Magyar Nemzet, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-21 / 93. szám
NAPLÓ Április Lí Mai magyar költők címmel előadást rendez a TIT vasárnap délelőtt 11 órakor a társulat budapesti székházának előadótermében (VIII., Múzeum utca 7.) Bevezetőt mond Kardos László egyetemi tanár, közreműködik Szentpál Mónika, Sütő Irén és Bánffy György. Április 24-én, kedd délután 6 órakor a MEDOSZ előadótermében (VI. ,Jókai utca 4.) a TIT rendezésében Dr. Anghi Csaba A getik a havasi "ember" címmel tart előadást.* A fiatal rendezők díját Franciaországban idén Francois Reichenbach, az Amerika egy francia szemével rendezője kapta, új filmjéért, amelynek címe: Ilyen nagy szív. A tamlyi Delluc-díjat Henri Colpi kapta, az Ilyen hosszú távollétért. do Az egri Gárdonyi Géza Színház új magyar darab bemutatójára készül. Abody Béla Nyomozás című, 1944-ben játszódó színművét április 27-én játszszák először. Az évad befejezése előtt Kiritescu román író Szarkafészek című darabjának magyarországi bemutatójára kerül sor június 1-én, és A Vatikán megtiltotta Johannes Steinmannak, a párizsi Notre Dame vikáriusának, hogy bibliai tárgyú könyvet írjon. A tilalom oka Steinmannak indexre tett Jézus élete című műve, amelybenJézust annyira emberinek ábrázolta a szerző, hogy még egy apostol sem ismerne rá.« * Egy-egy magyar filmet a legújabb statisztikai adatok szerint átlagosan 1,8 millió néző tekint meg a mozikban. A külföldi filmek látogatóátlaga 827 ezer. 0 PleideU János festőművész itáliai tanulmányútjáról hozott hírt a Florentina itthon tartózkodó edzője, Hidegkúti Nándor. PleideU a mohácsi farsangok híres busójárásának megörökítője az idén farsangikor Perugiába vetődött, ahol éppen folyt a karnevál. A magyar művész kapta a vázlatkönyvét, ahhoz, hogy elvegyülhessen a tömegben, neki is jelmezt kellett öltenie. Az olaszok körülvették és az iránt faggatták, melyik üzletben vásárolta a bajuszát. Még magasabbra hágott a farsangi kedv, mikor a kíváncsiskodók meggyőződtek róla, hogy Pleidell tekintélyes mandarin bajusza nem ál-bajusz. A szolnoki Szigligeti Színház április 27-én mutatja be Nicola Manzari Pénzt vagy életet című zenés komédiáját. * Szegedre látogat május végén a Televízió. Onnan közvetítik majd a Romeo és Júlia előadását, Verdi Nabucco című operáját, valamint egy nagyszabású "szegedi" műsort. Ötven éve hibátlanul működik a Szekszárd közelében levő diófási csárda automata zenegépe. Az »ős-wurlitzert«, amely egy forint bedobása ellenében nyolc zeneszámot játszik, műemlékké nyilvánították. őst Budapesten vendégszempel június 26 és 30 között a Miskolci Nemzeti Színház. Az Izabella téri volt Madách Színház épületében három műsordarabjukat mutatják be, az Arturo Ui-t, A windsori víg asszonyokat és Egon Erwín Kisch komédiáját, Az ellopott várost. A Toto és Cleopatra címmel filmszatíra forgatását kezdték el Rómában. A filmet Fernando Cerchio rendezi, a főszerepet Toto, a neves komikus alakítja. A sajtó véleménye szerint az új Toto-film az “évszázad filmszatírája« lesz. S Baján vendégszerepel június és július hónapban a kecskeméti Katona József Színház. Itt játsszák majd először H. Máriás Magda új darabját, amelynek címe: Nyiss ajtót, ha kopogtatnak. A bemutató időpontja: június 20. 