Magyar Nemzet, 1943. szeptember (6. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-17 / 210. szám

Gazdasági hírek Bankjegyforgalom Németországban A Bankwirtschaft című német szak­lap legutóbbi száma beszámolt arról, hogy a légi háború okozta pénzszük­séglet kielégítésére bizonyos fokig sza­bad forgalmat kell biztosítani e német bankokban és takarékpénztárakban el­helyezett betéteknek. Abban az esetben, ha a bankbetét tulajdonosa a légi há­ború következtében lakását változtatná, bizonyos határokon belül módot nyúj­tanak neki arra, hogy másutt is juthas­son kifizetéshez, mint ahol folyószám­lája van. Ez az újítás nemcsak a taka­rékpénztárakra és nagybankok külön­böző leányintézeteire vonatkozik, hanem külön megállapodás alapján egyes nagybankokra is egymás között. Olyan lényegbevágó rendszabály, mint Berlin lakossága nagy részének tervszerű ki­telepítése, alkalmazása ellenére is csak átmenetileg mutatkoztak a bankók be­tevői részéről a rendesen túlmenő ki­fizetési kívánságok. A közönség meg­­növekedett készpénzszükséglete meg­felelő alkalmazkodásra kényszerítette a bankokat, úgyhogy a Birodalmi Bank az utóbbi hónapokban kénytelen volt az azelőttinél nagyobb mértékben a bankok rendelkezésére bocsátani pénz­eszközöket. Ez a nagyobb bankjegyfor­galom csupán a német nép nagyobb részének „mozgósításának“ következ­ménye és egyáltalában semmi meglepő vagy valutapolitikailag nyugtalanító sincs benne, hiszen csak az átköltözte­tések okozták. A pótlólag forgalomba bocsátott bankjegyek, amelyeket csak tartalékul és előre nem látott esetekre tartogattak, ténylegesen nincsenek vagy csak igen kis sebességgel forognak. Amíg a közönségre az átköltöztetések során többletfeladatok hárulnak, ez a folyamat egyben a likvid összegek bizo­nyos fokú felszívódásával is jár, mivel ezeknek a fizetéseknek legnagyobb része a Birodalmi Bankhoz, Birodalmi Postá­hoz stb. folyik be. Pénzpiactechnikai­­lag sem okoznak nehézségeket ezek az események. A német bankrendszer rend­kívül nagy likviditása módot nyújt arra, hogy a pénzintézetek csaknem tetszés szerinti mértékben forduljanak hitelekért a Birodalmi Bankhoz. Az IBUSZ beszüntette a szállítási előlegek folyósítását Az IBUSZ ebben az évben erőseb­ben bekapcsolódott a szállítmányozási üzletbe s kivette részét egyes export­­ágak finanszírozásából is. Különösen az úja­bb alakulású gyümölcs exportőr cégeknek folyósított nagyobb kölcsö­nöket az IBUSZ, amely ebben az üzletágban nemcsak a többi szállít­mányozási vállalatnak, hanem a ban­koknak is élénk versenyt támasztott. Értesülésünk szerint az IBUSZ üzlet­felei 50—60.000 pengős bevásárlási hitelben részesültek, a bemutatott fuvarlevelek alapján pedig 80 száza­lékos szállítási előlegeket folyósított a vállalat. A váratlanul nagyarányú konkuren­ciát különösen a vidéki pénzintézetek körében tették szóvá. A kifogásokkal szemben azt hozta fel az IBUSZ, hogy a többi speditőr cég is foglalkozott ezzel az üzletággal, úgyhogy minden­képpen legális versenyről van szó. Ennek most hirtelen véget vetett az IBUSZ egyik körlevele, amelyet üzlet­feleihez intézett és amelyben bejelenti a szállítási előlegeknek azonnali ha­tállyal való beszüntetését. Hogy miért határozta el magát az IBUSZ erre az intézkedésre, nem tudják. Beavatott körök azonban bizonyosra veszik, hogy ebben az elhatározásban nem az üzleti