Magyar Nemzet, 1949. március (5. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-05 / 54. szám

Saumhaf, 1945 m­árcius 5. Egip újságíró sd­eppójából A Thököly­ út 80. sz. nyilas­­ház pincéjében töltjük az éjsza­kát. Előző reggel hoztak ide, egész nap egymást váltogatták A borzalmak, most itt ülünk összehúzódva — lefekvésre nincs hely — egyetlen hang nélkül Virrasztónk, a zsúfolt pincében kísérteties a dermedt, fagyos csönd. Az odúban már semmi levegő. Köhögünk, fulladozunk. Végre 8 óra tájban két testvér kinyitja a vasaitól. Az egyik bejelenti, hogy most szellőzés, takarítás lesz. Illetve friss vizet hoznak és kinyitják néhány percre a pince sötét folyosóját. Ez is valami. Később kijelenti az egyik, hogy talán enni is kapunk,­­ majd intézkedik. Aztán a fiatalabb nőket felszólítja, hogy nyerenek az emeletre takarítani. Telik az idő. A nők visszatértek a mun­kából, de az ennivalóról úgy­­látszik megfeledkeztek. Már 24 órája vagyunk itt étfen-szomjan. Végül 10 óra tájban újból nyílik a vasajtó. Felolvassák a nevün­ket és ránkparancsolnak, hogy vonuljunk kifelé. Kiérünk, ahol már vár ránk több fegyveres, karszalagos nyilas. — Hová megyünk? — kér­dezzük egymástól. Különböző kombinációk me­­rü­ltek fel. Talán a Columbus Utcába? Azután kiérünk a Kis kis­­pályára. Túl a sorompón, ahol rengeteg karszalagos nyilast és rend­­őrt látunk. Rendőrtiszteket is. És egymás után hoznak oda tömegekbe embereket Zsidókat. Nyomban tisztán lettük, hogy a zsidóház­akból gyűjtik össze eze­ket az embereket. Vájjon hová visznek? — Az óbudai téglagyárba — feleli egy férfi, aki el­ondta, hogy ő tegnap szabadult onnan és most újból elfogták és viszik. Sokat az urrán fogdostak ösz­­sze. Elvették igazolványaikat. A téglagyárból — mint megtud­juk — a Dunántúlra, Németor­­szág felé viszik a lőmenet. Óva- Jog. Naponta húsz kilométert kell menetelni. AH nim b'ria, elhull, elpusztul. Ezt mar tud­juk. Megmen'kült s­emtarok mesélték mookk.nl eze',tt, akik­nek sikerűlt véletlenül életben maradni és visszaszökdösni. Most itt á'lur.’v minden felsze­relén nélkül: leányom könnyel őszi kosztümben, vékony ciné­ben és harisnyában. Feleségem sincs jobban előzve Én is fél­cipőben, őszi é 'TT,nap­i kabátban, november közepén és talán í iy kell útrakelni. Igazoló írásaink, sv*d vörös kereszt véd­ve Mink, mind ott maradtak a Thököly­­úti nyilasházban Hogyan lehet innen megmenekülni? — kér­dezem magamban. Ilyen fölsze­reléssel, így öltözve sokáig nem hímek. Közben lassan magered az eső és állunk a szabadban. Cipőink is átáztak. Azután százas csopor­tokba­­állítanak a nyilasok és rendőrök. Ilyen csoportokban indítják az embereket útnak Óbuda felé. A Városligeten haladunk át, közben folyton szólnak vatatod ez ágyúk. Mintha közel lövöl­döznének, de ez csak képzelő­dés talán. Az ágyúk hangja nem messze, Soroksár, Vecsés, L­ent­­lőrne-n túl dübörögnek felénk. Most a Podmaniczky­ utcán ha­ladunk, azután a Ferdinánd­­hídon át az­­’j-Lipótváros felé. — Jó volna ellógni — mon­dom súgva feleségemnek. Most a házak mentén haladunk. Azt javaslom, hogy szökjenek be előbb ők valamely kapuba, azután majd én is megpróbálom. De nem merik megtenni és némi kockázattal is járna, bár a nyi­las testvér, aki hátul kísér, több­ször előremegy, hogy beszélges­sen a másik kísérő fegyveres