Magyar Nemzet, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
bedA 1989. február 9.. Fogadás a magyar sajtó napja alkalmából A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége a magyar sajtó napja alkalmából vasárnap este fogadást adott. A fogadáson részt vett Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke, Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, valamint a magyar sajtó vezető munkatársai. Jelen voltak a budapesti diplomáciai képviseletek sajtóattaséi és a fővárosunkban dolgozó külföldi sajtótudósítók. A KGST finomkerámiai munkabizottságának ülése A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa építésügyi állandó bizottságának finomkerámiai munkabizottsága január 26-tól 30-ig Berlinben tartotta első ülését. A tanácskozáson a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége vett részt Magyar Nemzet TALÁLKOZÓ PAKSOMNI ! munkás-paraszt összefogás lehetővé teszi a szocialista társadalmi rend felépítését” Söprik a paksi utcákat, szombat délelőtt van. De ezen a szombaton nagyobb az élénkség, a söprögető asszonyok is reggel óta szorgoskodnak már, felvették jobbik ruhájukat és kötényt kötöttek. A sárgára festett, emeletes tanácsháza előtt férfiak álldogálnak, prémes kabátban, kucsmában, van aki csizmában, fekete kalapban. Van közöttük pártvezető, tanácsi funkcionárius, népfrontbizottsági tag. Java részük azonban dolgozó paraszt, egyéni és termelőszövetkezeti. Till Ferenc néha kiválik közülük és az út közepére siet, a Duna felé tekint, a műút irányába: jönnek-e már? Vendégeket várnak a paksiak, a budapesti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat dolgozóit. Három héttel ezelőtt a község dolgozó parasztjai jártak Budapesten, az Erőműjavítónál, megtekintették az üzemet, elbeszélgettek a munkásokkal, most meg a budapestiek jönnek hozzájuk, hogy visszaadják a látogatást. A Hazafias Népfront kezdeményezésére jött létre e munkás-paraszt találkozó, a hajógyáriak kezdték Madocsán, a paksi látogatás a második, de bizonyosan még sok követi majd. Tíz óra sincs még, amikor feltűnik a nagy autóbusz, a vendégekkel. Kalapok, kucsmák emelkednek a magasba, egy kerékpáros fiú viszi a hírt a művelődési otthonba, ahol rázendít a zenekar. De ahogy a nagy farmotoros felkapaszkodik a szűk és a meredek Petőfi utcán, megérkezik még néhány gépkocsi, s egyikből Dobi István, az elnöki tanács elnöke száll ki. Felharsan az éljen! Nyomban körülfogják munkások és parasztok. A paksiak büszkék a látogatásra, öt perc alatt tudja már az egész község a nagy újságot. Mindenki érzi, látni az arcokon is: hasznos lesz ez a munkás-paraszt találkozó. Az igazi szövetség Szól a zene, ismerkednek a vendégek a paksiakkal. De van, akit már ismernek a budapestiek, a múltkori látogatáskor sokan jóba lettek, barátságot kötöttek. Vác Ferenc nevét Simon László esztergályos kiáltozza a teremben. Bacsa Lajos termelőszövetkezeti elnök Barta Bélát keresi. Itt van Vass Istvánné és Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkárai, Tolna megyei párt és tanácsfunkcionáriusok, országgyűlési képviselők és a paksiak között nemcsak egyéni és dolgozó parasztok, hanem a konzervgyár dolgozói közül is sokan. Kóstolgatják a bort. A lámpafény felé fordítva nézegetik a színét, ízlelgetik: jók az idei borok. A termés se volt rossz. Hány hízó van az ólban és hány tehén az istállóban? — érdeklődnek. Már a mindennapokról és a holnapról esik szó. Mert a parasztember holnapja érdekli a városi embert is. Milyen élet van a termelőszövetkezetben? A jövőről beszél később, pohárköszöntőjében Dobi István is. Kijelenti az elején, hogy nagyon nagyra értékeli politikailag és emberileg is ezt a munkásparaszt találkozót. Kétségtelen, hogy az ilyen találkozó elmélyíti, szilárddá és erőssé teszi a munkás-paraszt szövetséget — mondotta. — Ez pedig a magyar nép szempontjából nem egyszerű dolog, mert az új