Magyar Nemzet, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

et utda, 1965. február 18. KGST-tanácskozás a bitumengyártásról A KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottsága munkater­vének megfelelően február 2­6 között Budapesten a bi­­t­umengyártással és gyártásfej­lesztéshez szükséges tudomá­nyos kutatás további irányá­nak meghatározásával foglal­kozó szemináriumot tartottak. A részvevők meghallgatták és megtárgyaltak 37 beszámo­lót a bitumengyártás technoló­giájáról, a fogyasztás jelenlegi helyzetéről és távlati lehetősé­geiről, a gyártáshoz szükséges nyersanyagokról, a gyártási folyamatok korszerűsítéséről. Az országok kicserélték ta­pasztalataikat a különböző bi­tumenfajták előállításáról, a minőség javításáról, a techno­lógia tökéletesítéséről, vala­mint a távlati gyártásfejlesztés fő irányairól. Országszerte megkezdődtek a termelési tanácskozások Három új világcikk a Kőbányai Szerszámgépgyárban Ékszíj-vita a Ruggyantaárugyárban Megkezdődtek az év első termelési tanácskozásai, ame­lyeken a fő téma a múlt évi munka értékelése, és az idei feladatok sikeres teljesítése. Mintegy 6500 ipari, közlekedé­si, kereskedelmi vállalatnál és mezőgazdasági üzemben csak­nem kétmillió dolgozó vitatja meg, hogy felszabadulásunk 20. esztendejében milyen mó­don lehetne munkájuk még eredményesebb, hogyan javít­hatják a leghatékonyabban a termelékenységet, a termékek minőségét A Szerszámgépipari Művek kőbányai gyáregységében min­denekelőtt három új gyárt­mány bevezetéséről tárgyal­tak, amelyeknek mindegyike világcikknek ígérkezik. A má­soló-eszterga, továbbá a két precíziós esztergapad sorozat­­gyártásának megkezdéséről van szó. Mindhárom géptípus ezredmilliméternyi pontosságú munkára képes, s a legkénye­sebb műszerek, gépalkatré­szek esztergálására is alkal­mas. A gyár szereldéjében többen elmondották, hogy fi­gyelmes, gondos munkával igyekeznek a kitűnő konstruk­ciókból valóban értékes gépe­ket építeni. A dolgozók javas­latainak a segítségével tovább korszerűs­ítik a gyártási tech­nológiákat és ezzel a forgá­csolóműhelyben­­ havonta leg­alább 3000—3500 munkaórát takarítanak meg. Pontosan ek­kora időnyereség szükséges ah­hoz, hogy a tervezett létszám­mal ütemesen teljesítsék fel­adataikat. A mezőgazdaság, a gépgyár­tás és járműipar dolgozóit kö­zelről érinti az a tanácskozás, amely a Ruggyantaárugyárban folyt le. A gyár egyik legfon­tosabb részlegében, ahol ék­szíjak készülnek, élénk tanács­kozáson tárgyalták meg a dol­gozók idei feladataikat. Az ék­szíj-üzem tavaly elmaradt ter­vének teljesítésében. Az idén úgy kell dolgozni — hangoz­tatta a beszámoló —, hogy az üzem a múlt évinél nagyobb tervét teljesíteni tudja, ne csak mennyiségileg, hanem minőségileg is. Egyik elsőren­dű feladat, hogy a járműszí­jakat új konstrukcióval, a régi szuperszíjaknál is jobb minő­ségben állítsák elő. Az építőiparban a 45-ös Építőipari Vállalatnál a meg­beszélések központi kérdése az idei építési feladatok teljesíté­se és a felszabadulási verseny sikerének előkészítése volt. A többi között 12 balatoni fürdő­helyen összesen 16 boltot, kis­­ár­uházat, önkiszolgáló étter­met, bisztrót kell sürgősen fel­építeniük. A vállalat két épí­tésvezetőségének