testvérrel. De mégsem sikerül a menekülés és odaérünk a Margit­­híd mentén a szükséghídhoz. Éppen német SS-ek visznek át egy csoport magyar foglyot. Ezeket valamelyik fogházból hozták, hogy a Dunántúlra vi­gyék őket. Talán Bajcsy-Zsilin­­szk­y is köztük van — jegyzem meg, bár nem látom ősz fejét. A csoport már megy is előre, nem ismertem meg senkit közü­lük Elhatározom, hogy mégis cse­lekedni fogok. Hátha leütném a nyilast. Vissza kellene maradni vele. Rosszullétet mímelek és a nyilas tényleg visszamarad velünk. A próbálkozással azonban meg­bukunk, mert máris feltű­nést Stelt a d­olog és többen csoporto­sulnak körénk. Ezután a nyilas S­égis beleegyezik, hogy kis erő­­­ízöt vegyünk magunkhoz. Be­megyünk egy budai espressóba a hídnál A hídon amikor meg­tűnik, egy asszony szólított meg. Említette, hogy a Gumigyár ve­gyészének a felesége. Kérdezte, van-e pénzünk? Azt feleltük,­ el­vették Mire ő felajánlotta, hogy szívesen ad amennyit akarunk, hiszen a végén úgyis elveszik tőle. Köszönettel elfogadtuk a pénzt, egy vadonat­új százast. Még kínálta, hogy csak vegyünk el többet tőle, úgyis elveszik, ismételgette. Megkérdeztem a nevét, hogy egyszer majd vissza tudjam adni, ha megmaradunk, ha ő is megmarad... Az általános jövedelmi adót ez év január 1-étől kezdve kell fizetni. Ez az adó is mindig a hónap e­le­jén esedékes és 15-éig fizethető Mivel az adómegál­a­­pításra vonatkozó rendelet csak január elsején jelent meg és februárban jött ki a végrehajtá­si utasítás, a január, február és március hónapra járó adórészé­ld­et március 16-áig lehet be­fizetni. Az általános jövedelmi adót az adóhivatalok k vet­és út­ján írják elő Addig azonban, amíg a kivetés egyénenként meg­történik, az érdekelt adózó saját­­maga köteles kiszámítani, hogy mennyi adó esik róla és azt az összeget . A vetés bevárása nél­kül havonta köteles beszo­lál­tatni Az adó megállapítása iz is a szokásos adóbevallás alapján történik. Az idei jövet!-'lmi adó­bevallásokat március 11-éig kell az összes váró okban és Somogy megyében a községekben is az illetékes adóhivatalnál beeyűj­­tani. A többi helyeken az egész ország területén a községi elöl­járóságnál lehet beadni. KI FIZET JÖVEDELMI ADÓT? Kinek kell adóvallomást ten­ni­? Mindenkinek, akire az ál­­talános jövedelmi adó-k­ötelezett­­ség kiterjed Jövedelmi adót kell fizetni minden olyan személy­­nek, akinek mezőgazdaságból, kereskedésből, iparból, szellem­i foglalkozásból, házbirtokből vagy egyéb keresetforrásból jö­vedelme van. Szövetkezeti ha­szonrészesedés, vállalati osztalék szintén adóköteles Általában minden tiszta jövedelem adó alá esik, amely után együtt"a kereseti és jövedelmi árrét kel­lett az elmúlt esztendőben fizet­ni. Azonkívül adót fizet az is, akinek kétívesnél idősebb ló, öszvér, szarvasmarha bivaly, szamár van a bi­rokában és aki­nek cséplőgépe, traktora van. Az állatok és gépek után a jogi személyek, pl. részvénytársasá­gok is kötelesek az új adót le­róni. Nem esik adó alá az a jövedelem, mely után is elmén-­­adót fizetnek. Mentes az adó a­z­ a kegyelj, életbiztosítási já­rad­ék, nyugdíj, hagyaték, a hal­mi ajándék, sorsjegynye erréna Nem kell adót fizetni in­gatlanok­ és háztartási cikkek eladásából származó jövedelem után sem Az általános jövedelmi adó fizetésére a családfő köteles. A családfő, a