Magyar Nemzet, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
ira: 60 fillér A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szombat 1966. október 1 VAU. at, 232.szám Nürnbergi tanulságokPéter János és U Thant megbeszélése A külpolitikai helyzet DIPLOMÁCIAI TANÁCSKOZÁSOK AZ ENSZ-BEN. Péter János külügyminiszter, a közgyűlésen részt vevő magyar küldöttség vezetője pénteken délelőtt megbeszélést folytatott Abdul Rahman Pazkwakkal, a közgyűlés 21. ülésszakának elnökével. A külügyminiszter péntek délután felkereste hivatalában U Thalitot, az ENSZ főtitkárát, akivel a világszervezet kérdéseiről, nemzetközi problémákról folytatott megbeszélést. Gromiko szovjet külügyminiszter, a közgyűlés ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője, csütörtökön gazdag programot bonyolított le. Tanácskozott Usher elefántcsontparti, Pacsacsi iraki és Nikezics jugoszláv külügyminiszterrel. A Biztonsági Tanács csütörtökön este egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban kérte fel U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy maradjon posztján újabb ötéves időszakra. A tanács tagjai kifejezték reményüket, hogy a főtitkár eleget tesz a kérésnek. "■Teljes mértékben megfelelne a Biztonsági Tanács tagjai óhajának, ha U Thant kinyilvánítaná szándékát, hogy újabb mandátumot vállal a világszervezet élén« — hangzik a nyilatkozat. A főtitkár szóvivője útján tudatta, hogy elismeréssel adózik a nyilatkozatnak ésa legkomolyabb formában tanulmányozza azt". Johnson elnök az ENSZ-közgyűlés alkalmából Amerikában tartózkodó miniszterek közül a közeljövőben találkozik a szovjet, a francia és az angol külügyminisztérium vezetőjével — jelentette be a Fehér Ház. Johnson és Bush kedden Couve de Murville-t fogadja. Később George Brown angol külügyminiszter keresi fel őket. Október 10-én, hétfőhöz egy hétre, Gromiko szovjet külügyminiszter folytat megbeszéléseket Johnsonnal és Bush amerikai külügyminiszterrel. Moyers, a Fehér Ház sajtófőnöke közölte, hogy a programba iktatott megbeszélések "nemcsak a vietnami kérdésre" szorítkoznak. Figyelemre méltó megállapításokat tett Couve de Murville francia külügyminiszter ottawai sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy 1965 elején, mielőtt az Egyesült Államok megkezdte Észak-Vietnam bombázását, a VTK kész lett volna tárgyalni, de akkor az Egyesült Államok nem volt hajlandó erre. Most — fűzte hozzá — az Egyesült Államokból kell kiindulni a kezdeményezésnek a vietnami béke érdekében. A Pentagon magas rangú tisztjei viszont a VDK elleni bombázások kiterjesztését követelik. A New York Times pénteki értesülése szerint a tisztek kijelentették: "A jelenlegi bombázásoknak főként politikai jelentőségük van — az a céljuk, hogy Észak-Vietnamot a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék, s ha a légierő parancsnokságán múlna haladéktalanul nagyszabású támadásokat indítanának az ipari üzemek, erőművek és kikötők ellen is. Pontosam húsz esztendővel ezelőtt, 1946. október 1-én hirdettek ítéletet a háborús főbűnösük nürnbergi perében. A vádlottak padján a hitleri Németország politikai és katonai vezetői ültek, azok, akik felelősek voltak Európa és a fél világ lángragyújtásáért, milliók deportálásáért, a kényszermunkatáborokért és a gázkamrákért — és akiket még utolérhetett a földi igazságszolgáltatás keze. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselőiből alakult nemzetközi katonai bíróság 12 vádlottat kötél általi halálra ítélt, 7 vádlottat tíz évtől életfogytiglan terjedő fegyházbüntetésre, 3 vádlottat pedig felmentett. A vádirat eredetileg 24 személy és 5 nemzetiszocialista szervezet és intézmény (köztük a Gestapo, SS, SD, NSDAP) vezetői ellen szólt, Robert Ley (főbirodalmi szervező) azonban öngyilkosságot követett el a vizsgálati fogságban, Gustav Krupp von Bohlen und Halbach pedig egészségi állapotára való tekintettel későbbi időpontban került bírái elé. Valamennyien elnyerték, vagy többé kevésbé kitöltötték a számukra kiszabott büntetést, kivéve az ugyancsak kötél általi halálra ítélt Martin Bormannt, akiinek sikerült kimenekülnie a "harmadik birodalom" romjai alól és hírek szerint valamelyik dél-amerikai fasiszta paradicsomban él. A nürnbergi perben nem a győzők ítélkeztek a legyőzöttek felett (miként az a világ történetében már annyiszor