konkurencia kifogásai ját­szották a vezető szerepet. Belföldi gazdasági hírek Harmincmilliós költséggel modern fü­rdőtelep épül Balatonaligán A Latinák-család eladta több mint százholdas ingatlan-komplexumát a rajta levő régi szállókkal s egyéb felépítményekkel együtt a Balaton­­aligai Fürdő és Gazdasági Részvény­­társaságnak. A telepen a tervek sze­rint 14 nagyszálló épül, amelyek egy rés­ze társasszálló jellegű lesz. Az építkezési programot három év alatt hajtják végre, ahol 30 milliós befektetéssel építenek. Egyelőre há­rom szállodát építenek, amelyek épí­tése már most megkezdődik, a jövő év elején pedig további nyolc szálloda fog épülni. A telep központjában épül a 10 emelet magasságú félgyö­­kertszerűen épülő hatalmas szálló, melynek ezer szobája lesz. Barnaszéngenerátoros taxik a pesti utcákon Az Autótaxi Rt. megvásárolt egy zürichi találmányt, amellyel az autó­taxiknak egy részét barnaszéngenerá­torokra szereli át. Eddig csak faszén­­generátoros taxik futottak az utcán, most sor kerül a barnaszéngeneráto­rokra is. Megalakult a magtermelő gazdák szövetkezete A budapesti törvényszéken beje­gyezték a Magtermelő Magyar Gaz­dák Szövetkezetének a megalakulá­sát. Az alakuló közgyűlésen már meg is választották az igazgatóságot, amelynek tagjai a birtokostársada­lom vezető egyéniségeiből kerül­nek ki. Újvidéki hajózási cég 14 uszály lajstromozását kérte A visszatért Délvidékhez jelentős hajózási vállalatok kerültek vissza, kitűnik ez abból a kérvényből, ame­lyet a Gutmann és Frank újvidéki hajózási cég intézett a magyar hajó­lajstromot vezető hatósághoz. Az új­vidéki cég egyszerre nem kevesebb, mint­ 14 uszály bejegyzését kérte. Az uszályok nagyrészt 300—400 tonnásak, van azonban közöttük 1400 tonnás is. A ciszterci rend ötezer holdas birtokot és 80.­190 pengőt adományozott a telepítési alapnak A ciszterci rend már korábban Elő­szállás és Hercegfalva község hatá­rában lévő 5600 holdas birtokát föl­ajánlotta földbirtokpolitikai, azaz te­lepítési célokra. Ugyanakkor a zirci apátság 80.000 pengőt is adományo­zott a telepítési alapnak, hogy ezzel elősegítse egy új fehér megyei község létesítését. A nagyvonalú tervek sze­rint mintegy 80 telepes család jut így házhoz, földhöz. Az új községnek Apátszállás lesz a neve. Most került sor az első tizenöt ház felépítésére s ezekbe a házakba beköltöztek heves- és borsodmegyei családok. Megjelent a „Pesti Tőzsde“ A Pesti Tőzsde legújabb száma ér­dekes információkat közöl a gazda­sági és pénzügyi élet minden ágából. Hosszú cikkben ismerteti a svájci pénzpiaci és gazdasági helyzetet, vala­mint a zálogleveles kölcsönök ked­vezményes visszafizetésének eredmé­nyeiről írt cikket Hunyady Ferenc, a Földhitelintézet nyugalmazott igaz­gatója. A m­átravidéki centrálé még 1944-ben megkezdi a részleges üzemet A mátravidéki centrálé, amelynek építési költségeire ötven millió pen­gőt kalkuláltak, ma már 114 millió pengős költségnél tart. A központ mellett épül az üzem hatalmas lakó­telepe, amelynek keretében négy köz­épület és 148 ház épül. Még ez évben 108 ház és két középület lesz beköl­tözhető, a többi tavaszig épül fel. Az új erőműtelep még ez évben meg­kezdheti részleges működését s ahogy a gépek elkészülnek, fokozatosan üzembe helyezik az egész vállalatot, mely 1944 második felében teljes kapacitással fog dolgozni. Tőzsdei értekezlet az új hántolt