Magyar Nemzet, 1946. július (2. évfolyam, 143-168. szám)
1946-07-02 / 143. szám
Kedd 1946 július 2 A köztársasági elnök és a miniszterelnök részvételével ünnepelte az ország az aratást Tildy Zoltán, a magyar köztársaság elnöke, Jékely László miniszter, az elnöki iroda vezetője, Keresztury Dezső közoktatásügyi, Dobi István földművelésügyi miniszterek, Takács Ferenc és L. Szabó Ferenc államtitkárok, valamint a földművelésügyi minisztérium vezető tisztviselőinek kíséretében remeken délben Mezőhegyesre érkezett az állami birtok megekintésére. A mezőhegyesillomáson ünnepi fogadtatás vára a köztársasági elnököt. A zenekar a Himnuszt játszotta, majd Kiss János, Csanád várInnen az elnök tovább utaott Szegedre, ahol Péter-Pálapján részt vett a magyar kövér ünnepén. Szeged város ímerekkel és délszaki növérekkel díszített pályaudvarán írta az elnököt a megye és város vezetősége, közöttük Ilffy György főispán, Déneskő polgármester, Örley Zoltán szerőrnagy, Diósfalussy Fernc vezérőrnagy, főkapitány,z állomás előtt honvédségi t szszázad, valamint rendőrtízszázad állott. Az elnöknek A kisgazdapárt másnap Tild Zoltán jelenlétében az Alföld épének hatalmas arányú, 150 tar főnyi révrvételivel SPnd.zt meg a magyar kenyér finnéit a szegedi Széchertyy téren, mire a köztársasági elnök heét elfoglalta, megkezdődött a szói népöltözetben a felvonás. Lovasban dérum nyitotta eg a menetet, majd a véget — Magyarok! Testvéreim néhány szóval meg akarom közönni nektek ezt a mai szép izonyságtélelt, amely elsősor a munka és a munkás megfésülése melletti bizonyságtért. Amikoor ránézek erre a megdőlt és megszentelt kenyérre, , aki magam is dolgoztam ital koromban kint a földein, tudom, mennyi munka, rejték, gond, aggodalom van ebül a kenyérben. Látom az ízi eső hullását s látlak beneteket kint törni a rögöt, vias►dni a földdel, nehéz időben, amikor eszközeitek megfogatkoztak s az eszközöket poul játok az emberi erő elszánt útbavetésével Látom, hányszor örült el homlokotok gondban, mikor tavaszi időben nem jött lég az eső és munkátok már hábavalónak látszott, látom elderülni arcotokat, amikor a asza előtt mégis meghajlott a — Testvéreim, ezt a hitet rizzétek meg, mert erre a magyar népnek s az egész mayarságnak kimondhatatlan züksége van. Úgy érzem, ez nagyon szép felvonulás bizonyágtétel elsősorban a munka és munkás megbecsülése mellett. Ha a dolgozó embereké ez azrszág Az új magyar világ meg fogja becsülni azokat, kik dolgoznak felépítésén meg fogja becsülni a dolgozóit és csak a dolgozókat fogja megbecsülni, mert olyan orszáot akarunk, amelyben a munksnak és a munkának egyformán megvan a becsülete, a éré, jutalma. A kenyéreket edig, akik kerülik a munkát, úgy könnyen akarnak élni, ki karjuk rekeszteni a kenyér ásásából. Isten megadta az első enyérhez áldását nekünk, mivárgunk azután, hogy miyen magyaroknak minden időén becsületes munkájuk utálj gyen meg a mindennapi keverük és legyen békességük azzá. Az egész világ sóvárogja békét és mi, magyarok, Pestmegye főispánja, Örley Zoltán vezérőrnagy, a szegedi hadtest parancsnoka, valamint a demokratikus pártok képviselői üdvözölték a föld népe nevében. A köztársaság elnöke, és kisérete az üdvözlés után az állami mintabirtok gazdasági vasútja a körutat tett a gazdaságban. Az elnököt a búzaföldön Bántábor gazda köszöntötte, minden jól kívánva neki. Azután Tildy Zoltán elnök megtekintette az aratómunkások tiszta szállását, majd a mintabirtok állatállományát vette szemügyre, nemzeti viseletbe öltözött aszszonyok és leányok ástak sorfalat. A vonatból a Himnusz hangjai