Magyar Nemzet, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

Sc+4, 1998. december . Egy milliárd lóerő MÁSFÉL ÓRA A SZPUTNYIKOK KÖZÖTT Egyszerű, asszonyos írás. A betűk rajza, bizonytalan for­mája keveset író nőt sejtet, talán munkást, talán háziasz­­szonyt. Az aláírás — Nagy Mihályné — sem árul el róla ennél többet. ¡»Érdekes és fő­leg nagyon elgondolkoztató ez a kiállítás!■» — ennyit jegyzett be a szputnyik-kiállítás bőrkö­tésű, vastag albumába száz és száz más dicsérő, elismerő mondat és név közé. Mi is az elgondolkoztató azon, amit a Technika Háza kupolatermében bemutatnak? Talán az, hogy milyen alkotá­sokra képes ma már az em­ber. Ebben az esetben az ^el­gondolkoztató*›, annyit tesz: csodálatos* »A föld az emberi értelem bölcsője, de nem élhetjük az egész életet a bölcsőnkben. ›­Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkijnak, a rakétatu­domány századfordulón élt •►atyjának* ez a mondata hir­deti szimbólumként a három szputnyik, a még kicsinek született holdbébi, a La­­­két szállító második mesterséges hold és a ma is, a Föld körül keringő harmadik szputnyik eredeti modelljei mellett azt, miért is határozták el a tudó­sok, kutatók, hogy elindítják az emberiséget a világűr felé. S elgondolkoztató — abban az értelemben, hogy ha már ed­dig eljutottunk, mire leszünk képesek a következő években, évtizedekben. A harmadik pedig, ami át­­villan minden látogató agyán, az, amit az Humanité a hold­bébi fellövése után megjelent számában így fogalmazott meg: »Nagy óra érkezett el. A század legnagyobb győzel­me a szovjet holdbébi. Egyet­len kívánságunk, hogy a bé­két szolgálja.« Mert hasonló rakétákkal, mint amelyekkel a Szovjet­unió három szputnyikot röpí­tett a világba, az Egyesült Ál­lamokban, Kaliforniában há­borús célokra kísérleteznek. S hogy ez milyen veszélyt jelent, azt itt, a három szputnyik mellett érezni talán a legvilá­gosabban. Győr—Amsterdam — világűr November 20-a óta sok ez­ren járták már végig a kiál­lítást. Hétköznaponként ezer­­ezerkétszáz ember jut el ide, most vasárnap csaknem há­romezren zsúfolódtak össze reggeltől késő délutánig a te­remben. S most, ezen a csen­des hétfői délelőttön is egy­más után jönnek az emberek. Egy nagy csoport közepén Causer Károly, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, a szputnyikok egyik magyar szaktekintélye magyaráz. — Fel lehetne-e lőni Ma­gyarországon is szputnyikot? .— kérdi és mindjárt felel is rá. — Ez nem valami egyszerű dolog. Nemcsak azért, mert sok pénzbe kerülne és nekünk erre még nincsen pénzünk. De szputnyikokhoz egyébként is kis ország vagyunk ... S következik rá a bizonyí­tás. Ahhoz, hogy egy szput­nyik tényleg a Föld körül ke­ringő műholddá váljék, 250 km magasságba kell eljutnia. De hogyan? Ha mondjuk Bu­dapesten fellőnénk egy szput­nyikot, a három hordozóraké­ta közül az első valahol Győr mellett fejezné be pályafutá­sét , és lezuhanna. A máso­dik lépcső körülbelül Amster­damnál válna le a szputnyik­­ról és ugyancsak a földre es­ne. Csak az Atlanti-óceán kö­zepetáján , mintegy kétezer kilométerre Budapesttől jut­na ki a Föld légköréből a mesterséges hold. Mit jelent ez? Azt, hogy szputnyikot csak ott lehet fellőni, ahol nagy területen nem lakik sen­ki, vagy pedig tenger van. De megtudhat itt még egyet s mást az ember. Például azt, mennyit is jelent az: egymil­­liárd lóerő. Egymilliárd lóerő kellett ugyanis ahhoz, hogy a harmadik szputnyik elérje a nyolck­i­lométeres másodper­cenkénti sebességet és kirepül­jön a magas légkörbe. Egy­milliárd lóerő... Az ilyen nagy számok alig jelentenek valamit az embernek. De ■mindjárt többet értünk, ha mellé jegyezzük: a második világháború vadászgépeit kö­rülbelül ezer lóerős motorok hajtották, a mai, a hang sebes­ségénél is gyorsabban szágul­dó léglökéses repülők tíz­tizenkétezer lóerős