Magyar Nemzet, 1960. december (16. évfolyam, 285-310. szám)
1960-12-24 / 305. szám
2 díjáról beszélt. Kijelentette: a Szovjetunió határozottan követeli, hogy Laosz — a nép akaratával összhangban — független, semleges állam maradjon. Ezután Kubát hozta fel példaként arra, hogy korunkban a kis országok is képesek ellenállni az imperialistáknak, megvédeni függetlenségüket. Kuba harca napjainkban Latin-Amerika valamennyi országában a hazafias erők zászlajává vált. Ezek az erők esküvel fogadják meg, nem tűrik, hogy az imperialisták elbánjanak Kubával, amely a latin-amerikai népek nemzeti felszabadító küzdelmének élvonalában halad. Az ENSZ-közgyűlés nyilatkozatot fogadott el a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról — folytatta Gromiko. — Ez a nyilatkozat rendkívül nagy jelentőségű politikai okmány. A feladat ma az, hogy minden ország és nép egyesített erőfeszítésével elérjük az ENSZ e határozatának mielőbbi megvalósítását. Európában a fő kérdés a német békeszerződés ügye A szovjet külügyminiszter a leszerelésről a következőket mondotta: »A szovjet kormány abban az igyekezetében, hogy a lehető legnagyobb mértékben áthidalja a felek álláspontja között mutatkozó különbséget, az általános és teljes leszerelésre tett javaslataiban, nagy figyelemmel tekintetbe vette a nyugati hatalmak előterjesztéseit, amelyeket a mi általános és teljes leszerelési tervünk megvitatásakor tettek.* A szovjet kormány különös gonddal dolgozta ki a leszerelés hatékony ellenőrzésére vonatkozó kérdéseket. Itt emlékeztetett Hruscsov miniszterelnök régebbi nyilatkozatára, amely szerint a Szovjetunió hajlandó bármilyen ellenőrzésbe belemenni, ha a nyugati hatalmak elfogadják az általános és teljes leszerelésre tett szovjet javaslatot. A nyugati hatalmak azonban a hatékony ellenőrzés ellen foglalnak állást. Ezek a hatalmak elvesztették minden erkölcsi jogukat arra, hogy az ellenőrzés híveinek nevezhessék magukat. A valóságban nemcsak a leszerelést, hanem az ellenőrzést is ellenzik. A leszerelés kérdésében a Szovjetunió máris közös frontot alakított ki a semleges országokkal, mert ezek a Szovjetunióhoz hasonlóan, a leszerelés hívei. Amikor a nyugati hatalmak ellenzik a leszerelési bizottság öt semleges állammal való kibővítését, nyilván attól félnek, hogy ezek azállamok saját szemükkel megláthatják és saját b ütött tapasztalhatják, kik a skerekkjitői a leszerelési tárgyalásoknak. A szovjet kormány — mint eddig is — úgy véli, hogy a leszerelés megtárgyalásának csak használa az, ha az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakot tartana az államfők, illetve a kormányfők részvételével — mondotta Gromiko. — A NATO-hatalmak ugyanakkor, amikor a Szovjetunió minden erejével egyengeti az általános és teljes leszerelés útját, a fegyverkezési verseny további fokozását állítják ezzel szembe. Elegendő a NATO- tanács legutóbbi párizsi ülésszakára utalni. Ha a Norstad-terv értelmében a NATO-t atomhatalommá tennék, ez a gyakorlatban Nyugat-Németországot változtatná nukleáris hatalommá — jelentette ki. — Spaak, Norstad és társaik azt akarják elérni, hogy az atomfegyvert Speidel és Heusinger kezébe adják. Ezek a tábornokok, akik a Német Szövetségi Köztársaságot képviselik a NATO katonai szerveiben, Nyugat- Németország legvadabb militarista és revansista köreit személyesítik meg. A Szovjetunió levonja a kellő következtetéseket abból, hogy a NATO továbbra is folytatja agresszív politikáját és a háborús készülődések