Magyar Nemzet, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-01 / 27. szám
— Február elsején kerül forgalomba az ,,Ötéves terve* cigaretta A lágymányosi dohánygyár dolgozói új cigarettafajtát készítenek, ért öléves tevő-cigaretta február elsején kerül forgalomba, darabonként 14 filléres írón, alumínium-dobozokba csomagolva A lágymányosi dohánygyár a rendőrség és honvédség képviselőit, a nagyüzemek és munkásait, hívta meg: mondjanak véleményt a cigarettáról. A csomagológépet, amely dobozokba csomagolja azötéves tervmet, Marosán György könynyűipari miniszter indította meg és néhány perc múlva már száz és száz csillogó doboz huzott a gép alá illesztett tarlóba. A Zliden egy-két nap múlva mérséklődik Budapesten kedden 21 órakor a hőmérséklet mínusz 0 fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 770 milliméter, mérsékelten süllyedő irányzatú. Várható időjárás szerda estig. Mérsékelt délkeleti, déli szél. Változó felhőzet. Többfelé köd. Délen és nyugaton kisebb havazás lehet. A hőmérséklet neta,változik lényegesen. Távolabbi kilátások: A hideg egy-két nap múlva mérséklődik. A tervfelbontással javulnak az építőipari illeglecsü űrének Az MDP Központti Vezetőségének a munkaverseny széesítéséről szóló határozata után az építőipar dolgozói, leküzdve a téli fagy által okozott nehézségeket, mind nagyobb lendülettel végzik munkájukat. A budapesti Műszaki Egyetem építkezésén a párthatározat után már felbontott tervvel, dolgoznak. Az egyéni verseny annyira fellendült, hogy a legtöbben már a márciusra előirányzott tervet hajtják végre. Az átlagteljesítmény egy hónap alatt 130-ról 160 százalékra emelkedetT, / rC,v%,-r:..í-: MegviTastollák a magyar zsidóság' Országos GyüléséViek tagjait. Kedden dután a Pesti Izraelita Hitközség közgyűlése, amelyen Stockler Lajos elnökölt, megválasztotta a magyar zsidóság Országos Gyűlésébe küldendő tagjait. A vidéki községkerületekben is folyamatban van a delegátusokmegválasztása. Úgy értesülünk, hogy a magyar zsidóság túl, demokratikus szervezetét megalkotó Országos Gyűlés valószínűleg február 20-án kezdi meg tanácskozásait. Gyorsmarást ankétet rendezők a WVM. Ipari Központban. Több mint 33 felszólaló mutatott rá a különböző problémákra. A Kígyós-kastély írta: Fendrik Ferenc • Az autó két reflektora mintha hosszú, imbolygó fénypallókat lökne előre a sötétbe és ahogy lecsapódnak az országútra, szélfröccsen a hóval kevert sár. Ezeken a pallókon rohanunk Nyíres felé A mezőkön és az árkok, utak felén, egybefolyó mozdulatlansággal áll a hó, csak itt'ott látni ki lyukakat, keskertf ösvények és a szederfák fehér bevonatából is csupaszon nyul ki ki egy-egy ág. Emberek, állatok, nap és szél nyomai a tét világában. Ahogy rohan az auó, úgy fúlnak össze ezek a szétszórt vágások, süppedések, ami egy szaggatott vonal, amelyet apró gyereklábak, ronggyal kitömött bakancsok, nagy, foltos, felkunkorodot, orrú csizmák, vagy összecsavart zsákdarabok tiportak a hóban. De pislognak már Nyires villanylámpái. — Öt perc múlva ott vagyunk — mondja a soffőr Átmegyünk még a Marcal hídján, aztán bekanyarodunk a faliba. Ahogy nézek előre, oldalt, úgy érzem, mintha a műst és a Jelen között kapkodnám a fejemet. Út a Marcal hídja, fehér begnívek hajolnak át a víz felett A régi híd korhadt, mohos gerendáin nagyokat zökkentek a kocsik s a knrfik kettétörve lógtak, hosszú, kiálló, rozsdás szögekkel. De azért szerelténk ezt a rozoga ludat, onnan dobáltam a békákat s figyeltem a halak Hunniáiél..