Magyar Nemzet, 1944. február (7. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
4 . A keleti arcvonalon ismét igen súlyos, döntő harcok szemtanúi lehetünk. A berlini Interinf akkép jellemzi a keleti védelmi csatát, hogy az egyre erősebben a legszélsőbb szárnyakért folyó kemény és gigászi küzdelem jellegét ölti magára. Az északi szárnyon az Oranienbaumtól nyugatra és az Ilmen-tó között fekvő területen alakult ki a keleti harcok egyik gyújtópontja, a déli szárnyon pedig Kirovográdtól északnyugatra és Cserkaszitól délnyugatra fejti ki a szovjet a legerősebb nyomást. Az Interinf annyira súlyosnak mondja a két szárnyon folyó küzdelmet, hogy az itt harcba vetett erőkhöz és a harcok hevességéhez képest a többi arcvonalrészen dúló, egyébként nehéz harcoknak már csak helyi jelentőséget tulajdonít. Az északi szárnyon — berlini jelentések szerint — a Novgorodból előretörő orosz csapatok azon fáradoznak, hogy északi és északnyugati irányban előretörve, „előzéssel a német kötelékek hátába kerüljenek és őket megsemmisítsék“. Ez a szándék igen természetes, mert a németek a Volchov mentén fekvő Csudovo vasúti csomópontot, valamint a nyugat felől csatlakozó arcvonalrészt még tartották, amikor az oroszok észak felől Gacsinából Suidán és nyugat felé Volosovon át támadtak nagy erőkkel. Ugyanez a német jelentés közli, hogy a német csapatok „ruganyos hadviseléssel elhárították a mögöttes összeköttetéseket fenyegető veszélyt és feladták a romokban heverő Csudovot“. Már vasárnap kifejtettük a Leningrádtól délre kifejlődött helyzettel kapcsolatban, hogy itt gyökeres német ellenintézedésekre lehetünk elkészülve, amelyekről ma még nem tudhatjuk, várjon ezek arcvonalrövidítésben vagy pedig erősebb elentámadásokban fognak-e megnyilvánulni. Mára úgy látjuk, hogy a német hadvezetés a Luga-folyó mentén szándékozik újabb szilárd ellenállást kifejteni és ide vonja vissza azokat az erőket, amelyeket a szovjet csapatok az előző berlini tájékoztatás szerint, bekeríteni igyekeznek. Ellentámadásokra egyelőre itt valószínűleg csupán oly mértékben kerülne a sor, amennyiben ezek az előbb említett német szándékok megvalósításához szükségesek. A lugamenti új német hadállások mindenesetre magukba foglalják a Leningrad—Pszkov fontos vasútvonal közelében fekvő Luga városát és lehetőleg az ettől keletre lévő vasútkeresztezést. Ezzel kapcsolatban említjük fel, hogy a vasárnapi német hadijelentés szerint a németek a Novoszokolnikinél előreugró arcvonalívet egy előkészített állásba vonták vissza. A déli szárny gyújtópontján, a berlini jelentések alapján, a helyzetről a következő képet kapjuk: a szovjet támadások legnagyobb ereje Kirovográdtól északnyugati és Cserkaszitól délnyugati irányiján bontakozott ki. E támadásokhoz csatlakozott még észak felől a A háború B. Cerkov felől Tarascsán és Laskovon át kifejlődött, látszólag kisebb erejű támadás. Ezen a területen a német hadállások ugyancsak előre ugrottak volt, sőt Kanyevtől délre egy darabon még a Dnyeper nyugati partját is a németek tartották. Itt is nyilvánvaló volt tehát a szovjet átkaroló szándéka. A bekerítést a németek már azzal is meghiúsították, hogy, az Interinf. szerint, „feladták Szmiela romjait“. Eközben azonban a német ellentámadás Pogrebiscsétől délre és Polonnojetől nyugatra tovább tart, jóllehet, a szovjet ellenállása Pogrebiscsétől délre egy szovjet erőcsoport