előfordul); a vádiratot sem a bosszúvágy sugallta (hiszen egy-egy emberélet hogyan is mérhető milliók szervezett kipusztításával); az a nemzetközi bíróság, amely Nürnbergben húsz évvel ezelőtt ítéletet mondott a náci Németország vezetői felett, formailag és tartalmilag annyiban új a nemzetközi jog történetében, hogy nemcsak a múltban elkövetett bűnökért vonta felelősségre nemzetközi szinten egy bűnbe vitt ország vezetőit, hanem egyszersmind intelem és figyelmeztetés is volt a jövőre nézve; figyelmeztetés és intelem, hogy a népek számon kérik az emberi méltóság, a béke és az emberiesség ellen elkövetett gaztetteket. A nürnbergi eljárás mély alapgondolata, aki egy állam és egy nép vezetőjeként cselekszik, tetteiért nem háríthatja a felelősséget az államra, hanem testével, tisztességével és életével felelnie kell, hogy ama törvények és szabályok betartassanak, amelyeket a jog és az erkölcs előír. Ez vonatkozik arra, aki támadó háborút kezdeményez, aki parancsot ad az embertelenségre, azt végrehajtja vagy tűri, noha módjában állna megakadályozni. A nürnbergi pereljárás magva éppen az volt, hogy: »egyes személyeknek is vannak nemzetközi kötelességeik, amelyek túlterjednek az egyes államok által előírtnemzeti kötelességeken«. Bizonyos fokig újjáértékelődött Nürnbergben az »állam« fogalma is, amely — mint a népek családjának a tagja — kímélettel és kötelességekkel tartozik más népek irányában. Azoknak a nemzetiszocialista vezetőknek, akik a vádlottak padján ültek, elsősorban az emberi méltóság ellen elkövetett bűnökért kellett felelniük, ez állt a vádirat középpontjában, s az eljárásnak az volt a célja, hogy példát statuálva helyreállítsa az emberi méltóság tiszteletben tartását a népek tudatában. Másik vádpont a béke elleni merénylet, vagyis: közreműködés a támadó háborúban. Harmadik: háborús bűnösség, vagyis a hadijog és a nemzetközi háborús szabályok megsértése (ide tartozók — de nem csupán ezekre szorítkozik — a polgári lakosság legyilkolása a megszállt területeken, elhurcolása, a hadifoglyok kínzása, túszok kivégzése, köz- vagy magántulajdon elrablása, városok esztelen elpusztítása stb.) Végül a negyedik vádpont az emberiesség ellen elkövetett bűntett volt Nürnbergben, amely a bűnözés ugyancsak széles skáláját foglalja magában: a népgyilkosságot, az embertelen bánásmódot, néptömegek üldözését és kiirtását faji, vallási vagy politikai okból, országok és népek rabszolga sorba taszítását stb. A négy vádpont felölelte a bűnözés minden fajtáját, amelyet a hitleri Németország vezetői a történelemben eleddig példa nélkül álló módon és méretekben elkövettek. Az eljárás folyamán Nürnbergben több forma súlyú dokumentumot vizsgáltak meg és dolgoztak fel, a bíróság 403 nyilvános ülést tartott (1945. november 20 és 1946. október 1 között!), a vádlottaknak módjukban állt tanúkat megidézni, a maguk választotta ügyvéddel képviseltetni védelmüket. A bíróság a jogszabályok ama szigorú betartásával hozta meg ítéletét, amelyek minden civilizált ország jogrendszerében benne foglaltatnak. A nürnbergi per jelentősége azonban nem a múlt elítélésében áll elsősorban, hanem egy új, nemzetközi eljárás érvényesítését vezette be a jövőre nézve. Justice Robert H. Jackson, a per amerikai főügyésze maga jelentette ki, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás nemcsak a hitleri Németországot sújthatja, hanem bármely más hatalmat is, amely a jövőben háborús bűnöket követ el. Ha bizonyos cselekmények vagy szerződésszegések bűncselekménynek tekinthetők — mondotta az amerikai főügyész —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Németország követi el őket. Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabályokat teremteni mások ellen, amilyeneket magunk ellen nem kívánnánk alkalmazni. Ezek, a nürnbergi per lényegét összefoglaló szavak különösen időszerűek ma, húsz esztendő múltán, amikor egy újabb támadó háború fenyegeti lángralobbantással a világot a Föld egy másik, távol-keleti pontján, s amely támadó háborúban ugyanazoknak a bűntetteknek a nagy része ismétlődik meg, amelyért a hitleri Németország vezetői kötél általi halállal pusztultak. A bűn egyformán bűn, bárki követi el, mondotta az amerikai főállamügyész Nürnbergben. Nos, ebben a perben — amelyben mint ismeretes, Bertrand Russell nemzetközi törvényszéket készül