Magyar Nemzet, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

2 TILTSÁK BE az atomfegyverkísérleteket! Tudósok, művészek válasza a BVT kérdéseire Lapunk hasábjain néhány napja ismertettük a Béke Világtanácsnak a világ tudományos és művészeti élet képviselőihez intézett kérdéseit, illetve öt magyar tudósnak a kérdésekre adott válaszát. Az alábbiakban ismét tudósok, művészek mondják el véleményüket a béke fenntartásának lehetőségeiről A nyugati politikusoknak meg kell érteniük, hogy Keletről semmiféle támadás nem fenyesteti hazájukat dr. Szekeres László, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője . Az atomfegyverkísérletek beszüntetését szükségesnek tartom. Atomháborút robbanthat ki s ez elpusztítaná az emberiség négyötöd részét és a földet annyi rádióaktív anyaggal szennyezhetné, hogy a megmaradó emberiség fennmaradása is kétségessé válhatnék. Az általános leszerelés könynyítéséhez szükséges a kísérletek megszüntetésén kívül a kész robbanólövedékek megsemmisítése is. Helyes, hogy a szovjet kormány újabb meg újabb javaslatokat terjeszt a nyugati politikusok elé. Minthogy a népek nem akarnak háborút, előbb- utóbb a nyugati politikusok sem tudnak majd kitérni a tárgyalások, a tartós békét biztosító megegyezés elől. Leszerelési megegyezést! Szeyda Pommersheim Ferenc sebészprofesszor, kiváló orvos — A megye orvosainak két alkalommal tartottam előadást az atom- és hidrogéntámadás súlyos következményeiről és ezzel kapcsolatosan az egészségügyi szolgálat feladatairól. Az olvasottak újból meggyőztek arról, hogy ezen veszedelmes — emberre, állatra, növényzetre mérhetetlenül káros — kísérleteket feltétel nélkül be kell szüntetni. A kísértetek felfüggesztése megkönnyítené a leszerelési megegyezést és megfordítva: egy leszerelési megegyezés magával hozná az atomrobbantások beszüntetését. és kísérletek az emberiség egészét veszélyeztetik Palik György hegedűművész — A kísérletek rádióaktív anyagokkal szennyezik be a levegőt és veszélyeztetik az emberiség egészségét. Megszüntetésük tulajdonképpen már egy lépés lenne az egyetértés felé. A nagyszabású felvilágosító munka előbb-utóbb meg fogja hozni a maga eredményét, mert az emberek mindinkább látják a kísérletek és az atomháború veszélyességét és egyre erőteljesebben tiltakoznak ellene. Első lépés az atombomba-kísérletek felfüggesztése Szőkefalvi Nagy Bála * Kossuth-díjas egyetemi tanár A kísérletek betiltását az egész emberiség jövője szempontjából kell követelni. A veszély azonban akkor is fennáll, ha a kísérleteket felfüggesztik ugyan, de a felhalmozott atombomba-készleteket nem semmisítik meg. Ezek ugyanis bármely pillanatban — egy őrült kezében — alkalmasak az emberiség kiirtására. Mindez természetesen csak általános megegyezéssel lehetséges, amely kiterjedne a leszerelés egész kérdéskörére, de egy ilyen — esetleg több lépésben megvalósításra kerülő — általános leszerelési egyezmény első pontjaként, mint legelőször megvalósítandó és megvalósítható lépést, az atombombakísérletek felfüggesztését kellene kimondani. Reméljük, hogy erre a most tervezett nemzetközi "csúcstalálkozó" során lehetőség nyílik. Benke Valéria művelődésügyi miniszter a szegedi Kenderfonógyár munkásgyűlésén Kedden jól sikerült munkásgyűlést tartottak a szegedi Kenderfonógyárban. Az üzem művelődési otthonában több százan gyűltek össze, hogy meghallgassák Benke Valéria művelődésügyi miniszternek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának beszédét. Bevezetőben az országgyűlés legutóbbi ülésszakának jelentőségével foglalkozott, majd a társadalmi tulajdon megvédésének fontosságáról beszélt. Kérte, hogy az ország minden becsületes dolgozója, a szegedi munkások is fogjanak össze a népvagyon herdálói, a fegyelemlazítók ellen. Ezután számos