___ A Deák-korcsma olyan mint volt, csík mintha még mélyebbre nyomta volna a földbe a vastag, zsuptető az alacsony falakat. De ezek a házakat mind újak és fehérfüggönyös ablakokon villany világít ki. — Az újgazdáké ez a sor, — mulat jobbra a sofőr. Tíz, vagy húsz hát, ha nem a szobában, akkor, az udvaron ég a vilány — azt gondolom, talán az én tiszteletemre csaptak ilyen nagy kivilágítást, mert előadást tartok Petőfiről a falujukban. Amikor utoljára jártam erre, vagy harminc évvel ezelőtt, akkor itt csak egy düledező pajta állt és egy gémeskút, kavicsos, vakondúrásos rét közepén. — Ott az iskola, — mondja a soffőr. Hosszú, nyolcablakos épület zászlórúddal — egy másik rúdon pedig lámpa himbálódzik —, olyan, mint egy indulásra kész hajó. A kam elölt gyerekek, néhány legényforma és egy öreg, bekecses paraszt. — Merwütt, — hallom, amikor kiszállok. De k’nn van már a tanító is. — Hét órára hirdettük az előadást, arra végeznek a munkával —, vezet befelé és diópálinkával teával kiná’nak, majd megmutatja a két tantermet. — A hároméves terv keretében én’i't ez íz iskola — magyarázza —, az-lö't Sümegre i'írlnk a gyerekek. Hat kilométer ide. — Tudom — í lelem s mag-ra elött látom Porsos Pisát, amint zárdarabokba csavart lábbal baktat * hóban. ^ -• •vwy.'anp — Szerkesztő úr járt már Nyeresen? — csodálkozik a tanító. — Igen, de még régen. A tanító , nem tudja, milyen emlékeket bolygat, jókat-e, rosszaka'-e s nem kérdezősködik tovább. — Az ötéves terv során kultúrházat is kapunk — folytatja a magyarázatot. — Egy régi kastélyt építünk át — A Kigyós-kastélyt? — kérdezem. — Teen. Nagybátyámék laktak valamikor a K’gyós-kastélyban. Azért hívták Kígyós-kastélynak, mert a bejárat föött két gipszvipera sziszegett egymásra. A kastélyt nagybátyám felesége, Karola néni örökölte. Amíg nem volt kastévuk, nagybátyám Szombathelyen volt vármegyei aljegyző, de amikor átvették az örökséget, nagybátyám nyugdijba ment és Nzíresre költöztek. Karo’na néni kijelentette, hogy egy Bartha-Berényi-lány nem lakhatik egy városi házban, nagybátyám pedig úrra gondolta, hony politikai karrierjét feltétlenül elősegiti a nyiresi Rig’éskatély, képviselő szeretett volna ugyanis lenni. Dev fogott hozzá karrierje kiépítéséhez, hogy nagy verdigeskedéseket tartottak, meghívták a fö’spánt, a megyei biétoko-okat, sőt egyszer rév á’lam’”kér is vadászott Nyíresen. Mét vadérzterületet is bérelt nagybélvám. De fö’d nem volt a káté’vhoz, csak párholdas gyümölcfls, annak a jövedelme azonban — a nyugdíjjal együtt — kevés volt a fokoznák költségeinek fedezésére. Gyűltek tehát az adósságok, szaporodtak a váltók, abban a reményben, hogy majd a képviselőségből mindent