Magyar Nemzet, 1961. május (17. évfolyam, 103-127. szám)

1961-05-06 / 106. szám

Szombat, 19­61. május 8.—,_________________Magyar Nemzet Hétesztendős kutatómunka eredménye: Két új h&MK tehénfajtdi A tehén évezredek óta él az ember mellett és elmondhat­juk róla, hogy az egyik legré­gibb gazdasági állat. A tej az egyik legfon­tosabb népélelmezési cikk lett, de állati fehérje takarmá­nyunkat is döntő többségében a lefölözött tej adja, enél­kül ugyanis elképzelhetetlen a hússertés- és a baromfite­nyésztés nagyarányú kiterjesz­tése hazánkban is. Elsőrendű nemzetgazdasági érdek tehát, hogy sok és jó minőségű tejet termeljen az ország. Az igásmarhától a gépi fejésig A múlt század hatvanas-het­venes éveiben a magyar szür­ke marha képezte marhaállo­mányunk zömét. Ez az ősi ma­gyar marhafajta főleg igás­­marha volt, s tej termelése alá­rendelt szerepet játszott. Csak a szegényebb parasztok fejték, de alig adott valamicske ke­vés tejet. Ennek az elterjedt, teherbíró, igénytelen és primi­tív marhafajtáinak a hetvenes évek után indult meg nagyará­nyú átkeresztezése a sim­men­tái­ tarka marha­fajtával. Ma a magyar-tarka képviseli te­hénállományunk több mint kilencven százalékát. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a magyar-tarka? Dr. Horn Artur professzor, aki évtizedek óta foglalkozik a szarvasmarhaállomány telje­sítőképességének javításával, elmondja, hogy ez a fajta ki­tűnő hústermelő. Közép-Euró­­pa piacain jó híre van. Tejelő­képessége azonban már nem minden vonatkozásban elégíti ki a korszerű nagyüzem igé­nyeit, noha világhírű rekorde­rei is volta­k. (A Dáma, az Auguszta.) A magyar­ tarka te­hénfajta tejének összetétele — zsír- és fehérjetartalma — az utóbbi fél évszázadban alig változott. Tőgyalakulása sem kielégítő, különösen a gépi fe­­jés szempontjából kifogásolha­tó. — Mindezeket figyelembe véve, szükség mutatkozott új tehéntípus kialakítására, létre­hozására — mondotta Horn professzor, aki egyébként nem­csak nálunk, hanem a Német Demokratikus Köztársaságban is irányít keresztezési kísérle­teket, s hozzá kell tenni, nagy sikerrel. A tejelő magyar barna marha — Hét esztendővel ezelőtt kezdtük el a dán Jersey fajtá­val való keresztezést. Azért esett erre a fajtára a választá­sunk, mert ez adja a legzsí­rosabb tejet. Hat-hétszázalé­kos a zsírtartalma a tejének, tejtermelése pedig igen nagy, ugyanakkor tégyalakulása is mintaszerű. Hústermelése gyengébb minőségű ugyan, de ezt ellensúlyozza a magyar­tarka. Még egy nagy előnye van e fajtának, hogy korán érő. A mi tehénfajtáink vi­szonylag későn érők, ami na­gyon megdrágítja az üszőneve­lést. A hétesztendős kitartó mun­kát siker koronázta. Horn pro­fesszor fényképet mutat: a ke­resztezés által létrejött új te­hénfajta fényképeit. — Ez itt a »tejelő magyar­barna marha« — mutatja. En­nek a fajtacsoportnak az a rendeltetése, hogy koncentrált ipari tejet állítson elő 5 száza­lékos zsír- és 4 százalékos fe­hérjetartalommal. A feladat, hogy tejelőképessége elérje évenkint az élősúlyának nyolc­tízszeresét, a magyar-tarka fajta négy-ötszörösével szem­ben. Ez sikerült is. A másik nagy előnye, hogy tőgye gépi fejesre kiválóan alkalmas, s emellett 4(N)—500 kilogrammig jól is hizlalható. Ez