Magyar Nemzet, 1961. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1961-12-01 / 284. szám
Péntek, 1961. december 1. IZGALMAS PILLANATOK OROSZLÁNYBAN Megkezdődtek a hőerőmű első gépének próbái Az Oroszlányi Hőerőmű építkezésén az avatatlan szemlélő talán fejvesztett kapkodásnak vélné azt a nyüzsgő, megbolydult méhkast, amely szeme elé tárul az üzembe helyezés előtti utolsó napokban, pedig mindez a tervszerűség, a határidő betartása érdekében történik. Az összetorlódott munka izgalmas finisében húszegynéhány építő és szerelő vállalat dolgozik. A gépeik fölé álmosságtól égő szemű műszakiak és szerelők hajolnak, egy-egy kibukkanó hiba fölött konzultálnak a tervezőkkel. Kötelező határozat — Indulunk! — mondta a hét elején Szabó Mihály, az Erőmű Beruházási Vállalat fiatal kirendeltségvezetője, aki az egyetem padjai után egyenesen Tiszapalkonyára ment ►►erőmű szakmát" tanulni. A rövid, határozott kijelentés: indulunk! — itt mindenki számára törvény. Azt jelenti, hogy sikerül betartani a határidőt, amelyet az erőmű első gépegységének, üzemipróbáira előírtak. Az Oroszlányi Hőerőmű a második ötéves terv egyik legnagyobb beruházása, amely a koncentráltság elvének valóraváltásával épül. Az MSZMP Politikai Bizottsága még az elmúlt tavaszon határozatot hozott, hogy minden hatóság és vállalat, amely a gyártásban és szerelésben érdekelt, fogjon össze, egyeztesse határidőit, hogy a több milliárdos beruházási összeg mielőbb beépüljön és az első gép még az erőmű építése közben megkezdhesse a befektetett milliók törlesztését. Az Erőmű Beruházási Vállalat szinte óráról órára igazított munkaütemtervet készített, amelyet az ÉM. 21. sz. Építőipari Vállalat, az Április 4 Gépgyár, a VERTESZ, az 1. sz. Gépszerelő és a többi vállalat műszaki embereivel havonta kooperációs értekezleteken beszélt meg. A jegyzőkönyvek ezúttal nem, csupán irattárba kerülő papiros-akták voltak, hanem mindenkire kötelező határozatokat tartalmaztak. Az összefogásból lényeges eredmények születtek. Tavaly, még egy-két hónapos lemaradás mutatkozott helyenként, ebben az esztendőben azonban minden lemaradást be kellett hozni. Így történt, hogy egy-egy építéshelyen »ütköztak« a szerelővállalatok, néha három-négy különféle szakma dolgozott zsúfoltan egy szűk munkahelyen, miközben az építőiparnak a befejező simítási munkákat végezték. Mire jó a „báb-szivattyú” ? Az Április 4 Gépgyár helyszíni szerelőgárdája például, Mojzes Kálmán vezetésével, az otthoniak gyártási lemaradásait egyenlítette ki a szerelés meggyorsított ütemével. A Ganz-MÁVAG még technikai újdonsággal is szolgált, és a hatalmas, percenként majd háromezer liter vizet szivattyúzó német gép négyhónapos szállítási késedelmét valóban ötletes módon hozta be. Amikor az üzemindulás komoly veszélybe jutott, a Ganz-MÁVAG gárda szakemberei, Perbíró Ede, Tárnoky Aladár, Guth Ágoston és Bognár László szerelőbrigádja kieszelték, hogy a német szivattyú műszaki tervei alapján egy pontos »báb-szivattyút« készítenek, és a csatlakozó szerelvényeket határidőre elhelyezik. Mire a külföldi gép megérkezett, csak a bekötések, voltak hátra. A kazánfalazás és hőszigetelés munkaterületét csak két hónap késéssel kaphatta meg a Gyárkéményépítő és Kazánfalazá? Vállalat.. Nem maradt más hátra: munkabrigádok szervezésével, az anyagmozgatás ésszerűsítésével, továbbá a 42 méter magas kazán külső falának függőállványról való építésével lefaragták a kéthónapos hátrányt. Nincs vége-hossza az ötleeteknek, amelyekkel az Erőmű Tervező, a beruházó és kivitelező vállalatok dolgozóinak sikerült elérni, hogy az első gépegység indulásával ne maradjunk el a külföldi, hasonló építkezések ütemétől. A korszerűség, a fejlettebb technológia, amellyel ez az új, 200 megawatt teljesítményű erőmű épül, szárnyakat adott műszaki és fizikai dolgozónak egyaránt. Gesswein Richárd és Szlávik Rezső, az Erőmű Beruházási Vállalat mérnökei büszkén mutatják az óriás kazánt, amely már korszerű, úgynevezett félszabadtéri