kifizetnek. Ebben az időben nagybátyámék lényegesen meglazították a rokoni kapcsolatukat úgyhogy nagy kitüntetésszámba ment, hoggy amikor beteg lettem, meghívtak Nyíresre. Hétéves voltam akkor. Gyönyörű volt Nyíresen, a kert, a Marcal, a kurvák, a vadászpuskák, csak az fordította a szívemet, hogy nem engedtek a gyerekek közé. — A Kígyós-kastély vendége nem barátkozhatik a parasztgyerekekkel — mondta nagylátyám. Egyedül bolyongtam a kertben, ha el akartam menni a Marcalhoz, velem jött a szobájám. De azért mégis lett egy titkos barátom. Borsos Pista Ott álltam belül a kertben és folytam a vasrácsot. Akkor jött arra Borsos Pista Annyi idős volt, mint én, nagy, kékszemü parasztóverek. Először csak messziről nézevelekt, aztán közelebb merészkedett. — Mit csinálsz? — kérdezte óvatosan. — Semmit — feleltem. — Nem is jársz iskolába? — Nem, mert beteg vagyok. — Én járok. S "megre Pergel ha'kor indulunk. De már millióig is tudok számolni. — Én addig még nem. — Gyere ki. ■— Nem szabad. — Be vagy zárva? Ha akaróit felelem önérzetesen. Szeme elkalandozótt az almafák felé. — De ehetsz almát — mondta. Adjak? — Egyet. Rögtön beleharapott Aztán Ugattak a kutyák és elszakadt. Mezelen lába csattogott a sárban. Minden délután megvártam, mikor jött az iskolából. Tizentizenketten jövek s messzől valami szürke apró mezei vadaknak látszottak. Egyformán rongyosak voltak s okóber végén még valamennyien mezítláb vonultak. Később, amikor már hóhaman tépte le a kertet, akkor kerül a lábukra valami cipőféle. Csak Pistának nem volt cipője. Zsákdarabokkal volt bebeagyulála a lába. — Nem fázol? — kérdeztem. — Nem — felelte és vacogott a foga. Novemberben reggel hatkor még sötét van. A hatórai órümítésre majdnem mindig felébredtem. — Most indul Pista az iskolába — mondtam magamban Összeszorult szívvel. A hónak sem tudtam örülni. Mi lesz Pistával? ■ — Miért nem építenek Nyíresen is iskolát? — kérdeztem nagybátyámtól. — Nincs rá pénze az országnak. Azon a héten nagy közvadászatot rendezett nagybátyám. Negyven vendég volt hivatalos.— Te is az ebédlőben eszel — mondta Karola néni. — Itt lesznek az áispán gyerekek. — Fel kellett vennem a legszebb ruhámat és fel kellett volna húznom az új gomboscipőmet — de Pistának adtam. — E ment az eszed? — kiabál! Karola néni és arculülött. A szobalányt elküldték a cipőmért s rogvhovám megüzente Pistának hogy a kastély közelébe se merjen kerüli. Tavaszig maradtam Nyiresen, negybátyámék se Sokkal tovább. A képviselőségből nem lett semmi, el kellett adniok a kastélyt és elköltözt ek Valahová Tordába, Karola néni szüleihez. Ezek a nyíresi emlékeim... A tanítő megmutatja még az iskola könyvtárá s köbben hallom, hogy jönnek már az előadásra. Amikor leülök az asztalhoz,, először a gyerekek lábaira nézek. Nagy csoport dlö, esz. macska sz.rakez.k egymás mellett, az egy'k tiszta, a másik sáros, a harmadik szárig sáros, de mi' d ’C’'k lábra ju be'S’ük. A padokban felnőttek ülnek. S ahogy előrehajolva ügyelnek, lassan valamennyi arc hasonltatani kezd Borsos Pista okos, kiváltcsi arcához. Vissza a Kígyós kastély felé megyünk. Vad, sűrű bozótos vészt körül s mintha az egész sötétség ránehezednék. Megállunk a kitárt, sarkairól leszakadt kapu előtt. Nézem a sziszegő kígyókat. Úgy tűnik, mintha nem egymásra, hanem a falu felé öltögetnék fullánkjaikat. Dermedt, nyirkos zszfid van, majd a toronyból fekete, nagyszárnyú madár reppen el. — Mehetünk, — szólok a sasfőrnek. ........ . !"' . SlatDar Nemzet _ A Magyar-Lengyel Gazdasági Együttműködés Állandó Bizottságának tanácskozásai A Magyar Távirati Iroda jelen.1. A Magyar Lengyel Gazdasági Együtműködés Andó B zosója január 24—30. közöt tartotta Budapesten ötdik ülésszakát, amelyen a Bizottság magyar tagozatának elnöke Bári Andor küügyi államitkár elnökölt. A lengyel delegációt dr. Jedrychowski Stefan megh. miniszter, a Lengyel Állami Gazdasági Tervbizottság helyettes elnöke vezeti. A tárgyalások folyamán megállapítást nyert, hogy a lengyelmagyar gazdasági együttműködés máris nagy eredméntyeket ért el, főképpen a két ország közötti a mesérő forgalom nagyméretű emelkedése, valamint a műszaki tapasztalatcsere és a technikai segélynyújtás terén. 1949-ben a két ország közötti külkereskedelmi forgalom majdnem háromszor olyan nagy volt, mint 1948-ban, és a két ország között létrejött megállapodások újabb jelentős emelkedést irányoztak elő. 1949. nyara óta mindkét oldalról mintegy 50 ipari vezető és szakértő ismerkedett meg a helyszínen a másik ország műszaki tapasztalataival. A most Budapesten lefolyt ülésszakon újabb határozatokat hoztak a két ország közötti gazdasági együttműködés kiterjesztése érdekében. Ezek között különösen fontosak azok, amelyek a gyártási programmok megoszásának alapelveit fektetik le. Megállapodás jött létre az ötéves magyar-lengyel árucsereforgalmi egyezmény előkészítésére vonatkozóan is. Az Adandó Bizottág továbbá elhatározta, hogy külön közlekedési albizottágot létesít a két ország függőben lévő, sokszor bonyolult közlekedési kérdéseinek rendezése és a két ország közlekedési rendszerének jobb összeegyeztetése végett. Az Állandó Bizttság elhatároza, hogy a jövőben fokozottabb mértékben építi ki a két ország műszaki tervezőirodái közeli munkamegoldást és szabályozza a tapasztalatcsere vagy műszaki segélynyújtás végett kiküldött szakemberek fizetésének kérdését. Az Állandó Bizottság ülésszakával egyidőben ülésezet B’dapesten a Terv és Statisztikai Albizottság is, amely a két ország tervgazdasági rendszerének és statisztikai felvételenek öszszeegyeztetése terén jelentős eredményeket ért el. A Lengyel-Magyar Gazdasági Együttműködés Állandó Bizottsága elhatározta, hogy következő ülésszakát ez év májusában Varsóban fogja tartani Megjelent a Lenin-album A Szikra kiadásában megjelent a 'Leninről* című díres kiadású album, amely bevezetőül Sztálin generalisszimusz • Leninről* című beszédét kéri. Ez a beszéd, amely voltaké? kitűnő tanu'm'tny, nagyszerű portréját adja Leninnek, az embernek az államférfinak és a szocialista tudónak. Az albumban a továbbiakban a vilg élenjáró politikusai, művészei, tudósai emlékeznek meg arról a férfiről, aki oly kitűnően tudta