körülzárása után megszilárdult. Ha olvasóink a mondottak alapján a helyzetet berajzolják közzétett vázrajzunkba, világosabb képet kaphatnak a két fő gyújtóponton folyamatban lévő eseményekről, mintha egyszerűen a sokszor hallott helységneveket elmellőzik. * ♦ Olaszországban a helyzet lényegében nem változott. Jelentéseink inkább az eltűnői partraszálló hely német légi bombázásával, mint a szárazföldi harcokkal foglalkoznak. E hídfő angolszász csapatai még mindig csak készülődnek a támadásra a német hegyi állások ellen és a német hadvezetés sem látja még elérkezettnek az időpontot az ellentámadásra. A déli arcvonalszakaszon ugyancsak támadó előkészületeket észlelhetünk, amennyiben az 5. amerikai hadsereg már nehéz tüzérséget is vonultatott fel a Garigliano északi partján és az amerikaiak a Rapidónál elszenvedett vereséget kiheverve, támadó arcvonalat építettek ki a Rapidótól nyugatra. * 'AM amerikai légi támadások Németország erőközpontjai ellen legutóbb megismétlődtek. Vasárnap reggel a majnamenti Frankfurt várost 840 nehéz bombázó támadta. Tombor Jenő Német hadijelentés A szovjet Dnyepropetrovsaktól délnyugatra páncélosok és csatarepülők által támogatott több lövészhadosztállyal támadásra indult. A támadásokat nagy veszteségekkel visszavertük egy betörési hely kivételével, de ez ellen ellentámadás indult. Míg Kirovográdtól északnyugatra számos ellenséges támadást szétvertünk, Cserkasszitól délnyugatra és Belaja Cerkovtól délkeletre tovább tartanak a harcok az előnyomuló ellenséges harccsoportokkal. Páncélos kötelékeink előretörései következtében a bolsevisták súlyos veszteségeket szenvedtek. A Pogrebiscsétől délre lévő térségben a támadó harcok során 1944 január 24-étől január 30-áig a Huber páncélos tábornok vezetése alatt álló hadsereg és SS-fegyveres csapatok, a légi fegyvernem kötelékeinek hatásos támogatásával több mint tíz szovjet hadosztályt és több páncélos hadtestet vertek szét. A bolsevisták ez idő alatt 6500 foglyot és több mint 8000 halottat, 700 páncélost és ■ohamlöve- Magyar Nemzet get, 680 löveget, 340 nehéz géppuskát vesztettek. Ezenkívül többszáz gépjárművet, valamint számos más fegyvert és egyéb hadianyagot megsemmisítettünk vagy zsákmányoltunk. Itt különösen bevált a Back tábornok vezetése alatt álló westfáliai 16. páncélos hadosztály, valamint a Backe alezredes vezetése alatt álló nehéz páncélos ezred. A Pripjet és a Berezina között hétfőn is kemény harcokban visszaverjük a szovjet valamennyi áttörési kísérleteit. Néhány helyi betörést errei teszeltünk. Az Ilmen-tó és a Finn-öböl között a szovjet csapataink helyi elhárító si sikerei ellenére több szakaszon további tért tudott nyerni. E térségben a súlyos elhárító harcok változatlan keménységgel folynak tovább. Herbert Müller, egyik súlyos páncélos osztag altisztje e harcok során „Tigris" páncélosával 25 szovjet páncélost lőtt ki. Dél-Olaszországban az ellenség a nettunói hídfőállásból kiindulva erős gyalogsági és páncéloserőkkel észak és északkelet felé támadásra indult. Az ellenség ez erőfeszítéseinek eredményei csak csekélyek voltak, annál nagyobbak voltak azonban veszteségei. Fő harcterünkbe történt több betörést határozott ellentámadásokkal kiküszöböltünk, más helyeken még folyik a harc. Több mint 900 fogoly jutott csapataink kezére. A Felső-Olaszországban lévő repülőtereink ellen indított légi támadások az ellenségnek 