Magyar Nemzet, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

•Szeréda, 1960. március 7. Hazánkban a művelődés valóságos népmozgalom lett Ilku Pál beszéde a gödöllői választási nagygyűlésen A Hazafias Népfront me­gyei, városi bizottsága kedden választási nagygyűlést rende­zett Gödöllőn a Gépgyár mű­velődési termében. A nagy­gyűlés elnökségében helyet foglalt Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, művelődésügyi minisz­ter, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt­­bizottság első titkára, Varga Péter, a Pest megyei tanács vb. elnöke, Csala László a S hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának elnöke, dr. Kiss Albert, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem rekto­ra. A zsúfolásig megtelt te­remben Gödöllő üzemeinek és intézményeinek küldötteit, va­lamint a vendégeket Kocsis István, a gépgyár párttitkára üdvözölte, majd Ilku Pál emelkedett szólásra. Beszéde bevezető részében Ilku Pál nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozott, majd kul­turális életünk néhány idősze­rű problémájáról szólt . Az ország közvéleményét immár másfél éve foglalkoz­tatja a jövő év január elsejé­vel életbe lépő új gazdasági mechanizmus. A reform iránti figyelem és érdeklődés érthe­tő, hiszen az egész nép életét érintő nagy nemzeti vállalko­zásról van szó, amelynek sike­re a szocialista termelési vi­szonyok tökéletesedését, a több és olcsóbb termelést, vég­ső soron a dolgozók életszín­vonalának emelkedését kell hogy eredményezze­­ni, hogy még több olyan iro­dalmi, művészeti alkotás szü­lessék, amely a szocializmu­sért harcoló ember gazdag egyéniségét, a valóság és az új formálódó egységét mutatja meg. Az is feladatunk, hogy a művelődésre szánt összegeket és eszközöket hatékonyabban használjuk fel. Biztosítani kell, hogy a kulturális alapo­kat valóban kulturális célok­ra fordítsák. Ugyancsak fontos tennivaló a népművelő tevé­kenység hatásterületének ki­szélesítése. Az oktatásügy A következőkben tiku­lál az oktatás­ügy, az ifjúság ne­velésének néhány kérdéséről szólt. — Az oktatás, a nevelés ügye egész társadalmunkat foglalkoztató probléma. Pár­tunk IX. kongresszusának ha­tározata joggal állapíthatta meg, hogy a tanulás, a műve­lődés hazánkban valóságos népmozgalom lett. Ez így igaz, hiszen minden ötödik magyar állampolgár iskolába jár. En­nek meg is van a lemérhető hasznos következménye. Ifjú­ságunk nemcsak tudásban gyarapszik, de fejlődik szocia­lista tudata is. A felnövekvő nemzedék szellemi arculatá­nak formálása azonban nem kizárólagosan az iskolai neve­lés kérdése. Másképpen szól­va: az ifjúság mindig olyan, amilyen az őt nevelő társada­lom. Ezért vagyunk mi, fel­nőttek, valamennyien felelő­sek a fiatalokért. — A magyar ifjúság alapjá­ban véve egészségesen fejlő­dik, becsületesen dolgozik és tanul. Ott vannak az üzemi szocialista brigádokban, a munkásőrség tagjai között, a közéletben. Katonaköteles if­­jaink becsülettel sajátítják el a korszerű haditechnikát. A különböző tanulmányi verse­nyek és vetélkedők — a tele­vízió jóvoltából — az egész ország előtt bizonyítják, hogy ifjúságunk java tudásban, szellemi képességben, tehet­ségben legszebb reményeinket is képes valóra váltani. doskodás önmagáért beszél és azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány alapvető szerepet tulajdonít a tanítóknak és ta­nároknak. Ilku Pál végezetül arra kér­te a gyűlés részvevőit, hogy a választás napján egyértelmű állásfoglalásukkal adjanak erőt és biztonságot a megvá­lasztandó képviselőknek és ta­nácstagoknak, hogy a dolgo­zók és a nép államának érde­keit képviseljék ott, ahová a lakosság bizalma állítja őket Enélkül a bizalom nélkül sen­ki sem végezheti jól munká­ját A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a Gépgyár dolgo­zói a jövő évben sorozatban készülő tíz tonna teherbírású dömper kicsinyített másával ajándékozták meg Ilku Pált. A nagygyűlés Kocsis István zárszavával fejeződött be. Választási nagygyűlés