00 • Több mint egymillió forintot költöttek könyvvásárlásra az elmúlt évben az Építőipari Szakszervezethez tartozó könyvtárakban. Jelenleg az építőiparban 203 dolgozóra jut egy könyvtár. .Maosi Nemzet Egy BUDAPEST HANGVERSENYTERMEIBEN FISCHER ANNIE, aki olyan sajnálatosan ritkán lép a budapesti közönség elé, ezúttal gyors egymásutánban kétszer szerepelt: Mozart g-moll zongoranégyesében és az Á-dúr zongoraversenyben hallottuk. Köztudomású, hogy Mozart életművében a g-moll hangnem különös jelentőséggel bír: a fiatalkori g-moll szimfónia zaklatott, lázas "preromantikája", az utolsó előtti — 550-es számú — szimfónia tragikus önvallomása sötét színekkel gazdagítja Mozart szimfonikus életművét; a két nagy g-moll kamaramű, a vonósötös és a zongoranégyes pedig magasrendű, klasszikus keretbe zárja az érett mester belső vívódásait, küzdelmeit. Fischer Annie ezúttal is a lírai kitárulkozás, a megoldott belső konfliktusok végeredményének hangján szólott hozzánk. Játéka tiszta és leszűrt, de megérezhetjük benne, hogy a tisztaság és egyszerűség számára nem valami eleve adott dolog, hanem vívódások és küzdelmek eredménye. Talán innen ered, hogy zongorahangja egészségesen szárnyal, abszolút görcsmentes és minden ízében természetes. Értelmezésében valószínűleg nagy szerepet kapott a tudatosság, de a produkció végső formájában ez nem válik el az intuitív, ösztönös muzsikálástól. Fischer Annie játéka nagy hatást tett és igaz gyönyörűséget szerzett minden jelenlévő számára. Tekintettel azonban arra, hogy a"kamaraművet hallottunk és a kamarapartnerek nem állottak ezen a színvonalon, mégsem beszélhetünk tökéletesen megoldott interpretációról. Valójában nem arról van szó, hogy a Tátrai-vonósnégyes három tagja rosszul játszotta volna szólamát, inkább arról, hogy lényegét tekintve mást adott elő, mint Fischer Annie: a hangok Mozarttól valók voltak, de értelmezésük gyökeresen különbözött. Különösen zavaró volt ez az olyan részleteknél, ahol a zongora és a vonóshangszerek párbeszédének kellett volna kibontakoznia ... Így legfeljebb gyönyörű monológot hallottunk, Fischer Annié tolmácsolásában. A Tátrai-kvartett műsorának második felében Brahms ritkán hallható, fiatalkori Vonóshatása (B-dúr, op. 18.) hangzott el. Az előadás kisebb szerű technikai fogyatékosságai sem fedhették el a fiatal Brahms gazdagon áradó melodikus invencióját, azt az önfeledt szépséget, amelyet később, az érett Brahms-művekben más minőségű szépségideál vált fel. Fischer Annié április 13-i, pénteki szereplése alkalmával régi repertoár darabját, Mozart A-dúr versenyművét adta elő. Amit fentebb a g-moll zongorakvartettnél mondottunk Fischer Annie Mozartképére vonatkozóan, az Á-dúr versenyműre is érvényes bizonyos megszorításokkal. E mű két szélső tételének színei alapvetően világosak, mégsem a mámoros öröm, hanem a derűs kiengesztelődés hangján szólnak; közöttük helyezkedik el viszont a csodálatos fiszmoll lassú tétel, amely az érzelmes barokk siciliano és a tragikus mozarti adagió ragyogó szintézise (az utóbbira különben jó példa a méltánytalanul ritkán hallható h-mol Adagió). Az első tétel énekszerű melléktémáját talán soha senki nem játszotta szebben, mint Fischer Annie, a folyvást mélyebbre süllyedő háromszoros szekvencia, majd a belőle feltörő skála már önmagában véve is gyönyörű Mozart-portré volt. A kíséretet szolgáltató Állami Hangversenyzenekart ezúttal Németh Gyula vezényelte egészségesen és lendületesen, egyes részleteknél azonban jobban kellett volna mérsékelnie a zenekar hangerejét, mivel az a veszély fenyegetett, hogy elnyeli a szólóhangszert. A műsort Mozart Figaro házassága című operájának nyitánya vezette be. Egészséges és életerős indítás után kissé motorikus produkciót hallottunk, ennek ellenére dicséretet érdemel Németh karnagyi készsége. Ránki György: Pomádé király új ruhája című szvitjének némely tétele egészen briliáns benyomást tett és nagy sikert aratott. A kisebbszerű technikai hibákért a felelősség elsősorban a zenekart terheli, amely meglehetősen pongyolán játszott. Breuer János igen ízléses és jól megalapozott ismertetőjét külön meg kell dicsérnünk. KÓRODY ANDRÁS az Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus élén Lendvai Kamilló