Magyar Nemzet, 1946. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-10 / 253. szám

s.. Magyar Nemzeti k A miniszterelnök és a halott írta: Parragh György Az idei, halottak napi temető-i­­rán során hivatalos is párt­­török képviselői letették a kegyelet ibrigát koszorúját a magyar történelem és az új magyar demokrácia hivatalosan elismert és nyilvántartott ha­lottainak sírjára Első ízben fordult elő, hogy a magyar miniszterelnök és egy csoport­vezető politikus meglátogatta egy olyan halott sírját, akit sem a hivatalos történetírás, sem az irodalomtörténet, sem a demokrácia forradalmi, sok­szor fejtetőre állított érték­ítélete alapján még nem nyil­vánítottak a történelem vagy a mai demokrácia halottjává. Nemcsak a hivatalos elismerés aktáiban nem szerepel ez a hatott, de még a temető árkán kívül nyugosznak hamvai, mint­egy megrázó szimbólumaként annak, hogy halálában is foly­tatja non-conformista, társa­­dalmon kívüli életét. Ahogy éle­tében nem lehetett beketre­­cezni valamely irodalmi irány­zat, politikai párt, társadalmi mozgalom körüldrótozott par­cellájába, úgy holttestének az elhelyezése is gondot okoz a magyar politikai és irodalmi élet hivatásos temetésrendezői­nek. Ami pedig nagy szó, mert a demokrácia is örökségbe fo­gadta a letűnt rendszer egyik legkiemelkedőbb képességét, a szép temetések rendezését, ame­lyet az jellemzett, hogy a kanideláberek füstjével együtt elülasít az élők társadalmából a szépen eltemetett halott szel­leme és a díszsírhelyből a te­metés után a feledés esendő­ ligete lett. A halott, akiről szó van, mindezideig hősiesen ellenállt annak a kísérletnek, hogy a kerepesi úti temető valamelyik díszsírhelynek nevezett homok­gödrébe földeljék el. Egyelőre konokul ragaszkodik ahhoz a díszsírhelyhez, melyet nem a közönséges földi halandók, ha­nem a népek, nemzetek, hősök temetésrendezője, a történelem utalt ki számára a budapesti Rág­óczi-téren. A halott, akinek szellemét nem volt hajlandó befogadni a múlt rendszer és akinek holt­testével szemben zavarban van a mai demokrácia. Szabó De­zső. Egyelőre hivatalos részről csak anny­i elégtélen érte, ho­gy Nagy F­erenc miniszterelnök, mint a kisgazdapárt, Veres Pé­ter mint a parasztpárt vezére elzarándokoltak a sírjához. Ez azonban csak részleges elisme­rés a demokrácia részéről. Mert tudvalévően a koalíció tartja fönn (vagy járatja le örökös válságaival­ a demo­kráciát és teljes érvényű elis­merést, B-listáról való vissza­helyezést csak a ,,hiégy nagy" együttes aláírására jelent Egye­lőre tehát Szabó Dezső marad a demokráciában ugyanazon a B-listára, ahová a múlt rendszer irodalmi és politikai nagyságai száműzték, földi porhüvelyét pedig a történelem díszsírhelye takarja addig amíg a magyar koalíciós pártoknak egyszer lesz egy lélegzetvételnyi idejük arra hogy döntsenek végre,­­ hová is temessék át ezt a vá­doló sírt a Rákóczi-térről. Mert Szabó Dezső sorsa tra­gikusan ugyanaz halálában, mint életében volt. Élete vád volt az ellenforradalom gonosz ostobasága, hazug frázisai ön­gyilkos gondtalansága ellen. Ennek a kornak victorhágói arányú „nagy szatíráját" ő írta meg. Az utókor nem tör­­ténelemkönyv­ekből, de Szabó Dez­ső írásaiba’ fogja mégte­­metni a ..görénykurzusnak", ahogy az ellenforradalom kor­szakát elnevezte, igazi arcula­tát, cselekedeteinek belső rú­­góit. Vád volt Szabó Dezső kalandos, viszontagságos élete ennek a kornak gazdasági ha­­tamiasságai, a plutokraták, a feudátusok ellen, akiknek me­­cénási felbuzdulása, kirakat­ban mutatott ajándékozási kedve mindig mint a bélpok­­lost kerülte el Szabó Dezsőt, akit hagyták lakás nélkül, ke­­nyér nélkül a legsötétebb nyo­morúságban Miva! a törvények paragrafussal elnémítani nem tudták, azt lesték, hogy a nyo­morúság csontos keze szorítsa le a nyelvét. , Amilyen volt életében, olyan a halálában is: kellemetlen kí­sértet, aki a romok között járva egyformán vádol múltat és jelent. Sokan e mai hang­adók közül a lelkük mélyén örülnek, hogy a bátor és szó­kimondó szavaknak két legbát­­rabb hőse: Szabó Dezső és Bajcsy-Zsilinszky Endre nincs az élők sorában és nem fon­hatnak az élő és égő szavakból korbácsot a demokrácia nemes templomát megszentségtelenítő kuférok és publikánusok ellen. Pedig önámítás ez azok részé­ről, akik szívesebben látják, hogy Szabó Dezső és Bajcsy- Zsilinszky Endre neve a demo­krácia hősi halottjainak már­ványtábláján szerepel, mint olyan cikkek, könyvek, beszé­dek élén, amelyekben vádat emelnének, szatírát írnának a mai demokrácia hiányos je­lenségei és személyiségei ellen, önámító, és a nyugtalan lelki­­ismeretnek mesterséges elalta­­tása ez azért, mert mindkét halott, de különösen Szabó De­zsőé és hátramaradott írásaik, ban és különösen a tiszta szán­dékú, tisztaszívű magyar ifjú­ság és a magyar parasztság öntudatos részének lelkében. Szabó Dezső maradványait nem lehet oyan mélyre vagy magasra temetni, hogy elsza­kíthassák szellemét a magyar élet valóságától, az önmagát kereső, mardosó, önmagával viaskodó, farkasszemet néző magyar lélektől. E látó és szenvedve élő magyar lélek látóhatárában elsüllyedtek azok az emberi hibák, eltévelyedé­sek, m­elyek Szabó Dezső életét is végig kísérték. De mint szik­rázó fény bevilágítják ezt a látóhatárt azok a megérzett igazságok, m­egprófétált hely­zetek, ránk dőlt katasztrófák, és előre megmutatott kiutak, me­lyek erejét, valóságát, váteszi ihletben fogant igazságát csak most ismerjük fel és fogad­juk el. Most látjuk csak meg, hogy Szabó Dezső emberi hibáival, szertelenségeivel, feljajduló zendüléseivel, haragos átkozó, dúsaival, amelyek gyakran a hegyekkel dobálódzó fékevesz­tett titán benyomását ébresz­tették bennünk, mennyire a magyarság szimbóluma volt. A magyarságnak is az a hivatása, hogy színes, önálló, eredeti egyéniség és ne unifor­mizált, lelketlenre mechanizált nép legyen a világ tarkaságá­ban. A magyarság csak addig teljesíti az Istentől nyert hiva­tását, amíg megtartja azt a legősibb isteni törvényt, ame­lyet híven követ a fa, a virág, az ásvány, a levél, a nap és a csillagok, az alkonyi pír, az eső, a hó, a zúzmara, megma­rad annak, aminek az Isten teremtette: külön egyéniség, kü­lön világ, az életnek saját­ságos és egyedülálló megnyilat­kozása és formája. Ahogy Szabó Dezső, Ady Endre, Móricz Zsigmond utánozhatatlan ere­deti egyéniségek voltak, mint írók és emberek, úgy kell a magyarságnak is megőriznie egyéniségének