mellett kiszálló elnököt Pálfy György főispán üdvözölte, majd az elnök a vezeő tisztviselők jelentését fogadta. Utána ellépett a két kivonult díszszázad előtt, majd Dénes Leó polgármester üdvözölte a város nevében. Végül bemutatták az elnöknek a sáros és különféle társadalmi egyesületek vezetőit, nem érő szekérsorbanelvonult a szegedi tanyavilág gazdatársadalma. Felcsendült a Him-TIMIM’ **V»*V^ *y megáldották az új búzából készült fehér kenyeret. A köztársasági elnök a szertartás után kezébe vette az új kenyeret, meg-, szegte, majd a következő beszédet intézte az aratóünnep résztvevőihez: kalász s amikor meg lehetett őrölni az első piros búzaszemeket s meg lehetett sütni az uj kenyér első zsengéjét. — Bőséges időkben kevesen gondoltak a számóvető ember munkájára. Akkor nem volt probléma a kenyér, ki mennyit vehet és mennyit ehetik belőle. Ma a városi ember gondja is kint volt veletek a földeken és az ipari üzemekben, a bányák mélyén lesték munkátok eredményét. Most becsüljük meg ezt a kenyeret igazán, amikor kevés van belőle s amikor nagyon meg kellett fontolnunk, hogyan osszuk szét a nemzet, az őrség kevés kenyerét. De ebben a mai demonstrációban hadd lássam a magyar ember ősi hitét az élő Istenben. Emberé a munka és Istené az áldás. Most eljöttetek hálás szívvel s az első kenyérre ráhullott az áldás, a megszentelő cselekvés. véreim, kiáltjuk a többi szabad néppel együtt: soha többé háborút ezen a földön! (Éljenzés és taps.) Békességet a népek és a nemzetek között és békét bent az országban. Kirekesztjük ennek a belső békességnek, a dolgozó magyarok egyetértésének és békéjének bujtogató ellenségeit És békét akarunk teremteni, új és szabad világot, amelybe a régi, letűnt bűnös világ semmiféle sötét szelleme visszajönni ne tudjon. (Éljenzés és taps.) Békét azért is akarunk idebenn, hogy a jó munkának ne legyen akadálya sehol, minden ember hib,a dolgozhassék azzal a tudattal, hogy munkájának meglesz az eredménye. Ezekkel a javakkal, testvérek, még egyszer forró szeretettel és megbecsüléssel köszöntlek benneteket, a magyar föld népét s a többi dolgozókat, akik testvéri egyetértésben idejöttetek. Minden dolgozó fia ennek a hazának. Legyen hitetek abban, hogy megvan a mi biztos jövendőnk, csak dolgozni kell tudni érte, lemondani kell tudni érte, még egy rövid ideig, áldozatot kell vállalni. Építünk országot. A köztársasági elnök beszéde után Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szólásra. — Nagy jelentősége van az új kenyérnek — mondotta —, mert az elmúlt esztendőben nagy gondot okozott a szűk termés szétosztása. Ígérem az ország dolgozó társadalmának, hogy ebből az új kenyérből igazságosabban, egyenlőbben és nagyobb mértékben fog részesedniMagyarország minden dolgozója. A magyar nép megtette kötelességét. Amíg Európaszerte átlagban 80—85 százalékos a föld kihasználása, addig nálunk a föld 93 százaléka be van vetve. A magyar föld népében, a magyar parasztságban nem csalódott senki s az új kenyér a bizonysága, hogy a jövőben sem fog csalódni. A magyar demokrácia középpontja a magyar parasztság, amely a demokráciában fokozottabb mértékben teljesíti kötelességét. Az új kenyérrel együtt megjelenik az új pénz is, amellyel kifizethetjük a magyar népnek azt, amit a társadalom többi rétegei számára a beszolgáltatásban fölajánlott. — a qvfiv' **« hatalmak, elsősorban a Szovjetúnió jóvoltából független államéletünket megkezdhettük, még kétséges volt, hogy a győztes nagyhatalmak vendégül fogadnak e fővárosukba. A moszkvai útt volt az első. Ez természetes, végül is nekünk a győztes