feleség és kiskorú gyermekek jövedelmét egybe kell számítani Nagyszülők, ro­konok és más személyek külön adóznak, még akkor is, ha kö­zös háztartásban élnek a csa­ládfővel. Ha valaki gyermeké­nek, szü­lőjének, sógorának, vagy felesége szülőjének üzen­­gedett vagyon haszonélvezője, akkor az árrért a haszonélvező fizeti. Ha idegennek adja át valaki ingatlanát haszonélvezet ellenében, akkor az ingatlan tényleges használója az ebből származói jövedelme után fizet, a haszonélvező pedig a kapott összeg, mint «járadék» után kö­teles az adót leróni. AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA Az általános jövedelmi adót most az 1948. évi tiszta jöve­delem alapján állapítják meg. A tiszta jövedelmet pedig az evt rul­rsbevétel figyelembevé­telével számítják ki. Bevételnek kell számítani a készpénzen kí­vüli minden értéket jelentő ter­­m­éket, árut, vagy bármilyen trés dob­­ot. Adnál, aki szabály szeri­ üzleti vagy gazd­azári tcénvet vezet, a könyvek ad­a­taiból állapítható meg a nyers bevétel, irtás adózóknál a bevé­tel összegét becsléssel határoz­zák meg. Le lehet vonni az adóküld­en­tételből a jövedelem Most sem sikerült a menekü­lés. A nyilas megitta a kávéját és mikor kiérünk, az utca elég élénk, nem lehet elmenekülni. Az utolsó kísértet is kudarccal járt. Most már felültetett minket a villamosra, majd a troleibusz­­ra és kiérünk Óbudára. Ott a kapunál nyilas őrség vesz át. Kérdezik, van-e valami írás? Feleségem naivul utolsó meg­maradt írását, igazolványát és állampolgársági okmányát mu­tatja fel. Ezt is elveszik Most már semmiféle írás nincs birto­kunkban. Beérünk a téglagyár területére. A piszkos, poros, szellős, pajta- szerű helyiség zsúfolt Alkonyo­­dik. Lehetünk nyolc- tízezren. Egyikünknek sincs pokróca, de még egy száraz harisnyája sem. Enneveléről nem is szólva körülöttünk rémült, dermedt, megszerzésére fordított összeget, de az év folyamán beszerzett és az év végéig nem értékesí­tett anyag és áru beszerzésére eső rész nem vonható le. Le lehet vonni a ténylegesen ki­fizetett adókat, OTI-járadék­­, kötelezettségen alapuló járadé­kokat, kifizetett nyugdíjakat, adósságok kamatait. Közeli ro­konoktól felvett kölcsönök ka­matai nem vonhatók le. Ház­­birtoknál, ha az épület adókö­teles, akkor az adóalap a 24, nagyadómentesnél 36, kisadó mentesnél 30 százalékát kell tiszta jövedelemnek venni. Akik együttes kereseti és jövedelmi adó fizetésére kötele­­zettek, akik haszonbért, járadé­kot, találmánydíjat, öröklőt! szerzői jogot élveztek, azoknál az 1048. évi b­v­tel 80%-it te­kint'!, fisz'a jövedelemnek. Ke­reskedőknél és iparosok­­nál azt az összeget veszik t­izta bevétel­nek, amit háztartásukra és sze­mélyes s­z­ségletükre a múlt évben költöttek, ügynököknél a jutalék 70%-a a tiszta jövede­lem. Kisebb iparosoknál, keres­kedőknél, ahol más mód arra nincsen, az alkalmazottaknak kifizetett illetmény £9—130%-kal növelt összegét lehet jövede­lemnek venni. Például, ha a fi­zetés 1003 forint, akkor az ala­pot 1í1CO— 2009 forintnak lehet venni. Akinek nincsen alkalma­zottja, annál hasonló szakmá­ban foglalkoztato­tiak fizetésének 30—50 fo-knt megnagyobbított összegét lehet alapnak tekinte­­ni Házalók, ha segéderővel és járművel végzik s munkájukat, évi 120, egyébként 30­­ forint fix összegű, jövedelmi adót fizet­nek­. A