18 repülőgépébe kezüitek. Ezeket vadászrepülőink és légelhárító ütegeink lőtték le. Január 30-án délelőtt északamerikai bombázók egészen Braunschweig- Magdeburg térségébe törtek előre Bombadobások következtében egyes helyeken károk és a lakosság sorában csekély veszteségek keletkeztek. Bár az elhárítási feltételek nehezek voltak, heves légi harcokban lelőttünk 26 ellen Iséges repülőgépet, túlnyomórészt négymotoros bombázókat. A brit terrorbombázók vasárnap este megtámadták a birodalmi főváros nagy területeit, aminek következtében súlyos károk keletkeztek a lakónegyedekben,, kulturális épületekben, szociális berendezésekben és középületekben. A lakosság veszteségeket szenvedett. Az eddigi jelentések szerint 44 ellenséges bombázót megsemmisítettünk. Egyes zavaró* repülőgépek bombákat dobtak Nyugat- Németországra. Tengeralattjáróink jó eredménnyel támadták az ellenséges utánpótló forgalmat, főleg egy erősen biztosított hajókaravánt, amely az Északi-tengeren Murmanszk felé haladt. Elsüllyesztettünk öt hajót, amelynek összes térfogata 32.000 bruttó regisztertonna, tíz rombolót és kísérőjárművet, valamint, partraszállító hajókat. Ezenkívül lelőttünk három repülőgépet. Számítani lehet arra is, hogy további eltalált rombolók is megsemmisültek, de ezek elsüllyedését nem lehetett megfigyelni. (MTI.) IT . Berlini tudósítónk telefonjelentései Berlin, január 31. (A „Magyar Nemzet“ berlini tudósítójának telefonjelentése.) A hétfő reggeli lapok közlik, hogy újabb soron kívüli élelmiszerkiosztásra számíthatnak a berliniek a közeljövőben, november 22. óta másodszor. A kiosztásra kerülő I fejadag valamivel kisebb, mint az első volt. Az élelmiszerfajták nagyjából ugyanazok: kenyér, vaj, hús és babkávé. A hal és a tejkonzerv, valamint a tésztafélék az előző kiosztástól eltérően, nem szerepelnek ezúttal a rendkívüli adagok közt. Mindenkinek szemet szúrt a változás az ugyancsak soron kívüli cigaretta elosztásában. Eddig ilyen esetekben rendszerint harminc darabot kaptak a férfiak és tizenötöt a dohányzásra feljogosított nők. Most teljesen egyforma az adag, 20 a férfiaknak és 20 a nőknek. Időközben már megszületett rá a tréfás magyarázat is. A nők novembber óta bebizonyították, hogy a férfiakkal egyforma elbánást érdemelnek meg, mert ők sem félnek jobban a bombázáskor a pincében, mint a férfiak. A rendkívüli adagok nagysága mutatja, hogy a soronkívüli élelmi- szerkiosztás inkább elismerésnek minősíthető a birodalmi főváros lakossága felé, a bombázásoktól az utóbbi időben súlyosan sanyargatott Berlin magatartásának. Az utolsó három nap különösen súlyos légi támadása egyébként semmit sem változtatott a német főváros eddigi lakóinak magatartásán. Helyenként még égő házak közt nyugodt egyszerűséggel sietnek munkájukba , az emberek hétfőn reggel, éppen úgy, mint máskor. Furcsa ellentét, ahogy az elpusztult házak közt megindul a mindennapi élet. A lángoló romok, parázsló gerendák mellett aktatáskájukkal a hónuk alatt, szatyorral a karjukon sietnek munkájukba az emberek. A közlekedési nehézségek leküzdésében mindenki segít. Fehér-fekete DKW állt meg éppen az imént az utca közepén. Fiatal katona felemelt karja állította meg. Társával együtt, ketten az egyik pályaudvarra igyekeznek. Rajtuk hátizsák, csomag, nehéz zsák a kezükben. A kis DKW maga mögött még egy csomagtartót húz, szerencsére üresen. A fiatalabbik katona