Magyar Nemzet, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

S­l­a­m­let, 1959. január Aláírták a magyar—csehszlovák társadalombiztosítási egyezményt Evzen Erbannak, a Csehszlo­vák Társadalombiztosítási Hi­vatal elnökének vezetésével január 26 óta csehszlovák tár­sadalombiztosítási delegáció tartózkodik Magyarországon. A küldöttség a Munkaügyi Mi­nisztériumban tárgyalt a ma­gyar­ társadalombiztosítási szakemberekkel. A magyar küldöttséget Kisházi Ödön munkaügyi miniszter vezette. A tárgyalások szívélyes, ba­ráti légkörben folytak, s ennek eredményeként a küldöttségek vezetői péntek délelőtt aláírták a két ország társadalombizto­sítási egyezményét. Az egyez­mény aláírásánál megjelent Julius Viktory, a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagykö­vete is. Az egyezmény aláírása után dr. Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke fogadta Evzen Erbant, a Csehszlovák Társa­dalombiztosítási Hivatal elnö­két, valamint Julius Viktoryt, a Csehszlovák Köztársság budapesti nagykövetét. A foga­dásán részt vett Kisházi Ödön munkaügyi miniszter is. Ba­ráti légkörben, szívélyes esz­mecsere folyt a két ország kö­zötti társadalombiztosítási együttműködés kérdéseiről. A TUDOMÁNY MEGFEJTI AZ ÉLET TITKAIT Beszélgetés Erdei-Grúz Tibor akadémikussal A magyar tudósok munká­ja, eredménye történelmünk során sohasem került oly kö­zel népünkhöz, mint az eltelt tizennégy év alatt. A tudo­mány és a gyakorlat kapcso­lata egyre erősödik és ami­lyen mértékben teret hódít a marxista tudományos világ­­szemlélet a köztudatban, olyan mértékben művelődik, veti le maradiságát egész né­pünk. A tudományos világnézet egyik reprezentatív tudo­mányága a kémiai tudomány, amely a különböző vegyi­anyagok sajátságaival, egy­másra kifejtett hatásaival, képződésükkel és átalakulá­saikkal foglalkozik. A kémi­kus abból, amit a természet­ben és a laboratóriumban észlel, következtet a jelensé­gek okaira és más jelensé­gekkel fennálló összefüggé­sekre. A kémia fő feladatai közé tartozik a különböző — többé-kevésbé bonyolult ösz­­szetételű­­ anyagok előállí­tása egyszerűbbekből, vég­eredményében kémiai ele­mekből, és ezáltal a moleku­lák szerkezetének felderítése. A múlt század közepéig az élőlényekben képződő bonyo­lult szerkezetű anyagokat az élő szervezeteken kívül la­boratóriumban nem sikerült előállítani, ezért azt hitték, hogy ezek csupán valamilyen megmagyarázhatatlan »élet­­erő« hatására keletkezhetnek. A kémiai módszerek fejlődé­sével azonban mind bonyolul­tabb és bonyolultabb vegyü­­leteket állítottak elő a labo­ratóriumokban, közöttük sok olyat, amelyek az élő szerve­zetekben is keletkeznek. A kémia szerepe a materialista világnézet kialakításában — Mi a szerepe a kémiai tudománynak a materialista világnézet kialakításában? — Ezzel a kérdéssel kopogtat­tunk be Erdei-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus­hoz, a kémiai tudományok kiváló képviselőjéhez. — Ma már semmi kétség sincs aziránt — mondotta —, hogy az élő szervezetek leg­bonyolultabb vegyületeinek képződése is ugyanazon álta­lános természeti törvények szerint megy végbe, amelyek az élettelen természetben is érvényesek. Persze az élő anyagnak — bonyolult szer­kezeténél fogva — számos kü­lönleges specifikus sajátsága is van, amelyek együttese nyilvánul meg az életműkö­désben. A kémiában azonban a legegyszerűbb anyagoktól kezdve minduntalan találko­zunk azzal, hogy különböző anyagok egyesülésekor minő­ségileg is új sajátságokkal rendelkező anyag keletkezik. Gondoljunk csak arra, hogy a kisfajsúlyú, gáz alakú, könnyen égő hidrogénből és az ugyancsak gáz alakú, s az égést fenntartó oxigénből víz keletkezik, amely sem nem ég, sem fenn nem tartja az égést, és egyébként is gyöke­resen mások a sajátságai, mint a hidrogénnek és az oxi­g­énnek. Minél több atomból 11 és minél bonyolultabb szerkezetű valamely moleku­la, annál több és változato­sabb új sajátságokat mutat, mindezek azonban az anyag­nak­ a sajátságai.