megoldásban készült. Körülbelül 90 blokkból szerelték össze az NDK-ból hozott 50 tonnás forgódaru segítségével. A 120 méter magas kémény az eddig használt idomköveknél háromszor nagyobb, előregyártott betonelemekből öt hónap alatt épült. Mi van még hátra érthető az izgalom, amely elfogja a műszaki és fizikai dolgozókat most, amikor a berendezések pörgetőpróbái folynak. Egy jelentéktelennek látszó alkatrész hibája gyakran már adminisztrációs nehézségek miatt is kiküszöbölhetetlennek látszik, amikor működésbe lép a telex-távíró, berreg a nagyfrekvenciás telefon, és a másik erőműből már küldik is a kisegítő alkatrészt. Sok gépnek, műszernek és milyen bonyolult gépezetnek kell kifogástalanul működnie, hogy a mű az üzemi próba nagy pillanatához érkezzék és megpördüljön a turbina lapátkereke ■— háromezerszer percenként. Mi van még hátra? — A berendezések pörgetése után néhány napos revízió jön — mondja dr. Kertész Zoltán főmérnök, az inotai és a berényei erőművek bőséges tapasztalataival a ►►zsebében" —, ezután következik a kísérleti üzem. Az észlelt hibák kijavításával kezdődhet csak aharmincnapos, tényleges ”próbaüzem, amikor a gép már az országos energiahálózatra kapcsol és áramot ad az országnak. Az első gépegység üzembe helyezése után sincs megállás, legfeljebb egy szusszanásnyi pihenő. Az elsőt hat hónap múlva követi a második, majd hat-hat hónap múlva a harmadik és negyedik gépegység üzembe helyezése. Az elkövetkező öt esztendőben csaknem annyival bővül erőműveink teljesítőképessége, mint az elmúlt tíz év alatt összesen. Talán ezért is várják az oroszlányi erőműépítők az üzembe helyezés lázában oly ünnepi lélekkel a pillanatot, amikor jelenthetik a magyar iparnak: — a turbina megpördült, termelhetünk, Ráthonyi János Hogyan fényképezték le az M—*52-et a szovjet csillagászok tízmillió fényévnyi távolságon át A Szovjetunió című folyóirat egyik legutóbbi száma képet közölt a tőlünk tízmillió fényévnyi távolságra levő M—51 nevű csillagködről. A felvételt elektronikus fényképezéssel, rövid megvilágítási idővel készítették. A fényképezés eme új módszerének a lényege az — mondotta el dr. Kulin György, az Uránia bemutató csillagvizsgáló igazgatója —, hogy az égitestekről érkező fényt, pontosabban a fény elemi részecskéit, az úgynevezett fotonokat, olyan anyagra vezetik, amelyből minden egyes foton becsapódása az adott ponton egyegy elektront "lök ki". Az elektronokat ezután elektromos térben nagy energiára gyorsítják fel, s a felgyorsított elektronok a fényérzékeny lemezen kirajzolják a mását annak az égitestnek, ahonnan a fotonok elindultak. Ilyen módon a világűr távolából érkező fénymennyiséget legalább százszorosára, sőt esetleg ezerszeresére is lehet növelni, így válnak megfigyelhetővé a különlegesen halvány csillagok, például az úgynevezett fehér törpéit is. Ezen a módon tíz centiméteres távcsővel is lefényképezhető az az égitest, amelyet egyébként csak méteres távcsövön át lehetne meglátni, ha pedig az eljárást nagyobb méretű távcsöveken alkalmazzák, az expozíció ideje csökken igen nagy mértékben. Bizonyos esetekben például egyetlen perces megvilágítás is elég lehet a régi 2—3, esetleg 5 órás expozíció helyett. Ennek természetesen igen nagy jelentősége van a csillagászati kutatásban, hiszen az elektronok közbeiktatására az amúgy is elég ritka tiszta éjszakákon nem tíz, hanem száz, vagy esetleg ezer kép is elkészülhet, ami azután hetekre látja el feldolgozandó anyaggal a tudomány embereit Az elektron-távcsövek — az elektronmikroszkópok óriás megfelelői — használhatóságának szinte kizárólag egyetlen tényező szab határt: a lefényképezendő égitest fénye legalább valami kevéssel legyen erősebb az éjszakai égbolt szórt fényénél, hogy egyáltalán ►►kiemelkedjék" az égbolt hátteréből. Az országos középiskolai nevelési munkaközösség értekezlete Csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban megkezdődött az országos középiskolai nevelési munkaközösség értekezlete. A részvevők