már fel is pattant rá és rajta kívül még egy járókelő. Az autó vezetője kiszáll és a kocsi belsejében kínál helyet a két katonának. A hátizsák és a csomagok a poggyásztartó kocsiba kerülnek, az időközben felszállt járókelők felügyeletére bízva, a két katona pedig a vezető mellett foglal helyet. Az általános segítésből a halottaskocsi is kiveszi részét. A fekete, ezüstkeretes ablakú, hatalmas kocsi ezúttal" nem halottakat szállít, " hanem éppen úgy megáll a járókelők Intésére, mint az autók és tovább szállít belőlük, amennyit csak tud. B. S. azok ellen, akik az erdőkben maradtak. Csánics Matija a jugoszláv uralom alatt Szabadkán teljesített szolgálatot, mint a huszárezred őrnagya, majd alezredese. Csász. és kir. tiszt volt, aki 1918-ban belépett a jugoszláv hadseregbe. Később újból Szabadkára került, mint a huszárezred parancsnoka, ezredesi rangban a 1941-ben, a horvát állam megalakulásakor elsőnek jelentkezett a horvát honvédséghez. Csánics egyébként Szabadkán nősült, magyar leányt vett el feleségül, de néhány év után elváltak. Apja zágrábi császér kir. hadosztályparancsnok volt. A horvát sajtó végül utal arra, hogy a horvát honvédelem a jövőben is szoros együttműködésben fog élni a német hadsereggel. A vasárnapi horvát sajtó megemlíti, hogy Pavelics államfő szombaton délután 5 órakor fogadta a horvát törzstisztikar üdvözlését a Rádicstéren. Pavelics hosszabb időt töltött a tisztek körében, akikkel elbeszélgetett. A horvát honvédelmi minisztérium, hivatalos jelentése szerint az usztasa és honvéd csapatok szombaton bevonultak Solta szigetére és azt teljesen megtisztították a partizánoktól. Daruvár környékén a harcokban 38 partizán esett el, két kórházat zsákmányoltak, Boszna Noviban egy hatalmas élelmiszerraktárt találtak s itt JOS partizán esett el. Szing és Vrlika között 53 partizán adta meg magát. Sziszeknél és az ország más vidékén számosan jelentkeznek a partizánok és a közkegyelmi rendelet értelmében megadják magukat, kérve, hogy engedjék őket vissza a polgári életbe. Novi Szeng ésCsapimna környékén is nagyobb hadizsákmányra tett szert a horvát s a német katonaság. Zürichi tudósítónk telefonjelentése Zürich, január 31. (A „Magyar Nemzet“ zürichi■ tudósítójának telefonjelentése.) Az olasz demokratikus pártok értekezlete Bariban véget ért. Közös végrehajtó bizottságot választottak, amelyben a szabadelvű pártot Ruiz tanár, az akciópártot Vincenzo Sola, a keresztény demokrata pártot Dervolini, a kommunistákat Tedeschi, a szocialistákat Longobardi és a demokrata munkáspártot Geramo képviseli. ★ Ramirez argentin elnök Roosevelthez intézett táviratában bejelenti, hogy a tengelyállamokkal történt diplomáciai szakításra Argentínát nemcsak saját érdeke késztette, hanem az a szándék is, hogy részt vegyen a nyugati félteke védelmében. Roosevelt választáviratában különös elégedettséggel állapítja meg, hogy Argentína hajlandó a földrész védelmében közreműködni. Buenosairesi jelentés szerint az Egyesült Tisztek Szövetsége bizalmárólbiztosította Ramirez elnököt. A bizalmi nyilatkozatot Peron ezredes is aláírta, akit a csoport szellemi irányítójának tartanak. Újra átszervezték a horvát hadsereget (Zágrábból jelenti a „Magyar Nemzet” tudósítója.) Pavelics Ante államfő szombaton este néhány nagyfontosságú katonai változást eszközölt. A horvát honvédelmi minisztert, Navratil Friedrich tábornokot felmentette