­­ A tudomány fejlődésével a fiziológusok és biokémiku­sok egymás után fejtik meg az életműködés titkait, és bi­zonyítják be, hogy ezek az anyag általános sajátságai alapján magyarázhatók meg természetfeletti erők közre­működése nélkül. Az anyag szerkezete megismerhető . Mit bizonyítanak még a kutatások, a mindennapi gya­korlatban? A vegyészet a minden­napi gyakorlat és a dolgok mélyét vizsgáló kutatómunka egyaránt arra a meggyőződés­re vezet, hogy a világon nin­csen más, mint mozgó anyag, s minden, amit észlelünk, az anyag mozgásával kapcsola­tos. Ezen túlmenően a kémia azt is bizonyítja, hogy az anyag szerkezete megismer­hető. Legmeggyőzőbb példa erre a molekula-szerkezetku­tatás. A múlt században a molekulák szerkezetére csak közvetve, a kémiai sajátsá­gok alapján lehetett követ­keztetni. Ezidőben még vol­ta­k egyébként kiváló vegyé­szek, akik úgy vélték, hogy a szerkezet képletek csak szim­bólumok, és a molekulák való­di szerkezete megismert­etet­­len. Az utóbbi évtizedekben azonban számos fizikai mód­szert dolgoztak ki, amelyek le­hetővé teszik a molekulaszer­kezet többé-kevésbé pontos meghatározását. Kiderült, hogy az egymástól független fizikai módszerek általában kvalitatí­­ve ugyanazt a molekulaszer­kezetet mutatják ki, mint a kémiai módszerek, de utóbbia­kon túlmenően lehetővé te­szik a molekulák alakjának és méreteinek, valamint az ato­mok között ható erő nagyságá­nak meghatározását is. E vo­natkozásban is kiderül tehát, hogy van a természettudatunk­tól függetlenül létező objektív valóság, amely a tudomány fej­lődésével mind pontosabban megismerhető.­­ A kémia az összes tudo­mányok közül legközvetleneb­bül foglalkozik az anyag egy­szerűbb és bonyolultabb alak­óinak sajátságaival — mondot­ta a professzor. — E tudomány óriási — és napról napra sza­porodó ismeretanyaga min­den vonatkozásában azt bizo­nyítja, hogy a dialektikus ma­terializmus fogja fel és tükrözi a világot olyannak, amilyen az a valóságban. Mivel pedig a természetnek és a társadalom­nak a fejlődés érdekében való céltudatos átalakítása annál si­keresebb, minél jobban ismer­jük a természetet, minél in­kább olyannak tekintjük, ami­lyen az a valóságban, a mate­rialista világnézet és a dialek­tikus módszer a legbiztosabb irányfény a haladás előmozdí­tásában. Ehhez a mondathoz, de az egész gondolathoz hadd tegyük hozzá befejezésül Eötvös Lo­­rándnak, a nagy magyar termé­szettudósnak, az Akadémia egy­kori elnökének szavait:­­» Akkor, ha mindenkinek a maga módja szerint meg lesz adva a képesí­tés arra, hogy abban, amiben munkálkodik nagyra vihesse, s a sokaság műveltsége is oda fejlődött, hogy az érdemet min­den formájában felismerni és méltatni tudja, akkor, ebben a boldog időben az Akadémia is nem százak, hanem milliók szerint fogja számíthatni bará­tait ...