Gyöngyöshalászon A Hazafias Népfront megyei és községi bizottsága válasz­tási nagygyűlést rendezett kedden Gyöngyöshalászon, a József Attila Művelődési Ház­ban. Tarnai Lászlónak, a köz­ségi népfront bizottság titká­rának megnyitó szavai után Úszta Gyula altábornagy, az MHL országos elnöke, a gyön­gyösi járás egyik országgyű­lési képviselőjelöltje mondott beszédet. A kultúra és az új mechanizmus — ‘Sokan attól tartanak, hogy a gazdaságosságra való törekvés, amely a reform egyik alapelve, a kulturális életben ellentétbe kerülhet fontos céljainkkal. Magyarán szólva: attól félnek, hogy a piac törvényeinek nagyobb ér­vényesülése a kulturális élet­ben ideológiai célokkal kerül szembe. Ezek az aggodalmak alaptalanok, mert a kultúra, az oktatás, a dolgozók műve­lődésének ügye a gazdasági irányítás megváltoztatása után sem válik piaci árucikké. A jövőben is , arra törekszünk, hogy a kulturális területeken a gazdasági szempontok és té­nyezők magát a kulturális po­litika alapvető céljait szolgál­ják. Annál is inkább így kell tennünk, mivel az utóbbi két évtized kulturális, művelődési eredményei is ezt a törekvést igazolják. Bízvást elmondhat­juk, hogy az elmúlt két évti­zedben egész népünk képzet­tebbé, műveltebbé vált, s hogy jelentősen növekedett társa­dalmunk műveltségi színvona­la. Megnőtt a kultúrát, a mű­vészeteket, az Irodalmat ked­velők tábora, megnőtt az em­berek érdeklődése az írott szó, a képek, a szobrok, a zene iránt Minderre joggal lehe­tünk büszkék akkor is, ha tudjuk, hogy akad még tenni­való ezen a téren is. Így pél­dául mindenképpen el kell ér­ A pedagógusok szerepe — külön kell szólni — folytatta beszédét Ilku Pál — a tanítók és tanárok, a peda­gógusok döntő szerepéről az ifjúság művelésében, szocia­lista tudatának formálásában. Minden erkölcsi alapunk meg­van arra, hogy a társadal­munk előtt álló fokozódó fel­adatokkal párhuzamosan még eredményesebb, még odaadóbb munkát kérjünk tőlük. Isme­retes, hogy számottevően emeltük a pedagógusok alap­bérét és túlóradíját. A fizetés­­emeléssel egy időben a bére­zési rendszerben is néhány olyan változás következett be, amit a pedagógusok hosszabb ideje joggal kívántak. Jelen­tős eredményeket értünk el a pedagógusok lakáskörülmé­nyeinek javításában is. A gon­ A4 MAGYAR SELYEMIPAR VÁLLALAT termékeinek bemutatója február 27-től március 4-ig, a Divatcsarnok Lotz-termében VI. Népköztársaság útja 39. Nyitva: 10-19 óráig, szombaton 10-17 óráig Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Székessy Vilmos­nak, a Természettudományi Múzeum főigazgatójának eredményes munkássága elis­meréséül 60. születésnapja al­kalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Molnár János mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes. A mezőgazdasági könyvhónap mérlege Véget ért a mezőgazdasági könyvhónap. A termelőszövet­kezetekben eddig mintegy 225 szakíró,olvasó találkozót, an­­kétot tartottak. Kedvezőek a könyvhónap első félidejének forgalmi adatai is: két hét alatt 1,5—1,6 millió forint ér­tékű könyv talált gazdára a földművesszövetkezeti bolthá­lózatban. S mert a tavalyi könyvhónap a szövetkezeti kereskedelemben 2 millió fo­rintos bevétellel zárult, arra számítanak, hogy az idei ösz­­szesítéskor elérik a 2,8—3 mil­liós forgalmat A szövetkezeti hálózat 1966- ban az előző évinél 13,5 szá­zalékkal több, összesen 145 millió forint értékű könyvet adott el falun. Növekedett az egy főre jutó könyvvásárlás átlaga, mégpedig 22,64-ről 25,74 forintra. Különösen a háztáji gazdálkodást segítő kiadványok iránti érdeklődés nagy. A házikertek és szór­vány gyümölcsösök növényvé­delméről szóló könyv például 20 000 példányban kelt el, a szőlő és a bor kezelésére ok­tató könyvből tizenötezret vá­sároltak. Köszönet a magyar népnek l­oang Bac nyilatkozata A szabadságért és függet­lenségért harcoló hős vietna­mi nép képviseletében tartóz­kodik hazánkban a Vietnami Béketanács küldöttsége. Ve­zetője, Hoavg Bac látogatásuk céljáról nyila­tkozott: " Örömmel tettünk eleget az Országos Béketanács meg­hívásának, mert így szemé­lyesen is köszönetet mondha­tunk magyar testvéreink szo­lidaritásáért, segítőkészségéért.