tárcája vezetése alól és a szombaton létesített új katonaialakulat, a honvédelmi főfelügyelőség élére állította, míg az új honvédelmi miniszter, Vokics Ante közlekedésügyi miniszter lett, aki nemrégen még a szarajevói vasútigazgatóság élén állott. Ugyanekkor ez újonnan létesített hadseregfőparancsnoki székbe a poglavnik Csánics Malija lovassági tábornokot nevezte ki. A vasárnapi zágrábi sajtó nagy cikkekben ismerteti Navratil, Vokics és Csánics eddigi működését s kiemeli Navratil tábornok usztasa működését, amíg a jugoszláv hadsereg tagja volt s emiatt nyugdíjazták is. Most az államvédelmi honvédelmi szervezet élére került. Vokics Anteról, az új honvédelmi miniszterről írnak legtöbbet a lapok. Vokics Boszniából származott Zágrábba s ő szervezte meg Francietics Jura usztasa ezredes oldalán az usztasa hadsereget Boszniában, Hercegovinában és Dalmáciában. A jugoszláv uralom alatt a szövetkezeti eszme szolgálatában igen sokat tett horvát érdekekért. Az usztasa milíciában Vokics ezredesi szingot ért el. Csánics Malija lovassági tábornokról is megelékezik a zágrábi sajtó s megállapítja, hogy Csánics az első naptól híve volt az usztasa gondolatnak és kíméletlenül irtotta az ország ellenségeit. Most az ő kezébe van letéve a horvát hadsereg parancsnoksága. Csánics az I. hegyi hadosztály parancsnoki állásából került e legmagasabb katonai méltóságba. Boszniában a partizánok között rettegtek neve említésétől is. Bródban székelt és onem irányította a boszniai harcokat. Csánicsot az usztasa és a horvát honvédhadsereg méltó reprezentánsának tekintik s megemlítik, hogy kinevezése ennyit jelent: kíméletlen harc mind gyorsan tisztít Telefon: 118-051 Ifj | fjZ | Könyvelők kellenek! ra TM esti tanfolyam kezdődik az Állami Gyakorló Kereskedelmi Középiskolában február 3-án este 6 óraikor. Bpest, V., Alkotmány utca 11. A beírások még folynak. KEDD, 1944 FEBRUÁR 1. Meghalt Jean Giraudoux francia író Lisszabonból jelentik. A vichyi rádió jelentése alapján közli a brit hírszolgálat, hogy Jean Giraudoux francia író 62 éves korában Párizsban elhunyt. (MTI.) Dési Huber István kapta a Szinyei Merse Társaság ezidei nagyjutalmát A Szinyei Merse Társaság zsűrije január havában többször ülésezett, hogy ítélkezzék az 1944. évi nagyjutalom odaítéléséről. A döntés, mint értesülünk, megtörtént és az előkelő művészeti társaság nagyjutalmát Dési Huber István festőművésznek, „A szegények festőjének“ ítélte oda. A társaság más díjai közül Iván Szilárd festőművész a tájkép-jutalmat, Szalay Lajos pedig a grafikai díjat nyerte el. A nagydíjak ünnepélyes kiosztása szerdán délután lesz a Tudományos Akadémia dísztermében, a Szinyei Merse Pál Társaság ünnepi közgyűlése keretében. Dési Huber István festőművész egyszerű sorból küzdötte fel magát egyik legjelentősebb, átütő tehetségű művészeink sorába. A szegények festője néven könyvelte el a legújabb kor művészettörténete, mert képeinek tárgyait a falu és a város perifériáinak egyszerű világából vette. Különleges színmeglátásain túl kompozícióinak drámaisága jellemzi elsősorban művészetét Nagy sikere volt legutóbb Almássy-Teleki Éva szalonjában rendezett gyűjteményes kiállításának, amit több barátjával állított össze. A festőművész ezidőszerint a budakeszi szanatórium lakója. Kitüntetése a Szinyei Merse Társaság nagyjutalmával örömet és megelégedést keltett a magyar művészeti világban.