« R. F. K. „Háztűznéző" középparasztok a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetben Pénteken Alcsút község szá­mos egyénileg gazdálkodó kö­zépparasztja néhány termelő­szövetkezeti taggal együtt Székesfehérvárra látogatott, hogy megtekintse az eredmé­nyei alapján már országos ne­vet szerzett Szabad Élet Ter­melőszövetkezet gazdaságát. A vendégeket a Hazafias Nép­front Fejér megyei titkársága fogadta, majd a Népfront me­gyei vezetőivel megtekintették a termelőszövetkezetet. A gazdaság­szemle befejeztével a termelőszövetkezeti tagokkal közösen megtárgyalták a ta­pasztaltakat. Az alcsúti közép­­parasztok nagy elismeréssel nyilatkoztak a közös gazdaság eredményeiről és kijelentet­ték, hogy ők is foglalkozhat­nak már a termelőszövetkezet megalakításának gondolatával. Hangsúlyozták, hogy a látot­tak alapján meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyéről. ­lülírt SPECT birodatr. A Gundelben, a Zöldhordóban vagy a Kárpátiéban zajlik le és este 6-tól éjjel 2 óráig tart A lapokban tudósítások je­lentek meg a falusi lakodal­mi ebédekről és vacsorákról, részletesen közölték hány száz baromfi, hány kiló hús, süte­mény került terítékre, nem is szólva a hordós borok meny­­nyiségéről. Felvetődik a kér­dés: milyen egy budapesti la­kodalom. Nyomban hozzáte­hetjük, lényegesen szerényebb. De azért a fővárosban is akad­nak még kiadós lakodalmi va­csorák. Ennek bizonyítására a legil­letékesebb hely, a vendéglátó­­ipar, mert hiszen a lakodalmi ebédeket és vacsorákat nem annyira otthon, mint inkább az éttermekben tartják, főleg a Gündelben, a Zöldhordóban és a Kárpátiéban. Ezek az ét­termek szinte "specializálták" magukat az ünnepi vacsorák­ra, bankettekre. Tőlük kap­tunk egy kis statisztikát a bu­dapesti lakodalmakról. Tavasszal és ősszel A lakodalmi vacsorák száma után ítélve, tavasszal és ősz­szel kötik a legtöbb házassá­got Budapesten. Ilyenkor a Kárpátiában hetenként átlag 15 lakodalmi bankettet is szer­víroznak. Főleg szombaton és vasárnap, amikor egyszerre hat helyen is terítenek az ifjú házasoknak. A vendégek bő­séges menüt kapnak: előételt, kétféle húst megfelelő körítés­sel, tésztát és feketét. Azelőtt­i menüben rendszerint a bé­csi szelet dominált. Ma már ez megszűnt, a vendégek a legkü­lönbözőbb húsételek között vá­logatnak. A „sztár" a túrószétes A menühöz megfelelő taná­csokkal is szolgálnak. — A tortáról egyszerűm le­beszéljük a megrendelőt­ A menyasszony úgyis kap tortát, amit a vendégek magukkal hoznak, sőt otthon készült ap­rósütemények fogyasztását is megengedik. A változatosság kedvéért tehát torta helyett inkább túrósrétest, vagy var­gabélést ajánlunk. A­­sztárj­a túrósrétes. Egy lakodalmi va­csorán átlag 50—60 vendég vesz részt. Ég meddig tart a vacsora? — Nem nyúlik bele a má­sik éjszakába- Éjjel 2 órakor záróra van. Éppen ezért a va­csorák rendszerint már dél­után 6 órakor kezdődnek- Sok esetben a falu is felrándul Bu­dapestre a lakodalomra. Rendszerint akkor, amikor a menyasszony Budapestre megy férjhez. Pesten a lakodalom éppolyan ünnepélyes keretek között, a hagyományok betar­tásával zajlik le, mint vidé­ken. Most januárban és a jövő hónapban kisebb a forgalom, mint máskor, de márciusban, a tavasz közeledtével felugrik a házasságkötések száma és Budapest igyekszik lépést tar­tani a falusi lakodalommal. F. T­ _ Madar Nemzet_ JL A Magyar Nők Országos Ta­nácsának pénteki tanácskozá­sán Ortutay Zsuzsa, a nőtanács titkára számolt be a nőmozga­lom eddigi munkájáról. Ennek a munkának — mely az elmúlt fél évben ötletekben gazdag és sokrétű volt — legfőbb célja, hogy a mozgalomban minél több nő vegyen