motorok­kal dolgoznak s a németek hírhedt V—2 rakétája is ►►csu­pán* egymillió lóerővel mű­ködött ... „A mi szputnyikunk. A rögtönzött előadás után vasgyári munkások lépnek a harmadik szputnyikhoz. Cse­pelről valók. Kettő közülük martinász, a harmadik eszter­gályos. Nagy érdeklődéssel né­zegetik a csillogó, kúpformá­jú testet. Sebők József, az esz­tergályos elégedetten rábök a szputnyikra: — Kitűnő jószág lehet, ne­kem elhihetik. Elvégre már több mint huszonöt éve va­gyok esztergályos. Ragyogó dolog ez a mi szputnyikunk ... Körülmutat a termen, egy darabig vizsgálódik, aztán újra megszólal: — Legközelebb is eljövök. Majd akkor, ha a holdrakétán­kat mutatják be ... így mondta, többes szám el­ső személyben. A mi szputnyi­kunk, a mi holdrakétáink. Kocsis Tamás Magyar Nemzet Felavatták a Tisza leghosszabb új hídját 1944-ben a visszavonuló né­met fasiszták hullámsírba dön­tötték a kiskörei Tisza-hidat is. A kiskörei híd újjáépítését most fejezték be és vasárnap került sor ünnepélyes felava­tására. Az avatóünnepségen — amelyen több ezren jelentek meg a környékbeli községek­ből . Lénával Vilmos, a He­ves megyei tanács v. b. elnöke mondott megnyitó beszédet, majd a hídépítők nevében Aradi József, a MÁV hídépí­tési főnökség vezetője számolt be a hídépítés munkájáról. Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter mondott ezután beszédet. Hangsúlyozta, hogy ez a híd hazánk második leghosszabb hídja. A fasiszta dúlás következtében elpusztult a medernyílás vasszerkezeté­vel együtt valamennyi meder­pillér és még nyolc ártéri pil­lér is. Annyi pusztítás és pusz­tulás jóvátétele várt ránk a Dunán és a Tiszán, hogy csak most juthattunk el az új kis­körei Tisza-híd felavatásához, amely most már nemcsak vas­úti, hanem a közúti forgalmat is szolgálja. — A kiskörei Tisza-híd — mondotta a miniszter — nem­csak Kiskörét és Abádszalókot köti össze, hanem a salgótarjá­ni iparvidéket is Nagykúnság termékeny földjével. Jelkép is azonban, jelképezi a munkás­ság és a dolgozó parasztság, s a velük együttérző értelmiség összefogását is. Végezetül elismerését fejezte ki a hídépítés dolgozóinak, mérnökeinek, a MÁV hídépíté­si főnökségnek, a MÁVAG dol­gozóinak és az UVATERV ter­vezőinek. A miniszter beszéde közben az új hídon átrobogott az első feldíszített vasúti szerelvény. Ezután Kossa István közle­kedés- és postaügyi miniszter a munkában legkiválóbbaknak kormánykitüntetést, illetve ju­talmat adott át. Heves és Szolnok megye dolgozói nevében Putnoki László, az MSZMP Heves me­gyei pártbizottságának első titkára mondott köszönetet ezért az új alkotásért, s a MÁV debreceni igazgatósága nevé­ben Magyari István vasútigaz­­gató vette át az új hidat. A karácsonyi munkaidő rendje A december 25—26-i kará­csonyi munkaszünettel kap­csolatban mind a munkaidő beosztására, mind a bérfize­tés időpontjára vonatkozóan a vállalatok több kérdéssel fordultak a minisztériumok­hoz. Erre vonatkozóan a Munka­ügyi Minisztérium a követke­zőket közli: Tekintettel arra, hogy kará­csony két napját a vasárnap­tól egy munkanap választja el, az érvényben levő rendel­kezések szerint 1958. decem­ber 24-én — szerdán —■ az egy műszakban dolgozó válla­latoknál, illetve hivataloknál és intézményeknél a szombati napokra megállapított mun­kaidőbeosztást kell alkalmaz­ni. A két és három műszak­ban dolgozó vállalatoknál az Mt. V. 61. paragrafusának megfelelően a miniszterek a szakszervezettel egyetértésben engedélyezhetik a munkaidő csökkentését, illetve a harma­dik műszak elhagyását. Csök­kentett munkaidő esetén mun­kabér csak a munkában töl­tött időre jár, a havidíjas dol­gozók munkabérét azonban emiatt csökkenteni nem kell. December hó 25 és 26 — csütörtök és péntek — kará­csonyi munkaszüneti napok; december hó 27 — szombat — pihenőnap; december hó 28 — vasár­nap — rendes munkanap. A