fokozását tervezi — mondotta a szovjet külügyminiszter. — Biztonsággal állíthatjuk, hogy hazánk védelme teljesen megfelel a mai nemzetközi helyzet támasztotta követelmények- nek. A Szovjetunió és a szo-cialista tábor minden országá- nak határain mindig erős és megbízható lesz a lakat. Szükség esetén pedig a szovjet állam egész ereje hazánk, barátaink és szövetségeseink védelmére fordítjuk. Gromiko hangsúlyozta: abban a körülményben, hogy a Macmillan-kormány hozzájárult, Skóciában támaszpontokat létesítsenek amerikai atommeghajtású tengeralattjárók számára, hiába keresné az ember az angol nemzeti vonásokat , az óvatosságot és a megfontoltságot.Aki azt mondja, hogy Anglia szempontjából már nincs jelentősége, hogy hány külföldi támaszpont van a területén, az nyilvánvalóan nem hisz a béke megőrzésének lehetőségében és meg van győződve a háború elkerülhetetlenségéről — fűzte hozzá Gromiko. A külügyminiszter rámutatott, hogy a szovjet kormány nagy türelmet tanúsít a német békeszerződés megkötésének kérdésében. »Az európai problémák közül ez a fő kérdés, amely elválaszt bennünket a nyugati hatalmaktól. Nyugat- Németországihoz fűződő kapcsolatainkban ez a döntő probléma* — mondotta. A békeszerződés megkötése új fejezetet nyitna a szovjet— nyugatnémet viszonyban — mondotta Gromiko —, majd így folytatta:A szovjet kormány álláspontja, hogy a lehető leggyorsabban meg kell kötni a békeszerződést a két német állammal és meg kell teremteni Nyugat-Berlin szabad várost. E feladatok megoldása szabaddá tenné az utat afelé, hogy valóban jó és kölcsönösen előnyös kapcsolatok jöjjenek létre a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között. A nyugatnémet fél azonban — mutatott rá Gromiko — minduntalan letér a józan ész útjáról. A szovjet külügyminiszter megállapította,hogy 1960-ban bővültek és erősödtek a Szovjetunió és a többi szocialista ország szoros testvéri kapcsolatai.A szocialista országok, mint barátok és testvérek, egységfrontban lépnek fel a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, mindenekelőtt pedig korunk legégetőbb problémájában, a háború és a béke kérdésében.* Aki a cím alapján azt találja hinni, hogy valami csípős történetkéről lesz szó, kissé századvégi franciás modorban, az nyugodtan lapozzon tovább. A történet Pesten kezdődik és nem is a Fény Városában folytatódik, hanem a Fény Birodalmában. Hogy ez hol van? A válaszért mégis kéretik tovább olvasni. Az idén Pesten a karácsonyi forgalomnak megvan az üteme és a színei, de a hőmérséklete hiányzik. Felöltőben tolonganak a vásárlók, a sálak fiatalosan lebegnek a langyos decemberi fuvallatban.Az atom az oka, közölte a Petőfi Sándor utcai ajándékboltban egy hosszúra nyúlt egyetemista szíve párjával. Az áhítattal nézett föl rá. -Gondolod?* -Biztos*, mondta a fiú másodéves tudásának jéghegyéről. -Mi más lenne egyébként? Olvashatod Krúdyban: ott a karácsony előtti hetekben mindig csikorog a hó a dámák topánkája alatt, szánon siklanak fenyőért és vastag pillékben hull a hó.* Már két lány nézett rá elandalodva, a másik az elárusítónő volt. A fiút megcsapta a siker szele. -A H-bomton kísérletek megváltoztatják a légkör összetételét. Talán teljesen megszűnik a tél.. .