részt és a női egyenjogúság mindinkább az egész társadalom ügye legyen. Az országgyűlési és tanácsvá­lasztások, a szülői munkakö­zösségi választások egyik nagy eredménye, hogy a nőmozga­lomba sok új nő kapcsolódott be és bár falun, sőt másutt is sok maradi nézettel kellett megküzdeni, nemcsak sok nőt jelöltek az országgyűlésbe és a tanácsokba, hanem sokat be is választottak. Az országgyűlés­be 62, a tanácsokba 13 580 nő került. A nőmozgalom legjelentő­sebb feladata most már: részt vállalni a kulturális forrada­lomból és kivenni a részt az if­júság szocialista nevelésének nagy feladataiból. Március 8-ra, a Nemzetközi Nőnapra, mely már a múlt évben is az egész társadalom ünnepe volt Magyarországon, komoly ké­szülődés folyik. A nemzetközi nőmozgalom folytatja megkez­dett küzdelmét az atomfegyve­reik és atom­kísérletek eltiltá­sáért. A Tanácsköztársaság 40. évfordulója nagy lehetőségett ad a munkásmozgalom hagyo­mányainak felelevenítésére s a párt eredményeinek ismerteté­sére. A szülői munkaközösségek feladatairól szólva hangoztatta Ortutay Zsuzsa: el kell érni, hogy minden szülő tevékeny­kedjen az ifjúság nevelése ér­dekében ezekben is munkakö­zösségekben. Az elnöklő Tóth Annának, a textilszakszervezet főtitkárá­nak javaslatára a tanácskozás részvevői egyhangú lelkesedés­sel határozták el, hogy távirat­ban üdvözlik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusát, sikert kívánnak a magyar nép nevében. A genfi atomkonferenciának pedig le­velet küldenek, hangoztatva: csatlakoznak a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség felhí­vásához s a világ asszonyaival együtt tiltakozunk a tömeg­gyilkos fegyverek használata és az atomkisérletek folytatása el­len. Az üdvözlő távirat és a til­takozó levél felolvasása, majd elfogadása után felszólalások hangzottak el. Gyimesi And­­rásnné (Veszprém) az értelmi­ség szerepvállalásának fontos­ságát fejtegette a gyermekne­velésben. Bodonyi Pálné, a Budapesti Nőtanács titkára a munkás-paraszt szövetség ér­dekében folytatott munka fon­tosságát hangsúlyozta. Lőrincz Klára, a Nemzetközi Nőiroda decemberi bécsi üléséről szá­molt be, s ezzel a kétnapos ta­nácskozás véget ért A magyar nők csatlakoznak az atomkísérletek elleni küzdelemhez Véget ért az Országos Nőtanács kétnapos megbeszélése Nyolc-tízezer tonnás tengerjáró hajók vásárlását tervezzük Kossa István közlekedésügyi miniszter sajtótájékoztatója közel-keleti látogatásáról miniszterelnökkel a magyar­­iraki kapcsolatok elmélyítésé­ről beszélgetett. Iraki szak­emberek és fiatalok szeretné­nek Magyarországon tanulni, s erre meg is van a lehetőség. Baba Ali iraki közlekedésügyi miniszter márciusban a lipcsei vásárra utazva Budapestre is ellátogat. Szíria vezetői elismeréssel nyilatkoztak a magyar árukról és gépi berendezésekről. Lot­tóidő kikötőjében 100 tonnás úszódaru hirdeti a magyar ipar nevét. Ennek a darunak a fényképe egyébként a város emblémája is. A magyar kül­döttség megtekintette a rakkai hidat, amelyen Szíria legna­gyobb áruforgalma bonyolódik le. A híd pilléreit magyar ter­vezés nyomán magyar szak­emberek erősítik meg. A kivi­telezés már folyik. A magyar tengerhajózás továbbfejlesz­tésére azzal a tervvel foglal­kozunk, hogy nyolc-tízezer ton­nás tengerhajókat vásároljunk. Ezek Kínáig és Argentínáig vihetnék a magyar árut. Nasz­­szer elnök Kossa Istvánt fo­gadva kijelentette: az egyip­tomiak büszkék a heluani híd­ra, s a magyar szakemberek is büszkék lehetnek e munká­jukra. Az újságírók kérdésére Kos­sa István közölte, hogy a csehszlovák—magyar tárgyalá­sok eredményeként Sturovó­­ban, a volt Pörkénynánál kö­zös határállomás létesül a vám­vizsgálat meggyorsítására.