különleges bélye­geit és azokat nem szabad el­rejtenie a lapos eszmék és lélektelenül kiagyalt gondolatok szürke overalljába. De ez nem jelenthet a m­ai exkluzivitásba való szorulást, a magyar horizonton belüli bú­­sulást és visszahúzódást. Szabó Dezsőnél tágabb látókörű euró­­pai magyart keveset ismerünk. Ahogy ismerte a magyar pa­raszt lelkének minden jellegze­tességét, úgy tudott behatolni a francia psziché minden tit­kába. Verlaine-ről, Lafargue­­ról, Rousseni-ról franciák sem írtak megértőbb, mélyenjáróbb tanulmányokat, mint ő. A ma­gyarnak, hogy önmagát, nem­zeti hivatását teljesen megértse és megismerje meg kell értenie és meg kell ismernie őt körü­lötte elterülő nagy viágot, Ke­­letet és Nyugatot egyformán (Folytatása a 1. oldalon) A VSA visszaadja a 147 hajóitól álló dunai magyar hajóparkot A külföldi távirati ügynöksé­gek jelentése szerint az Egye­sült Államok kormánya értesí­tette a magyar kormányt, hogy a Linz mellett parkírozó magyar hajóparkot, amely összesen 117 hét főből dll, minden feltétel nél­kül a magyar kormány rendel­kezésére bocsátják­ Amint isme­retes, a USA-kormány eddig el­zárkózott attól, hogy a hajó­parkot visszaadják, most azon­.A Szovjetúnió a béke és a népek biztonságának megbízható támaszai cím alatt a Pravdában nagy cikk jelent meg. A cikk a többi között a következőket mondja: A szovjet szocialista állam fennállásának első napjától kezdve a népek közötti béke következetes védelmezőjének bi­­zonyult. A nagy októberi forra­dalom, amely a földkerekség egyhatod részén véget vetett az imperialista uralomnak, a nép­tömegek és a szovjet állam élet­bevágó érdekeiből kiindulva, a világ valamennyi népe közötti béke jelszavát írta zászlajára. A szovjet állam békepolitikája so­­hasem volt átmeneti, múló jel­legű. Az a harc, amely a külügy-A­ londoni rádió szombaton éjjel közölte, hogy a külügymi­niszterek hétfőn folytatják ta­nácskozásaikat A külügyminiszterek egyelőre még nem jutottak megegyezésre a Duna kérdésében és a dunai probléma megoldását nyitva hagyták. Kán az álláspontját megváltoz­tatta és visszajuttatja Magyar­­országnak a nagyon nélkülözött hajóparkot, hogy a dunai hajó­zás megindulásának ne legyen semmi akadálya. miniszterek tanácsának mun­kája és a párisi értekezlet so­rán lángolt föl, a legkitűnőbb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetúnió milyen híven védte és védi az egész haladó embe­riség érdekeit és milyen szívós kitartással küzd a valóban tar­­táskás demokratikus békéért. A Szovjetúnió sztálini diplo­máciája az őt­ jellemző erővel szál síkra azért, hogy szakít­sanak a nagyhatalmak azzal a talmi népszövetségi gyakor­lattal­­,mely nem veszi figye­lembe az ünnepélyesen elfoga­­dott kötelezettségeket, meg­feledkezik a dmokratikus el­vekről és azokat egyes hatal­mak önző, hódító, imperialista érdekeinek feláldozza. A­ párisi békekonferencia tudvalévően azt ajánlotta, hogy a Dunát a közvetlenül érde­kelt hatalmakon kívül a régen is jogokkal rendelkező összes nagyhatalom előtt is tegyék tel­jesen szabaddá. Ezt a párisi ajánlást a külügyminiszterek egyelőre nem hagyták jóvá­ felállítására. A barcelonai rendőrség nagy­szabású letartóztatásokat vég­zett. A