­­ Népünk nagyra értékeli, hogy a Magyar Népköztársa­ság újra meg újra állást fog­lal a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy, és a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­­tási Front öt pontban foglalt javaslatai mellett, ismételten elítéli az Egyesült Államok agresszióját és barbár bűneit, s határozatokban, nyilatkoza­tokban követeli a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetését, a Dél-Viet­­namban állomásozó amerikai csapatok kivonását. Múlt év tavaszán több mint hatezer nagygyűlés és más megmozdulás kétmilliónyi részvevője emelte fel szavát igazságos ügy mellett, s nagy­szerű eredményt hozott az »Egy kórházat, egy iskolát Vietnamnak« akció. Tizen­nyolcmillió forint gyűlt össze a háború okozta károk enyhí­tésére, s ebből az összegből négy iskola és egy 300 ágyas kórház helyreállítására és be­rendezésére futja.­­ A szavakban és tettekkel kifejezésre juttatott szolidari­tás öt világrész népeinek ha­talmas mozgalmához járul hozzá, erősíti népünk igazsá­gos harcát és a magyar nép magasrendű proletárinternacio­­nalizmusát, a népeinket össze­kapcsoló eszmei közösséget bi­zonyítja. A Vietnami Béketa­nács a Vietnami Hazafias Arcvonallal összhangban az amerikai agresszorok elleni hazafias harcra, a béke, a nemzeti függetlenség, a de­mokrácia és a társadalmi ha­ladás védelmére, s a népek ba­rátságának, együttműködésé­nek erősítésére, elmélyítésére mozgósítja a társadalom leg­különbözőbb rétegeit . Az amerikai agresszorok elkeseredett erőfeszítéseket fejtenek ki, hogy elkerüljék sorsukat A háború fokozásá­ra, kiterjesztésére törekednek, tovább növelik Vienamban ál­lomásozó csapataik létszámát, és a legsúlyosabb bűnöket is készek elkövetni a vietnami nép ellen. Egyidejűleg »béke­­tárgyalásokról« szónokolnak, hogy leplezzék veszélyes ka­landor terveiket, s elcsitítsák a világ népeinek forrongó ha­ragját. Ha az Egyesült Álla­mok valóban tárgyalásokat akar, akkor előbb feltétel nél­kül be kell szüntetnie a bom­bázásokat és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni összes egyéb hadműveleteket. Ellenkező esetben Vietnam 31 millió lakója készen áll arra, hogy elszántan küzdjön füg­getlensége megőrzéséért a végső győzelemért s teljesítse az imperializmus ellen har­coló népek iránti kötelességét — fejezte be nyilatkozatát Hoang Bac.A A vietnami delegáció hét­főn a Hazafias Népfront bu­dapesti bizottságához látoga­tott el, majd a Csepeli Szer­számgépgyárat kereste fel, kedden pedig Komárom me­gyében jártak. Hogyan alkalmazzák az új jogszabályt a kisajátításoknál? A Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyminisztérium és a Minisztertanács tanácsszervi osztálya megvizsgáltatta, ho­gyan alkalmazzák a másfél év­vel ezelőtt hatályba lépett ki­sajátítási új jogszabályokat Az államigazgatási szerveknél Bu­dapesten és 14 megyében ezer kisajátítási ügyet vizsgáltak meg és azt tapasztalták, hogy az új jogszabály általában megfelel a követelményeknek, és be is vált a gyakorlatban. Túlnyomórészt az állami szer­vek kértek kisajátítást, az egyezség­kötést azonban sok­szor megnehezíti, hogy egyes, szervek mereven ragaszkodnak a kártalanítási ajánlathoz. A tanácsi építkezések érdekében történő kisajátításoknál maga a tanács is irreálisan alacsony kártalanítási ajánlatot tesz. Kevésszer vették igénybe az újonnan létrehozott szakértői bizottságok munkáját. Az új jogszabályok értelmében a ki­sajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár, s az új irányárak is magasabbak a korábbiaknál. Az érték he­lyes megállapítása a legtöbb problémát, a beépítetlen tel­keknél és a régi elavult épü­leteknél okozza.