gazdasági és társadalmi rendet jelenti. Megemlítette, hogy régebben is voltak szövetségek, de ahhoz a dolgozó népnek semmi köze nem volt, bár kihatott életére. A régi szövetségek a kapitalista nagyüzemeknek, a nagybirtokosok, és bányatulajdonosok valóban erős szövetségei voltak. Beszélt ezután a városi dolgozók sorsáról, szót ejtett a fiatalokról, akik közül sokan 1956 októberében olyan hangokra hallgattak, amelyek nem a dolgozó nép érdekeit szolgálták. Foglalkozott a felszabadulás előtti helyzettel, a munkásság és parasztság nehéz életével, az ínségkonyhákkal és munkanélküliséggel, a feudális nagybirtok sorvasztó nyomásával és kiemelte: " A munkás-paraszt szövetség ma új társadalmi rendet épít, a szocialista társadalmi rendet, ahol nincsenek magántulajdonban a nagyüzemek, a közösségé a nemzeti vagyon, s mindenki a maga becsületes és lelkiismeretes munkája után kapja azt, amire rászolgál, így van ez a szocializmusban a kulturális élet területén is. Ezt a szövetséget erősíti a mai látogatás Pakson. Fogjunk össze, mert ha szilárd és erős a munkásparaszt szövetség, az ellenség hiába mesterkedik. A munkásparaszt összefogás lehetővé teszi, hogy megtartsuk és biztosítsuk a szocialista társadalmi rend felépítését. A paksi parasztsághoz szólva külön hangsúlyozta a szocialista nagyüzem nyújtotta lehetőségeket. Hangoztatta, hogy a maguk és gyermekeik érdekében a jövőre is kell gondolni, amikor a termelőszövetkezeti gazdálkodásról beszélnek. A termelési színvonal emelését csak a nagyüzemi gazdálkodás útján érhetjük el. Egyetlen út van, ami nem könnyű, mert új életformát jelent, de minden alkalmat meg kell ragadni, hogy beszélgessünk és vitatkozzunk a mezőgazdasági termelés dolgairól. „Ilyen legyen az életünk” Ebéd után a vendégek a faluval és parasztsággal ismerkedtek. Csoportokra osztva meglátogatták a termelőszövetkezetet, az állami gazdaságot, egyéni gazdákat és a konzervgyárat is végül. Dobi István a Vörös Sugár Termelőszövetkezetben arról beszélgetett a tagokkal, hogy mi akadályozta a termelést, érdeklődött mi a tervük, mennyi az állatállományuk, gyümölcsösük, szántójuk és mit tesznek annak érdekében, hogy magasabb legyen a tagság jövedelme. Hármas-négyes csoportokban indultak el: egy-egy paksi gazda és két-három vendég, munkás az Erőműjavítóból. Weier Ádám Csávás Józsefet és Jankovics Katalint fogta karon, Koch Józsefhez Nagy István és Boda Istvánná látogatott el. Leber Ferenc 14 holdas egyéni gazda Táncsics utcai házába Mics Jenő és Boskovics Pálné kopogtat be. A háziak azt se tudják, hová tegyék a pesti vendégeket. Látni, hogy várták őket, rend van mindenütt, a hátsó udvart is felsöpörték. Lebemné ünneplő ruhában a szobába invitálja a látogatókat, a gazda meg az istállót szeretné megmutatni, szemefényét, a lovakat, a tehenet, az anyadisznót. Aztán lemennek a pincébe, megkóstolják a bort, négyezer öl szőlője van Lebernek, s a falu egyik legjobb gazdája. — Hány fokos? — érdeklődik Mócs Jenő, a bort ízlelgetve. — Megvan a tizenkét és feles. A szobában az asszony hozza a süteményes tálat, befőttet bontanak. Boskovicsné megnézi a szekrényeket, a ruhákat, érdeklődik a háztartás gondja felől. Bizony sok a dolga egy parasztasszonynak, mert nemcsak otthon végzi el a munkát, a ház körül, a földön is dolgozik. Így kerül szó az új életformáról, a termelőszövetkezetről. Ott könnyebb az élet, többet segítenek a gépek. Az asszonyoknak nincs annyi munkájuk. Beszélgetnek, vitatkoznak, közben bekopognak a szomszédok is, jön a sógor, a koma, az ismerős, tele van már a szoba. Eszébe hajlik az idő, mire ismét elindulnak, vissza a művelődési otthonba. A gazda felpakol, mert bátyus vacsora van. Mindenki kitesz magáért. Visznek sonkát, kolbászt, sülthúst, hurkát, disznósajtot, szép fehér kenyeret, jóízű paksi bort a fonott üvegben. Az asztalra rakják. Valaki megjegyzi: -Ilyen legyen az életünk mindig!