« -Az jó lenne*, szólalt meg az elárusító lány. Ekkor jutott eszembe Jeannette. Nem a fekete, ruttkalévás diáklányról, sem a szőke Bardot-utánérzésről, a másikról. Hanem arról, amit mondtak. Ki kell rukkolnom a farbával, be kell mutatnom Jeannette-t E pillanatban szinte sajnálom, hogy nem tudok egy Jeannette nevű párizsi lányt idevarázsolni az egykori Arkanzas-boltba. Egy kis francia vendéget például, aki Aurélien Sauvageot professzornál tanul magyarul a Sorbonne-on, most ellátogatott Pestre és azon csodálkozik, a hogy nálunk milyen komoly dolgokról beszélgetnek a fiatalok ajándékvásárlás közben. Szép idill volna. Sajnos, a világ nem csendélet; önmagunkat ámítjuk az emberi történelem egy keresztútján, ha nem nézünk szembe korunk nagy alternatívájával. Az a diák is erről beszélt, mert az évszázad fia és nem tud, talán nem is akar szabadulni a korszak nagy kötelmétől, az atommag felszabadított és már-már nagyon szabados erejétől, amely minden ember sorsára rányomja sugárbélyegét. De hát kicsoda Jeannette? Jeannette a Golf-áram unokatestvére, így becézik a Csendes-óceán hajósai. Kerestem a Nagy Szovjet Enciklopédiában, az Encyclopeadia Britannicában, sőt egy tengerészeti lexikonban is, honnan származik ez a név? Megtudtam Jeannette nacionáléját, csak éppen a név eredetét nem. Ha az Atlanti-óceán legsúlyosabb orkánját Donnának lehet nevezni, akkor miért ne keresztelhette volna el egy szerelmes hajóskapitány százötven évvel ezelőtt menyasszonyára gondolva ezt a langyos tengeráramlatot Jeannettenek? Jeannette valahol a Fülöpszigetek táján születik, megindul észak felé. Jeannette a Jeanne, a Johanna név kicsinyített formája ugyan, de ez a Jeannette elképzelhetetlenül nagy: másodpercenként ötvenmillió köbméter vizet görget a sarkvidék irányába. Jó indulata óriás, mint unokabátyja, a Golf, de nem hiába visel lánynevet, nem olyan állhatatos. A Behring-szorosban langyos vize lehűl. Az a fiú az ajándékboltban bizonyára nálam szabatosabban magyarázná meg az ő kis Jeannette-jének, hogy a hideg víz súlyosabb, lesüllyed. Ezt cselekszi Jeannette, a tengeráram is. Lehúzódik a mélybe, a sarköv jégsapkája alá és eltűnik, nyomtalanul. Ha egy kicsit melegebb volna, csak néhány Celsius-fokkal, akkor nem kellene elbújnia a jégpáncél alá. Ez a gondolat az elmúlt évszázadban már bizonyára nem egy tengerész fejében megfordult. Nagyot nevethettek a kormányosi hídon vagy az étkezőben. Ha a ha nem volna... Korunk, amelyet divat szidni, a ha megszüntetésének a kora. Ha — mondjuk iskoláskorunkban — a Föld vonzóereje nem kötné a testeket, a repülőgép elhagyhatná a Föld légterét és elindulhatna felfedező útjára a világűrben ... Ez a ha mar megszűnt. Ha — mondjuk felnőttkorunkban — a gyarmati népek kivívnák függetlenségüket, megváltozna a világ képe. Ez a ha most van megszűnőben. Ha — mondogattuk az elmúlt években — az atomerőt békés és csak békés célokra lehetne felhasználni ... Ezért a ha-ért még meg kell küzdeni. Talán a Jeannette megszelídítése, sőt már a terve is hozzájárul ehhez a küzdelemhez. Nem jók ezek a legegyszerűbb szavak. Annyiszor mondjuk, írják »küzdeni«, "küzdelem", hogy a fogalmi tartalom kilúgozódik belőle. Nemcsak ököllel, fegyverrel, beszéddel, írással lehet küzdeni, hanem — megint csak a mi korunkban — szellemi és erkölcsi magatartással is. Ebben az összefüggésben nyer a kuriózumon, az utópián túli értelmet Jeannette megszelídítésének terve. És a közgondolkozás már annyira jutott, hogy ezek után még sem kell mondanom, miről van szó, kiolvasta e sorokból leíratlanul mindenki. Szovjet és amerikai tudósoknak egyszerre jutott eszébe — és a francia Science et Vie című folyóirat meg is írta, onnan merítem —, hogy a fázékony Jeannette-t fel lehetne