pedig annyit jelent, hogy a tejelő magyar- barna marha nemcsak 200—500 kilogrammal nagyobb mennyiségű, hanem koncentráltabb, 40—60 kilóval több tejzsírt és 20—30 kilóval több fehérjét tartalmazó tejet ad évente, mint a magyar­ tar­ka. Más szóval: ugyanolyan is­­tállózási és takarmányozási feltételek mellett az új tehén­fajta 20—30 százalékkal ol­csóbban termeli a vajat és 15—20 százalékkal olcsóbban állítja elő a tejfehérjét. Köz­gazdasági nyelvre lefordítva: kevesebb takarmány, több tej, olcsóbb termelés. A korszerűsített magyar­ tarka — A másik kialakulóban le­vő változat a­­tejelő magyar­tarka* — mint mondja a pro­fesszor. — A jelenlegi tehén­állományunk nagy részét ké­pező magyar-tarka korszerűsí­tett változatát lesz hivatva képviselni. — Huszonöt százalékban Jersey, hetvenöt százalékban magyar-tarka. Jersey elődjé­től magas tejzsírtartalmat örö­költ, négy és félszázalékot, a tej fehérjetartalma ugyancsak magasabb. Tőgye a gépi fejés­re alkalmas, ugyanakkor a hústermelése gyakorlatilag azonos az eredeti magyar-tar­ka fajtáéval. Ennek a korsze­rűsített fajtának nagy jelentő­sége lehet a környező orszá­gokban is, mert csaknem egész Közép-Európában a mienkkel lényegében azonos tarka fajta adja a tehénállomány zömét. Ez a keresztezés azért is fon­tos, mert megmentheti a ma­gyar-tarka fajtát, korszerűsíti, jobbá teszi, felfrissíti. Ez a munka még nincs lezárva, az első keresztezett tehenek azon­ban megfelelnek a várakozás­nak. Két év múlva már átfo­góbb jelentést és jellemzést is tudunk adni erről a korszerű­sített tarka marha változatról, amelynek alakulását nagy fi­gyelemmel kísérik, nemcsak a környező népi demokratikus államok, hanem számos kapi­talista ország szakemberei is. Elmondja még a professzor, hogy az állam segítsége és az érdekelt gazdaságok és szak­emberek mintaszerű fegyelme tette lehetővé, hogy ez a szin­te egyedülállóan szervezett és nagyszabású keresztezési mun­ka megvalósulhatott. Négyévenként egy generáció nyereség Nyugodtan el lehet monda­ni: nagy eredmények ezek, amelyek kihatással lesznek egész állattenyésztésünkre, s új lehetőséget teremtenek szo­cialista mezőgazdaságunkban a belterjes gazdálkodásnak, ta­karmánytermelésnek­, sertés­hizlalásnak és csibenevelésnek. Csak egy tehén tejének fehér­jetöbblete évente három 100 kilogrammos baconsertés fel­neveléséhez szükséges állati fehérjét fedezi. Nemcsak na­gyobb az új tehénfajták tej­termelése, s ezáltal olcsóbb a tejtermékek előállítása, de szaporább is az új tehénfajta. Míg a régi magyar­ tarka csak általában 30 hónapos korban elli első borját, addig a Jersey ke­resztezésből származó állatok már 25 hónapos korban elle­nek. Ezáltal nemcsak az üsző­nevelés válik olcsóbbá, hanem a szarvasmarhaállomány sza­­porasága is javul. Ezt még csak támogatja az a körül­mény, hogy az új tehéntípu­­soknál szinte ismeretlen foga­lom a nehéz ellés, ami pedig a magyar-tarka fajtában sok kárt okoz. A tejelő magyar barna marhát az idén már különböző tartási módok kö­zött is kipróbálják, így első­sorban az öntözött legelőkön. Sor kerül újabb üzemgazdasá­gi viszgálatokra is. Az új magyar tehénfajták kialakítása tovább folyik. Az idén mintegy negyven állami gazdaságban további