Magyar Nemzet, 1948. december (4. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-29 / 300. szám

Ennek az irattárnak, valamint az eddigi nyomozati anyagnak és az őrizetbevettek beismeré­sének alapján megállapítást nyert, hogy Mindszenty már 1945-ben megindította a legiti­mista szervezkedést. Ifj. Palla­­vicini György őrgrófon, majd 1941­ februárjában Van Roy belga bíboroson keresztül kap­csolatot teremtett Habsburg Ottóval, 1947 június 21-én pedig amerikai útja alkalmával egy Chicago melletti zárdában egy­órás bizalmas megbes­zl­ést foly­tatott Ottóval, amelyen beszámolt a vezetése alatt folyó magyaror­szági legitimista szervezkedésről. A Mindszenty vallomása szerint is — a titkos találkozáson­ Ottó és Mindszenty véleménye meg­egyezett abban, hogy a szerin-lü­k rövidesen várható harmadik világháború után a USA egy föderatív középeurópai királyság m­egalkotását fogja­­ támogatni, ezért megállapodtak abban, hogy a magyarországi fegitimista erőket össze kell fogni és a szervezkedést ki kell terjeszteni. Mínd­zraly ezt a szervezést vál­­lalta s az Ottóval történt meg­állapodás után New Yorkba utazott, ahol Spelmi­nn bíboros­nak beszámolt a megállapodás­ról, majd — ennek kérésére — sa­já­t kezűleg írt nyilatkozatban jelentette ki: „kinyilatkoztatom, hogy a magyar katolikusokat külföldön és itt különösképpen az Egyesült Államokban teljes joggal jogosult képviselni Habs­burg Ottó“. Y# M8DECB­­W\ __ . , , ., t .R ftgf6y Mb: Hitler utolso tus napin v eriS*^ |k T j **.. IllfSVJlF iDN­t7fil­­i— 60 fillér [| H|y y m 1 ívlllliv & Ivé"30#Mém A belügyminisztérium sajtó­osztálya közli: Mindszenty József esztergomi érseket hűtlenség, a köztársaság Továbbá Arzetbe Tették a hűtlenség és demokráciaellenes tevékenység miatt már koráb­ban letartóztatott Zakar András prímási titkáron kívül Nagy Miklóst, az Actio Catholica t­i­kárát hűtlenség és emberszök­­tetés, Ispánky Béla lelkészt hűt­lenség, Váradi­ János jezsuita szerzetest hűtlenség, valutaüzér­­kedés, Vid József jezsuita szer­­zetest valutaüzérkedés, feljelen­tési kötelezettség elmulasztása, , Mindszenty József, akinek re­akciós és demokráciaellenes múltja közismert volt, magas egyházi méltóságát arra hasz­nálta fel, hogy minden rendel­kezésére á­ló erővel küzdött a magyar demokrácia, a köztársa­ság és ennek intézkedései, a föld-A rendőrhatóságok december 23 án, az esztergomi érseki pa­lotában tartott házkutatás során az érseki palota pincéjében, melyen­ a fők­be elásva egy fém­­tokban megtalálták Mindszenty többszáz iratot tartalmazó tit­kos irattárát. Ebben az irattár­ban voltak Mindszenty saját­kezű írásával azok a beadvá­nyok, melyekben a nyugati nagyhatalmakat hazánk bel­­üigyeibe való beavatkozásra sür­gette, valamint azok az eredeti válaszok, amelyeket az országok követei Mindszentynek adtak, megdöntésére rányuló bűncse­lekmény, kémkedés és valuta­üzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrseibe vette. Beresztóczy Miklóst, az Actio Cathollia budapesti igazgatóját demokráciaellenes tevékenység, Endrődy Béla káplánt ember­­csempészés, Fábián János ér­seki levéltárost hűtlenségben való bűnrészesség, Bóka érseki­ tanácsost, Eszterh­zy Pál fölbb fiokost, dr Horváth Gá­bor ügyvédet, Wydler Tivadar banii­gazgatót valutaüzérkedés, Baranyai Jusztin egyetemi ta­nárt hűtlenség gyanúja miatt, birtokreform, az