hozzászólás következett, majd a vita után a miniszter elbeszélgetett az üzem dolgozóival. Március első felében lesznek a magyar—szovjet mezőgazdasági napok A Magyar—Szovjet Baráti Társaság a Hazafias Népfronttal, a Magyar Agrártudományi Egyesülettel és a MEDOSZ- szal közösen, az Akadémia, a Földművelésügyi és a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a TTIT és a SZÖVOSZ támogatásával március 3—15. között országszerte megrendezi a magyar—szovjet mezőgazdasági napokat. Március 4-án és 5-én kétnapos országos jellegű tudományos tanácskozás lesz Budapesten a Magyar Agrártudományi Egyesület helyiségeiben. A megyeszékhelyeken egésznapos arakétákat rendeznek a megyei mezőgazdasági szakemberek részére. A mezőgazdasági napok alattt népfront főiskolái és gazdakörei, az ezüstkalászos tanfolyamok és a művelődési otthonokban rendezett tanfolyamok, szakköri előadások ismertetik a szovjet nagyüzemi mezőgazdaság eredményeit. Száz újítás Komlón A komlói szénbányászati tröszt üzemeiben az év kezdete óta száz újítást nyújtottak be, köztük számos nagyobb jelentőségűt. A napokban villanymeghajtású csillefordító korong tökéletesített mintapéldánya készült el és már sorozatban gyártják a rázócsúszda-motort. Az előbbi másfélmillió forint beruházási megtakarítást jelent, az utóbbiból eddig több mint ötven készült el 400 000 forint megtakarítással. Magyar nemzet ÚTRAKÉSZEN - fMSSÍBJI Az Országos Kereskedelmi Kamara sajtótájékoztatója A France Illustration 1935. évi különszáma, amely a huszonhárom év előtti brüsszeli világkiállítás alkalmából jelent meg, mindössze néhány szót írt a magyar pavilonról s ez a néhány szó is csak a bemutatott magyar ételkülönlegességeket méltatta. Iparunk néhány félkészterméket mutatott be, könnyűiparunkat a népművészeti hímzések képviselték , a nehézipart pedig egyetlen kerékpár. Szűk volt, szegényes, büszke országok közt egyedülálló és vidékies volt a magyar bemutatócsarnok. 1958-ban a nagy világlapok és a legnépszerűbb belga napilap hosszú cikkekben, komünikékben foglalkozott már a magyar ipar és kereskedelem előkészületeivel. A nyugati országok közvéleménye— mint írják — érdeklődéssel várja bemutatkozásunkat Brüsszelben. Képzőművészet, zene, irodalom Hat héttel a világkiállítás megnyitása előtt az Országos Kereskedelmi Kamara vezetői sajtófogadáson számoltak be a magyar és a külföldi sajtó munkatársainak a kiállítás magyar részlegének előkészítő munkálatairól, a magyar pavilon "tartalmáról", »áttat mutatni egy jobb, emberibb világ felé — ez a jelszava a kiállítás rendezőségének, a magyar kereskedelmi szakembereknek. Összefoglalóan mutatják be azokat a változásokat, amelyek a felszabadulás óta bekövetkeztek életünkben: technikánk hatalma® iramú fejlődését, a gazdasági struktúra előnyös átrendeződését, helyünket Európa iparában, korszerű tudományában; bemutatják a magyar falu történetének tizenkét esztendejét — a földreform óta az első igazán, emberi, igazán szabad évtizedét a mezőgazdasági munkásságnak. A magyar kiállítási csarnok egy kis népnek soha nem látott arányú felemelkedését tükrözi: hogyan vált országunk elmaradott, kizsákmányolt, Európa gazdasági "perifériáján" tengődő országból korszerű iparú, fejlett, magas életszínvonalat adó hazájává millióknak. Bíró Gerd, a világkiállítás magyar részlegének sajtófőnöke elmondotta, hogy iparunk nagy érdeklődésre számító cikkein kívül (főként a híradástechnikai, műszer- és járműipar gyártmányai ezek) bemutatkozik Brüsszelben a magyar képzőművészet, zeneművészet és irodalom is. Három alkalommal rendeznek képzőművészeti kiállítást a magyar pavilonban Csontváry, Egry, Derkovits, Koszta, Rudnay és a kortárs művészek képeiből és a mai magyar festő- és szobrászművészek alkotásaiból. Bernáth Aurél Budapest című