folyamatosan termelő üzemekben, bányákban és a kereskedelemben dolgozók munkaidejének beosztását az illetékes miniszterek a szak­­szervezet elnökségével egyet­értésben szabályozzák. A bérfizetések rendjéről a Pénzügyminisztérium intézke­dik. Előkészületek a szegedi szabadtéri játékokra Az Újságíró Klubban hétfőn rendezték meg a Szegedi Nem­zeti Színház napját, amelynek során Vaszy Viktor igazgató és Tari János, Szeged város taná­csa művelődési osztályának ve­zetője ismertette a színház munkáját és az ünnepi játé­kok terveit. Elmondották, hogy a szegedi szabadtéri játékok céljaira ha­talmas tribünt építenek, ame­lyen a jövő évben ötezren fér­nek el, de 1960—1961-ben már nyolcezressé bővítik, és ezer néző számára állóhely is lesz. A téren újszerű akuszti­kai berendezést szerelnek fel. A szegedi szabadtéri játékok­kal egy időben rendezik meg a szegedi ünnepi heteket, ame­lyek műsorán nagy dalos talál­kozók, öntevékeny kulturális csoportok bemutatói, nemzet­közi sportesemények, s tanul­mányutak szerepelnek. 1960- ban és a rákövetkező években más szocialista országok nagy együttesei is ellátogatnak majd Szegedre. Az ünnepi játékokat rendező intézmények képvise­lői szeretnék, ha a mai ma­gyar írók, zeneszerzők, új, nagyszabású alkotásokkal gaz­dagítanák majd az ünnepi já­tékok műsorait. A Szegedi Nemzeti Színház napja alkalmából hétfő este az Újságíró Klubban különböző színdarabokból és operákból adtak elő részleteket a szegedi művészek. Hetedhét országra szóló tsz-lakodalom Túrkevén közet több idős tagja arany­­os ezüstlakodalmát ünnepli ezen a napon. A meghívott 2100 vendéget a város három legnagyobb épületében he­lyezik el. A vacsorához 400 tyúkot, 50 birkát és számos sertést vágnak. A jó hangu­latról mintegy 20 hektoliter Mecsek környéki bor és 40 hí­res túrkevei cigány gondosko­dik. A Vörös Csillag tsz. ve­zetősége a­ vacsora megrende­zésén kívül még külön ezer­ezer forint nászajándékot ad a fiatal pároknak.­­ Korróziós tanácsadó szol­gálatot létesített Budapesten, a Váci utca 45. alatt a Veszp­rémi Nehézvegyipari Kutató Intézet. Dr. Korányi György igazgató és dr. Bácskai Gyula osztályvezető elmondották, hogy a veszprémi kutatóinté­zet tudományos eredményeivel kívánják segíteni az iparválla­latokat, üzemeket a korrózió elleni küzdelemben. Turkeve legnagyobb közös gazdaságának, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek por­táján nagy a készülődés a he­tedhét országra szóló szom­bati lakodalomra. Kilenc ifjú páran kívül a termelőszövet­ Az északkeleti megyéket már hó borítja ,keddre megérkezik a második hideghullámn Hazánkban vasárnap reggel esett le az első •►téli hó*. Az ország északkeleti megyéit 3— 5 centiméter vastag, összefüg­gő hóréteg takarja, ami való­színűleg már meg is marad. A Kékesen és Galyatetőn 5 cen­timéter, Dobogókőn 4 centimé­teres a hóréteg. Hétfőn még plusz 3-7 fokig emelkedett hazánkban a nappali hőmér­séklet, de már több vidékről jelentettek hózáporokat. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztálya sze­rint a második hideghullám még a keddre virradó éjsza­ka betör hazánkba és meghoz­za az­­­igazi s­zelet. A szél va­lószínűleg tovább erősödik, folytatódnak a hózáporok, s a hőmérséklet általában fagy­pont alá szál. Dél-Európa és a Földközi-tenger térségei fe­lett még 15—19 fokos meleg légtömegek vannak. Valószínű, hogy a meleg- és a hidegfront Közép-Európa felett ütközik majd, s ez esetben nagyobb havazásra is számítanunk kell. Magyar nőtkü­ldöttség utazott Romániába A Román Népköztársaság Országos Nőtanácsának meg­hívására négytagú magyar nőküldöttség utazott Romá­niába kéthetes tanulmányút­ra. A küldöttség vezetője Sza­bó Kálmánna, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, a Magyar Nők Országos Tanácsa végre­hajtó bizottságának tagja, Csotka Jánosné, a budapesti