államosítás ellen. A rendőrhatóságoknak tudomá­sára jutott, hogy ezen tevékeny­­sége mellett Mindszenty József a Habsburg-királyság visszaállí­tására irányuló legitimista szer­vezkedés folytat, kémkedik, va­lutával üzérkedik. Ugyancsak tartalmazza ez az irattár azokat a jelentéseket, melyeket Mindszenty a nyugati hatalmaknak juttatott. Ezek a jelentések nemcsak a magyar viszonyokra, a szovjet hadsereg magyarországi ténykedésére, a magyar-szovjet gazdasági kap­csolatokra vonatkoznak, hanem — egy kárpátaljai görögkato­likus esperes adatai alapján — a Szovjetunióra vonatkozó in­formációs anyagot is tartalmaz­nak, ezenkívül magyar minisz­tertanácsi jegyzőkönyveket vagy kivonataikat és hasonlóa­nácsos ismertette a követ néze­­teit és utasl­ásait, Zakar pedig a magyar állam gazdasági és politikai kérdéseiről bizalmas jelentéseket nyújtott át neki. A szigorúan bizalmas megbeszélé­sek a budapesti érseki helynök­­ség épületében zajotak le. Mindszenty vallomása maga Mind­zenty tud­tára és jóvá­hagyásával folytatta Mihal­ovich Zsigmond is kémkedési tevé­kenységét, aki az Actio Catho­­lica országos szervezete ut­án összegyűjtött adatok alapján rendszeres jelentéseket készített Mr. Fox, az amerikai segély­szerv magyarországi delegátusa részére és ezen jelentések egy­­egy példányát minden esetben eljuttatta Mindszentyhez is. Mi­­halovichot a felelősségrevonás elől Ernh­ődy Béla soproni segédlelkész a prímás utasításá­ra külföldre szöktette. Szökése után 1948 augusztus 30-án Mi­­halovich titkos úton levelet in­tézett Mind zertyhez, amelyben többek között a tet--'irtat--‘'Kegyet, kedjék intézkedéseket foganato­sítani, hogy az adatgyűjtő t­vé­­kenység azonnal meginduljon Mindszenty annak hangsúlyo­zására, hogy nem ismeri el a magyar köztársaságot, 1945 ben a részére megszavazott és a m­­aiszterelnöki fizetés háromszo­rosában megállapított állami jullalást nem fogadta el. Ezzel szemben elfogadott idegen ára­mokból jelentős anyagi támoga­tássorol néhány jelentést, me­lyet ő küldött a nyugati államok követeinek és hozzáteszi: „Za­kar András tudtommal és bele­egyezésemmel számos különféle tárgyú jelentést továbbított a követségre; számuk előttem is­meretlen.* otthon és hozzám a friss anyag mielőbb kijöhessen. Méltóztas­­sák megengedni, hogy ád­andó jellegű információs irod e felállí­táshoz a kezdő lépéseket meg­tehessem és erre a célra Ameri­kában anyagi segítséget próbál­jak szerezni.* 1947 augusztus 31-én Mind­szenty levelet írt egyik nyugati nagyhatalom követéhez, amely­­ben arra kérte a követet, hogy az amer­kai hatóságok birtoká­ban lévő szentkoronát ne szol­­gáltassák vissza a magyar ál­lamnak. Mindszenty acjátkezű­­leg irt levele és a követ vála­­szának eredetije — melyben a kérés­ továbbitá­sáról és legt­el­­jtesebb­ támogatásáról biztosító Mindszentyt — ugyancsak a tit­kos levéltárban feküdt. Mást és valutaügyleteivel, a kül­földről kapott dollárban­kjegyek és csekkek feketepiacon, zug­árfolyamon való értékesítésével sokszázezer forinttal károsította meg a magyar államot. A nyomozás eddig több, mint 10 000 dollár feketepiacon való eladását derítette fel. Az egyik Eszterházy Pál­­ vallomása a valutáról Eszterházy Pál vallomásában a M­ndszentyvel való valuta­­üzérkedésről a következőket mondja: „A csekkek mind Mind­szenty nevére szóltak és az át­vétel feltétele az