dolgozói a termelési tanácskozáson fel­ajánlották, hogy az üdülési idény kezdetére mind a 16 épületet átadják. A kisáruhá­­zak és az élelmiszerboltok épí­téséhez a korábbinál jobb és olcsóbb előregyártott szerkeze­teket készítenek, s így mintegy ötmillió forintot takarítanak meg. Magyar-francia tudományos együttműködés a mezőgazdaságban Közös kutatások kezdődnek az öntözéses gazdálkodás ha­tékonyságának fokozására a Gödöllői Agrártudományi Egyetemein és a versailles-i agronómiai kutatóközpontban. A kísérletek alapját dr. Pet­rasovits Imrének, az Agrártu­dományi Egyetem docensének tudományos hipotézise képezi, amely szerint a növények ön­tözésénél a talajt és a felette levő levegőréteget vízháztar­tási szempontból egységes egésznek kell tekinteni. Az első kísérletekre a közel­múltban Versailles-ban nyílt lehetősége Petrasovitsnak, ab­ból az alkalomból, hogy a magyar kormány ösztöndíjá­val 5 hónapos tanulmányúton járt Franciaországban. A fran­cia Agronómiai Kutató Köz­pontban felszereltek részére 2 olyan kondicionálható helyisé­get, amelyben a levegő hőmér­séklete és páratartalma, va­lamint a megvilágítás erős­sége tetszés szerint szabályoz­ható. Azok a növények, ame­lyek öntözésénél összehangol­ták a talaj és a levegő ned­vességtartalmát, a kéthónapos kísérlet ideje alatt 30 száza­lékkal nagyobb tömeget adtak, mint a szokásos módon öntö­zöttek. A további kutatásokat ezen­túl párhuzamosan végzik Franciaországban és Magyar­­országon. „Gondola” az új camping-cikk Évente egymillió gumimatracot gyárt az ipar Az Országos Gumiipari Vál­lalat kétnapos kiállítást ren­dezett a Kerepesi út 17. alatti központi gyár kultúrtermében. A legújabb camping-cikkeket mutatták be a kereskedelem képviselőinek. Kedden dél­előtt nyílt meg a kiállítás, amelyet megtekintett Halász János belkereskedelmi minisz­terhelyettes is. A vállalat leg­újabb camping-gyártmánya a percek alatt matracból csó­nakká összeszerelhető »Gondo­­la«, amely, mint gumimatrac két személy részére nyújt ké­nyelmes fekvőhelyet, mint csó­nak egy személynek biztosítja a vízisportot. Az új camping­­gyártmány súlya mindössze 4,8 kg. A matrac szélessége 112 centiméter, a csónaké 66 centi­méter. Bemutattak még sok­féle változatban ízléses egyéb camping-cikkeket, nyugággyá összeállítható gumimatracokat. Ezekből a világszínvonalon álló gyártmányokból rövidesen eléri a vállalat az évi egymil­lió darabos szériát. Ennek ki­lencven százaléka kerül kül­földre, főleg nyugati országok­ba, Jelenleg harminc államba, tengeren túlra is exportálják a világmárkás magyar camptng­­sikkeket. Legutóbb egyetlen cég 120 ezer darab gumimat­racot rendelt. A múlt hónap­ban Rotterdamban rendezett camping-kiállításon nagy meg­rendeléseket eszközöltek a hollandok a magyar gumimat­racokból. Százmegawattos turbínalntvényeket gyárt a Lenin Kohászati Művek A Lenin Kohászati Művek­ben kidolgozták és összeállí­tották az ez évi műszaki fejlesz­tési programot. A terv mint­egy harminc gyártmány- és gyártásfejlesztési, valamint ku­tatási, kísérleti témát ölel fel. Befejezés előtt áll a százme­gawattos turbinaöntvény gyár­tási kísérlete. Úgy tervezik, hogy az idén már rendelésre készíthetnek ilyen öntvényt a Láng Gépgyár