zongora-concertinóját és Brahms Requiemjét vezényelte. Közel két éve lesz annak, hogy e rovatban beszámoltunk Lendvai zongorára és zenekarra írott concertinójának rádió-bemutatójáról. Most, hogy végre "személyesen" is megismerkedhettünk a művel, eredetileg is pozitív benyomásunk megsokszorozódott és elmélyült. A fiatal komponista nemrég kapta meg az Erkeldíjat, zeneszerzői tevékenysége elismeréséül. A most elhangzott bemutatónak az átlagot jóval meghaladó sikere bizonyította, hogy a hivatalos elismerés teljes harmóniában van a közönség értékelésével. Lendvai egyik legnagyobb érdeme, hogy zeneszerzői munkájában soha, egyetlen pillanatra sem szakad el a muzsika anyagától: a hangszerek jellegét éppúgy tiszteletben tartja, mint ahogyan harmóniavilága sem fogad magába öncélú újításokat, melódiái sem szakadnak szét. Formaalkotása is ilyen "anyagszerű": papírforma helyett a már említett elemek nagyvonalig, szerves és mindig érzékelhető rendje bontakozik ki minden kompozíciójából, önálló zeneszerzői stílusa még csak most van kialakulóban, nemegyszer még ott érezzük műveinek egy-egy részlete mögött a mintaképül szolgáló mestert, túlnyomórészt Bartókot. A Concertino zongorára, fúvóshangszerekre, ütőkre és hárfára készült. Az érdekes kísérőapparátus folytán a szólóhangszer még jobban kiemelkedik, és az ellentét mintegy megerősíti a zongorát. Az első tétel hangsúlyozza a ritmikai elemet és hallatlanul szellemes hangszerelésében Sztravinszkij stílusához közeledik. A második tétel gyönyörű, széles ívű melódiáját a zongora levegős kíséret felett internálja, míg a harmadik elsodró erejű "Allegro furioso". Almássy László kevéssé felszabadult, de technikailag kifogástalan előadásban részesítette a művet. Kórody András a műsor második felében Brahms Requiemjét vezényelte. Alázatos, egyszerű, minden tüntető gesztustól távol maradó interpretáció volt ez, olyan dirigálás, amely elsősorban a művet és csak a művet kívánja érvényre juttatni. Ennek köszönhetjük azt a mély és bensőséges élményt, amelyben Kórody jóvoltából részünk volt. Melis György szokott kitűnő teljesítményt nyújtott, László Margit azonban néha kissé túlfinomítja hangját. Pernye András * MODERN MŰVÉSZI * KERÁMIA BEMUTATÓK április 10-24 a Vas- és Edénybolt fiókjaiban V. Szent István krt. 15. IX. Tolbuhin krt. 5. VI. Lenin krt. 89. VIII. József krt. 59/61. VII. Rákóczi út 30. IV. Újpest, Bajcsy-Zs. út 9. • Szombat, 1962. április 21. Útra készen áll a velencei Biennálé magyar kiállítása Péntek délelőtt a Magyar Nemzeti Galériában Vayer Lajos dr. egyetemi tanár, a velencei Biennálé magyar pavilonjának kormánybiztosa ismertette a sajtóval, milyen alkotások képviselik idén a magyar képzőművészeti kultúrát a nagy nemzetközi találkozón. A sajtótájékoztatóval egyidejűleg bemutatták a velencei magyar kiállítás néhány nap múlva útnak induló anyagát is. Kmetty János, Bernáth Aurél és Kurucz D. István, e három festőművész és Gádor István keramikus művész munkásságából igyekeztek olyképpen válogatni, hogy törekvéseikről, művészetükről teljes képet nyújtsanak. Bernáth Aurél 19, Kmetty és Kurucz 10—10 festménnyel lép a nemzetközi közönség elé, Gádor Istvántól pedig 18 nagyméretű kerámiaszobrot visznek a lagunák városába. Nagyobb anyaggal, 15 grafikával szerepel az idén Munkácsy-díjjal kitüntetett Martyn Ferenc. Három fiatal művész, Vecsési Sándor, Kokat Ignác és Ridovics László akvarelljei egészítik ki a velencei magyar pavilon idei kiállítását, melynek kör alakú előcsarnokában Somogyi József Martinásza fogadja majd a belépőket. Vayer Lajos dr. elmondta még, hogy a szép anyag öszszeállítása csak úgy sikerülhetett, hogy a Galéria anyagán és a művészek tulajdonában levő alkotásokon kívül a műgyűjtők is készséggel