volt, hogy­­ azokon mat forgatmányozó is szerepeljen. Miután ezt Mind­szenty bíboros elfogadta, én 1947 júliusától kezdve körül­belül 1947 végéig vagy 48 ele­jéig bezárólag körülbelül 6—8, M­ndszenty forgatmányozásával ellátott csekket vettem meg a napi feketepiaci árban. Az ár­folyam ennek megfelelőe­n kö­rülbelül 30—40 forint között mozoghatott." Eszterházy saját vallomása szerint ilyen módon mintegy negyedmiló for­it ér­tékű dollárcsekket vásárolt Mindszwitytó. A vásárolt dol­lárvalutát Eszterházy azután az ausztriai holbioománya jogtaná­csosához csempészte. A valu aüzérkedésben Mind­­szenty és herceg Eszterházy bűntársai voltak­ Wycher Tivadar, a Pesti Ha­zai Első Takarékpénztár volt igazgatója, dr Horváth Gábor ügyvéd, dr Bála Imre érseki tanácsos. Nagy Miklós és Ispán­­y Béla a Mindszenty—Mihalovich kém­szervezetben fej­eztek ki tevé­kenységet. Várady János és Vid József jezsuita szerzetesek a feketén­­beváltott dol-árokból származó titkos pénzalapot ke­zelték. Fábián János hercegprímási levél­áros rejtette el ez év no­vemberében Zakar Andrássá! Együtt M’rdszenfy utasítására a titkos irat árat a primási palota pincéjében. Mirdszenty József az élés'* árt terhelő adatok sú’ya a’att beismerő vallomást tett. Őrizet he vrít bűn'ár'ai ugyarosak e’­­ismerték a velük szemben fenn álló vádat. A nyomozás tovább folyik. (MTI) Részletes jelentés a Mindszeny-ü­gyben folytatott nyomozásról Több újabb őrizetbevétel történt Újabb őrizetbevételek Legitimista szervezkedés Földbeásott irattár Mihalovich információs irodája Anyagi támogatás idegenből fővásárló Eszterházy Pál volt. Eszterházy tudvalevőleg a föld­reform előtt Magyarország leg­nagyobb földbirtokosa volt, je­lenleg is többszörös ház-, villa-, malom- és telektulajdonos, aki­nek kü­földön több mint száz­ezer hold földje van, utasításait. Az angol határozati javaslat a tüzelés azonnali be­­szün­etésén kívül azt is követeli, hogy a zsidó és arab csapatok vonul­ának vissza azok­ba az ál­lásokba, amelyeket u­tóberben tartottak a Negev vidéken. Vita a natív vezérk­ar székhelye körül A francia nemzetgyűés 4­8 szavazattal ISO ellenében meg­­szavazta a nyugati közös nagy­­vezérkar fontainebleaui beren­dezkedéséhez szükséges 40 mil­lió frank hitelkeretet. A sza­vazás számaránya azt jelenti, hogy a kormány javas­atát a kommunista párt kivételével a parlament minden pártja meg­szavazta. Nyilvánvaló, ho­gy a szavazást megelőző mozgallmas vita nem a költségvetés össze­­geihez képest elenyészően cse­kély 40 millió frank miatt rob­bant ki, hanem a javaslat per­­titkai tartalma következtében. Joh­ville tábornok, a kom­mu­ni is a párt egyik szónoka kifej­tette, hogy a nyugati szövetsé­­ges nagyvezérkar Fortu­neb’eau. hu telepítése papírronggyá vál­toztatja a Szovjetúnióval kö­töt szövetségi és barátsági szerző­dést, ez aikívü­l pedig ellentétben áll az alkotmánnyal, amely ki­mondja, hogy Franciaország so­hasem ragad fegyvert bármely nép szabadsága ellen. Az adóemeléseket jelentő ja­vaslatokkal kapcsolatban a fran­cia kormánynak súlyos nehéz­ségei támadtak, mert a javasla­tokat a szenátus hel­ét betöltő köz­­rsasági tanács pénzügyi bi­zottsága 15 szavazattal 12 elle­­n­ében elvetette. Lenivel Jegyzék Londonban A londoni lengyel nagykövet jegyzéket nyújtott et a brit külügyminiszterne­k a Német­ország brit megszállási övezeté­be