nőtanács alelnöke, Farkas Elemérné, a Baranya megyei , nőtanács titkára és Pusztaházi Istvánné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa anya- és gyer­mekvédelmi osztályának ve­zetője Elismerés a heluani híd gyártóinak A Nílus legnagyobb hídjá­­hoz, a 812 méter hosszú he­luani vasúti és közúti hídhoz a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói készítet­ték a nagyszilárdságú acél­­szerkezetet. A híd terhelési próbája azt mutatta, hogy a gyár hídüzemének dolgozói világviszonylatban is kitűnő munkát végeztek. A HUNG­­EXPORT Külkereskedelmi Vállalat táviratban közölte a gyár dolgozóival, hogy a ter­helési próba eredménye jobb az előre kiszámított értéknél és az egyiptomi hatóságok azonnal engedélyezték a hídon a vasúti közlekedést. A gyár hídüzeme dolgozóinak jó mun­kájukért a HUNGEXPORT el­ismerését fejezte, ki. Mongol és magyar asszonyok találkozója Karancskesziben A nőtanács meghívására mongol asszonyküldöttség lá­togatott el vasárnap a Nógrád megyei Karancskeszibe. A mű­velődési házban mintegy két­száz asszony — bányászfelesé­gek, munkásasszonyok — hall­gatta meg a vendégek beszá­molóját hazájuk múltjáról és a megtett hatalmas fejlődés­ről, a békéért folytatott küz­delemről. A gyűlés után az asszonyok elbeszélgettek egy­mással, majd a mongol ven­dégeket több család otthonába is meghívta.­­ Miskolc városa december 4-én ünnepli felszabadulásá­nak 14. évfordulóját. A nagy­üzemekben, a Lenin Kohásza­ti Műveikben és a DIMÁVAG Gépgyárban ünnepi esteken méltatják a felszabadulás tör­ténelmi jelentőségét. Közlemény a KGST gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési bizotságának ülésszakáról Berlinből jelenti a TASZSZ. A KGST gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dési bizottsága november 25- től 29-ig Berlinben ülést tar­tott Az ülésen megvitatták a vegyipar fejlesztésének kér­déseit Az ülésen Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia és a Szovjetunió képvise­lői vettek részt. Megfigyelő­ként jelen voltak a Kínai Nép­­köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus és a Mongol Népköztársaság képviselői. Az ülésszakon megvitatták a műanyagok, a műgumi, a műrosi és a műtrágyafélék gyártásának fejlesztésével, specializálásával és kooperá­ciójával kapcsolatos kérdése­ket, meghatározták azokat a feladatokat, amelyek megol­dásával a gép- és kohászati ipar biztosíthatja a vegyipar korszerű felszerelését és fej­lesztését. Az ülésszakon jóváhagyták a bizottság 1959. évi munka­­tervét. 1 A Munka Vársis Zászló Érdemrendjével tüntették ki a 175 éves Semmelweis Kórházat A Pest megyei tanács Sem­melweis Kórháza — azelőtt Rókus Kórház — alapításának 175. évfordulója alkalmából hétfőn délután jubiláris ün­nepséget rendeztek a Pest megyei tanácsháza dísztermé­ben. Az ünnepségen megjelent Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi minisz­ter, dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese, dr. Rusznyák Ist­ván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a magyar orvosi kar számos, ne­ves képviselője. Részt vett az ünnepségen a jubileum alkal­mából Magyarországra érke­zett Leopold Schönbauer pro­fesszor, a bécsi I-es számú sebészeti klinika igazgatója. Az ünnepséget dr. Szemant­­sik Jenő, a Semmelweis Kór­ház igazgató főorvosa nyitotta meg, majd dr. Doleschall Fri­gyes egészségügyi miniszter üdvözölte a jubiláló kórházat. Ezután Szabó Károly a Pest megyei­­ tanács vb. elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Hollán Henrik igazgató­főorvoshelyettes szemelvénye­ket ismertetett a Semmel­weis Kórház 175 esztendős történetéből. Ezután került sor a jubiláló kórház kitüntetésére: Kristóf István, az Elnöki Tanács tit­kára átadta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. A kór­ház négy főorvosát: dr. Czey­­da-Pommersheim