­­ Ezer előadást rendeznek a magyar—szovjet mezőgazda­­sági napok keretén belül a megyei, járási székhelyeken, falvakban és állami gazdasá­gokban. A mezőgazdasági na­pok a magyar—szovjet barát­ság hónapja alkalmából feb­ruár 27-én a Magyar Tudomá­nyos Akadémia ünnepi ülésé­vel kezdődnek.­­ Hetven új tagot vettek fel a makói József Attila Ter­melőszövetkezet pénteki köz­gyűlésén. Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter sajtófoga­dáson adott tájékoztatót nem­régiben tett közel-keleti útjá­nak tapasztalatairól és ottani tárgyalásairól. Alkalma volt — mint mondotta — találkozni és gazdasági kérdésekről tár­gyalni az Egyesült Arab Köz­társaság és Irak vezetőivel, közlekedési szakembereivel. Abdel Ka­rím Kasszám iraki Síiáltásfelállítás, dl iskolák, közmű­vesítés az 1- XX. és XXII. kerületi tanácsok idei község­fejlesztési terve Pénteken délután tartotta idei első tanácsülését az I. kerületi tanács. Az ülésen Dezső József, a végrehajtó bizottság elnöke jelentést tett a tanács néhány új határoza­tának végrehajtásáról, majd két, a kerületben lakó sok­­gyermekes anyának pénzjutal­mat adott át. A kilencgyerme­­kes Vancsura Györgyné 1600, a kétgyermekes Szőke Albert­­né 1200 forintot kapott. Ezután sor került a tanács 1959. évi kerületfejlesztési tervének megtárgyalására, amelyet a lakosság bejelenté­seinek, a népfrontbizottság, az illetékes állandó bizottságok és a tanácstagok javaslatainak fel­­használásával a szakigazgatási szervekkel együtt állított esz­­sze a végrehajtó bizottság. A terv szerint Új rendelővel bővül is Vár egészségügyi há­lózata, felújítása kerül az Attila utcai általános iskola épülete, és még idén befeje­zik a Ponty utcai iskolaépület homlokzat-tatarozását. A Disz tér 3. alatti óvoda 120 ezer forint költséggel korszerű he­lyiséget kap, ahol harminccal szaporodik férőhelyeinek szá­ma. Lakóházfelújításra 30 millió, útkarbantartásra és javításra több mint 700 ezer forintot irányoztak elő. A XX. kerületi tanács csü­törtökön tárgyalta a kerület idei községfejlesztési tervja­vaslatát. A kerületfejlesztési előirányzat és a költségvetés együttes összege meghaladja a 74 millió forintot, ebből 33 mil­liót használ fel a tanács a ke­rület fejlesztésére, szépítésére. Fásítják az utcákat, javítják a közvilágítást, új közkutakat szerelnek fel, fejlesztik a víz­vezeték- és csatornahálózatot. Kétmillió forintot fordítanak a gázszolgáltatás kiterjesztésére, s még ez év szeptemberében átadják rendeltetésének a csaknem 6 millió forintos költ­séggel épülő pesterzsébeti Csarnok téri 12 tantermes ál­talános iskolát. A XXII. kerületi tanács ülé­sén a kerület ivóvízellátásának javításáról tárgyaltak. Az idei beruházások jelentős hányada, körülbelül 40 százaléka kom­munális jellegű. A kerületben több utat hoznak rendbe, ja­vítják a közvilágítást, s többek között a nagytétényi talajvizes területeket is ellátják jó ivó­vízzel. Még az idén felépül a Baross Gábor telepi rendelőin­tézet, a központi szakorvosi rendelőintézet pedig 12 szobá­val bővül. Az általános gim­názium két tanteremmel gya­rapszik, jövőre pedig felépül a Mátyás király úti nyelctanter­­mes általános iskola. Két isko­lát teljesen tataroznak, a jövő évtől kezdve pedig a területi óvodákat hozzák rendbe.

Next