húszezer tehenet vonnak be a kereszte­zésekbe. mies­sander küldetés vonz a bűnösökhöz — felelte Milly. — Annyi ostobaságot össze­hordasz. Egyébként még nem mentem tönkre. Még nem. Legalábbis, amennyire én tu­dom. Mit vásároltál Milly? — Gyáré, nézd meg. — Kö­vette a hálószobába. Milly ágyán egy nyereg hevert, a falba vert szögekről (legszebb estélyi cipőjének sarkát törte le ,e művelet közben­ kantár és zabla lógott; a falikarok közé egy gyeplő volt kifeszít­ve; öltözőasztalkáján pedig egy ostor tekerődzött. Wor­mold reményt­ vesztetten kér­dezte: és hol a ló? — s már­­már azt várta, hogy a fürdő­szobából meg is jelenik. — A Country Club közelé­ben egy istálló van. Találd ki, hogy hívják. — Honnan tudnám. — Ser­aphina. Hát nem Is­ten ujja ez? — Te Milly, azt hiszem nem engedhetem meg ... — Nem kell egyszerre kifi­zetni. Perla. — S mi köze a színének a fizetséghez? — Törzskönyvezett. Santa Terezából származik, Castiliai Ferdinándé volt. Kéts­zer any­­nyiba került volna, de az egyik csüdjét összeroncsolta akadályfutáson. Semmi baja nem lett, csak egy forradás,­­ így nem futtathatják. — Mégha negyed annyiba kerül, az sem érdekel. Rosz­­szul megy az üzlet Milly. — Már elmagyaráztam apu, nem kell egyszerre kifizetni. Esztendőkig fizetheted. — Még akkor is nyöghetem, amikor az már megdöglött — Seraphina nem megdög­lik, legfeljebb meghal. Se­raphina tovább bírja, mint egy kocsi. Valószínűleg nálad is tovább bírja. — De Milly, az út az istál­lóig, és maga az istállózás ... — Mindezt megbeszéltem Segura kapitánnyal. Nekem a legalacsonyabb árat számítja. Ingyen engedte volna, de tu­dom nem szereted, ha szíves­séget fogadok el. — Ki az a Segura kaptány, Milly? — A vedadói rendőrfőnök. — S hol a fenébe találkoz­tatok? — Gyakran elvisz a kocsi­ján Lamparillába. — S tud erről a tisztelendő főnökasszony? Milly rátartóan válaszolt: — Mindenkinek lehet magán­élete. — Idehallgass Milly, én nem engedhetek magamnak lótar­tást, s a te zsebedből sem tel­lik ez a sok holmi. Vissza kell vinned. S nem szeretem ha Segura kapitánnyal kocsiká­­zom — tette hozzá dühösen. — Kár aggódni, egy újjal sem nyúl hozzám — nyugtatta meg Milly. — Csak szomorú mexikói dalokat énekel, ami­kor vezet. Virágokról meg a halálról. Egyet meg egy biká­ról. — Nem tetszik ez nekem Milly. Beszélek a főnöknővel, neked pedig meg kell ígér­ned ... — A sötét szemöldö­kök alatt megláthatta, ahogy a borostyánzöld szemekben gyűlik a könny. Wormold a pánik közeledtét érezte: a fe­lesége is épp így nézett rá egy hervadó október délután, ami­kor hat esztendejükre pontot tettek. Megkérdezte Millytől: — De ugye, nem vagy sze­relmes Segura kapitányba? Két könnycsepp különös eleganciával kergetőzött az állgödröcskéjében: falra akasztott vértként csillogott, s valóban Milly fegyverzeté­hez tartozott. — Egy fityiszt sem törődöm Segura kapitány­nyal —­ felelte Milly. — En­gem csak Seraphina érdekel. Tizenöt­ markos ló, s olyan a szája, mint a bársony, bárki megmondhatja. — Milly drágám, értsd meg, ha én megengedhetném ma­gamnak ... — Tudtam, hogy ez lesz a vége — panaszkodott Milly. — Éreztem a szívem legmé­lyén, ezért adtam rá kétszer is szent kilencedet, hogy jól jöjjön ki, de úgy látszik mit