melegíteni. Pontosabban: meg lehetne tartani eredeti hőmérsékletén. Nem kellene Jeannette megszelídítése egyebet tenni, mint partjain atomikályhákat felállítani. A kályhákat természetesen idé-zőjelben gondolják a tudósok. És hozzágondolják, ugyancsak: természetesen, hogy a Behring- szoros mindkét partján, Szibé- riában is, Alaszkában is. : Ha Jeannette már nem fá- zik, újra megjelenik a tenger felszínén, felmelegíti a Beh- ring-szorost s ez nemcsak hajózhatóvá válik, hanem távoli ! szibériai és alaszkai vidékek! éghajlatát ugyanúgy megvál- toztatja a Jeamnette-áram, mint Angliáét vagy Norvé giáét a Golf. S hogy ez nem csekélység, ahhoz elég egyet-! len adat: a norvég tengerpar-ton a téli hőmérséklet 24 fok- kal magasabb, mint ha nem melegítené a Golf-áram. A Science et Vie kedves kis rajzot is közöl cikkéhez: egy eszkimó éppen leveti jegesmedve-bundáját és mosolygó képpel bámulja a pálmafát, amely, hála Jeannette-nek, a jégpáncél helyén nőtt Ha a pálmafa túlzás is, a mosolygó eszkimó, a mosolygó ember nem az. Jeannette megszelídítése egyáltalán nem a tudományosfantasztikus regények egyik fejezete. Műszakilag már ma el lehetne kezdeni. De tudjuk jól, hogy a Jeannette partjainak kétoldali felmelegítése nemcsak műszaki probléma. Azt is tudjuk, mi kell hozzá: az a korszak, amelyet eszmefuttatásom elején, nem mindagából jelenti az AP. Hollandiában kormányválság tört ki, amelyet a legtöbb megfigyelő hosszú életűnek jósol. A 150 tagú alsóház 70 szavazattal 59 ellenében megszavazott egy lakásépítési törvényjavaslatot, amelyet a kormány már előbb elutasított, sőt felvetette a bizalmi kérdést. Jan de Quay katolikus néppárti miniszterelnök, aki 1959 május óta van hatalmon, hivatalos jelentés szerint pénteken délben felkereste Julianna királynőt és beadta lemondását. A csütörtöki parlamenti szavazáson a harc a lakásépítési program megnövelése körül folyt. Az alsóház több pártja követelte, hogy 80 000 helyett 85 000 lakás építését irányozzák elő. Van Aartsen közmunkaügyi miniszter hevesen ellenezte a javaslatot, amely mellett még saját pártjának, a Forradalomellenes Párt nevű reakciós protestáns pártnak többsége is állást foglalt. A javaslat mellett szavaztak 82 ellenzéki Holland mondhatnám - stentcezffteg. ^Munkáspárt, a Holland Kom- Jeannette megszelídítenének munista Párt, a pacifista légkörétől. Ha a tengeráramot Szocialista Párt és egy kisebb meg tudja, önmagát ne volna a jobboldali töredékpárt képeiképes megszelídíteni az em-v!selői, ellene foglaltak állást a bér?! Katolikus Néppárt és a Libe-Boldizsár Iván Pális Párt honatyái, den patetikus mellékzönge nélkül, a Fény Birodalmának neveztem. Lehet, hogy annak a lanya-; séta, kedves fiúnak a Petőfi I Sándor utcában mégis igaza volt "Talán megszűnik a tél...- De nem a H-bomba ! kísérletektől, hanem — azt . Magyar Nemzet. A Szovjetunió viszonya az egyes országokkal A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a szocialista táborhoz tartozó többi ország egy sorban halad. Szabad népek társadalmi, gazdasági és politikai testvéri közössége ez, amelyet egységbe fognak a nemzetközi szocialista szolidaritás szoros szálai, a szocializmus és a kommunizmus építéséből adódó közös érdekeik és célok. Mindez nagy erővel és teljes szemléletességgel megmutatkozik a kommunista és munkáspártok képviselőinek nyilatkozatában. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársasághoz fűződő kapcsolataink jóknak nevezhetők — mondotta Gromiko és hozzáfűzte: A szovjet kormány reméli, hogy a jövőben is sikeresen fejlődik majd a két ország együttműködése a békéért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért vívott harcban. Gromiko hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány külpolitikájában komoly helyet foglal el a baráti együttműködés megerősítése és fejlesztése ama ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal, amelyek nem hajlandók részt venni a katonai tömbökben és a semlegesség útját választották. A szovjet—japán kapcsolatokról szólva Gromiko a következőket mondotta: A Szovjetunió részéről mindenkor megértésre talál minden olyan japán kormány, amely független politikára törekszik és őszintén meg akarja javítani kapcsolatait a Szovjetunióval.* Gromiko megállapította, hogy a szovjet—finn kapcsolatokat továbbra is a szívélyesség és az igazi jószomszédság szelleme jellemzi. Kielégítőnek nevezte a skandináv országokkal fennálló viszonyt és hozzáfűzte,hogy a Szovjetunió baráti jó viszonyra törekszik minden skandináv országgal. Gromiko kijelentette: az új török vezetők azon szándéka, hogy megjavítják kapcsolataikat a Szovjetunióval, feltámasztják a szovjet—török barátságot, a szovjet kormány teljes megértésére és támogatására talál. A szovjet kormány azt szeretné — mondotta Gromiko —, ha Irán vezetői tudomásul vennék, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik a jószomszédi viszony megteremtésére Iránnal. Gromiko megállapította, hogy a latin-amerikai országok részéről bizonyos közeledés észlelhető a Szovjetunió irányába. A szovjet—amerikai kapcsolatok példája: a Roosevelt időszak Gromiko kijelentette: a szovjet kormány sajnálja, hogy az utóbbi időben feszültté vált és megromlott a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya.A balsikerért teljes egészében az Eisenhower—Nixonkormányt terheli a felelősségt — hangsúlyozta a külügyminiszter. A szovjet kormány azt kívánja, hogy Kennedy hatalomrajutásával ugyanabba a kerékvágásba kerüljenek a szovjet—amerikai kapcsolatok, mint amilyenbe Franklin Roosevelt idején voltak. A szovjet kormány részéről megvan minden készség arra, hogy előmozdítsa a szovjet— amerikai kapcsolatok kedvező megváltozását. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta: ma szilárdabb, mint bármikor is volt a Szovjetunió nemzetközi helyzete és tekintélye. Ez közvetlen eredménye azoknak a nagy sikereknek, amelyeket a szovjet nép az ország életének minden területén elért. Gromiko befejezésül kijelentette: "A szovjet kormány a jövőben is — erőfeszítést nem kímélve — ugyanilyen következetességgel védelmezi majd a békét, amely oly'drága a kommunista társadalom ragyogó épületét emelő népünk számára.* A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Andrej Gromiko külügyminiszter beszámolójának megvitatása után egyhangúlag elfogadott határozatban jóváhagyta a szovjet kormány külpolitikáját. A Legfelső Tanács pénteken négynapos tanácskozás után befejezte hatodik ülésszakát. -Szombat, ifXffl. december 24. Fel kell újítani a laoszi nemzetközi bizottságok tevékenységét Szovjet jegyzék Nagy-Britannia kormányához Moszkvából jelenti a TASZSZ. Vaszilij Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettes csütörtökön jegyzéket adott át Sir Frank Robertsnek, Nagy- Britannia moszkvai nagykövetének. A szovjet kormány — állapítja meg a jegyzék — úgy véli, hogy össze kell hívni az indokínai helyzettel foglalkozó 1954. évi genfi értekezlet részvevőit a laoszi helyzet megvitatására, továbbá fel kell újítani a laoszi nemzetközi megfigyelő és ellenőrző bizottság tevékenységét. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy a genfi értekezlet két volt elnöke — a Szovjetunió és Nagy-Britannia — felhívja az értekezlet részvevőit a Laosz belügyeibe történt külföldi beavatkozás elítélésére és minden erejével azon legyen, hogy megteremtse Laoszban a Souvanna Phouma herceg vezette törvényes kormány működéséhez szükséges feltételeket. A szovjet kormány úgy véli továbbá, hogy a két elnöknek üzenetet kell intéznie az Egyesült Államok kormányához és fel kell szólítani, hogy vegye ki részét a két elnöknek a laoszi helyzet rendezésére tett erőfeszítéseiből. Az Egyesült Államok kormánya ennek érdekében segítse elő a Phoumi Nosavan tábornok vezette lázadó erőknek nyújtott külföldi segély beszüntetését, hívja vissza Nosavan csapataiból az amerikai katonai személyeket, szállítsa el tíz amerikai hadifelszereléseket, hasonló értelemben hasson azokra az államokra, amelyek az Egyesült Államokkal együtt katonákat és fegyverzetet bocsátottak Nosavan tábornok rendelkezésére — állapítja meg a szovjet jegyzék. A szovjet kormány jegyzékében a továbbiakban megállapítja, a Laoszban kialakult helyzetet az tette súlyossá, hogy az Egyesült Államok és a SEATO katonai tömb más részvevői durván beavatkoztak Laosz belügyeibe. Az imperialista agresszió körfütegménye Kongót éhínség fenyegeti Leopoldvale-ból jelenti az UPI. Egy ENSZ szóvivő pénteken rendkívüli sajtóértekezleten számolt be Kongóközellátásáról, és felhívta a figyelmet az országban pusztító éhínségre. A többi között elmondotta, hogy Kaszai tartomány déli részén naponta mintegy kétszázan halnak éhen.Az asszonyok és gyermekek nem egyebek támolygó csontvázaknál* — állapította meg. — Zsúfolásig tele van a tartomány déli részén fenntartott egyetlen kórház is. E százötvenágyas kórházban több mint 1100 beteg van, de egyáltalán nem részesülnek orvosi kezelésben, mert nincsenek orvosok. Az egész kórházat csupán egy ápoló vezeti. A szóvivő kijelentette, ha nem tudnak idejében segíteni, a napi halálozások száma ezrekre emelkedik. Az általános sztrájk „gazdasági pusztasággá” változtatta Közép- és Dél-Belgiumot Brüsszelből jelenti a Reuter. A Belga Általános Munkásszövetség utasítást adott szervezeteinek: a lehető legnagyobb mértékben szélesítsék ki a kormánynadrágszíj meghúzó politikája ellen tiltakozó országos sztrájkmozgalmat. Az általános sztrájkfelhívás Közép- és Dél-Belgiumot — egy szocialista képviselő szavaival élve — gazdasági pusztasággá változtatta. A parlamenti vitában a képviselő rámutatott:soha nem tört még ki általános sztrájk Belgiumban télen. Ez bizonyítja, milyen mély a népi elégedetlenség a kormány intézkedéseivel szemben. A sztrájk következtében a párizsi vonat a karácsonyi utasokkal visszatért Brüsszelből és öt nemzetközi expressz szerelvényt megállítottak Aachennél, s innen autóbusz szükségjáratokkal szállították át az utasokat Belgiumba. Monsban a gáz- és elektromosipari dolgozók szakszervezetének vezetői a tartományi kormányzóval pénteken vitatták meg a minimális béremelés módjait. Liége-ben és más városokban tanácsokat adtak a fogyasztóknak, mit csináljanak, ha megszűnik a gázszolgáltatás. Charleroi ipari körzetében megállt a munka a fémüzemekben és a kohóművekben, nem működik a telefon és a postahivatalokat bezárták. Veliviers-ben leállt az autóbusz közlekedés. Hosszúnak ígérkező kormányválság Hollandiában