szellemi foglalkozásúaknál, akik nem fix fizetést kapnak, az 1048-ban általuk fizetett együt­tes adójuk tízszerese a tiszta jövedelem, aki mellékfoglalko­­zásként folytat tudományos, iro­dalmi, vagy művészeti tevékeny­séget, annál a múltévi nyersbe­­vétel 50%-át tekintik tiszta jö­vedelemnek. A rendelet szerint a fixfizetéses alkalmazottaknál a külön szellemi tevékenység, mindig mellékfoglalkozásnak számít. Az állatok után fix összegben szabták meg a jövedelmi edüt Ez a kataszteri tiszta jövedelem nagysága szerint, igavonásra nem használt szarvasmarháimért évi 15—45, iga vonásra használt marháknál 40—85, ló, szamár öszvér 73—125 forint. A gépek adója önsúly szerint 200—800 forintig terjed. A jövedelmi adó alaptételei á!?"tárcan azokra vonatkoznak, akiknek háztartásához köt együtté.S családtag tartozik. Ha az adózó háztartásához leg­alább három vele e­gyütt adózó családtag él, akkor adóját 20%-kal csökkenteni kel, azután pedi­g minden további gyermek után 5%-ot kell levon­ni. Ha az adózó háztartásának csak egy családtagja van, akkor az adóit 10%-kal emelni kell Ha pedig az adózó teljesen egyedül él és már elmúlt 80 éves és rém kötött házasságot, 20°/n-kal fizet többet. A 30 éven aluli adózók és az özvegyek, életkorra való tekintet nélkü­l meg azok, akiknek a házasság­kötést a törvény tiltja, 10%-o­s adópótlékot fizetnek. A gyerme­keket adó szempontjából 20. életévét betöltésig kell a háztar­táshoz tartozónak tekintetni. A gyermekek s családtagok számát az idei kivetésnél az 1948 de­cember 31-i állapotnak megfe­lelően kell számításba venni. Magyar Imre ijedt emberek ezrei A tömeg fel­alá hullámzik, egymást keresik /érj, feleség, testvér. És senkit se sikerül ebben a nagy zsivaj­ban megtalálni, hacsak véletlenül nem. Neveket kiabálnak, utca­neveket, házszámokat. Nagyne­­hezen találunk egy kis­­Sarkot, ahol leülhetünk. A téglagyár egy kis toló csilléjére telepszünk le, itt fogjuk eltölteni az éjsza­kát Közben még állandóan höm­pölyögnek az új jövevények. Már egészen besötétedett, de egyre jönnek a lakásukból ki­hajtott, kivert és utcákon össze­­fogdosott öregek, betegek, nyo­morékok, fiatalok, gyerekek. Jönnek, egyre jönnek. Egyre hajtják őiket a kísérők és a tégla­gyár őrzésére kirendelt fegyve­res nyilasok. Testvéreik... (Folytatjuk.) B. L. Kinek kell március 14-ig bevallást adni az új jövedelmi adóról Ha®srK«t VEGYE MEG A­­MAGYAR VASÁRNAP­-OT! ARA 1 FORINT Vissármnap avatják fel a békéscsabai szlovák iskolazsilk­ont Decemberben alakult meg a kultuszminisztérium nemzet­ségi ügyosztálya, amelynek az a fel­adata, hogy a népi demokrácia nem­ességi politiká­inak meg­felelően rendezze és újjászer­vezze a Magyarországon élő nemzet­ségek i­kolázási és kul­turális ügyeit. Ez az ügyosztály terveinek kidolgozásában és végrehajtásában messzemenően együttműködik a nemzetségi tömegszervezetekkel, így a Ma­gyarországi Szlovákok Demo­k­­ratkus Szöv­tségével és a Ma­gyarországi Délszlávok Demo­­­­ratikus Szövetségivel. Az ügy­osztály vezetői végiglátogatták mindazon községeket, ahol szlovákok élnek és m­egálla­nd­­­ották az illető községek iskola- és kulturális szükségleteit. Eddig körülbelül 60 községet látogat­tak végig B­­és, Csanád, Komá­rom, Esztergom és Best várme­­gyé­ben és 33-ban nevezetik a szlovák nyelvtanítást az általá­nos