borsótípusok ügyében A gabonatőzsdén az új hántolt borsótípusok megállapítása ügyében értekezletet tartottak, amelyen az ér­dekelt malmokon és gazdákon kívül a szakminisztériumok is képviseltet­ték magukat. A borsóhántolási ter­mékek árát megállapító közellátási miniszteri rendelet úgy intézkedik, hogy az egyes árak a tőzsde által megállapítandó jellegmintáknak meg­felelő szemnagyságú és minőségű hántolt borsóra vonatkoznak. A buda­pesti hántolóüzemek bemutatták az értekezletnek az ezévi termésű Vik­tória és Expressz borsóból készült termékek mintáit, amelyek alapján az értekezlet a hivatalos jellegmintákat összeállította. A jellegminták a tőzsde titkári hivatalában maradnak és minő­ségi kifogások esetén a mindenkori árlevonást a szakértő­ bizottság a szál­lítás mintájának a jellegmintákkal való összehasonlítása alapján álla­pítja meg. Névleges árak a borpiacon A termelők és kereskedők kezén lévő borkészleteket öt-hatszázezer hektoliterre becsülik, ami az előre haladott idényhez képest, szokatlanul nagy mennyiség. A termelők, részint a gyengébb szüreti kilátásokkal össze­függésben, tartózkodnak az eladások­tól, úgyhogy a maligán fokonként 24 filléres ár inkább névlegesnek tekin­tendő. Jelentősebb eladások ilyen ár mellett sem jönnek létre. A szüret október első napjaiban fog megkez­dődni és bár egyes vidékeken az eső még használt a minőségnek, a vár­ható termést most sem becsülik többre két és félmillió hektoliternél. Ötven százalékos kényszeregyességet kötött a szabadkai Központi Bank A fizetésképtelenné vált szabadkai Központi Bank ügyében a hitelezők értekezletet tartottak, amelyen elfo­gadták az adós ötven százalékos kényszeregyességi ajánlatát. A felszá­molás kimondását egyelőre mellőzni lehetett ebben az ügyben. A szilvaíz és az aszaltszilva ára A közellátási miniszter megállapí­totta a szilvaíz és az aszaltszilva legmagasabb eladási árát. A cuk­­rozatlan szilváig 3.80 kilónként, fé­nyezetlen aszaltszilva kisebb és osz­­tályozatlan 3.80, fényezett aszaltszilva 4.20, kisebb és osztályozatlan 4__ pengő. A cikóriagyökér új ára Az idei termésű, egészséges, feje­zett és letisztított cikóriagyökér ter­melői ára az ország bármely feladó­­állomásán 15 vagy 20 tonnás vasúti kocsiba rakva, 100 kilónként 12,50 pengő. Ez az ár egyébként a leg­alacsonyabb egységár is. Terménytőzsde A budapesti terménytőzsdén csü­törtökön a következő ügyleteket kö­tötték: a­ feladóállomás: hullott alma, 100 q délvidéki 48,50. , 100 q erdélyi 47.—; express-borsó, 300 q felsőtiszai 60.—; biborneve, 10 q dombóvári 200.—; lóheremag, 15 q somogy­­megyei 300.—; budapesti paritásban van bab, szárított, III. kategóriás, 25 q 875.— pengő mázsánként. Valuta- és devizapiac Zürich, s­zept. 16. (Z­á­r­­­a 1.) Párizs 5.90, London 17.32%, New York 431, Brüsszel 69.25, Madrid 39.75, Amszterdam 229.37%, Berlin 172.55, Stockholm 102.63%, Oslo 98.62%, Kopenhága 90.37%, Szófia 5.37%, Prága 17.30, Zágráb 8.75, Isztanbul 3.50, Bukarest 2.37%, Helsinki 8.77%, Lisszabon 17.68, Buenos Aires 94%, Yokohama 101, Rio de Ja­neiro 22.25. Amszterdam, szept. 