arany- és ezüstlapokból készülő, érdekes technikájú képét küldi a világkiállításra, Domanovszky Endre mezőgazdasági tárgyú, Kádár György Budapest élete című freskóval jelentkezik, bemutatják ezenkívül Kovács Margit kerámiáit és Somogyi-Kerényi Táncospár című munkáját, amely egyúttal a magyar pavilon előcsarnokát is díszíti. Valószínűleg még április hónap folyamán Antwerpenben is rendeznek kiállítást a magyar képzőművészek. A magyar napok műsora A magyar napokra május 2-án és szeptember 17-én kerül sor. Májusban — többek között — a magyar rádió 106 tagú zenekara lép fel. Bartók-műsort adnak Ferencsik János vezényletével. Szerepel ezenkívül a Tátrai-vonósnégyes is. Szeptemberben pedig az Állami Népi Együttest láthatja majd a nemzetközi közönség. A filmfesztiválon egy játék- és egy dokumentumfilmet mutatnak be. Mint külön érdekességet említette meg Bíró Gerd, hogy Ploker Ignác működés közben mutat majd be egy teljesen új, korszerű berendezést: a több gépre szerelhető hidraulikus készüléke. Külkereskedelmünk természetesen felhasználja az alkalmat, hogy gyártmányainkat propagálja, s felhívja a Brüszszelben nagy számban jelen levő világcégek képviselőinek s az érdeklődők figyelmét termékeinkre. A magyar ipar készítményei szerepelnek a világkiállítás katalógusában, a nemzetek kereskedelmének ebben azenciklopédiájábanis. A világkiállítás magyar kormánybiztosa, Odze László arról tájékoztatott, hogy a magyar pavilon munkálatai már előrehaladott állapotban vannak, a belga vállalkozó cég munkásai a végső simításokat végzik a belső berendezésen. 5000 négyzetméternyi hely jutott a magyar kiállítási csarnok számára , s ebből 600 négyzetméternyi helyet a gépcsarnok foglal el. Az építkezési költségek — megközelítőleg — 15 millió belga frankba kerülnek, ennek az öszszegnek sokszoros visszatérítését ígéri azonban a magyar vendéglátóipar féléves brüszszeli működése és a világpiaci sikereket sejttető árucikkek tömege. Utazásokat szervez az IBUSZ A világkiállításra való utazás lehetőségeiről és kilátásairól Odze László azt mondotta, hogy a kereskedelmi szervek, minisztériumok a szakemberek, tudósok csoportjai számára igyekeznek biztosítani a kiállítás megtekintését. Brüsszeli utazásokat szervez ezenkívül az IBUSZ is, ennek feltételei és a létszámkeret azonban még nem ismeretes. A magyar sajtó, a filmhíradó és a televízió folyamatosan tudósítja közönségét a világkiállítás eseményeiről. A kiállításon — hallottuk végül — nem lesz általánosan bevezetett fizetési pénzegység, a különböző államok fizetési eszközeit a bankok, pénzváltó helyek a kívánt pénznemre átváltják. A kiállításon bemutatásra kerülő magyar áruknak mintegy 60—65 százaléka már megérkezett rendeltetési helyére. (tamás) Emlékkiállítás nyílt Landler Jenő életéről A vasutasok szakszervezete összegyűjtötte dr. Landler Jenőre, a magyar proletariátus hős harcosára vonatkozó emlékeket. A gazdag emlékanyagból most, dr. Landler Jenő halálának 30. évfordulóján a szakszervezet kiállítást rendezett, amelyet ünnepélyesen kedd délután nyitottak meg. A megnyitó ünnepségen Szabó Antal, a szakszervezet elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta: ma 30 éve annak, hogy a forradalmi mozgalmairól híressé vált Párizs proletariátusának kibontott gyászlobogói hírül adták Európa népeinek: lehunyta szemét egy harcos, megszűnt dobogni Landler Jenő szíve. Ezután a megjelentek megtekintették az emlékkiállítást, amely beszámol Landler Jenő életéről, munkásságáról, a sztrájkokban, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben, a dicsőséges északi hadjáratban kifejtett munkásságáról, az emigrációról. A fénykép mutatja azt az emléktáblát, amelyet emlékére a Kreml falán helyeztek el. A növényvédelmi tudományos értekezlet kedden folytatta munkáját