okolásokon. Amikor kormányzatunk bizto­sítani akarja a jelentkezők szá­mára, hogy szlovákul tanulhas­sanak iskoláikban, igen nagy nehézségekkel kell megküzdenie, mert igen sok faluban cs­ak az iskolások egy része szlovák nem­zetiségű és 7—8 gyermek részére például nem lehet külön osztá- lyokra tag­ozott iskolát felállít­a­­ni Ha osztatlan iskolát létesíte­nének ezeknek a kis létszámú csapo­toknak, ez azt jelentené, hogy ismét a háború előtti ta­nyai iskola színvonalára sül­lyesztenénk őket vissza. E pro­bléma megoldása az iskola­otthon, a kollégium, ezért a szlovák iskolák színvonalának emelése érdekében központi körzeti általános iskolákat és ezzel kapcsolatos kollégiumokat létesítenek. Az első ilyen kollé­giumot avata fel most vasárnap Szávai Nándor államtitkár Békéscsabán Ennek a kollé­giumnak a tanulói csak kisebb részükben kerülnek ki Békés­csabáról a legtöbben a környező tanyák és faluk szegényparaszt­­,vannak gyermekei. A kollégium 150-es létszámmal nyílik meg. Szántóföldi növények fokozottabb védelme A hótakaró nélkül áttelett őszi vetéseket az ország egyes részein károsodás érte. Az ed­dig beérkezett jelentések sze­rint a fagy okozta károsodások nem nagyméretűek ugyan, de olyan őszi vetéseket is ki akar­nak szántani, amelyeknek ki­szántása teljesen indokolatlan. A népgazdaság érdekeit sértő ilyen kiszárítások megakadályo­zására a földművelésügyi mi­niszter rendeletben tiltotta el a gabona, vagy más szántóföldi növény kiszántását, vagy zöld állapotban való lekaszálását. Ki­szántani csak a népi bizottság engedélyével szabad. A kaszálási tilalom természetesen a takar­mánynövényekre nem vonatko­zik, viszont őszi gabonát még akkor is csak a községi népi bi­zottság írásos engedélyével sza­bad lekaszálni, ha azt zöldtakar­mányozás céljaira vetették. Ha a szántóföldi növényt bár-i miféle károsodás éri, a gazdál­kodó tartozik a kár nagyágát, okát, a károsult területet, a nö­vényfajta­­eltüntetésivel, azon­nal írásban jelenteni a helyi népi bizottságnak. A népi bizott­ Ság helyszíni szemlét tart és ar a is kötelezheti a gazdálkodót, hogy a károsult területet ki­­szántsa és újra bevesse, vagy akár arra is, hogy az ilyen terü­leten felüevelést teljesítsen. A gazdálkodót arra is kötelezhetik, hogy a zöld állapotban lekaszált gabona területét újra bevesse. A határozatot a gazdálkodóval írás­ban kell közölni, aki a népi bi­zottság rendelkezésének a meg­szabott hat­áridőn belül köteles eleget tenni. Ha valaki a bejelentést elmu­lasztja, vagy szántóföldi nö­vényt kiszánt, illetőleg lekaszál, 24 000 forintig terjedhet­ő pénz­­büntetéssel büntethető. Exisatenciaisai Hiába hangzik el annyi kri­tika jobbról és balról az exi­s­­tenciai­zmussal szemben, az még mindig az uralkodó divatja Pa­risnak. Sőt olyan területeken is hódít, amiknek nem sok közük van Sa­tre kesernyés pes­zimiz­­musba burkolt nihilizmusához és relativizmust hirdető csaló­dottságához. Az exisztencializmus bevonult a párisi éjjeli életbe is, nem mint kabarétéma, hanem mint életforma. A divat nyomán egyre-másra alakulnak az exisz­­tencialista klubok. Ezek, a Ta­­bon, a Saint-Germain-des-Prés, legújabban a Vieux C­­ron­­bier, kezdetben úgy indultak, mint meghívott tagok és válogatott vendégek művészettel, irodalom­má­, filozófiával fűszerezett szó­rakozóhelye. Sötét