— Még jobb is lesz, ha öszszefogunk! — válaszol rá Kovács Ferenc munkás ... Éjfél felé járt már az idő, amikor felszedelőzködtek a vendégek és feldördült a nagy Ikarus autóbusz motorja. Viharlámpák és zseblámpák fénye intett búcsút az éjszakában a távolodó autóbusz után. Számos új barátság született, sok hasznos szó esett a jövőről és bizonyos, hogy sokáig emlékezetes marad ez a munkásparaszt találkozó. Illés Sándor Ahol a csecsemőhalandóság az országos átlag alatt van Új rendelőintézetek, kórházak Pest megyében Pest megye 800 ezer lakosára, 11 járás, 187 község és 4 város népére van gondja a Pest megyei tanács egészségügyi osztályának. A megye egészségügye az utolsó években nagyot fejlődött: míg 1950- ben csupán 167 körzeti orvos működött, addig az elmúlt évben 232-re nőtt a körzeti orvosok száma és a kórházi, valamint a szakorvosokkal együtt csaknem 600 orvos ügyel a lakosság egészségére. Érdekes jelenség, hogy Pest megyében egyetlen orvosi állás sem betöltetlen, noha az ország más részén többszáz olyan orvosi állás van, amely nem talál gazdára. Szerepe van ebben a községi tanácsoknak is, amelyek arra törekszenek, hogy megoldják az orvoslakások gondját és ezzel is vonzóbbá tegyék az orvosok számára községüket. Gyermek- és nőgyógyász szakorvosok a falvakban Ugrásszerűen emelkedett a megye rendelőintézeteinek száma és rendelőórája is. Míg 1955-ben mindössze két rendelőben folyt munka 48 órával, addig tavaly már nyolc rendelőintézetben gyógyították a betegeket 556 rendelői óraszámmal. Ez a szám ebben az évben két új rendelőintézettel, amelyek Érden és Nagykőrösön nyílnak meg, tovább emelkedik; folyamatban van ezenkívül Gyömrőn is egy rendelőintézet építése. A megye egészségügyi munkáját dicséri a csecsemőhalandóság csökkentése terén elért nagy eredmény is. Az országos átlag 6,3 százalék, a Pest megyei 5,7. Szerepe van ebben a járási egészségügyi szakszolgálatnak is. Hetenként kétszer gyermek- és nőgyógyász szakorvosok látogatják meg a megye legkisebb falvait is; a múlt évben állították be a röntgen-ernyőképszűrő állomást, amely autóra szerelve járja a megyét és a tbc megelőzésénél végzi felderítő szerepét. Segítségével már kezdeti stádiumban sikerül elcsípni a tüdőgümőkóros eseteket. Minderről dr. Békés Zoltán megyei főorvos informál bennünket, aki igen büszke orvosai eredményére. Ennél csupán az új egészségügyi létesítményekre büszkébb. Gyógyszertár-központ, BCG kísérleti laboratórium — Ez év elején fejezzük be az Uzsoki utcában nyolc és félmillió forintos beruházással készült megyei gyógyszertárcentrumot. E hatalmas kombinát hivatott arra,hogy a megye 110 gyógyszertárának zavartalan ellátását biztosítsa. S itt helyezik majd el az Országos BCG Kísérleti Laboratóriumot is — mondja a főorvos. Fejlesztik a ceglédi kórházat és a hároméves terv során 150 ággyal bővül. Ebben az évben kezdik el a nőgyógyászati osztály építését, tetemes költségeiből oroszlánrészt vállalt — a többi tanácsok számára példamutatóan — Cegléd város tanácsa. Cegléd ezenkívül röntgenterápiás készüléket is kap, amelynek a helyisége ugyancsak épül már. Nagykőrös, a megye másik nagyobb városa, 1956-ban létesített sebészete és belgyógyászata, valamint meglevő szülészete mellé tavaly gyermekosztályt is kapott és így ma már 130 ágy áll a betegek rendelkezésére. Korszerű rendelőintézete mellé egészségügyi szakiskolához is jut. Évente ötven érettségizett leányt képeznek majd itt ki gyermekgondozónővé. A hatvanágyas nagykőrösi csecsemőotthont az elmúlt év során ugyancsak bővítették s itt most már 103 ágy várja az apróságokat. Rövidesen elkészül Vác új rendelőintézete is másfélmilliós beruházással, néhány részlege már működik. Több szakképzett ápolónőt! Nem lenne teljes a beszámolónk, ha nem beszélnénk a megyei kórházról, a Semmelweis nevét viselő, 175 éves Rókusról is, ahol nagynevű professzorok gyógyítják a betegeket. Egyetlen