövetel mindvégig jó hangulatban folyt le és a kiránduláson nagy számmal vettek részt a párt hívei is.“ Ezt a mozgalmi élet című rovativá csúsztatták be szerényen. Hogy ők is ott voltak a futball-mérkőzésen. Nagy számmal. Igazi nyilas sikert „A siker jegyében folytatja működését az új nyilas könyvesbolt“ c. cikkből idézünk: „Érdemes megjegyezni, hogy az üzlet megnyitása óta a legnagyobb forgalmat a Talmud magyar fordítása érte el.“ Vannak még talmudisták e hazában! Várjon a Szentírás hány példányban fogy a nyilas könyvesboltban? .sk. A Magyar Megújulás Pártja főkerületvezető értekezletet tartottak s Imrédy Béla bevezető szavai után részletes jelentést tettek: „Ezek a jelentések azt mutatják, hogy a párt vezetősége és a szervezetek is minden, az alkotmányos politikai életben előforduló eshetőségre felkészültek“ — állapítja meg a Nemzetőr megelégedetten. Mi emlékszünk arra az időre, mikor az Országos Pártvezetőt meglehetősen készületlenül érte egy, az alkotmányos életben előforduló szavazás. Úgylátszik, tanulta ki Bak Lukács 9 Csak kicsit kjJUL akadnia is van ideje, folyamatot,Otb rákuháant a gyönyörű nyári reggeleken a PARKBA. Kérje ki orvosa tanácsát, hogy melyik forrásvizet használja: HUNGÁRIA ATTILA * JUVENTUS