letartóztatottak hír sze­rint Franco-ellenes földalatti hadsereget igyekeztek szer­vezni. A londoni rádió hírmagyará­zója szombaton éjszaka azt fej­tegette, hogy bár nem valószínű egyik francia pártnak különö­sebb előretörése sem, mégis le­hetetlen jóslásokba bocsátkozni, mivel s minden attól függ, hogy az egyes pártoknak mennyire sikerül maguk mögé felsorakoz­tatni azt a közel 1 millió rís Jásztól, aki a legutolsó népsza­vazás alkalmából nem járult az urnák elé. Schötrf osztrák alkan* cellár előadta London­­ban Ausztria panaszait A londoni rádió szombaton éjjel közölte, hogy Schörf oszt­­rák alkancellár Londonban hosszabb megbeszélést folytatott Attlee brit miniszterelnökkel, aki előtt ismertette Ausztria panaszait.­­ Attlee Scharf előadását nagy megértéssel fogadta, de annak a nézetének adott kifejezést, hogy Ausztria kívánságainak el­intézése túlnyomórészt csupán az osztrák békeszerződés aláírá­sa után következhet be. Lon­doni diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Bevin rövidesen a külügyminiszteri értekezlet na­pirendjére tűzeti Ausztria pro­blémáját. 99A szovjet állam békepolitikája sohasem volt átmeneti, múló jellegű, New Yorkban nem jött létre megegyezés • Dana kérdésében Készültség Németországban az éhségzavargások esetére A brit főhadiszállásról: . A brit­ övezet német nagyvárosai­ felett szom­baton e feszültség és a lappangó nyugtalanság lég­köre terpeszkedett, amiikor az élelmezési helyzet súlyosra for­dulásáról szóló hírek elterjed­tek. Nemhivatalos jelentések szerint, esetleges zavargásokkal számolva, a közbiztonsági szer­­vek készenlétben állnak. A német szakszervezetek tiszt­viselői kijelentették, nem tudnak tovább felelősséget vállalni a munkásság viselkedéséért, ha az elemezésről az eddigieknél is rosszabb hírek terjednek el. Eddig nem került sor tünte­tésekre, de Hamburg és Düssel­­­­dorf romvárosok lakosai az ut­casarkokon izgatottan tárgyalják a helyzetet. (MTI) Zavar a párlat telefonforgalomban Mikes Imre párisi tudósítása a mai számunkból ralunk kívül­álló okok miatt kimaradt. Szom­baton este lehetetlen volt Páris­­sal összeköttetést kapni, aminek valószínűleg az az oka, hogy a vasárnap kezdődő francia vá­­lasztások előkészületei miatt a francia vonalak túlterheltek s a központ csak hivatalos beszél­getést tud kapcsolni. Molotov megállapította: a párisi béke­­értekezleten sok igazságtalan döntés történt A külügyminiszterek tanácsá­nak legutóbbi megbeszélésein — mint az MTI jelenti — Byrnes külügyminiszter javasolta, hogy egyelőre vegyék le napirendről a trieszti kérdést. Ezt el is fogad­ták és úgy döntöttek, hogy rá­térnek a Bulgáriával, Romániá­val és Finnországgal kötendő békeszerződés átvizsgálására. A külügyminiszterek nagyon keveset haladhattak előre a ta­nácskozáson, amely majdnem 5 óra hosszat tartott és amelyen ezúttal Molotov elnökölt. Az egyik cikkely a másik után ke­rült szőnyegre anélkül, hogy a tárgyalók megegyeztek volna. Bevin külügyminiszter végül — az angol rádió szerint — a következőket mondotta: — Nem dolgozunk a moszk­vai megegyezések szellemé­ben. Félreteszünk olyan cikke­lyeket, amelyeket Párisban nagy többséggel elfogadtunk, mintha a párisi