meghallgatták Széchy Andrásnénak, a minisztérium középfokú oktatási főosztálya nevelési csoportvezetőjének beszámolóját, majd értékelték az országos középiskolai nevelési munkaközösség egyéves tevékenységét. Megállapították, hogy a munkaközösség jelentősen segítette a középiskolai nevelőmunkát. Ugyancsak a csütörtöki- ülésen tárgyalták meg a munkaközösség 1961/62-es tanévi programját. Pénteken, a tanácskozás másnapján a Pedagógiai Tudományos Intézetben kidolgozott nevelési tervjavaslatot vitatják meg. A Magyar Meteorológiai Társaság közgyűlésén odaítélték az idei Steiner Lajos emlékérmet A Magyar Meteorológiai Társaság csütörtökön tartotta évi közgyűlését a Meteorológiai Intézet székházában. A megválasztott új vezetőség nevében dr. Hille Alfréd elnök ünnepélyesen átadta az idei Steiner Lajos emlékérmet, amelyet a meteorológiai kutatásban elért kimagasló eredményei és az egyesületben végzett munkája jutalmául dr. Aujeszky Lászlónak, a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya vezetőjének ítélt oda a bizottság. A közgyűlés végül a Magyar Meteorológiai Társaság új alapszabályát vitatta meg és fogadta el. Befejeződött a műemléki albizottságok országos értekezlete A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában csütörtökön befejeződött a műemléki albizottságok országos értekezlete. Az ország minden részéből érkezett szakemberek és önkéntes segítőtársaik sokoldalú véleménycserét folytattak a hazánkban nyilvántartott több mint tízezer műemlék sorsáról, gondozásáról. A felszólalók állást foglaltak a műemlékvédelem társadalmi támogatásának erősítése, szélesítése mellett. Javasolták, hogy a megyei, járási vagy városi műemléki albizottságok a következő hetekben, hónapokban forduljanak felhívással a lakossághoz, s nyerjék meg munkájukhoz a szépet kedvelő munkások, értelmiségiek és tsz-tagok újabb ezrednek támogatását. Gagarin első napja Delhiben Az indiai főváros lakói szerdán tömeggyűlésen találkoztak a világűr első pilótájával, aki Nehru miniszterelnök oldalán érkezett a központi stadionba. Jurij Gagarint szerdán este fogadta Sz. Radhakrishnan Indiai alelnök. A barátságos beszélgetésen az alelnök elismerését fejezte ki Gagarinnak nagyszerű hőstettéért. Endzsinir marsall, az indiai légierők vezérkari főnöke fogadást adott Gagarin tiszteletére. A fogadás után Nehru miniszterelnök adott ebédet a szovjet űrhajós-pilóta tiszteletére. Nehru meleg szavakkal üdvözölte Gagarint, s újabb sikereket kívánt neki. Szépalakú karácsonyfák érkeznek a Mátrából és Blikkből A mátrai és a nyugat-bükki erdőgazdaságok megkezdték a karácsonyfák kitermelését és szállítását. AZ idei fenyőfák szebbek, teljesebbek, mint azok, amelyeket a múlt évben hoztak forgalomba. A fákat ugyanis karácsonyfatelepeken nevelik, ahol a kis csemetéket megfelelő sortávolságra ültették és így egyenletesen fejlődhettek. A két erdőgazdaság az idén 85 000 folyóméter karácsonyfát ad át a kereskedelemnek, s e mennyiség 90 százaléka már a karácsonyfatelepekről származik. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke, az építésügyi és a pénzügyminiszter közös előterjesztése alapján határozatot hozott a beruházások és felújítások új rendjéről. A határozat 1962. január elsején lép hatályba. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az élelmezésügyi miniszternek a felvásárlás helyzetéről szóló jelentését. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt arról, milyen előrehaladás történt az őszi mezőgazdasági munkálatokban a Minisztertanács legutóbbi ülése óta. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a gépállomások dolgozói a kedvezőre fordult időjárás mellett a gépesítés lehetőségeit kihasználták, s a betakarításban, az őszi vetésekben, a mélyszántásban jó eredményeket értek el. A Pest megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszámolt a megyei tanácsnak a helyiipart irányító és ellenőrző tevékenységéről. A kormány a beszámolót elfogadta. A Minisztertanács az élelmezésügyi miniszter előterjesztésére rendeletet fogadott el felsőfokú élelmiszeripari technikumok létesítéséről. A kormány ezután folyó ügyeket, tárgyalt. Jól keltek, s erőteljesen fejlődnek az őszi gabonafélék A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója az időszerű mezőgazdasági tennivalókról A múlt hetekben átmenetileg hidegre fordult időjárás nehezítette az időszerű őszi munkákat. Ennek ellenére az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben nagy erőfeszítéseket tettek e munkák meggyorsítására. Elsősorban a betakarítást szorgalmazták. A legutóbbi jelentések szerint, a kukoricaszár kivételével, néhány napon belül országszerte befejeződik az őszi betakarítás. A kenyérgabona vetése az elmúlt időszakban az országnak csaknem minden vidékén befejeződött. November 25-ig az ország kenyérgabona vetéstervét 99,6 százalékra teljesítették. A megyék többsége nemcsak teljesítette vetési előirányzatát, hanem néhány százalékkal többet is vetett. Ugyanakkor Csongrád, Bács és Pest megyében csak 97, Szabolcs-Szatmár megyében pedig 99 százalékra teljesítették a tervet. Az őszi vetések általában jól kelnek, s erőteljes fejlődésnek indultak, az ország nyugati felében sok jól megerősödött őszi gabonavetést lehet látni. Az őszi mélyszántást november 25-ig 2 235 000 holdon fejezték be, míg az elmúlt év hasonló időszakában csupán 1 550 000 holdnál tartottak. Ez a teljesítmény összességében mégsem kielégítő. Különösen Somogy, Baranya, Fejér, Komárom és Pest megyében kell fokozni az őszi szántás ütemét. Ezekben a megyékben ugyanis a mélyszántásra előirányzott területnek még felénél sem tartanak. Országosan legfőbb tennivaló most az, hogy az erőgépek minél teljesebb felhasználásával szorgalmazzák a jövő ért jó termés érdekében elengedhetetlen őszi mélyszántást. Hazai és külföldi szakemberek tanácskoznak a villamos hőtechnika kérdéseiről Csütörtök reggel a Technika Házában mintegy 400 magyar és 43 külföldi szakember jelenlétében megkezdődött a villamos hőtechnikai konferencia. A konferenciát Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke nyitotta meg. Szepessy Sándor gépészmérnök, a magyar villamos hőtechnikai bizottság alelnöke üdvözölte a megjelenteket. Javaslatára a konferencia R. Felixet, a Nemzetközi Villamos Hőtechnikai Unió elnökét választotta díszelnökké. Osztrovszki György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese vázolta ezután a konferencia feladatait. Kifejezte azt a reményét, hogy a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberek tudományos véleménycseréje lehetővé teszi a jelenlegi ötéves terv és az utána következő tervek hőtechnikai céljainak gazdaságosabb megvalósítását. A kétnapos konferencián 9 hazai és 9 külföldi szakember tart előadást a különböző villamos hőfejlesztő berendezések terén elért legújabb eredményekről. Tömegmozgalommá fejlődött a társadalmi munka a lakóbizottságok és a bérlők körében A fővárosi tanács házkezelési igazgatósága javasolta, hogy a bérlők és lakóbizottságok társadalmi munkával segítsenek a házak gondozásánál, kisebb-nagyobb, az egész ház kényelmét szolgáló ►►beruházások" megoldásánál. A kerületi házkezelési igazgatóságok többféle szerződést is kötnek a lakókkal, mégpedig esetenkénti társadalmi munkára, a lakóépületek karbantartására, gondozására, sőt néhány helyen a lakóépületet a lakóbizottságoknak adták át kezelésre, s a bizottság a saját belátása szerint gazdálkodik az épületre szánt összeggel. A kezdeményezés nagy visszhangra talált. Kilenc hónap alatt a házkezelőségek 5625 szerződést kötöttek a lakóbizottságokkal, illetve a lakókkal esetenkénti társadalmi munkára, 3441 szerződés készült az épületek, illetve lakások karbantartására és gondozására. DECEMBER HÓNAPBAN minden kedden és pénteken vidám műsoros-táncos vacsora BALATON! ÜTIl MŰN! VII., AKÁCFA U. 12. Fellépnek: CSONKA ENDRE, HORTOBÁGYI ERZSÉBET, SOLTI KÁROLY és 3. HÁROM VIDÁM FIÚ Halvacsorák. Halkülönlegességünk a kalocsai halgulyás