területen van komoly panasz: ápolónői problémák nehezítik a jó egészségügyi munkát. Szerencsére a kilátások itt is kedvezőek: a múlt évben kezdte el a kétéves ápolónői tanfolyamot negyven érettségizett lány, 1960-ban szerzik meg diplomájukat. A gyakorlati munkából azonban már ebben az évben kiveszik részüket. A körzeti orvosok számát idén négyöttel, jövőre 8—10 újabb körzeti orvosi állás szervezésével emelik. A múlt évben kísérletképpen szolgálatba állított körzeti ápolónők ugyancsak jelentős segítséget nyújtanak a körzeti orvosi munkához, tehermentesítik az orvost számos feladat elvégzésétől. Sok olyan beteg van, aki otthon is kezelhető, holott eddig kórházi ápolásra szorult, főleg amiatt, mert az elfoglalt körzeti orvos képtelen volt naponta látogatni. A körzeti ápolónők számának emelésével — idén 50 ilyen ápolónő és szülésznő áll Pest megyében munkába — bizonyos mértékig lehetővé válik nemcsak az orvos munkájának megkönnyítése, hanem a kórházak tehermentesítése is, ami az egészségügyi ellátás javulását eredményezi. Fehér Rózsa s A Román Népköztársaság sármási gázmezőjéről mintegy 370 kilométer hosszú csővezetéken szállítják a metángázt a Tiszavidéki Vegyikombinát fogadóállomásáig. Ez a jó minőségű földgáz a vegyikombinát fontos nyersanyaga lesz, amelyből műtrágyát, s különféle műanyagokat gyártanak. Az új létesítmény felépítéséig azonban az igen olcsó földgáz egy részét a Tiszapalkonyai Hőerőmű óriás kazánjaiban égetik el — a borsodi barnaszén helyett. A borsodi szénnél négyszerte nagyobb kalóriájú földgáz pénteken este érkezett meg végállomására: a Tiszavidéki Vegyikombinátba. A vezetékben a román határig 10 atmoszféra nyomás alatt 100 000 köbméter földgáz várt felhasználásra. A régi szokás szerint Polonyi István, a■gázüzem-6 vezetője gyújtotta meg a kétméteres lánggal égő gázfáklyát , amelynek fénye vasárnap reggelig hirdette a két szomszédos baráti ország dolgozóinak munkasikerét. Vasárnap a szocialista országok összefogásának, egymás iránti segítésének újabb ragyogó győzelme született Tiszapalkonyán. A csehszlovák tervek alapján épült hőerőműben a Szovjetuniótól kapott csővezetéken keresztül megérkezett a román földgázszállítmány. A sikeres próbát követően a színtelen és szagtalan földgázt szagosították és nyomását csökkentve továbbították, az erőmű 5-ös kazánjának két oldalán elhelyezett gázégőkbe Ezzel megkezdődött a Tiszapalkonyai Hőerőmű első kazánjának pótgáz tüzelése. Ebben az évben még valamennyi óriási kazánt átalakítják pótgáz tüzelésre. Ezzel a kazánok jobb hatásfoka mellett a tervezettnél évente mintegy 300 000 tonna szénnel kevesebbet használnak fel Tiszapalkonyán. Vasárnap óta román földgázzal fűtik a Tiszapalkonyai Hőerőmű 5-ös kazánját Tudósítónk jelenti az Országházból: A parlamenti bizottságok megkezdték az idei költségvetés tárgyalását Az országgyűlés állandó bizottságai hétfőn megkezdték az 1959-es költségvetési törvény tervezetének megtárgyalását. A Minisztertanács által január elején elfogadott költségvetési tervezet — mint már ismeretes — a bevételek 10,3, a kiadások 10,2 százalékos emelését irányozza elő. Ebből többi között, mintegy 620 millió forintot fordítanak lakásépítési kölcsönökre, egymilliárd jut a nyugdíjak és a családi pótlék rendezésére. A terv szerint a minisztériumi iparban a termelés hat százalékkal, a munka termelékenysége 3,2 százalékkal növekszik, a költségszínvonal pedig 1,2 százalékkal csökken. Ezzel sikerül még az 1958. évinél is fokozottabban megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a népgazdaság saját erejéből teremtse meg egyensúlyát. A költségvetési törvény tervezete előreláthatólag a hónap második felében kerül az országgyűlés teljes ülése elé. Hétfő délelőtt az országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága tanácskozott. A külügyi bizottság ülésén Kiss Károly elnökölt és részt vett