felállítani, korunk neves személyiségeinek a közreműködésével — az Egyesült Államok mai vezetői ülnek a vádlottak padján. j. Vámos Imre A Pravda vezércikke a szocialista országok kapcsolatairól Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Pravda pénteki számában vezércikket közöl a szocialista országok együttműködéséről, párt- és állami vezetőinek legutóbbi tárgyalásairól. Hangsúlyozza a lap, hogy a testvérpártok képviselőinek sokoldalú és kétoldalú kapcsolatai, az állandó eszmecsere és az időszerű feladatok megvitatása a kommunista mozgalom tömörítésének jó útja. Az SZKP Központi Bizottsága a XXIII. pártkongresszus útmutatásait követve, sokat tesz a testvérpártok kapcsolatainak továbbfejlesztéséért. A cikk ezután Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a Bolgár Népköztársaságban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban és a Magyar Népköztársaságban tett látogatása, a Todor Zsivkovval, Joszip Broz Titóval, Kádár Jánossal, valamint a testvérpártok más vezetőivel folytatott megbeszélések jelentőségét méltatva rámutat: a találkozók részvevői újra leszögezték, hogy pártjaik hűek a proletár internacionalizmus elveihez. Kifejezésre jutott az a szilárd törekvésük, hogy a jövőben is aktívan megvalósítják a gyakorlatban a szocialista világközösség további tömörítésének, a világbéke tartósításának politikai vonalát, elősegítik annak a harcnak a kibontakoztatását, amelyet a népek szabadságukért, nemzeti függetlenségükért és a szocializmusért vívnak. A testvérpártok magas szintű küldöttségei országaik kommunistáinak, minden dolgozójának véleményét fejezték ki akkor, amikor határozottan elítélték az Egyesült Államok vietnami barbár agresszióját, amikor kijelentették, készek a jövőben is sokoldalú segítséget nyújtani a testvéri vietnami népnek igaz ügye győzelméért vívott harcában. A Pravda emlékeztet arra, hogy Leonyid Brezsnyev mostani látogatása előtt több más fontos találkozóra is sor került, így például Walter Ulbricht és Jumzsayim Cedenbal Moszkvában tárgyalt a szovjet vezetőkkel. Ugyancsak az idén Budapesten találkozóra került sor a Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz vezette lengyel pártküldöttség és az MSZMP Kádár János és Kállai Gyula vezette küldöttségei között. Az MSZMP vezetői ezenkívül baráti látogatást tettek Romániában, az NDK-ban és Jugoszláviában. Antonin Novotny Varsóban a lengyel, Szófiában a bolgár pártvezetőkkel találkozott, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára Bukarestben Gomulkával és Tito jugoszláv elnökkel, a JKSZ főtitkárával, Szófiában pedig Todor Zsivkoval, a BKP első titkárával folytatott megbeszélést. Ugyancsak találkozóra került sor Prágában Walter Ulbricht és Novotny között. Jelenleg Walter Ulbricht vezetésével Jugoszláviában tartózkodik az NDK párt- és kormányküldöttsége. A találkozókról, látogatásokról és megbeszélésekről kiadott dokumentumokból kitűnik — írja a Pravda —, hogy a pártközi kapcsolatokat, a politikai konzultációkat, az eszme- és tapasztalatcseréket mindenkor a kommunizmus nagy eszméihez és céljaihoz való hűség szelleme hatja át. Az utóbbi időben különösen meggyőzően megmutatkozott, hogy a testvérpártok még aktívabban akarnak harcolni az egységért és az összefogásért, védelmezik a marxizmus-leninizmus elveit, a kommunista világ- i mozgalom fő vonalát, amelyet az 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásokon dolgoztak ki. Ivo elutasítja a tárgyalásokat a DNFF képviselőivel Ky dél-vietnami miniszterelnök kijelentette, hogy sohasem lesz hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz a DNFF képviselőivel. Ezt az álláspontját újságírók előtt fejtette ki, amikor azok felkérték, hogy nyilatkozzék Humphrey amerikai alelnök ama javaslatáról, amely szerint az Egyesült Államok elfogadhatná a Felszabadítási Frontot tárgyalópartnerként. A miniszterelnök hozzátette, hogy semmiféle hivatalos értesülése sincs erről a javaslatról. Az a háromtagú vatikáni küldöttség, amely Pignedoli érsek vezetésével jelenleg Dél- Vietnamban tartózkodik, hogy tanácskozásokat folytasson a dél-vietnami római katolikus papság képviselőivel, pénteken udvariassági látogatást tett Tran Van Do dél-vietnami külügyminiszternél. Saigonban a napok óta tartó rendőri razziák során mintegy 4500 fiatalembert vettek őrizetbe, mert katonai papírjaikat