nagyhatalmak közül legközvetlenebb kapcsolatunk a Szovjetunióval van. Ugyanakkor tervbe vettük a nyugati látogatást is. A tárgyalásokon elmondottuk, hogy nekünk nincsenek olyan igényeink, amelyek miatt szomszédaink ellenségeink legyenek. Mi békét akarunk. Ezt elmondottuk, de elmondottuk azt is, hogy szégyene lenne Európának, ha fennmaradna továbbra is az az állapot, hogy Európa kellős közepén 650.000 csehszlovákiai magyar az örökös rettegés is félelem állapotában éljen. — Ahhoz, hogy a külpolitikánk eredményeket hozzon, — mondotta Nagy Ferenc — bizonyos belpolitikai magatartás meghatározására is szükség van. Legelsősorban arra van szükség, hogy ez a politikai életforma, amelyet mi vállaltunk a háború befejezése után, a demokrácia valóban demokrácia legyen. — Le kell számolnunk a magyarság politikai múltjával. Ma még egyesek a háborús összeomlásért és annak nehézségeiért is a demokráciát teszik felelőssé. A nép magának építi fel ezt az országot, nemcsak jelszavakban és politikai szólamokban, hanem tulajdonjogilag is. Sajnálattal állapítottam meg, mennyi akadályt támasztanak a demokrácia igazi kibontakozásának, a demokrácia ellenségei. Azért támadnak még akadályok, mert senki sem kívánja, vagy vállalja ma még, hogy erői arányában ismerje el helyzetét itt a demokráciában. Hangsúlyozta ezután a miniszterelnök az együttműködés fontosságát. Vigyázzon minden párt és minden ember, aki a pártok nevében beszél, hogy ne sodorja válságba a magyar demokráciát. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban a miniszterelnök tisztázni igyekezett egyes kérdéseket, hogy minden dolgozó magyar ember minden energiáját a termelő munkának szentelhesse. Rövidesen tanácskozások indulnak meg a pártok vezetői között, hogy megteremthessük a belső békét, mondotta, amely a tiétek lesz: boldog, szabad és független Magyarország. A miniszterelnök ötnegyedórás beszédét az aratóünnepség résztvevői hosszantartó lelkes tapssal fogadták, majd a díszemelvény előtt pompás népviseletbe öltözött arató csoportok mutattak be ősi táncokat és kedveskedtek búzakoszorúkkal a megjelent közéleti személyiségeknek. A gyűlést Török Ferenc zárószavával és a Szózat hangjaival fejezték be. A köztársasági elnököt és a miniszteretVasárnap Debrecenben a kisgazdapárt arató ünnepélyt rendezett, amelyen megjelent hogy Ferenc miniszterelnök is. A miniszterelnököt szombaton este, ünnepélyesen fogadták. A város határában, őri István főispán, a szovjet városparancsnok és Szabó Kálmán polgármester várták. A miniszterelnök vasárnap délelőtt a városháza előtt nagy beszédet mondott- A helyi előkelőségeken kívül a kisgazdapárt részéről , jelen volt Oltványi Imre, a Nemzeti Bank elnöke, és Vasadi Kovács Ferenc államtitkár. Féltíz órakor nagy felvonulás volt, melyben a környék lakossága is részt vett. Jeremorkrizsije , Musbolcs vármegye minden városának és községének kiküldöttei. A felvonulás több mint két óra hosszat tartott. A felvonulás után mondotta el Nagy Ferenc miniszterelnök beszédét, amelyben a következőket jelentette ki: — A magyar kormánynak elhatározott szándéka, hogy az új kenyeret igazságosabban fogja elosztani a nemzet dolgozói között, mint ahogy a múltban történt. — A nyugati utazás során folytatást nyertünk a Charták és alapokmányok szelleméből, nöket mindenütt nagy ünneplésben részesítették. Tildy Zoltán köztársasági elnök Péter-Pál napján részt vett a Szegedi Színházban rendezett díszelőadáson. Vasárnap reggel Szeged-Alsótanyára ment, meglátogatta a paprikabeváltót, majd Szeged-Felsőközponton beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta: Megtanulhattuk az elmúlt keserves időkből, hogy az ország sorsa csak akkor van biztosítva, ha a magyar milliók tartják kezükben az ország sorsának intézését. Az elnök közölte, hogy a hadiözvegyek és hadiárvák ellátmányukat a jövőben adópengében kapják. Utalt arra, hogy a hadifoglyok legkésőbb a békekötéssel hazatérnek. Most folynak a béketárgyalások Pakisban. Imádkozzunk — mondotta —, hogy a világot rendező nagy nemzetek megállapodjanak és megszülessék a magyar béke is. Vasárnap délután fél 5 óra tájban gördült be a kecskeméti pályaudvarra, a Himnusz hangjai mellett, a köztársasági elnök arató koszorúval díszített melyek félelemmentes és biztos fejlődésen alapuló békét írnak elő. Meg kell értenünk azonban azt is, hogy nehéz lemosnunk azokat a bűnöket, melyeket az elmúlt rendszerek vezetői varrtak a nyakunkba. Különösen nem tudjuk lemosni az 1944 október 15-e után elkövetett bűnöket, a Szálasi-féle nyilasuralom emlékét. Egészséges és igazságos békét szeretnénk. A miniszterelnök ezután így folytatta beszédét: — Miközben a világ vezető hatalmaival tárgyaltunk, a csehszlovák miniszterelnök beta vnt intetett szu m mniszterek értekezletéhez, amelyben kérte, hogy járuljanak hozzá kétszázezer magyar család, kiutasításához Csehszlovákiából. A nemzet minden rétegének nevében a leghatározottabban tiltakozunk ez ellen és ha ennek az akciónak megakadályozására tett intézkedésem a nagyhatalmaknál nem talál megértésre, Magyarországon a békétlenség állandósulni fog. Ebben mi, magyarok, soha megnyugodni nem fogunk. Csehszlovákiában munkáshiány van és velem tárgyalt egy csehszlovák vezető ember arról, különvonata. A pályaudvaron Szideczky Kardos Lajos főispán és Tóth László polgármester üdvözölte az elnököt. Megjelent Stanley Summer, az UNRRA magyarországi bizottságának elnöke is. A köztársasági elnök a főispánnal négyesfogaton hajtatott a város főterére, ahol szarackünnepséget rendeztek. Az ünnepség során Tóth László polgármester tolmácsolta a város és a tanyavilág szeretetét, majd Kovács Jenő, a Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölte Tildy Zoltán elnököt. Azután három ajándékkosarat nyújtottak át az elnöknek. — Gyümölcsünnepet ülünk. — mondotta az elnök — hadd lássak ebben szimbólumot. Gyümölcsfát csak az az ember üzlet, aki nem napokban és nem is esztendőkben gondolkozik. Innen, Kecskemétről hívok meg mindenkit a demokrácia mellé . Az elnök megtekintette a főtéren felsorakozott barackos szekereket, majd a Városházán rendezett barackkiállítást, a konzervgyárakat, hűtőházakat és a szeszfőzdéket tekintette meg, hogy adjunk munkást Csehszlovákiának. Micsoda perfid felfogás az, hogy egyrészről otte élő magyarjainkat ki akarják dobni ősi otthonaikból, másrészről magyar munkást és magyar verejtéket akarnak bérelni országuk felépítésére! A belpolitikai kérdésekkel foglalkozva, többek között ezt mondotta a miniszterelnök: — Meg kell vallanom, hogy amikor hazaérkeztem, n-mi találtam meg az ország politikai életében azt a megértést, amelyre ma szükségünk van. Még mindig belső bukkannak ! 