adtak kölcsön festményeket. Radnai Béla, Szilágyi Sándor, Köves Oszkár, Gegesi-Kiss Pál és Horváth Márton magángyűjteményéből egészítették ki egy-egy darabbal a június 16-án nyíló velencei Biennálé idei magyar kiállítását. Iratok a Gömbös—Hitler találkozó történetéhez a diplomáciailag elszigetelt Németország "szalonképessé" tételére. A Gömbös-látogatás a német és a magyar fasizmus történetének egyik igen fontos és jellemző mozzanata; fennmaradt dokumentumai a legújabb kor történészei számára nélkülözhetetlen források. Karsai Eleknek az Akadémiai Kiadónál most megjelent publikációja — mint a szerző megjegyzi — komplex forrásközlés kísérlete kíván lenni, közzéteszi az ügyre vonatkozóan fellelhető elsődleges dokumentumokat, levéltárban őrzött iratokat, külföldön megjelent forrásközleményeket, kőnyomatos hírszolgálati anyagokat, az országgyűlési naplók megfelelő részeit, egykorú filmfelvételeket, fotókat. A kiadvány Gömbös tervezett utazásáról szóló, megfejtett külügyminisztériumi számjeltáviratokkal kezdődik, közli a tárgyalásokra készített beszédvázlatokat, beszélgetéstervezeteket, a Magyar Távirati Iroda jelentéseit Gömbös utazásáról, a magyar és a német lapokban megjelent cikkeket, a tárggyal kapcsolatos leveleket, bizalmas feljegyzéseket, titkos utasításokat. A közleményekből újabb, végleges bizonyítást nyer, hogy Gömbösnek ez a lépése összhangban volt mind saját fasiszta múltjával és célkitűzéseivel, mind a horthysta uralkodó klikk politikájával; sok korábbi titkos találkozás, a hatalomátvételre készülő nácikkal folytatott megbeszélések után az európai politika nyilvános porondján fényes találkozó ünnepélyes külsőségei között pecsételte meg barátságát a német militarizmus és a magyar nacionalizmus. (A dokumentumok között olvasható a Német Távirati Irodának egy érdekes jelentése: "A német nép köszönettel tartozik ezért a látogatásért Magyarország lovagias miniszterelnökének* akinek politikai pályája nagyon hasonlít Hitler Adolféhoz A szövegkiadványnak fontos dokumentumai azok az országgyűlési naplórészletek* amelyekaz utazással kapcsolatos parlamenti felszólalásokat tartalmazzák. Közöttük található Bajcsy-Zsilinszky Edre interpellációja a szenvedélyes felelősségrevonás: "Vegye tudomásul a miniszterelnök úr, hogy ennek a végzetes impériumnak ő nyit utat, s hogy ebbe nem vagyunk hajlandók belemenni, s hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyóig, és az akasztófáig..." S itt van Kánya Kálmán külügyminiszternek külföldön megjelent figyelemelterelő nyilatkozata, amely a diplomácia hajlékony nyelvén igyekszik megfogalmazni a rabló szándékot: "... Magyarország minden alkalmat felhasznál arra, hogy az illető nagyhatalomhoz való jó viszonyát kifejezésre juttassa." A kritikai jegyzetekkel, tartalmas magyarázatokkal, képekkel és a dokumentumok fotóival illusztrált, nagy gonddal megszerkesztett kötet mint forrásközlés eredményes. Magyarország két világháború közötti történetének tudományos feltárásához ad újabb gazdag anyagot. (t. i.) 1933. június 17-én Gömbös Gyula magyar miniszterelnök titokban végrehajtott előkészületek után — a közvélemény és a kormány egy részének legnagyobb meglepetésére — Berlinbe utazott, hogy tárgyalásokat folytasson Hitlerrel. A látogatás egész Európában kínos feltűnést keltett; a jobboldali magyar uralkodó köröknek ez a lépése, egyéb céljai mellett, az első kísérlet volt a náci hatalomátvétel óta Mt tudsz az Aere/4C°árosról? — Én, Kirchmayer Ferenc, a Ferencváros gyereke vagyok — így kezdődik az egyik pályamű, amely az Illatos úti Szabó Ervin Fiókkönyvtár pályázatára érkezett. A szerző, aki a Ferencváros gyerekének vallja magát, az általános iskola ötödik osztályába jár és arra a kérdésre, hogy mit