békeértekezlet lényegtelen valami lett volna. Molotov ezzel kapcsolatban elismerte a párisi békeszerző­dés fontosságát és komolysá­­gát, de megállapította, hogy az értekezlet sok igazságtalan és néhány felesleges döntést hozott. A román szerződéssel kap­csolatban a külügyminiszterek tanácsa a dunai hajózás kérdé­sével is foglalkozott. Bevin meg­állapította, hogy a szövetsége­sek közül Nagy-Britannia har­colt a leghosszabb ideig és nem hajlandó feláldozni semmit sem háború előtti jogaiból. Motoros tiltakozott a kívánt cikkely be­iktatása ellen. A kérdésben el­­halasztották a döntést. Három ú­ tagállam az Egyesült Nemzetek­­szervezeté­ben A londoni­­ rádió szombaton éjjel közölte, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése három új tagállamot iktatott az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai sorába. Az Egyesült Nemzetek­­ Szervezetének új tagjai Afga­nisztán, Izland is Svédország lettek. A külpolitika hírei A Reuter Iroda jelenti: Ma­gasrangú amerikai tisztviselők nem hivatalosan biztosították Molotov szovjet­­­­ülügyminisz­­tert, hogy a köztársasági párt győzelmének nyomán nem kö­vetkezik be jelentősebb változás az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikájában. Több köztár­­saságpárti vezető is biztosította Molotovot arról, hogy a jelen­legi külpolitikát fenntartják. Pénteken este megkezdődött Bournemouth­ban az európai szociáldemokrata pártok nem­zetközi értekezlete, amelyen Magyarországot Szakosíts Ár­pád és Kéthly Anna képviselik. Az MTI úgy értesül, hogy ál­talános felfogás szerint az ér­­tekezleten nem kerül sor a szo­cialista internacionáli útra A belügyminiszter országszerte elrendeltee a közigazgatás felügyeleti vizsgálatát A belügyminisztérium a Sza­bolcs megyében tartott vizsgálat­­ról az alábbi közleményt adta ki: A belügyminiszter különös súlyt helyez a vármegyei és já­rási tiszti értekezletek megtartá­sára. Legutóbb Szabolcs vármegyé­be Szentgyörgyi István minisz­teri osztályfőnök vezetésével bi­zottságot küldött ki a felügye­leti vizsgálat megtartására és az értekezletek ellenőrzésére. A vármegye alispánja és főjegyzője szerint „emberemlékezet óta“ ilyen felügyeleti vizsgálat Sza­bolcsban nem volt. A­ dadai­ alsó járásban a mi­nisztériumi bizottság mindenek­előtt megállapította, hogy a lét­számcsökkentés során elbocsá­tott községi jegyzőket bűnös mulasztások terhelik. A vármegyében a bizottság ko­moly bajokat és mulasztásokat állapított meg. Tiszalakon hó­napokon keresztül folyt a pénz­tár szabálytalan kezelése. Jel­lemző, hogy a miniszteri osz­tályfőnök és miniszteri tanácsos rövid félnapos vizsgálat során a hibák sorozatát állapította meg. A járási főjegyző, a vármegyei tisztviselők és számvevők «ellen­­őrzések mellett pedig hónapo­kon keresztül halmozódtak a szabálytalanságok és mulasztá­sok. Sajnos, nemcsak a megye­ központjától távoli községekben fordulnak elő ilyen dolgok. Az ellenőrzés és a lelkiismeretes munka hiánya miatt még a megye székhelyén, Nyíregyhá­zán, a polgármesteri hivatalban is sok kifogásolni való akadt A bizottság előterjesztésére a belügyminiszter­­ elrendelte a fenti ügyek kivizsgálását és a mulasztást elkövető tiszt­viselőkkel