azon Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke is. Péter János, a külügyminiszter első helyettese ismertette a külügyi tárca költségvetéstervezetét és beszámolt arról, hogy a költségvetés tételei a tavalyiakhoz képest lényegében nem változtak. A tervezethez több képviselő szólt hozzá, majd a bizottság a költségvetést kisebb módosítással elfogadta s úgy határozott, hogy az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A honvédelmi bizottság ülésén Czinege Lajos elnökölt A tanácskozáson — amelyen Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke is jelen volt — Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta a képviselőket az idei költségvetésről. A tájékoztatót itt is vita követte. A bizottság a honvédelmi tárca költségvetési előirányzatát végül tudomásul vette. Ma az országyűlés szociális és egészségügyi, valamint munkaügyi állandó bizottsága tanácskozik a költségvetési törvénytervezetről. A budapesti népfront-vezetők tanácskozása A Hazafias Népfront budapesti bizottsága négynapos megbeszélésre hívta össze a kerületi népfrontbizottségok elnökeit, titkárait, egyes szakbizottságok vezetőit, hogy megvitassák munkájuk legfontosabb kérdéseit. Hétfőn a Hazafias Népfront budapesti bizottságának helyiségében dr. Harrer Ferenc, a budapesti népfrontbizottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Ezután Csikasz Józsefné, a Budapesti Pártbizottság titkára tájékoztatta a megjelenteket a belpolitikai élet időszerű kérdéseiről. Előadását vita követte. Kedden dr. Pesta Lászlónak, a budapesti békebizottság elnökének előadása alapján megvitatják a békemozgalom további feladatait. Több mint félsm közérdekű interpelláció a kereseti tanácsüléseken tették szóvá. Ennek helyiségeiben évek óta raktár van, s a környékbeliek jogos kérése, hogy adják vissza a filmszínházat eredeti rendeltetésének. Az interpellációra a tanács végrehajtó bizottsága azt válaszolta, hogy tárgyalásokat kezd az illetékesekkel a raktár elköltöztetésére. A VIII. kerületi tanácsülésen fontos kérdést vetett fel interpellációjában ősi Sándorné tanácstag, aki kifogásolta, hogy a lakások kiutalásánál nem minden esetben kérik ki az érintett körzet tanácstagjának véleményét. A tanács illetékesei megígérték, hogy a lakásosztály vezetői a jövőben minden kiutalás előtt meghallgatják és figyelembe veszik a tanácstag észrevételeit. A VI. kerületben szintén több közérdekű interpelláció hangzott el. Szikla Sándorné tanácstag például javasolta a végrehajtó bizottságnak: a Népköztársaság útja 24. számú házban az Ady-évforduló alkalmából helyezzenek el márványtáblát a nagy költő emlékére. Az indítványt elfogadták A kerületi tanácsüléseken eddig több mint félszáz közérdekű interpellációt nyújtottak be a tanácstagok. A XIX. kerületi ülésen például a kispesti, egykori Flóra-mozi ügyét Valamennyi társadalmi és tömegszervezet részt vesz a tanácsköztársasági évforduló megünneplésében A tanácsköztársasági ünnepségek előkészítésében a pártszervezetek irányításával valamennyi kerületben részt vesznek a tanácsok, a Hazafias Népfrontbizottságok és a tömegszervezetek. A tanácsok azokban a kerületekben, ahol a forradalmi idők nevezetes emlékeit őrzik, javaslatot dolgoznak ki ezeknek a helyeknek méltó megjelölésére. A Hazafias Népfront-bizottságok emlékankétokat, ünnepi esteket rendeznek a különböző társadalmi rétegeknek. A nőtanácsok előadásokon ismertetik a nők helyzetét a Tanácsköztársaságban, részvételüket a forradalmi mozgalomban. Az MSZBT, amely a közeljövőben megnyíló magyarszovjet barátsági hónap ünnepségein is megemlékezik a magyar Tanácsköztársaságról, szintén részt vesz a programok kidolgozásában. A Vöröskereszt területi és üzemi szervezetei előadásokon ismertetik a Tanácsköztársaság szociálpolitikai, egészségügyi vívmányait, s a kerületi békebizottságokkal közösen részt vesznek a proletárforradalom eredményeinek ismertetésében.