Ferencet, dr. Hollán Henriket, dr. Kubányi Endrét és dr. Réthy Aurélt a Munka Érdemrenddel tüntet­ték ki. A kórház több más orvosa és dolgozója Szocialista Mun­káért Érdemérem, Munka Ér­demérem, valamint miniszteri kitüntetést kapott Hétfőn megkoszorúzták a kórház előtt álló Semmel­­weis-szobrot, majd emlék­­plakettet adtak át a kórház­ban több évtizede működő or­vosoknak és más egészségügyi dolgozóknak. Össznépi mozgalom Bulgáriában a harmadik ötéves terv három-négy év alatti teljesítésére Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn sajtófoga­dáson tájékoztatta a magyar sajtó munkatársait arról az össznépi mozgalomról, amely­ben a bolgár dolgozók célul tűzték ki, hogy harmadik öt­éves tervüket három-négy éven belül teljesítik. Krasztyu Sztojcsev közölte, hogy a Bolgár Kommunista Párt a munkások, a dolgozó parasztok, az egész nép kezde­ményezését felkarolva kiadta a jelszót: teljesítsük határidő előtt harmadik ötéves tervün­ket! A nagykövet ezután részle­tesen fogllakozott azzal, hogy mi teszi lehetővé a bolgár nép­gazdaság ilyen rendkívüli mérvű továbbhaladását. A fej­lődéshez — amint ezt a dolgo­zók tömegeinek kezdeménye­zései is nap-nap után megmu­tatják —, még óriási tartalé­kok vannak. Néhány példa: a dolgozó parasztok késő ősszel, télen és kora tavasszal arány­talanul kevesebb időt töltenek termelő munkával, mint a ta­vaszi—nyári időszakban. A mezőgazdasági munkák jobb megszervezésével évente mint­egy 500 millió további munka­napot használhatnak fel. A dolgozók véleményére támasz­kodva a pártnak és a kor­mányzatnak az a véleménye, hogy helyes és hasznos, ha a nem termelő munkában fog­lalkoztatott tisztviselők, admi­nisztratív dolgozók évente 30— 40 napot a termelésben dol­goznak. Módot nyújt a fejlődésre a Bolgár Népköztársaság nyers­anyag-bázisa is. A legnagyobb tartalékok a mezőgazdaságban vannak. Ki­használásuk érdekében a 2800 termelőszövetkezetet 800 szö­vetkezetbe egyesítették, ame­lyek 1000—20 000 hektáron gazdálkodnak. Az össznépi mozgalom távlati tervei szerint az ötéves terv végére az öntö­zött terület eléri majd az egy­millió hektárt. Krasztyu Sztojcsev hangoz­tatta, hogy a páratlan ipari és mezőgazdasági fejlődéssel pár­huzamosan emelkedik majd a bolgár nép életszínvonala is. Fontos intézkedések az iskolások gyakorlati oktatásáról A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szakminiszte­rekkel egyetértésben — ren­delkezést adott ki, amely sze­rint az ipari és a mezőgazda­­sági termelőüzemek tegyék le­hetővé, hogy arra alkalmas szakemberek, szakmunkások közvetlen óraadással, vagy rendszeres tanácsadással tá­mogassák az iskolák műszaki gyakorlati foglalkozásait. A nevelők képzésére a gyakor­lati foglalkozásokhoz adjanak műhelytermet, mezőgazdasági gyakorlatra alkalmas területet, a műhely-, illetve a mezőgaz­dasági gyakorlati foglalkozá­sok vezetésére alkalmas szak­oktatót. Az iskolai gyakorló műhe­lyek, gazdasági gyakorló ker­tek felszereléséhez térítés nél­kül adjanak át az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok és tsz-ek az üzemi termelés­ben már nem használható és selejtezésre váró, de a gyakor­lati képzésre még alkalmas gépeket, kézi szerszámokat, fa, fém, papír, textil, huzal, le­mez stb. hulladékanyagokat, s egyéb anyagot. A rendelkezés felhívja az il­letékeseket: a műhellyel, gya­korló területtel nem rendel­kező iskoláknak adjanak lehe­tőséget, hogy a gyakorlati fog­lalkozások óráit a technikum, az üzem, az ipari tanuló inté­zet, a kísérleti és tangazdaság stb. tanműhelyében, illetve műhelyrészlegében tartsák. Az állami gazdaságok, termelő­­szövetkezetek is gyakorló te­rületekkel, szerszámokkal, szakemberek tanácsaival se­gítsék az iskolákat. Természe­tesen mindenkor ügyelni kell arra, hogy ez a segítés ne hát­ráltassa a termelést, vagy j­ technikumi oktatást

Next