16. (Z­á­r­­­a 1.) Brüsszel 30.11—30.17, Zürich 43.63—43.71, Stockholm 44.81-44.90. Értéktőzsdék A megszokott keretek között bonyo­lódott le csütörtökön a budapesti értéktőzsde üzleti forgalma. A piac összes értékcsoportjaiban a változat­lanul élénk kereslettel szemben igen mérsékelt kínálat volt és kevés üzleti bejelentés történt. Az árakban alig volt változás. A kötvénypiacon az állami kibocsátású kötvényekben volt némi érdeklődés tartott irányzat mel­lett. Fixkam­atozású értékek: Népszöv. font 147.5 147.5; kényszer­­kölcsön 85 85; 1941 nyereménykölcsön 96.5 96.5; 1910. főv. k. 382.5 382.5; 1911 főv. k. 20.,20.25; 1914 főv. k. 607.5 607.5; 1937 főv. k. 84.3; 1941 4VWo-os 78 78; 1942 3%-os 57.1 57.1 57.1', Előző zárlat Kötések Zárlat Hitelb. 136.5— 136.5 M. Bank 96.5— 96.5 N. Bank 432.—— 432.— Moktár 75.75— 75.75 E. M. B. 1966 —— 1966.— E. B. g.­m55.—— 55.— Kir. maj. 38.4— 38.4 Bauxit 772.5— 772.5 Beocsini 55.—— 55.— Bors.­szén 44.—— 44.— Szentlör. 30.5— 30.5 Cementia 303.—— 303.— Kohó 57.51— 57.5 Drasohe 71.—— 71.— Magnezit 934.—— 934.— Aszfalt 19.— ■ —­19.— Kőszén 1626.— 1626 1626.— Nagybát. 85.— —­­ 85 — Salgó 129.—— 129 — Urikányi 65.4— 65.4 Athen. 145.5— 145.5 Fővárosi 14.8— 14.8 Pallas 10.6— 10.6 Fegyver 167.5— 167.5 Ganz 78.— 78.75—78.25 78.75 Láng— — 300.— Rima 347.3— 347.3 Schuller— 120 120 — Nysi­i 161.5— 161.5 Ausztria— — 89.— D.­Száva 12.5— 12.5 Levante— — 2.8 Trust 142.—— 142.— M. Cuk. 375.25— 375.25 Georgia 65.5— 65.5 Fősör— — 140.— Gschwindt— — 3755.— Kir. sör— — 420.— Gy.-mosó 34.2— 34.2 Guildb. 159.—— 159 — M. kend. 74.1— 74.1 P.-ipar 126.25— 126.25 Óbudai 38.4— 38.4 Sz. kend.— — 311.75 Ghinoin 65.—— 65.— Gumi 136.25— 136.25 Budapest napi ingatlanforgalma Csütörtökön az alábbi ingatlanok cseréltek gazdát. XII, Csillebérc 8897/1—3 hrsz. 69,95 négyszögöles telek 10/1000-ed része, megvette Gutman Éva Tóth Lajostól 3000 pengőért. XII., Csillebérc 8897/7—8 hrsz. telek 10/1000-ed része, megvette Gottlieb Salamonné Üdülőtelep Kft.-től 10.000 pengőért. XII., Csillebérc 8897/8 telek 10/1000-ed része, megvette Szili Antalné Üdülőtelep Kft.-től 10.000 pengőért. XII., Csillebérc 8897/8 hrsz. te­lek 10/1000-ed része, megvette Sár­réti István, Kőrösladány, Üdülőelep Kft.-től 10.000 pengőért. XII., Hárshegyi-út 10930/23 hrsz. 1200 négyszögöl telek 1/16 része, megvette Dávid István Moskovics Miklóstól 6250 pengőért. Ukrajnai terméskilátások A Die deutsche Volkswirtschaft ez­­évi 21. számában érdekes fejtegetés jelent meg az ukrajnai terméskilátá­sokról. Minthogy a hadijelentéseket magyarázó közleményekben gyakran esik szó a szovjet hadicéljai között az ukrajnai termés megszerzéséről, talán nem lesz érdektelen, ha röviden ismertetjük a német forrásból szár­mazó adatokat. A gabonatermés jó kilátásokkal biz­tat. Az április elején még kedvezőtlen helyzet lényegesen megváltozott, mert a tél csekély vastagságú hórétegét bőven pótolta az áprilisban és május­ban lecsapódott nagyobb mennyiségű eső. A sokféle gabonán kívül az ola­jos magvú növények játszanak nagy szerepet az ukrajnai termésben. Vége­láthatatlan napraforgómezők mellett visz az utas útja ilyenkor nyár végén. A napraforgómagtermés jelentőségét talán legjobban az mutatja, hogy a múlt évben egyetlen kerületből 60.000 tonna gabonát és 10.000 tonna napra­forgómagot szállítottak el. Ebből 2— 2,8, sőt Németországban racionális kihasználással 3,5 millió liter olajat sajtoltak ki, amit vagy eredetiben használtak fel, vagy margarinkészí­tésre fordították. 