tud a Ferencvárosról, még néhány fontos adatot közöl. A többi között ezt: — A Ferencvárosban volt egy nyomornegyed. Azt úgy hívták, Valéria. Most már híre-hamva sincs. Helyette szép, modern épületek emelkednek. A Hámán Kató utcában épül Magyarország legmodernebb úttörőháza, másfélmillió forint költséggel. A pályázat eredményét a "ferencvárosi könyvtári napok" alkalmából ünnepélyes keretek között hirdették ki. Tizenhatan kaptak jutalmat a 8—16 éves részvevők közül. A könyvtári napok során a területi és az üzemi könyvtárakban több helyen emlékeztek a Ferencváros múltjára, beszéltek jelenéről és jövőjéről. Előadások hangzottak el, írók találkoztak olvasóikkal, kiállításokat rendeztek, a ferencvárosi József Attila Irodalmi Színpad tagjai szavaltak. A Tűzoltó utcában vadonatúj könyvtár nyílt a Boráros téri Szabó Ervinfiók kezelésében, kicsi, de szemet gyönyörködtető barátságos helyiségben, egyelőre kétezer könyvvel és biztató perspektívával. A Ferencváros az irodalomban címmel Nemeskürthy István "telt ház" előtt tartott előadást a Mester utcai könyvtár helyiségében. Felidézte a kerület múltját, azt az időt, amikora Mester utca helyén patak folyt" és felidézte az írókat, költőket, akiknek ez a városrész volt "röptető fészkük". Erről a múltról az Illatos úti gyerekek is sokat tudnak. Tudják, hogy "itt született József Attila és itt is járt iskolába. A Mester utca 59. számú házban lakott Hámán Kató, akit a Horthy-fasiszták meggyilkoltak". Egy második osztályos tanuló írja: "régen nagyon szegények voltak itt az emberek, kis viskókban laktak. Ha nem tudták kifizetni a lakbért, akkor kilakoltatták az embereket". Ez már éppen úgy történelem számukra, mint mondjuk az, hogy a "Mester utca és a Hámán Kató utca találkozásánál a múlt században temető volt. 1869-ben húszezer lakója volt a kerületnek, a lóvasút négy vonala keresztezte és ezek lassan villamosvasúttá alakultak át". Megtudtam a pályaművekből azt is, hogya XIX. század derekán a ferencvárosi réteken gyors ütemben megindult az iparosodás, így a kapitalisták — akarva, nem akarva — megteremtették a munkásosztályt". Továbbá: "1899. május 3-án alakult meg a Ferencvárosi Torna Club, népies nevén: Fradi." Az egyik pályázó nemcsak a múlttal, a jövővel is behatóan foglalkozik. Azt írja: "A felnőttek számára kevés a szórakozás. A meglevő talponállók helyébe barátságos kis éttermeket kellene építeni. Fásítani kellene a tereket, utakat, hogy javuljon a levegő." Ebben a környéken kevés, most is kevés még a szórakozás, művelődési lehetőség, ezért hárul fokozott munka és felelősség az ott működő könyvtárakra. Kis művelődési központok ezek és különösen a gyerekek meg a fiatalok körében találnak önzetlen, jó barátokra. Az Illatos úton "házi könyvkötészet" működik szakkörszerűen a gyerekek segítségével. A Boráros téri könyvtárban fiatal olvasók klubja alakult a múlt esztendőben, a Mester utcai Szabó Ervin-fiók tavaly új ifjúsági könyvtárat nyitott és megszervezte hozzá az Ifjú Könyvbarátok Körét. A Gubacsi úton, a város egyik legelmaradottabb részén a Hazafias Népfront helyiségében két hónappal ezelőtt új könyvkölcsönző állomást létesítettek, amely máris figyelemre méltó eredményeket ért el. Ezt a kölcsönzőállomást az Illatos úti könyvtár kezeli. Az Illatos úti könyvtárban éppen kölcsönzési idő alatt jártam. Harminc—negyven gyerek állt sorban a pult előtt, keresgélt a katalógusban, nézegette a kiállított színes könyvborítókat. — Most elviszi az orrom elől a Nemo kapitányt — csattan fel az egyik olvasó. Többen lármázni kezdtek. Valaki félhangon mondott még valamit. — Ez könyvtár! Aki itt csúnyán beszól vagy lármázik, nem kap könyvet — jelentette ki a könyvtárosnő. Abban a pillanatban csend lett. Vilcsek Anna