az Agrokémiai Kutató Intézetben. A felszólalók a különböző rovarkártevők elleni védekezés tudományos eredményeiről számoltak be. Délután növénykórtani és állattani szakülést tartottak. ■Szerda, 1958. február 18. Antik a Ikiik mögött van AMERIKAI RAKÉTATÁMASZPONTOK ANGLIÁBAN A "Trójai Faló" angliai bevonulása elől elhárult az utolsó akadály is. Londoni jelentések szerint az Egyesült Államok és Anglia kormánya aláírták azt a kétoldalú szerződést, melynek értelmében amerikai rakéta támaszpontokat építenek a közeljövőben a szigetország területein. A kilövő állomások és maguk a rakéták az Egyesült Államok "adományaként" érkeznek Angliába, a felállítási költségeket azonban Anglia fedezi. Elég hosszadalmas tárgyalási periódus előzte meg ennek az egyezménynek a létrejöttét, mely részt az angol szuverenitáson és alapjaiban támadja meg Nagy-Britannia nemzetközi jogi státuszát. Az előzetes megbeszélésekről nyilvánosságra került részletek arra mutatnak, hogy a tárgyalások során az Egyesült Államok mindvégig a hajthatatlanság, az »erős kéz« politikájának jegyében kezelte az angol partnert. Amerikai részről keresztül hajtották elsősorban azt az elképzelést, hogy a rakétatámaszpontok, technikai berendezések kezelésénél az alapvető és döntő pozíciókat minden téren amerikai katonák és szakemberek tartsák kézben. Ez vonatkozik mindenek előtt a kilövő állomások minden olyan részlegére, ahol atomtöltetet tárolnak, vagy kezelnek. Ugyanez a politikai vonalvezetés érvényesült az anyagi kérdések elöntésénél is. A szakértői vélemények szerint ugyanis az Angliára háruló teher ezen a vonalon lényegesen túlhaladja a korábbi elgondolásokat is, amelyek már szintén legalább 30 millió angol fontra becsülték Anglia megterhelését. Rendkívül figyelemre méltó és új momentum az angol területen elhelyezésre kerülő rakéta-támaszpontok kérdésénél, hogy a két ország erre vonatkozó megállapodását kétoldalú egyezmény formájában hozták létre és nem a NATO keretében kerestek valamilyen megoldást terveik realizálására. Ez a tényező két szempontból bír jelentőséggel. Először: ha az atlanti paktum tagállamaiként folytatták volna megbeszéléseiket Amerika és Anglia, akkor ennek egyenes következményeként logikusan felmerült volna az a lehetőség, hogy az angol területre küldendő amerikai katonai és technikai szakemberek, mint a NATO katonai személyzete szerepeltek volna egy, legalábbis formálisan, teljes jogú atlanti állam felségterületén. Erről jelen körülmények között szó sem lehet. A rakéta támaszpontok felállításával, vagy működtetésével kapcsolatban Angliába irányított amerikai katonák és technikusok, mint az Egyesült Államok állampolgárai hajtják majd végre feladataikat és így jogilag az angol hatóságoknak semmiféle belszólásuk nem lehet ottani tevékenységükbe. Nem rendelkezik velük a NATO főparancsnokság sem, hiszen a vonatkozó megállapodást a két ország atlanti tagságától függetlenül létesítette. Másodszor: Az angliai rakéta-támaszpontokat az Egyesült Államok az úgynevezett atomenergia törvény módosítása előtt, illetve annak megkerülésével hozza létre Nagy- Britannia területén. Az említett törvény, amint azt már e lap hasábjain ismertettük, megtiltja, hogy az Egyesült Államok az atomkutatás területén elért eredményeit a szövetségesek tudomására hozza, így az a páratlanul megalázó helyzet állott elő Anglia számára, hogy az ország területén különböző atombázisok épülnek, de a bázisok igazi tulajdonosa egy másik nagyhatalom, megbízottjai útján gondosan őrködik, nehogy a "benszülöttek" a saját hazájukban felállított létesítmények lényegéről tudomást szerezzenek. A továbbiakban felvetődik a kérdés, hogy az Egyesült Államok evvel a lépésével egyrészt milyen célt kíván elérni, másrészt mi rejlik a formális magyarázatok