40%-nál nagyobb olajtartalma miatt a szovjettől eddig elhanyagolt földi diótermelést is fo­kozzák. Többszáz hektárnyi területet vezettek be Ukrajna legdélibb részén és a Krímen, ahol a földi dióterme­lésnek kedvező agyagos homok és tartósan meleg hőmérséklet uralko­dik. Az idei termést teljes egészében vetőmagnak akarják felhasználni a németek, hogy jövőre újabb területe­ket vethessenek be földi dióval. Dél-Ukrajnában pl. a Dnyeper ár­területén a szintén nagy meleget sze­rető rizst termelik. A vetésterületek is. Természetesen — írja a német lap tudósítója — ilyen nagyüzemekbe biro­­dalmi németeket állítanak be, ez időszerinti megnövelésének útjába áll a megfelelő öntözőművek hiánya. A rizs hektáronkénti hozama 500 kg. Egyik ukrajnai főbiztosság területén kb. 10.OOO ha-t vetettek be szójabab­bal, jelentős területet szézámmal (ennek szárából rostot, magvából olajat nyer­nek) és 112.000 ha-t dohánnyal. Igen tekintélyes terület az a 11.000 hektár is, amelyet gyógynövényekkel — rici­nussal és kamillával — vezettek be. Mindezeknek a termékeknek művelése azonban Ukrajnában még csak gyer­mekcipőben jár. Ugyanilyen kezdeti állapotban van a pamuttermelés is. Dél-Ukrajnában és a Krímen ebben az évben nagy felületeket vetettek be pamutmaggal. Eddig a pamuttermés csupán 25 százaléka volt a többi pamuttermő vidék terméseredményé­nek. A pamutültetvényesek németek, akik a háború előtt Afrikában, Argen­­tinában, Brazíliában, Belga-Kongóban és egyebütt farmerkedtek. A termés megtisztítását a Baumwoll A. G. végzi, amely a brémai és hamburgi pamut­kereskedők és német fonók közös ala­pítása. A szállításnál fontos szerepet játszik a Dnyeper alsó folyása. A termésért a mezőgazdasági vezetők felelnek, a felvásárlást és értékesítést a ZO (Zentralhande’sgesellschaft-Ost) végzi. A gabonát a „gabonagyűjtő­ helyen“ (Getreidepunkt), az élőállatot az u. n. „Viehpunkt“-on, a bort a „Weinpunkt“-on stb. gyűjtik össze. Innen jut el Németországba, az ukrán lakossághoz vagy a feldolgozó üze­mekbe. Van olyan kerületi 70 vezető, akinek 6­5 üzem engedelmeskedik, közte egy napi 600 tonna paradicsom feldolgozására alkalmas konzervgyár Színházi hírek „Ballépés jobbra“ a Vidám Színházban A vaudevillet, a tipikusan francia énekes bohóságot eredetileg ősi hely­színéről, Van de Villé festői szépségű, alsónormandiai völgyről nevezték el, ahol egy Basselieu nevű szatócs egész kocsmai kompániájával addig dúdol­­gatta a szerelemről, borról és haza­fiasságról szóló vidám és különösen az angolok felé veszedelmesen csip­kelődő vaudevilleit, mígnem angol tisztek agyonverték. A Vidám Színház szezonnyitó újdonsága, amelyet Jean Létraz „Veni, vidi, vici“­ című vígjá­tékából Pünkösti Andor dolgozott át és látott el pattogó ütemű, ízes ver­sekkel, Hegedűs Tamás, a gyors iramban a népszerűség legmagasabb csúcsai felé törő, kitűnő zeneszerző muzsikája számára a tipikus vaude­ville s így lényegesen megkülönböz­­tetendő a sokkalta kevésbbé igényes angol burleszkjátékoktól. Annyi bizo­nyos, hogy a darab szövegrészéért felelős Monsieur Jean Létraz teljes mértékben megérdemelné a műfaj­alapító Basselieu sorsát. Szerencsére az átdolgozók, a színház, a rendezés, öt kitűnő művész fáradhatatlanul friss és lelkes igyekezete, de főként a zeneszerző diadalmas tehetsége, dallambősége és ötletiessége olyan pa­zar és csillogó értékekkel öltöztették és ékszerezték fel a lapostermetű normandiai völgylakót, hogy az nem­csak szalonképessé lett, de szinte előkelőségnek