egyedien az elméletet a gyakorlattal és a gyakorlatot az elmélettel, s akiél többet senki sentétíti az emszeráapírs ügyéért. ' ** A Lenin-albummal egyidőben a Szikra több fonás kis művét is megjelentetett. Ki kell emelnünk a „Szít’ irt a győzr- Irm hadvezére" című könyvet, amely Sztálin kaonai vonatkozású műveinek egy részét tar- tia’mazza,továbbá a ,,Sztáii. A viág dolgozóin'k ra'y veire" című könyvet amelyben a Sztálin 70 ik sziedshapja alkalmából író szovjet tanulmányokat kapjuk. A kötetben szerepes tanulmányok tejes képet adnak számunkra Sztálin világtörténelmi nagyságáról, korunk legnagyobb gondlkodójáról. Most jelöli meg „A nép, tremoteraikus országok útja « szocialmus fej“ című kötet, is, amelyet Juesin írt. Ez a kötet olyan elméleti kérdéseket vet fel, amelyeknek tiszázása a legszélesebb ömegek között feltétlenül szükséges. Útban Pekíng: siető a magyar követség személyzete Moszkvából jelenti az MTI, hogy Safranko Emáimé rendőfvflu tavai nemt hatalmazó miniszter, a pekingi Baro követség vezetője, Kweh bépeosztottaival együtt a helyére utazik. A Moszkván átutazó szövetség tiszteletére a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetsége fogadást rendezett. Városházi híreit A főváros" emlékműfelügyelőjség restaurálta"ta Kisfaludy Károly mellszobrát, amely az ostrom idején erősen megsérült. A budapesti kerületek közigazgatási tisztviselői között megindult a kölcsönös tapasztalatcsere mozgalom. Az alkalmazottak látogatásokat tesznek a többi kerületekben, tanulmányozzák a munkamódszereket. heti színházi műsor Opera: Sz. Carmen (7) Cs: Don Carloa (Tamássy) (7), P.: Hottmann m'sír (D. 8.) (7), Sze.: Bánk bán .Kilényi- Molnár Gy. (7), Van.: Aida ,i(j.) (11) Dogmáié (7) Nemzet Színház: Egész héten: Boldogság (148) Bérlele: Sze.: Péterfy. Cs.: Bulyovszkyné—Rákosi Szidi, V.: Grassalkovich. Magyar Színház: Érési héten: Karenina Anna (7) Bérlat: Vas.: Sugár. Madách Színház: Sze., Cs., Sze., Vas.: Szabad a pálya (7), P.: Leánynéző (7) B 'Ivarost Színház: Egész héten: Hétköznapok hősei (7. vas. 464 is) Idúséni (zott Víg) Sz'ntház: Iv’é'Z héea: Dzsomárt szőnyege (7). Bérlet: Sze.: Antss, Cs.; Széchenyi, P.: Ambrus. Szó.: Odry. vidám (vof Pesti) Színház: Egész héten: Gömböc úr (448, v. 4 is) Bérletek: Szó.: Janovics, Vasd u.: Podmaniczky. Cltlir® (vett Művész) Színház: Egész héten: Tamás bálva kunyhód (H.-és P.-’»l...-5. Szó.: 148. Vas.: 144) Fővárosi Operett Színház- Egész héten: Gerolsteini nagyhercegnő (7, v. 3 is) Bérletek: Sze.: Szerémy, Cs.: Csepreghy, P.: Szász K., Sze.: Udvarhelyi. Városi Színház: Szerda esti milor; János viér 18). CSilörök: Szer't'ai borbély (V. Sz. I('3) (7). Szó: Pihengőkisasszony (Környűzene A/4), (V48), Vas.: Forsani délután IV.8), Budapesti szerenád (Könyvzene B/5.) (8) Fővárosi Varieté- Feész héten: Békehajó (8. vas. tév is) Kamara VarVas. Egész héten: Tótágas (8. vas. H5 is) Hunzik milsori DUNA (Lloyd) (123-043). A forradalom költője (5. 7. 