sem használt. S olyan óvatos is voltam! Végig a kegyelem állapotában imádkoztam. Nem hiszek többé a szent kilenced­ben soha, soha már. — A hangja mintha sóvárgón vissz­hangozta volna Poe hollóját. Wormold nem volt hivő, de egyetlen cselekedetével sem akarta a lánya hitét gyengí­teni. Most gyötrelmes felelős­séget érzett; Milly még meg­tagadja az Istent bármely pil­lanatban. A múltjából ősrégi ígéretek támadtak fel s meg­lágyították. Csak ennyit mondott! — Milly, nagyon sajnálnám. — Két külön misét is ráad­tam. — A régi meghitt mágiá­ban való csalódását a lány mind az ő vállára rakta át. Milyen könnyű a gyerekek könnyéről beszélni, de egy apa nem vállalhatja ugyanazt a kockázatot, mint egy tanár, vagy egy nevelőnő. Ki tudhat­ja, nincs-e a gyerekkorban olyan pillanat, amikor a világ örökre megváltozik, mint ahogy eltorzul az arc, ha üt az óra. " — ígérem Milly, ha a jövő évben lehetséges... Figyelj rám Milly, tartsd meg addig a nyerget és a többi holmit. — Mire jó egy nyereg ló nélkül? S már meg is ígértem Segura kapitánynak ... — A fene vinné Segura ka­pitányt — mit ígértél neki? — Semmit, csak elmondtam neki, hogy én egy szót szólok Seraphináról , d­e máris ne­kem ajándékozod. Elmeséltem, milyen nagyszerű vagy. Per­sze, a szent kilencedről egy szót sem szóltam. — Mennyibe kerül az a kanca? — Háromszáz peso. — Ó, Milly, Milly. — Nem volt mit tenni, megadta ma­gát. — Az istállót a zsebpén­zedből kell fizetned. — Persze, hogy abból. — Milly megcsókolta az apja fü­lét. — A jövő hónapban kez­dem. — Mindketten tudták, hogy sosem kezdi el. — Milly még ezzel is tetézte: — Látod végül mégiscsak bevált, már­mint a szent kilenced. Holnap újat kezdek, a jó vásár érde­kében. Nem is tudom, melyik szent lenne rá a legalkalma­sabb. — Úgy tudom, szent Judit a vesztett ügyek védnöke — fe­lelte Wormold. (Folytatjuk.) A Céz­­ - szív Magyarország a torinói Risorgimento kiállításon Ma nyílik meg Torinóban az a nemzetközi kiállítás, ame­lyet a Risorgimento százéves évfordulója alkalmából ren­deznek, és amelynek eszmei tartalma: az ember és a mun­ka. Magyarország e nagy témá­ból a kézművesség fejlődésé­nek történetét kapta. A kiál­lításra küldött művek azon­ban nemcsak a kéz alkotta munkát, hanem a gondolkodó fej és az érző szív szerepét is bemutatják a társadalom szol­gálatában. E három gondolat jegyében született meg a tori­nói magyar kiállítás emblémá­ja is: Kéz-Fej-Szív. A Kulturális Kapcsolatok In­tézete szervezi és rendezi a to­rinói kiállítást és ott kaptuk a tájékoztatást, milyen kiállí­­tási anyaggal szerepel Magyar­ország. A Kéz-szekcióban a múlt századbeli lakatos-szerszámok­tól a mai fejlett ipari Magyar­országig minden olyan anyag szerepel, ami jellemző a kor­ra. Nagy érdeklődésre tarthat számot száz év magyar ötvös­művészeinek bemutatása Szentpéterytől Tevan Margi­tig-Szerepel a kézművesség mel­lett a sok­színű magyar nép­művészet. Bemutatják a brüsz­­szeli világkiállításon aranyér­met nyert budapesti cipész­kisiparosok modelljeit is. A Fej-szekcióban a kiállítás elsősorban az ember munká­ját, egészségét segítő tudo­mányt ábrázolja, de szerepel­nek a kiállításon az elmúlt száz év jelentős, magyar tudo­mányos felfedezései is. A Szív-szekcióban