részére. Meg­kezdik a gyártási kísérletét a hajómotorforgattyús tengely­nek is. Ezt a bonyolult munkát igénylő, nagy megterhelésnek kitett gyártmányt nyugatról szerezzük be jelenleg, így a gyártási módszer kidolgozásá­val jelentős importot szüntet­hetnénk meg. Maf­if­ Nemzet. Ilku Pál művelődésügyi miniszter Kairóba érkezett Ilku Pál, a Magyar Nép­­köztársaság művelődésügyi minisztere Abdel Aziz el Sza­­jed, az EAK felsőoktatási mi­niszterének meghívására egy­hetes látogatásra kedden Kai­róba érkezett. A miniszter Magyarország és az EAK kul­turális kapcsolatainak fejlesz­téséről folytat tárgyalásokat az EAK kulturális vezetőivel. Ilku Pált a kairói nemzet­közi repülőtéren Abdel Aziz el Szajed, az EAK felsőokta­tási minisztere fogadta. Gyermekrajz-kiállítás Budapest felszabadulásának huszadik évfordulóján Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Marczibányi téri Martos Flóra általános leányiskola tanulói kedden ünnepélyes csapatépü­­lést tartottak.­ A második vi­lágháború borzalmait és a húsz évvel ezelőtti Budapest képét, a nekik már történelemnek számító éveket felidéző ünnepi beszédet megilletődéssel hall­gatták a pajtások. De hogy a 6—14 éves gyerekekben meny­nyire él a háború, arról tanús­kodik az a 257 rajz, amelyből az iskola az évforduló tiszte­letére kiállítást rendezett. Az ünnepségen Érő Sándor Kos­­suth-díjas festőművész tartott élménybeszámolót az úttörők­nek. A tárlat anyaga a felszaba­dulás, az 1045-ös és mai éle­tünk. A kis festmények nem a tehetséges gyerekek egyedi da­rabjainak gyűjteménye, hanem egy-egy osztály tanulóinak el­képzelése. Az érdekes kiállí­tást Luzsicza Lajosné rajzta­­nárnő rendezte. Az égő házak, az üszkös fa­lak, a megroppant hidak, a zsúfolt vonatok tetején utazó emberek látványa szüleik, ta­náraik elbeszéléséből, olvas­mányaik élményéből rajzoló­dott ki. Az új gyárakat, a vil­lanyfényes falvakat, a játékok­kal körülvett életüket pedig már a minden iránt érdeklő­dő gyerekek is meglátják. És igénylik a ragyogó meleg szí­neket, s azt az életet, amelyet ezekkel lehet festeni Heves hóvihar a Bakonyban Kedd este két fő közlekedési úton volt hóakadály A Lengyelország felől ha­zánkba áramlott hideg keddre virradóra is keményen tartotta magát: hajnalban a Dunántúl nagy részén mínusz 4,mínusz 7 fokot, másutt mínusz 10 fo­kot, sőt a keleti országrészek­ben mínusz 15 fokot is mértek. Többfelé havazott, de a lehul­lott hó mennyisége viszonylag már kevés volt. Heves hóvihar tombolt kedd­re virradóra a Bakonyban. Az orkán sebessége óránként több mint 80 kilométeres volt Veszprém megye közútjain helyenként másfél méteres hó­torlaszokkal találkoztak az autóbuszvezetők. A legnagyobb akadályok Nagyvázsony kör­nyékén keletkeztek, s a vihar éjszaka teljesen lehetetlenné tette a Közúti Igazgatóság dol­gozóinak munkáját. Különösen a dudari bánya környékén okozott gondot a hófúvás az úttakarítóknak. A bányászok több bányához gyalog jutottak el A Bakonyban feltűntek a lovas szánok, nemcsak élelmi­szert fuvaroztak, hanem a bá­nyákba is szállították a dolgo­zókat. A KPM útügyi osztályának jelentése szerint a fő közleke­dési utak mindenütt járhatók, csak a 153. számú úton Oszkó és Csehi és a 845. számú