9, vas. 3-kor is) FAKIYA (Décsi) (121-343): A méhek étele (dokum.) (fölfil cse 11 óráig, vasárnap 11 órától este 11 óráig) FÓRUM (189-707): Cirkusz (zenés vivitták I (%». vy. V.9, vas. 13 t») KÖRÚT! HÍRADÓ (222-t02): Magyar filmhiadó. Az áruló póru'.jár, Szelk szárnyán. Szovjet híradó. Gyujtealók !Előadások kezdete: 9-161 cse 11-*) MÁJUS 1. (Átrium) (M 1-9.'95): A forradalom killére (M.5. 447, V 49. v. 443) PEST (Corso) (1S2-818): Táncosnő (bazettfilm) (Előadások: 4, -6, 8) RÁKÓCZI (Ómra) (139-13): Cirkusz (zen. vlgj.) (445 HZ 449 v. 443) Varblét SZIKRA (Sea’a) (120-150): Cirkusz (zenés vígjáék) (5, 7, 9. vas. L is) VÖRÖS CSILLAG Ro -I Ap.222-61: A forra ’alom költői? (5 7. 9. v 3) BRIGÁD (Adria) (XV’k., Piárine): A ferrada’om kellék (44# 443 v. 444) KORZÓ (IV., Ujpes): A forra’alom költője (Előadások: 4, 6. 8 órakor) MUNKÁS (Alfa. X) A forradalom köttője (Előadások: 68, vas 4 is) ROYAL (XIX.. Kispes ): A forradalom költője (Kezdés:. 6. 8, vas. 4 is) TÁNCSICS (XXL. Csel): A forradalom költője (446, 448, vas. 441 is) TATRA (XX.. Perzsébt)- A forradalom költője (Kezdés: 6, 8. vas. 4 is) MASO’ NETES MOZIK» ADY: Néma barikád (peruizán( 444. B. V-9) ADY’lítAL: Farkasverem C'eck Lo-dop r:'énye) (Kezdés: 4. *47. AB ALKOTÁS- l6 éves kapitány (Venc) i% 447. 1». vs 443 is) BÁSTYA: “erál asl) 'v ’12.' 4. V 47 9)‘ GITT A kormány tagja (dr.V (46, 8. v 2) FI.IT: Orrai csomópont (porizán), 447, 449, vas 4(3) CSÓRJA: Karkasverem (J. Loh’on reg.) (465, 447, 419) HODIFonS: Kínos (komédia) (4, 6, 8) Varieté! HUNNIA: Csibészek (vígjáték) (4, 6, 8, vas, 2 is) Varieté! KAMARA: A körmény nem (drémál tvas, 46. 4(9) Kossuth: Néma hartkéd (ellenállási) (4. V.7. 9) KRISZTINA: (‘zö I valak (szer. lég.) (4. 6. 81 KÜ’TÖR: Szibériai tanszédia (szid.) (45. 467, 4.9„ v. 463) NA”: Egy élet mozsikája (4. K. 8) OTTHON: Ki lesz a párom (4 4. 416. V8, vas 462) Vári tél PÁTRIA: MítToljlos őr szerelme, (onró-Ta) (4. 447 169; vas 2 is) PETŐFI: Timur és bandája (ifj.) 1445, 447.. 410; vas 443) PHÖNIX: Sztálingrádi csata (dráma) Ml. 1. 3. 5. 7, 9) SAVOY: A kormány India (dráma) (465, 467, 449) STÚDIÓ: Orsai csomótront (asztzán) (4. 6. 8; van. 2) SZABADSÁG: Orsai eremőpont (445, 447, 169. v. 463) TINÓDI: Orsai csomópont (445. 167. 469, vas. 463 is) UGOCSA: Akiket nem lehet leigázni (464, 616, 8) . Szerda, 1950 február 1 Négy esztendeje annak, •i v •isziók és transzpo-nsek erdeje alatt tízezres tömegek vonultak a parlament elé, megtöltve a hatalmas teret, ujjongó lelkesedéssel fogadva a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltását. 1847. és 1918. hagyományainak továbbfolytatását várták és a harmadik Magyar Köztársaság, amely a demokratikus erők nagy győzelme következtében jöhetett létre, be is váltotta ezeket a reményeket. Február elseje szilárd kiindulási alapot jelentett a további küzdelmekhez és a további győzelmekhez, amelyek sorva követték egymást. Az infláció leküzdése, a jó pénz megteremtése, a reakció fokozatos felszámolása, az újjáépítési tervek elkészítésének lehetősége és később a hároméves terv megvalósítása, majd az ötéves terv előkészítésének tekintélyes része, mind csak a köztársasági államforma keretében történhetett meg. A köztársasági