szemben a fegyelmi eljárás megindítását. A belügyminisztériumi bi­zottságok a járási és vár­megyei értekezletekkel egybe­kapcsolódva a közigazgatás ellenőrzését hétről hétre foly­tatják. (MTI.) Pest megye étfen­g öteser szlovákiai magyar elhelyezését vállalja A magyar—szlovák népcsere­­egyezt­ény végrehajtása során belátható időn belül 60—60.000 szlovákiai magyar kerül át akarata ellenére az anyaország­ba. Legtöbbjük jól felszerelt gazdaságot, bevezetett ipari műhelyt, jól prosperáló üzletet, vagy biztos megélhetést nyújtó értelmiségi foglalkozást hagy­nak ott s kénytelenek lesznek új környezetben, nehezebb kö­rülmények között új életet kez­deni. A magyar társadalom meg­­mozd­ítása szempontjából felbe­­csülhetetlen jelentősége van annak az akciónak, amelyet dr Zsarnay Kálmán, pest megye főispánja kezdeményezett me­gyéje területén. A főispán kör­rendeletben felkérte a közigaz­gatások vezetőit, hogy közsé­genként állapítsák meg, hány kitelepítésre kerülő Szlovákiáb magyart tudnak ideiglenesen vagy véglegesen elhelyezni. A­­ felhívásnak lelkes visszhangja támadt a legtöbb pestmegyei helységben és egyes közigazga­tási vezetők eléggé nem méltat­ható gonddal és lelkiismeretes­séggel igyekeztek megfelelni Zsarnay főispán elgondolásá­nak. Ecser község például 110 szlovákiai magyar munkás vég­leges elhelyezését vállalja, fő­­leg kőműveseket és gyári mun­kásokat. Prónayfalva egy tí­márt, egy kovácsot, egy bog­­nárt, egy szíjgyártót, egy bá­­dogöst, egy kádárt, egy kötél­verőt, 20 gazdasági cselédet és 5 földmunkást tud állandóan foglalkoztatni. .Nagykátán 4 asztalos, 4 lakatos 4 bognár, 4 kőműves, 4 ács, 4 szabó 4 gyü­mölcskertész, 4 konyhakertész, 4 cipész, 2 fodrász, 2 szoba­festő, 2 kötélgyártó kaphat ál­landó munkát. Csengődön 155 szlovákiai magyarnak tudnak végleges elhelyezést nyújtani, többek között állatorvosnak, bognárnak, lakatosnak, szoba­festőnek, szíjgyártónak, sőt szülésznőnek is. Jászkarajenő­­nek pedig nemcsak mérnökre és tanítókra, hanem úgy látszik egy ügyvédre is van szüksége. Az adatok helyszíni ellenőrzé­sére dr Jócsik Lajos államtitkár, áttelepítési kormánybiztos dr Zsarnay Kálmán főispán társa­ságában látogatást tett egész sor pestmegyei községben és elégté­tellel állapították meg, hogy a vármegye legtöbb községében a magyar nép megható lelkesedés­­sel tette magáévá a főispán kez­deményezését. Körülbelül 5000- re tehető az eddigi adatok sze­rint is azoknak a szlovákiai ma­gyaroknak száma, akik Pest vár­megye községeiben véglegesen vagy ideiglenesen elhelyezést nyernek. Zsarnay főispán azon­ban bízik benne, hogy ez csu­pán részeredmény s ezt a szá­mot legalább 10.000-re sikerül felemelni. — El vagyok tökélve —­ mon­dotta munkatársunknak Zsarnay főispán —, hogy ezt a célkiűzé­­sem­et végrehajtom. Jólesik meg­állapítanom, hogy ebben a kér­­désben egységes ma Magyaror­szágon minden magyar ember. Úgy érzem, hogy ennek a kér­désnek a megoldásával olyan légkört lehet teremteni, hogy nemcsak szlovákiai magyar test­véreinken segítünk kötelesség­­ünkhöz mérten, hanem pártra s világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül ebben a kérdés­­ben egységbe forrasztjuk­­ egész magyar népet

Next