úton Horvátzsidány és Peresznye között van hóakadály. Vas me­gyében inkább a bekötő- és összekötő utak járhatatlanok, mert ott még mindig 50 kilo­méteres sebességű orkán hord­ja a havat. A hideg idő lassú apadást idézett elő a Tisza zajló sza­kaszain. A zajló Tisza 534 centiméteres vízállással Sze­gednél tetőzött, s a magyaror­szági legdélibb szakaszon 14 centiméterrel csökkent a fo­lyam szintje.. Az árhullám kü­lönösebb károk okozása nélkül napokon belül elvonul. A Meteorológiai Intézet to­vábbi hideget ígér, felhőátvo­nulásokkal, főleg hózáporok­­kal. A tél Európa déli részén is tombol. Római jelentés sze­rint keddre virradóra az olasz fővárost teljesen betakarta a hó. Ez a Rómában ritka jelen­ség teljes zavart okozott a köz­lekedésben: nem jártak sem az autóbuszok, sem a taxik, mert a városi köztisztasági in­tézménynek nincs hóeltakarító gépezete. Nő a csokoládéfogyasztás Az utóbbi években, de kü­lönösen tavaly lényegesen megnőtt az édesipari cikkek fogyasztása. 1964-ben a gyárak már nem tudták biztosítani a teljes áruválasztékot. 1957- hez viszonyítva 51 százalékkal emelkedett az édesáruk for­galma, de egyes cikkekben különösen kiugró volt a t­éve­­dés, így például a csokoládé­­fogyasztás 135,5, a kakaó 171, a nyugat eladás 32,7, a lisztes­­áru 31 százalékkal emelkedett. Legkisebb volt a növekedés a cukorka fajtáknál, ahol a for­galom csak­ 18,1 százalékkal volt több. A cukorka-eladás fejlődését gátolta az a körülmény, hogy a kulturáltabb eladás érdekében a cukorkákat előrecsomagolva, műanyagtasakban hozták for­galomba és ez megdrágította az árut. Amióta azonban a csomagolás költségét mérsé­kelték, a forgalom ezekből a cikkekből ismét emelkedett. Tavaly 245 vagonnál több cu­korka fogyott, mint az előző évben. A csokoládéfogyasztás évről évre emelkedik. Az édesiparnak gondoskod­nia kell az igények választé­kos kielégítéséről Az utóbbi időben növekszik az érdeklő­dés a minőségi furák és pe­­helycukorkák iránt. Ezek fo­gyasztása öt év alatt húsz­szorosára emelkedett. Nagyon népszerűek a­­szemenként csomagolt cukorkák. A napokban megindul a forgalom a Szabadság-hídon A Vízművek szerelői a Gel­lért téri főnyomó vezeték-rend­szer felújításánál már a déli ágat is bekapcsolták a vízve­zetékhálózatba. Szombaton délután és vasárnap is dolgoz­tak, hogy határidőre befejez­hessék a nagyarányú csőcse­rét. A Gázművek, az Elektro­mos Művek, a posta is felújí­totta, illetve bővítette kábel­­hálózatát. A főnyomóvezeték korszerű­sítésével egyidejűleg az RM Mélyépítő Vállalat elhelyezi a Gellért téren a távfűtőveze­téket és körülötte a vasbeton védőalagutat. A betonozást szerda reggelre fejezik be, s pénteken a Gellért téren és a Szabadság-hídon valószínűleg megindulhat a közúti és a villamosforgalom. I­ fertációk a s­ziglgeti várat Konzerválják a falromokat A Balaton-felvidéken , a­­ nagyvázsonyi, a sümegi és a várpalotai vár helyreállítása után rövidesen hozzálát­nak a Balaton-part egyik leg­szebb, történelmi nevezetes­ségű műemléke, a szigligeti vár feltárásához. A kúp alakú hegy tetején emelkedő romfalak eddig is a kirándulók ezreinek érdeklő­dését keltették fel. A régi, omladozó vár állapota azon­ban az utóbbi időkben egyre romlott, s attól