az ember és a munka viszonyát mutat­ják be társadalmunkban, fő­képp új képzőművészeti alko­tásokkal. A kiállítás helyiségében kü­lön helyen emlékeznek meg Kossuth Lajosról, aki halá­láig egy évtizedet töltött el Torinóban. Gazdag anyag utal a Risorgimento magyarországi vonatkozásaira. A terem összképéhez tarto­zik Kovács Margit kerámikus művész hatalmas kerámia műve, amely kifejezésre jut­tatja a Kéz-Fej-Szív tema­tikáját, a kézművesség, a tudomány, a művészet és a humanizmus gondolatát. 180 000 köbméter gázt ad naponta Budapest lakosságának a földgázbontó berendezés Elkészült a Fővárosi Gáz­művek albertfalvai földgáz­bontó állomása, amelynek műszaki átadása pénteken tör­tént meg. Hazánkban ez az első berendezés, amellyel a fekete szén alapanyagú fűtő- és világítógázt helyettesíteni lehet. Budapesten ugyanis a fokozódó gázfogyasztás szük­ségleteit a meglevő gázgyárak már nem tudták ellátni, any­­nyira, hogy a múlt évben egyes ipari üzemek gázszol­gáltatását részben korlátozni kellett. A nagyrészben hazai gyárt­mányú gépekkel felszerelt, teljesen új rendszerű, automa­tizált földgázbontó berendezés a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár mérnökeinek irányí­tása mellett tíz hónap alatt készült el. Vegyi úton bontja fel a Dél-Za­lából érkező föld­gázt , amelynek elégetésére nem alkalmasak a meglevő háztartási és egyéb készülé­kek —, megfelelő kalóriájú és összetételű gázzá. A berende­zés már működik: naponta 180 000 köbméter gázt ad a főváros lakosságának. Hiányosságok a társadalmi tulajdon védelmében a kisipari szövetkezeteknél A VII. kerületi tanács a kö­zelmúltban az ipari állandó bizottság tagjaiból alakított brigádok közreműködésével vizsgálatot végzett ötven kis­ipari szövetkezetnél a társa­dalmi tulajdon védelmével kapcsolatban. Megállapították, hogy a szövetkezetek egy ré­sze a megengedettnél nagyobb összegeket tart rendszeresen a házipénztárban. Hibákat ta­pasztaltak a reprezentációs ■költségek elszámolásánál is, az egyik ktsz például az en­gedélyezett összeg huszonöt­szörösét számolta el ilyen cí­men. Csaknem valamennyi meg­vizsgált ktsz-re jellemző volt a sűrűn előforduló leltárhiány és többlet, amely miatt a szö­vetkezeti vezetők csak ritkán alkalmazták a felelősségrevo­­nást. Sok helyütt a raktározá­si körülmények sem felelnek meg a követelményeknek. A VII. kerületi Lakáskarbantar­tó Ktsz-nél például 800 ezer forint értékű anyagkészletet tárolnak éjjel-nappal az ud­varon, másutt a nyílt folyosón raktározzák az árut, nyers­anyagot, s nem ellenőrzik, ki mit hoz be, vagy visz ki az üzemből. A kerületi tanács végrehaj­­­­tó bizottsága felhívta az OKISZ figyelmét a hiányos­ságokra. A jövőben a tanácsi­­szervek folyamatosan ellenőr­izik, hogyan orvosolták a fel­­ö­lelt hibákat. Szombat du, fél 3 órakor ÜGETŐVERSENY fB A százarcú kígyóbűvölő titka. Szovjet film.­­MÁJUS 11-- FILMBEMUTATÓK A HfílfílHfíJÖ Traven világhírű regé­nyének nyugatnémet film változata. Széles változatban 14 éven alul nem ajánlott. Kíl KIS JTGISMÍDi't ■I Több filmből összeáll!- •­tott színes meseműsor ■B gyerekeknek. “ ÍGY M­IG TARTÓ­TT Giuseppe de Santis, a világhírű rendező új­­ alkotása. Olasz—jugoszláv e­gy szélesvásznú film.

Next