pincehelyisé­gek ezek, kissé eldugott helye­ken, kiáltó fényreklámok nélkül. Serepüket először annak kö­szönhették, hogy a párisi ifjú­ság, a művészek és az­­ók ma­guk között akartak lenni, vitat­kozni és szórakozni is. De az exisztenciali­ta klubok zárkózott­sága nem tartott soká. Hamaro­san idegenforgalmi atrakció lett belőlük, ma már édeskeveset törődnek a tagsági igazolvány­nyal és hasonlókkal. Zene és tánc, jazz és szving az otthonosak itt. A legdivato­sabb jazz-stans a Be-Bop, ame­lyet Dizzie G-Tespie kreált Es­télyi ruhát legfeljebb csak az idegenek viselnek, a bennszülött exisztencialisták kockás skót Inget és Manchester-nadrágot hordanak, a lányok is legtöbb­ször így öltöznek. Ezek a külsőségek as­ister­­­ tus és­­ üzlet kai divatot utánozzák. Túláradó lelkesedést mutatnak a jazz iránt, amelyet Sartre filozófiku­­san úgy m­utatott, hogy benne az értelemszerű a groteszkkel sajátos módon vegyül. Az exisztencializmus sartrei motívumai, kétségbeesés, célta­lanság, a véletlen emberi talál­kozások, a szerelmi életvágyak szinte fenyegető ereje, amelyek a mindennapi élet exisztencia­­lista lélektanát alkotják, jól bele­illenek e zajos helyiségek kol­lektív társadalmi életébe. Sartre maga mutatott példát arra, hogy az exisztencialista világmegvetés igen jól párosul erős kereskedelmi érzékkel Az exisztencialista klubok is, mint az amerikai rádiók, szíve­­n ad­nak hirdetéseket, reklámközle­ményeket még paródiáik közben is, ami nem megvetendő bevételt jelent. Amíg a tudós foly­óiratok vas­kos köteteket méltatnak, ame­lyeknek írói az exisztencializ­­mus nyomait keresik visszafelé, Sartre-tól a p­etista északi bör­­csig, Riedegaardig, addig az exisztencialisták­nak a szring iránt táplált szinte kultikus lel­kesedése szintén irodalmi meg­nyilatkozást kapott Gaston Crie most megjelent könyvében (Swing, Editions Universitaires Francises, Paris, 1948). A viktoriánus kor dandinei és ladyjei, ak­'írnek Justh Zsig­­mond naplóiban olyan halhatat­lan emléket állított, eltűntek a fény városából. Helyükbe az exisztencialista fiatalok léptek, akiket egy szellemes író a Quar­tier Latin Intellektuális vagá­­nyainak nevezett. fe,­j. Szentgothárdi képeslap A fákkal szegélyezett, aszfalt­tal burkolt tiszta főutca, az eme­letes házak egész sora, a barokk stílusban épült apátsá­gi templom, a gimnázium öreg épülete, no 1:1. g a füstölgő gyárkémények adnak városi jelleget Szentgott­­hárdnak, ennek az alig 3000 lel­ket számláló határmenti nagy­községnek. Úgy tűnik, mintha az élet megváltozott volna erre­felé — véli, aki egy vagy keresz­­temkje járt útónjára ebben a kisvárosban. Valóban, a város ma csendesebb, nyugodtabb, mint a háborút követő években volt. Az állomás környékén lévő kocsma pincére most nem sut­­ogja a Friedbe, hogy félórával ezelőtt Payer Antalt szolgálta ki a különteremben, legfeljebb megemlíti, hogy eltűntek a csem* piszék, fezőrök, lákm­ecék és ké*­teshírű ..idegenvezetők" a város­ból.", — Mintha a föld nyék* volna el őket — mondják a gotthárdiak, aztán amikor ez il­legális határforgalom maradvá­nyairól jön elő a szó, a járásbí­róság melletti épületre mutatva közük, hogy épp most nyílott meg Szentgotthárd legújabb „közintézménye“ — az 50 sze­mély é­s fogház— . A vidék rendkívül egészséges gyógyhatású levegője tette lehe­­tővé, hogy