lehetett tarta­ni, hogy a meggyengült fa­lakban jóvátehetetlen kárt okozhat az időjárás. A szigligeti vár kedvező fekvése, tájesztétikai előnye és idegenforgalmi helyzete ré­vén került a legsürgősebben védelemre szoruló műemlékek listájára. Szigligeten azonban nem kerül sor nagyszabású munkákra, mint Nagyvázsony­­ban és Sümegen. A várnak az alapterületét tárják fel kör­nyezetével együtt, hogy látha­tóvá tegyék vagy sejtessék azokat az alapfal-maradvá­­nyokat és kazamatákat, ame­lyek jelenleg a föld alatt he­vernek. A két évre tervezett feltárási program után a vár falait konzerválják, hogy meg­akadályozzák a további pusz­tulását. Az Országos Műemlék Fel­ügyelőség nemrégen kertésze­tet is létrehozott azzal a cél­lal, hogy a rendbehozott mű­emlékek, várak környékét a táj és az objektum jellegének­ megfelelően kialakítsák. A szigligeti várnál a feltárásán és a konzerválásán kívül már kertészeti munkát is végez­nek. A vár — amely egyik ékes­sége a Balaton menti tájnak — falai mellől páratlan pa­norámát kínál, s a feltárások után még fontosabb idegen­­forgalmi helyként jöhet szá­mításba. s Egy gyár 20 éve 800 munkás vezető lett­ ­. Régi, megsárgult nyilván­tartó lapok bizonyítják: a bu­dai Ganz-gyár 20 év alatt 800 munkást küldött vezető beosz­tásba. Szakérettségire, gimnázium­ba, egyetemekre kerültek: ma­gyarigazgatók, minisztériumi osztályvezetők, főiskolai taná­rok, a fegyveres alakulatok tisztikarának tagjai,­­ Németh Imre, a NépstadioiK igazgató­ja, Varga Péter, volt lakatos, kerületi tanácselnök, egy volt műszerész Hollandiában a magyar külkereskedelmi ki­­rendeltség vezetője, Bitta Ist­ván, volt munkás, diplomata lett, Képes Imre pedig nagy­követ Ha egyetlen gyárból 20 év alatt 800 munkás került ve­zető beosztásba — az a pro­letárdiktatúra eredménye. .. Nemcsak a magasabb be­osztásba küldött munkások példája a bizonyság megvál­tozott életünkre. A fizikai be­osztásban maradottak helyze­te is megváltozott, kulturális színvonala emelkedett Az el­telt 20 év alatt a gyári kihe­lyezett általános iskolában ta­nultak, így vallott erről Keserű Péter és Máté Györgyné. Keserű Péter: — Kilencen kezdtük, gyári jó barátok. Elhatároztuk, ha a múltban nem volt mód erre, most elvégezzük a hetedik, majd a nyolcadik osztályt. Azt terveztük, hogy a gyár egyik helyiségében rendezünk be iskolát. Nem volt üres he­lyiség. Az ellátó üzemek ve­zetője segítségünkre sietett, felajánlotta az irodáját, mun­kaidő után berendezhetjük tanteremnek. Amikor ez már megvolt, toborozni kezdtünk másokat, sokan lettünk, és ta­nárokat is kaptunk. A kis iro­da már szűknek bizonyult, a pártbizottság ideadta tanács­termét, és több szaktanárt is kértünk. Bementünk a Re­viczky utcai kollégium igaz­gatójához, megértette kéré­sünket, ő is munkás volt, és a tanári kar két személlyel bővült. Máté Györgyné: — Apám 1919 után sokszor ült börtönben. Meggyőződése miatt. Így majdnem mindig kereset nélkül maradt , a csa­lád. Én voltam a legidősebb gyerek, iskola helyett dolgoz­nom kellett, hogy legyen ke­nyér. Amikor beiratkoztam a gyári iskolába, akkor a leg­idősebb fiam már nyolcadi­kos volt. Amikor délutánon­ként átnéztem a leckéjét, rá­döbbentem, hogy nem tudok segíteni neki. Ezért iratkoz­tam az iskolába, és nem is bántam meg, mert később azt is észrevettem, a tanulás már nemcsak a fiamnak használt. Húsz év alatt a Ganz-gyár­­ban 400 munkás végezte el az általános iskolát­ ­. A Ganz-gyár dolgozói közül két évtized alatt ötszázan technikumot végeztek, kétszá­zan egyetemet Hogy az állam és a gyár milyen segítséget adott szá­mukra, azt Lombos Róbert mérnök példája bizonyítja. 