mögött. Az avatatlan szemlélő előtt is nyilvánvalóvá kell, hogy váljék, hogy az elsődleges amerikai célkitűzés, valamilyen megoldási módozat keresése, hogy azt a vákumot, amely az interkontinentális rakéták szerkesztése terén a szovjet és az amerikai eredmények között kialakult, valamilyen módon kitöltsék. Ugyanakkor amerikai részről nem győzik hangsúlyozni azt az ingadozó érvelést, hogy a rakéta-támaszpontok felállítására éppen Anglia biztonsága szempontjából van szükség. Hogy az Egyesült Államok idevonatkozó okfejtése menynyire szöges ellentétben áll éppen az angol közvélemény legszélesebb rétegeinek állásfoglalásával, arra szemléltető bizonyítékot nyújtott az "atomleszerelést sürgető mozgalom" első londoni nagygyűlése. Az érdeklődés olyan óriási volt, hogy a Westminster palota közelében fekvő, úgynevezett Központi Csarnok szomszédságában további helyiségeket kellett kibérelni. A beszédeket hangszórókon közvetítették és a gyűlés színhelye előtt egyre nagyobb és izgatotabb tömeg jött össze. Nem vitás, hogy a gyűlés részvevőinek politikai és világnézeti elképzelései között nagy űr tátong, az a tény viszont, hogy mégis közösen jutottak el lényegileg oda, ahová már hónapokkal ezelőtt eljutottak a különböző ipari szakszervezetek tagjai, akik egyre többen csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, melynek célkitűzése, hogy angol munkás ne vegyen részt a rakéta-támaszpontok építkezéseinél, arra mutat: a szigetország közvéleményét már nemigen lehet a hagyományos angol hidegvérrel jellemezni, a rakéta-támaszpontok kérdésében. Ezt nem akarják Angliában, nem akarja Russel, nem akarja a Szent Pál székesegyház lelkipásztora és nem akarja az aberdeeni munkás. Nem kétséges, hogy ennek a »nem«-nek adott hangot az angol alsóház nemrég lezajlott külpolitikai vitájában, az ellenzék úgyszólván frontális támadása is, melynek a miniszterelnök és a külügyminiszter által vezetett kormánypárti front csak szinte példa nélkül álló petyhüdtséggel tudott ellentálkit. Az ingadozó kormánypárti sorok jellemzésére mondotta találóan a vita során a munkáspárt egyik képviselője, hogy viselkedésük felér a bűnösök beismerő szavaival. A kormányhoz közelálló lapok sem merik határozottan védelembe venni az egyezményt, azzal érvelnek azonban, hogy nem kell róla még egyelőre végleges ítéletet mondani. A Times szerint "nem kell nagyon örülni az új egyezménynek", de — mint írja —, "a szerződés valódi értékét ,majd csak akkor tudjuk meg, ha meglátjuk, hogy szorosabb együttműködésre vezet-e a lövedékeknek mind az előállításában, mind a szétosztásában". A Times-t tehát nem az aggasztja, hogy milyen veszélyt jelent Angliára a rakéta kilövőhelyek létesítése, hanem pusztán abból a szempontból mond véleményt, hogy menynyire lesz "egyenjogú" Anglia együttműködése ezen a területen az Egyesült Államokkal. Hasonló szempontokat vet fel a Daily Telegraph is, amely "hézagpótló szükségintézkedésnek" nevezi az egyezményt, arra az időre, amíg Anglia önállósítani tudja magát az interkontinentális fegyverek terén. A munkáspárti Daily Herald viszont arra figyelmeztet, hogy a "Munkáspártnak vezetnie kellene az embereket, nem pedig a nyomukban kullogni abban a küzdelemben, amely a hidrogénbomba-verseny egyre fenyegetőbb ámokfutása ellen folyik". A lap szerint Angliának nem lenne szabad rakéta-támaszpontokat létesítenie mindaddig, amíg nem próbálkozott a csúcsértekezlettel. Különben is Angliának meg kellene szüntetnie hidrogénbomba-kísérleteit, amelyek megmérgezik a világot és oda kellene hatnia, hogy az angol és amerikai repülőgépek ne röpködhessenek hidrogénbomba-terhükkel az ország felett. Nem kétséges, hogy a Munkáspárt lapjának ez a megjegyzése az angol közvélemény túlnyomó többségének óhaját és hangulatát fejezi ki.