áttelepített németek lengyel érdekekbe ütköző politikai tevé­kenysége tárgyában. A jegyzék hivatkozik a korábbi tiltakozás­ra, valamint arra, hogy a „Ke­­letről Elüldözöttek Érdekközös­sége“ nevet viselő német irre­denta egyesülés a potsdami egyezmény egyenes megsértése. Mit terveznek a nyuga­­tiak a Ruhr-iparral ? Kedden este nyilvánosságra hozták a Ruhr-vidék iparának jövend­ő ellenőrzése ügyében kötendő hat­hatalmi egyezmény­­ervezetet. Az egyezményt Ang­­lia, Franciaország, Amerika és a Benelux-államok elfogadták a legutób­bi londoni konferencián és most azt jóváhagyás végett előterjesztik az érdekelt kormá­nyoknak. Az egyezménytervezet nemzetközi ha­tság felállítását javasolja, amely ellenőrizni fog­ja a ruhrvidéki szén-, acél- és más termékek kiutalását és szét­osztását. Mihelyt megalakul egy „ szilárd német korm­ányzat”, német megbízót­at is meghív­nak ebbe a szervbe, addig azon­ban Németországot a szövetsé­ges megszálló hatóságok képvi­selik. A ruhrvidéki gyárak tu­lajdonjogának kérdését egyelőre nyitva hagyták. Leveti gondjai Washingtoni Telepress-jelen­tés szerint Marsha I tábornok még mindig kórházban fekszik és aligha tér vissza a külügy­minisztériumba. Robert Leveti helyettes külügyminiszternek az indonéz helyzet most újabb gondokat okoz. Kifejezte azt az aggályát, hogy a komgresz­­szus a ho­land eljárás eredmé­nyeképpen nem fogja jóvá­hagyni a külügyminisztérium­nak az Atlanti Tömbre irányuló terveit. Lovett attól tart, hogy az európai államok amerikai fegyver- és lőszerellátását el­lenző kongresszusi tagok az in­donéz orvtámadással támasztják majd aá azt az érvelésüket, hogy az európai illamok ezt a hadianyagot az amerikai rész­ről nem helyeselt háborúra használják fel. Végül megemlítjük, hogy a Biztonsági Tanács csütörtökön lezárja párisi ülésszakát és ülé­seit január 5-én New Yorkban folytatja. Kapcsolat Habsburg OttóvalA­gyonlő­tték az egyiptomi miniszterelnököt A Biztonsági Tanács a politikai foglyok azonnali szabadonbocsát­ására szólította fel Hollandiát Az erőszak újra beleszólt a világpolitikába. Kedden dél­előtt Nokrasi pasa egyiptomi miniszterelnök, gyilkos merénylet áldozata lett. A miniszterelnök a belügymi­nisztérium előcsarnokában a felvonó felé haladt, amikor mint­egy üdvözlésképpen egy fiatalember lépett eléje. A mi­niszterelnök kísérete nem lépett közbe, mert azt hitte, hogy az egyik minisztériumi tisztviselő­ről van szó A fiatalember ekkor előrántotta pisztolyát és hat lö­vést adott le. A golyók a mi­­niszterelnök mellébe fúródtak, akit elöntött a vér és a padlóra zuhant. Mire az orvosok megér­keztek, Nokrasi pasa megha­l. A merénylő, akit letartóztat­­tak, Abd­el-Meguid Hassan, a kairói Fuad-egyetem orvoskará­nak hallgatója. Tagja volt az elmúlt hónapban feloszlatott Muzulmán Testvérek nevű szer­vezetnek. A meggyilkolt Nokrasi pasa 1888-ban Kairóban született, 1921-ben kapcsolódott be a po­litikai életbe és élénk szerepet játszott a nacionalista mozga­lomban. 1945 februárjában lett először miniszterelnök, miután Ahmed Maher pasa miniszterel­nököt a képviselőházban meg­gyilkolták, amikor be akarta je­lenteni a hadüzenetet a tengely-, hatalmak ellen Nokrasi pasa förfi február 15-én lemondott, de ugyanannak az évnek decem­berében ismét visszatért a kor­mány élére és azóta Egyiptom miniszterelnöke volt. A gyilkosság hírére a minisz­­tertanácsot rendkívüli ülésre hívták össze, mellett öten szavaztak, míg ha­tan tartózkodtak a szavazástól. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Bel­gium egyik esetben sem adta le szavazatát. A Biztonsági Tanács végül úgy döntött, hogy ked­den a pa­esztinai ügy után foly­tatja az indonéz kérdés vitáját. Kedden azután elfogadták azt a kínai javaslatot, amely szerint szólítsák fel Hollandiát az indonéz republikánus veze­tők azonnali szabadon bocsátá­­sára. Az indonéz köztársasági erők időközben Kelet-Jávában táma­dást in­dítottak a holland csa­patok ellen Nyugat-Szumátrá­­ban indonéz partizánegy­égek sikeresen küzdenek a hollandok ellen és több várost­­ foglaltak. Miután az Arab Ligában tö­mörült államok elhatározták, hogy megtiltják holland gépek leszállását területük felett, a hollandiai lég­forgalmi társaság gépei a jövőben az Egyesült Ál­lamok, Alaszka és Japán felett haladnak el Palesztina tü­zében még nincs döntés A Biztonsági Tanács kedden ,­ az angol határozati javasla­tot tárgyalta, amely a tüzelés azonnali beszüntetését javasolta Palesztinában­. A szavazást azon­ban szerda délutánra halasztot­­ták, mert a kanadai delegátus még nem kapta meg kormánya Keresztes-Fischer belügyminiszter­, Peyer Károly kereskedelmi miniszter-jelölt Magyarországra való visszaté­rée után Mindszenty azonnal beszámolt az e­tt­e­n­ illegális le­gitimista iányzat vezetőinek, Baranyai Jusztinnak és mások­nak az Ottóval kötött mega­la­podásról Ezután Baranyai Jusztin a rég­­im­ta illegális szervezet prímára bábeli ter­vezetet kés­zlelt, amely kifejtet­te, hogy egy idegen nagyhata­lom hadseregéne­k bevonn­s a Után, az athéni patriarchához hasonlóan a prímásnak kell az államfői hatalmat ideiglenesen átvennie és így előkészítenie a királyság helyreállítását. Bara­nyai a köz­ársaság megd­önté e utá­­ kormány összeté­t­ére is javaslatot tett. Ebben K­ris­tes- S­i­ch ert jelölte belügymin­sz­tern­ek, Pét­er I­áro­yt pedig ke­reskedelemügyi miniszternek. Mndsze­­y a tervezetet jóvá­hagyta és titkos irattárába he­lyezte. Bizalmas megbeszélések egy idegen nagyhatalom budapesti követével Céljai megvalósítására Mind­szenty szoros és rendszeres sze­mélyi kapcsolatot lé­esített az egyik ideepli nagy'halalom buda­pesti szövetével. Emellett 1948 juniárjában a prímás áthal­lotta Zakart, hogy tartson fenn a folyamatos kapcsol­ot­ e nagy­­hatalom budaörsi­ követségének­­tanácsosával. Ez meg is tör­ént. Megbeszéléseiken — Zakar sa­ját vallomása szerint — a ta­ A sjyirgírtá httlalittak nem szavaztak Ecslabisia ellen a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács hétfőn este folytatta az indonéz kér­dés tárgyalását. Az ülés kezde­tén a holland kiküldött nyíltan beismerte, hogy a holland csa­patok folytatják hadműveltei­ket. Malik szovjet kikül­dött ismé­telten megbélyegezte Hollandia magatartását és leszögezte, hogy a holland kormány sem­mibe vette a Biztonsági Tanács négy nappal korábban hozott határozatát. Indi­ vámo­zta, hogy a Tanács rende­je el az el­e­ségeskedéseknek 24 órán belüli megszüntetését. Az ukrán kiküldött a holland csapatok visszavonását követelte a had­műveletek kezdete előtti áfá­saikba. Szavazásnál ismét működésbe lépett a már ismert szavazógép: a szovjet indítványt négyen tá­mogatták, heten tartózkodtak a szavazástól, az ukrán javaslat

Next