számít a Zsuzsák, Fekete Péterek, Tábornoknék és a többiek boldog pesti nyári társaságá­ban. (Legfeljebb a derék Warrenné és a boldogtalan Hamlet úrfi fintorít­hatnák el az orrukat, de ők prózai lények.) Hegedűs Tamás muzsikája néhány pompásan pattogó, vidám táncszámtól eltekintve, érettebb, ne­mesebb és kiforrottabb korábbi ope­rettjeinél és olyan biztató fejlődést mutat, hogy a fiatal zeneszerzőt rövidesen legkomolyabb és legértéke­sebb komponistáink sorában köny­velhetjük el. Az előadás lelke és üdvöskéje Fejes Teri, aki nemcsak megállja a helyét a százszázalékos primadonna-szerepkörben, de határo­zottan meg is nemesíti azt gyöngyö­­zőn pezsgő, vérbő párizsi humorával, apró fintorainak édesen tömény bájá­val és itt-ott megcsillanó, asszonyo­­san forró elmélyülésével, ami túllen­­dü a kis színpadon és az ország­határokon. Ifj. Latabár Árpád ismét bebizonyítja komikai őstehetsége sokrétűségét és erejét. daliás bon­viván Petrovics Szvetiszláv, kellemes, hangú fiatal szerelmespár Madarász László és Fábry Éva s kisebb szere­peikben kitűnően megállják helyüket Németh Tyra, Bihary Nándor, Hollós Melitta és egy új fiatal színész: Bonis Dezső. A jelek szerint a Vidám Színház számára tartós sikert hoz ez a Ballépés jobbra. Vécsey Leó * Kis színházi hírek. Az Andrássy Színház szeptember végén mutatja be Herman Bahr „Josephine“ című tör­téneti vígjátékát, ahol a szereposztás egyik érdekessége, hogy a napóleoni időkben lejátszódó játékban Talma szerepét Bilicsy Tivadar, Moustache szerepét pedig Csortos Gyula játssza. — Az Új Magyar Színházban nagyban folynak az előkészületek Pirandello „Mi az igazság?" című vígjátékából, amelynek a jövő héten, szeptember 21-én délelőtt lesz a főpróbája. — A Nemzeti Kamaraszínházban a Tacskó című Niccod­emi-vígjáték október 1-én érkezik el a 125. előadás ünnepi állomásához.­­ A Fővárosi Operett­­színház a jövő héten 200-as jubileu­­m­át ünnepli az Egy boldog pesti nyár-nak, amelyet szeptember 20-án harmadízben közvetít a rádió. Hát nem boldog ez a pesti színházi nyár? Rádióhírek BUDAPEST I. (Péntek.) 11: Üzen az ott­­hon. — 6.25: Ébresztő. Torna. — 6.45: Reg­geli zene. — 7: Hírek. — 8: Hírek idegen nyelven. — 8.30: Rádióiskola. — 10: Hírek. — 10.15: Szórakoztató zene. — 11.10: Víz­jelzőszolgálat. — 11.15: Szirmai Regin Id énekel. — 11.40: Az óvóhely egészségtana. (Csapodyné Mócsy Márta dr.) — 12: Harang­­szó. — 12.10: Szórakoztató zene. — 12.49: Hírek. — 13.20: Időjelzés, vízállásjelentés. — 13.30: Honvédeink üzennek. — 14: Szalon­zene. — 14.30: Hírek. — 15.05: Katonazene — 15.30: Ecseri pásztorok között. (Bereczki Imre.) — 16.13: Klarinét—hárfakeltős. — 16.45: Hírek. — 17: Szórakoztató zene. — 17.50: Sportközlemények. — 18: Német hall­gatóknak. — 18.20: Magyar ének, magyar lélek. (Ádám Jenő.) — 18.50: Hírek. — 19: Magyar nóták. — 19.45: Az idők sodrába­n. (Doblhoff Lili.) — 20: Batáry József hege­dül. — 20.25: Így él a Vatikánváros. (Nyisz­­tor Zoltán.) — 20.40: Magyar filmmuzsika. — 21.40: Hírek. — 22.10: Idegennyelvű hírek. — 22.40: Világhírű mesterek muzsikálnak. — 23.45: Hírek. BUDAPEST II. 17: Idegennyelvű hírek. — 19: Költemények. — 19.20: BSZKRT-zenekar. — 20.30: Kaláka népe. Közvetítés. — 21: Séta Egyeskő körül. (Dr. Őrsy Attila ) — 21.25: Forrai-kamarakórus. — 21.55: Rim­szkij Korzakov: Scherezade — szvit.­­— 22.40: Hírek.

Next