Szentgotthárdon nyert elhelyezést a múltban az ország kint iskolás ondó - t­­ma közül az egyik. Gyenge tü­k­ejű és tbc-re hajlamos gyermekeit kapnak itt ingyenes kezelést, elhelyezést, teljes ellátást és ré­szesülnek kitűnő pedagógusok oktatásában. Mint iskola való­ságos mintam­­ézet ez, mert a kezetieknek szinte bármelyik középfokú iskolatípus elvégzé­sére lehetőség nyílik. A szanató­rium tágas, hatalmas ablakok­kal ellátott egészséges ériü­let jelentős károkat szenvedtek a háború folyamán. A lendületes újjáépítést azonban siker koro­názta 300. 0O0 forintos köt­ség­­gel­. — A mi vidékünk nemcsak kitűnö almáiéról, hanem gaz­­dag méh 'széféről is híres — bű­z' é’ked­ek a gotthárdiak — méltán, mert mint megtuduk a város környékén lévő méhé­szeikben közel 2000 méhcsalád gyűjti az­ évente igen tekinté lyes p’ézl'ozak­ot. A mennyiség te­li­ntélyességének illusztrálására elég ha feljegyezzük, hogy az 1937-ben Szombathelyen tartott mezéxpori vásár alkalmával a "Zent''n'b­árd'­örnyékek egyet­len téli'hen k­ő mázsa m­izet adtak el és a környék legna­gyobb méhészének, a csörötneki Kozó Lajosnak évi méztermésa ma is itéri a 20—25 mázsát. Egyébként a méhészetnek igen érdekes módja, az úgynevezett rá­­dór méhészet honosodott meg e­refelé. Akácvarág­áskor a o­nkidokat febrrantékon elszál­­l­ják az akácdús Vasvár és Egervár környékére. A mézsek­nek ilyenfajta tkos­ b­n adását ugyan jelertés anyagi áldozat­tal jár, d­e úgy látszik a hozam- ■ bői meh­é­ri, mert m -nzp-ág már vannmnnyi s­entgotthárd­­környéki méhész ilyenfajta el­járással növeli a méhcsaládok hozamát. + Nem lenne teljes a szentgott­­hárdi kép, ha említésen kívül hagynánk a históriábó jól is­mert csata színhelyét A híres szentgotthárdi csatatér ma osz­trák tervidre esik A Ri­gen­­landhoz tartozó Nagy­falva hatá­­rában terül e a vérrel áztatott mező, meg a híres Prohn krn­­rz­­rula, amelynek megduzzadt vizébe Montecorcoli magyar hu­­dai 10 000 törököt kértek­ bele 300 évvel ezelőtt. B. L Súlyos­an terhelő vallomások­ az orgoványi híínperben Az orgovány­ bupper pénteki tárgyalásán folytatták a tanuk kihallgatássál, akik Schwarz Sán­­dor egyilkoltatásáról vallottak. Dr Práger József tanuvallomá­­sában előadta hogy Schwarz egy­ezb­n letépte a Héjjasérc által kiragasztott pakátot. Ezért Schwarz Sándort és bátyját el­fogták és agyonverték. A követ­kező tanú Minczer Hakabná Schwarz Lívia elmondotta, hogy Héjjasék bosszúja elsősorban a zsidók és balo­daliak ellen irá­nyul. Elmondotta, hogy bátyját, Schwarz Sándort Makay Szabó és Tas­ó hurcolták el és csak ők lehet­tek a gyi­kosai A tárgya­lást a délutáni órákban bere­keszte­tték és 9-én folytatják. Áttörték az úttörő vasút alagútját Pénteken délután Bebrics La­jos közlekedésügyi miniszter je­lenlétben törték át az áttörő vasút kishárshegyi alagútját, amelynek építését múlt év de­cember 13-án kezdték meg. A földalatti munkálatok január 12-én kezdődtek meg, egyszerre két oldalról A fejtést három műszakban végezték a vájárok, segédvá­járok és csillések, 16 000 munkaóra alatt Az előzetes számítások annyi­ra pontosak voltak, hogy a ta­lálkozásnál a keresztirányban mindössze 9 mm, magassági irányban pedig 4 mm volt az eltérés. Bebrics Lajos közlekedésügyi miniszter köszönetet mondott az alagút építőinek jó munká­­jukért

Next