nem találták rendben. A dél-vietnami szabadságharcosok péntekre virradó éjjel tüzérségi támadást intéztek a kormánycsapatok egy megerősített állása ellen Dong Hatól 8 kilométernyire keletre. Saigoni szóvivő a kormánycsapatok veszteségeit csekélynek minősítette. Amerikai tengerészgyalogosok a demilitarizált övezet közelében elfoglalták a szabadságharcosok egy parancsnoki állását. B— 52-es típusú amerikai vadászbombázók csütörtökön több célpontot támadtak a demilitarizált övezeten belül. Az amerikai haditengerészet repülőgépei az észak-vietnami partok mentén intéztek támadásokat, s egy amerikai szóvivő szerint több hajót és az utakon több teherautót rongáltak meg. A VDK külügyminisztériumának szóvivője nyilatkozatot tett közzé, amelyben erélyesen elítélte az Egyesült Államok újabb agressziós cselekményeit. A nyilatkozat megbélyegzi, hogy az amerikai agresszorok folytatják a mérgező vegyi anyagok felhasználását a demilitarizált övezetben és B-52-es stratégiai bombázóik újabb támadásokat hajtanak végre. A VDK követeli ezeknek az agressziós cselekedeteknek azonnali beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Dél- Vietnamból és az 1954-es genfi megállapodások tiszteletben tartását. NDK kormánynyilatkozat a nürnbergi ítélet 20. évfordulóján Berlinből jelenti az ADN. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki a háborító bűnösök nürnbergi perében (1946. október 1-én) hozott ítélet huszadik évfordulóján. A nyilatkozat megállapítja, hogy a nürnbergi per nemcsak a vádlottak padjára ültetett fő háborús bűnösök egyéni vétkét állapította meg, hanem ugyanakkor feltárta a német militarizmus támadó politikájának politikai és gazdasági gyökereit is. A nürnbergi per megfelelt a potsdami egyezmény kikötéseinek és a Hitlerellenes koalíció többi alapvető megállapodásainak, amelyek azt célozták, hogy gyökeréig meg kell semmisíteni a német militarizmust, meg kell akadályozni egy újabb háború kiindulását német földről. A nürnbergi ítélet ugyanakkor figyelmeztetés az imperialista és militarista erők számára, amelyek ismét a régi bűnök útjára akarnak lépni — mutat rá a kormánynyilatkozat —, majd felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugatnémet kormányban, a hadseregben, a diplomáciában, az igazságszolgáltatásban, a gazdasági életben és a közélet egyéb területein döntő befolyásuk van olyanoknak, akik súlyos bűntényeket követtek el a béke és az emberiség ellen. A nürnbergi ítélet elveihez híven — állapítja meg a kormánynyilatkozat —, Nyugat- Németországban el kell távolítani a vezető állásokból minden nácit és háborús bűnöst; hatálytalanítani kell a nürnbergi ítélet szellemével ellentétes törvényeket; véget kell vetni az Egyesült Államok és szövetségesei vietnami agreszsziós háborújának; a két német államnak meg kell egyeznie abban, hogy lemondanak az atomfegyverekről és konkrét intézkedéseket tesznek a leszerelésre; az NSZK-nak le kell mondania minden területi igényről, a revanspolitikáról és a német nép egyedüli képviseletére támasztott igényéről; helyre kell állítani a normális kapcsolatokat a két német állam között és a béke érdekében meg kell teremteni egy hatékony európai biztonsági rendszert. Növekednek a hadikiadások a nyugatnémet költségvetésben Bonnból jelenti az MTI. Dahlgrün bonni pénzügyminiszter pénteken délben sajtóértekezleten ismertette az 1967. évi nyugatnémet költségvetés tervezetét. Ezt a bonni kormány a csütörtökön a késő éjszakai órákba nyúló minisztertanácsán fogadta el. A pénzügyminiszter elmondotta, hogy a minisztertanács 17 törvényjavaslatot fogadott el. Ezekre azért van szükség, mert az 1967. évi költségvetéstervezetben 5,4 milliárd nyugatnémet márka kiadásra nem volt elegendő fedezet. A fedezetet különböző törvényjavaslatokkal és meglevő gazdasági intézkedések megváltoztatásával kellett előteremteni. A költségvetés-tervezet hiányát főként a kiadások lefaragásával akarják megszüntetni. Az 1967. évi költségvetésben a kiadások összege 73,9 milliárd nyugatnémet márka. Ez mintegy ötmilliárd márkával több, mint a tavalyi. A többletkiadásoknál a legnagyobb tételt a hadi kiadások növekedése jelenti. Hadicélokra a költségvetési tervezet szerint 1967-ben 19,7 milliárd márkát fordítanak, ami 1174 millió márkával több a tavalyinál. A katonai kiadások a tervezet szerint úgy oszlanak