eszme segített felszámolni a Horthyrendszer átkos örökségét, eltüntetni a feudális maradványokat, mozgótani a közös célokra népünket, összefogni az erőket, hogy amit 48 és 18 nem tudott megvalósítani, az azóta valóra váljon, kiegészítve a fejlődés diktálta többi követelményekkel. Négy esztendő alatt felépültek a romok, anyagi javaink mellett kiheverték a háború dúlását szellemi javaink is, nemcsak egyszerűen helyreállítottuk a régit, hanem már át is formáltuk és a köztársasági álomforma követelményeinek megfelelően az urak országából a nép országát alakítottuk ki. A harmadik magyar köztársaság megoldotta a reá rótt feladatokat, győzelmekkel teli lapokat írt történelmünk könyvébe, ezért emlékezünk örömmel és büszkeséggel 1940. február elsejére. A Magyar Köztársaság néhány esztendő alatt nemcsak, sebeket gyógyított , újjáépített, hanem lerakta a szocializmus építésének napjait is. Ennek a feladatnak a továbbvitel azonban már a Magyar Népköztársaságra vár, amely — mint alketrrá-hivünk mondja — «a munkások és parasztok állama-e és •megvalósítani törekszik a szocializmus elvét, mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint». ★ A szovjet sajtó is megemlékezik a magyar Köztársaság kikiáltásának negyedik évfordulójáról. A légtbb moszkvaian külön cikkben méltatja ezt a napot. A Pravda Gerő Ernő cikkét közli «Magyarország a szocializmus felé vezető úton» címmel. A szovjet tudósok a legmacrrvabb',oftíai matematikai műveleteket végző gépeket készítenie Moszkvából jelentik. A Szovjet Tudományos Akadémia finommechanikai és számolástechnikai intézete olyan új gépeket szerkesztett, amelyek a legbonyolultabb matematikai műveletek elveez-b^v® *» alkalmasak. N- ■■ sikerül kivitelezni a Sztá'indijas Lev Guten al er vii’rmos internáló-gépét. A készülék a legváltozatosabb technikai feladatokat is teljesíti. Nyikolíj Kolrinszldj egyetemi tanár vezetésével gépet készítettek a differenciál-egyenletek megoldására. Az új gépnek elsőrendű fontos ága van a mechanikai, ekkrotechnikai, aerodinamikai és fizikai feladatok megoldásában. Az intézet tudományos munkatársai gépet késztetnek bonyolult matematikát' feladatok megoldására is A pu kovói csillagvizsgálóban különféle csillagászati számításokat végeznek számológépeken. Számológépet alkalmaznak a földrajzban és térképrajzoláscan szükséges geodéziai számítások elvégzésére. A gépek tizedannyi idő alatt végzik el a bonyolult számításokat, mint az ember. A kémikusok kétraios tanácskozás A Magyar Kémikus’s Egésze e kém-pui ankétot rendezett. Az értekezlet 143 szakember részvevője megtárgyalta az ipari korrózió kérdését, vagy:„ azt a problémát, milyen romboló hálássá’ vannak az egyes vegyi anyagok a vas- és fémtárgyakra, fémalkatrészekre és hogyan lehet a káros hatás ellen védekezni. Kiderült az értekezleten, hogy a problékáával máris rengetegen foglakoznak és a kutatások már eddig is komnny eredményeket hrzak. Az ötéves terv sikeres végrehajtása meghívája, hogy a nemze gazdaság valamennyi ágában feltárják, a korrozös felöhségeket és a védekező munkákat rendszeressé tegyék.