1950- ben tizenhét éves volt, középiskolába járt, de otthon alig volt ennivaló.­­ Édesapja meghalt a háborúban, édes­anyja súlyos beteg, öccse még nem volt kereső, általános is­kolába járt. Lombos Róbert ekkor fel­vételre jelentkezett a Ganz­­gyár­ba, hogy keressen. És kérte, tegyék délutáni mű­szakba, hogy tanulmányait is folytathassa. A munkaügyi és a személy­zeti osztály vezetője értette kérését, és teljesítette is. Min­dig délután dolgozott, délelőtt folytathatta tanulmányait. A segítőkészségnek köszönhette — jeles eredménnyel leérett­ségizett. 1951- ben újabb kéréssel állt a gyár vezetői elé: felvették a közgazdasági egyetemre, nappali tagozatra, éjszakai műszakban szeretne tovább dolgozni. Teljesítették kérését, de ag­gódtak is érte: minden éjsza­ka nyolc óra munka és utána fáradtan ül az előadó terem­be. Az orvos is javasolta: egyetemi tanulmányait leve­lező tagozaton folytassa to­vább. A személyzeti osztály veze­tője intézkedett Lombos Ró­bert levelező tagozatra került, és több fizetéssel más­ mun­kára, a műszaki eladási osz­tályra. Ma már mérnök és az öccse szakmunkás a Ganz-gyárban. 4* A személyzeti osztály iro­dájában is volt munkás ül. Tóth István. Ő a főosztály­vezető. « — Ma már természetesnek vesszük, hogy a felsorolt ada­tokat elmondhatjuk. És azon sem csodálkozunk, hogy egy miniszterrel beszélgetve, fel­elevenítve­­régi életünket, ki­derül, hogy ő is munkás volt. Most azt tervezem, hogy át­nézem majd a régi nyilván­tartó lapokat, pontosan ösz­­szegyűjtöm, kik dolgoztak ná­lunk, mik lettek. Csak hozzá­vetőleg tudjuk, pontos ada­tokat akarok. Jó lenne, ha egyszer mindnyájan összejö­hetnénk, és elmesélhetnénk az életünket. — De addig is, amíg ez megtörténik, még néhány ér­dekes adat: a gyárban 120 volt fizikai munkás tölt be veze­tői tisztet, jelenleg 500 techni­kumba, 109 egyetemre és fő­iskolára jár. És minden esz­tendőben 25—30 fiatalt nap­pali tagozatra küldünk. Ösz­töndíjjal. H. Barta Lajos »— -1 . mát aaaa— ah" i Szovjet lézerek útban Lipcse felé A Szovjet Tudományos Aka­démia fizikai intézete és más szovjet tudományos központok 13 lézert indítottak útnak a lipcsei nemzetközi vásárra. A bemutatandó készülékek egyi­ke a másodperc százmilliomod része alatt százmillió wattos teljesítményt nyújt Ez az op­tikai kvantumgenerátor alkal­mas kozmikus testek helyének pontos megállapítására, távol­ság mérésére és számos tudo­mányos kísérletre. Első ízben kerül bemutatás­ra a “­Razdan” nevű új szov­jet lézer, amely folyamatos üzemelésű olyan értelemben, hogy másodpercenként két fényimpulzust­­küld és varró­géphez hasonlóan átlyuggatja például az acéllemezt Szere­pel Lipcsében a bonyolult szemműtétek elvégzésére szol­gáló rubintézet is. Mindegyik készülék túl van a laboratóriumi kísérleteken, kész a sorozatgyártásra.

Next