1. én - - isi ti magyar polír ellenségeink - --------- _rr__ ezért a közeljövőben azt kezdeményezem s a szükséges lépéseket már meg is tettem: üljenek össze a magyar politikai pártok vezetői, maradjanak együtt napokig, hetekig, de fektessük le együtt a magyar fejlődés biztos alapjait, hogy ebben az országban a törvénytisztelet mindenekfelett való érzés legyen. A magyar munkásságtól, a magyar városok népétől, a haladó értelmiségtől azt kérem, fogadják el a magyar demokráciában a magyar paraszt lelkét, minden előítélet nélkül. ünnepi fogadtatás Szegeden Fehér kenyér az újbúzából A köztársasági elnök beszéde Az új ország megbecsüli a dolgozót A miniszterelnök az új kenyér szétosztásáról Nagy Ferenc Debrecenben Ara: 100 billió II. év 143. szám Magyarország a külügyminiszterek tanácsához fordult a csehszlovákiai magyarság ügyében Gyöngyösi János külügyminiszter sürgönyt intézett a párisi békeértekezlet főtitkárához és felkérte, hogy ez sürgöny tartalmát hozza a külügyminiszterek tanácsának tudomására. A sürgönyben a magyar kormány azzal a kérelemmel fordult a külügyminiszterekhez, hogy adjanak módot a magyar kormánynak arra, hogy a csehszlovákiai magyarság problémáiról való felfogását előadhassa. A magyar kormánynak ezt az állásfoglalását a csehszlovák köztársaság déli részén kompakt tömegben élő magyarság tragikus helyzete indokolja. A csehszlovákok avégből, hogy a nagyhatalmak igazságos döntésének elébevágjanak, az Atlanti Charta és a Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt elvek figyelmen kívül hagyásával a csehszlovák-magyar lakosságcsereegyezmény szövegét és szellemét túllépve arról értesítették a magyar nemzetiségű lakosságot, hogy két alternatíva közt kell választaniuk: vagy elszánják magukat arra, hogy június végén nyilatkozatot adnak le, mely szerint szlovák eredetűnek vallják magukat, vagy pedig ha ragaszkodnak magyar nemzetiségükhöz, akkor nyolc napon belül ingó vagyonuktól megfosztva áttelepítik őket Magyarországra. A magyar külügyminiszter Sürgönye ezt a közlését részletes adatokkal támasztja alá. A magyar kormány a külügyminiszterek tanácsának figyelmét felhívja a csehszlovák kormány eljárására, amely a csehszlovák-magyar lakosságcsereegyezmény flagráns megsértését jelenti és amely fait accomplit akar teremteni avégből, hogy megakadályozzon minden méltányos rendezést. Magyar közlemént a ntagTítr«csehszloták lfflk®sságssere megTczmcBT végrehajtásáról Egyes külföldi rádióállomások szerint a csehszlovák kormány a négy nagyhatalom Párisban tárgyaló külügyminisztereinél tiltakozott az ellen, hogy a magyar kormány megakadályozza százezer Magyarországon élő szlovák Csehszlovákiába való áttelepítését. Illetékes helyen a fenti közleménnyel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársának kijelentették, hogy a magyar kormány részéről semiféle ilyen intézkedés nem történt. Magyarország és a Csehszlovákia között létrejött lakosságcsereegyezmény aláírása óta a magyar kormány a csehszlovák kormány által Magyarországra küldött csehszlovák áttelepítési bizottságnak minden segítséget megadott arra, hogy az említett egyezmény szerint magyarországi szlovákok körében áttelepítési propagandát fejtsen ki s az áttelepítésre önként jelentkezők áttelepítését megszervezze. A magyar kormány több esetben hozzájárult a soronkívüli áttelepülésekhez is. A lakosságcsereegyezménynyel kapcsolatban a magyar kormány a csehszlovák kormánynak eddig öt jegyzéket nyújtott át, amelyekben felsorolta a csehszlovák kormánynak súlyos egyezménysértéseit. E jegyzékekre azonban minke-ideig nem érkezett válasz. Kedden foglalkozik a minisztertanács a munkásság helyzetében Jelentettük, hogy hétfőre rendkívüli minisztertanácsit hívtak egybe, amelyen a munkásság helyzetével akartak foglalkozni. Értesülésünk szerint, ezt az ülést kedden délelőtt tartják meg, mert technii okokból a minisztertaná -o* nem lehetett egybehívni. minisztertanács ülésén ' 'kosit* árpád miniszterein-' 'elvette* különféle javaslato' tesz a munkásság közel’* jvának megkönnyítése érdjében.