­­ Április 23-tól esedékesek az első gyermekgondozási segélyek A gyermekgondozási segély bevezetése érthetően nagy ér­deklődést keltett. Tekintve, hogy az országban évente 135 000—138 000 gyerek szüle­tik, az intézkedés több tízezer családot érint. Az új segély­forma bevezetése több szem­pontból is nagy jelentőségű. A dolgozó anyák jelentős része még ma sem tudja lakásához közeli bölcsődében elhelyezni gyermekét. Ezért sokan kény­telenek voltak eddig fizetés­­nélküli szabadságot kérni, ami a családot anyagilag hátrányo­san érintette. A gyermek szem­pontjából sem közömbös, hogy egészen kicsi korában a meg­szokott családi környezetben nevelkedik-e. Az új intézkedés várhatóan bizonyos mértékig tehermentesíti a bölcsődéket. Mint ismeretes, a gyermek­­gondozási segély bizonyos fel­tételekkel azok után a gyer­mekek után folyósítható, akik 1967. január 1-én, vagy azt kö­vetően születnek. Tekintve, hogy ez a segély csak a szülési szabadság lejárta után jár, az első gyermekgondozási segé­lyek április 23-tól lesznek ese­dékesek. Április 22-én jár ugyanis le azoknak a nőknek a szülési szabadsága, akik ja­nuár 1-én szültek és a szülés előtt a maximális 28 nappal kezdték meg szabadságukat. Mivel a pénzt utólag folyósít­ják, az első segélyeket május­ban fizetik ki. A SZOT társadalombiztosí­tási főigazgatóságán közölték, a gyermekgondozási segély igénylőjének csupán az a teen­dője, hogy munkahelyén iga­zolást kér, s ezt az iratot lead­ja az illetékes társadalombiz­tosítási igazgatóságon, vagy ahol ilyen van, az üzemi SZTK kifizető helyen. A pénzt ugyan­úgy folyósítják, mint a táp­pénzt. Az SZTK felkészült a több­letmunkára, bár még pillanat­nyilag nem lehet tudni, hogy hányan kívánnak élni az új lehetőséggel. Egyelőre csak annyi biztos, hogy januárban 12 100 gyermek született Ma­gyarországon, majdnem ezer­rel több, mint 1966 első hó­napjában. Kijelölték a budapesti szavazóhelyiségeket A budapesti választási szer­vek kerületenként kijelölték a szavazóhelyiségeket, amelyek­nek pontos címét március 6-án választási hirdetményben hozzák a lakosság tudomásá­ra. A torlódások elkerülésére a fővárosban több mint két­ezer szavazóhelyiséget rendez­nek be. A választások lebonyolítását szabályozó kormányrendelet szerint március 19-én minden­ki szavazhat, aki az illető vá­lasztókerületben a választók névjegyzékében, illetve pót­­névjegyzékében szerepel. Min­denki ott szavaz tehát, ahol a választójogosultak összeírása alkalmával nyilvántartásba vették. A több mint 30 buda­pesti kollégium és diákszálló fiataljai éppen ezért — bár állandó lakhelyük vidéken van — a fővárosban szavaz­nak. Más rendelkezések érvé­nyesek a munkásszállások la­kóira, akik rendszerint ideig­lenes bejelentővel tartózkod­nak az otthonban. Számuk or­szágosan mintegy kétszázezer, s java részük az építőiparban dolgozik. Ezért az Építésügyi Minisztérium a választás nap­ját megelőző szombatot — március 18-át — soron kívüli szabadszombattá minősítette. Így minden szálláslakó szá­mára lehetővé válik, hogy ál­landó lakóhelyén eleget te­gyen állampolgári kötelessé­gének. A Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalása a szabadságvesztés végrehajtásáról A Legfelsőbb Bíróság bün­tető és katonai kollégiuma a legutóbbi ülésén állásfoglalás­ban adott iránymutatást a bí­róságoknak azzal kapcsolat­ban, hogy március 1-én életbe lépnek a BTK egyes rendelke­zéseinek módosításáról és a szabadságvesztés végrehajtá­sáról szóló törvényerejű ren­deletek. A törvényerejű rendelet sze­rint a szabadságvesztés végre­hajtásának alapvető célja az, hogy a szocialista nevelési el­vek és módszerek gyakorlati alkalmazásával az elítéltet tör­vénytisztelő emberré formál­ják. A büntetés végrehajtása során a szocialista humaniz­musnak kell érvényesülnie. Az elítéltet a társadalomra hasz­nos munkával kell foglalkoz­tatni, a végzett munkát az ál­talános bérezési elveknek megfelelően díjazzák. Az új szabályozás értelmé­ben a szabadságvesztésnek négy fokozata lesz: a szigorí­tott börtön, a börtön, a szigo­rított büntetésvégrehajtási munkahely és a büntetés­végrehajtási munkahely. A fiatalkorúaknál két ilyen ka­tegóriát állapít meg a rende­let: a fiatalkorúak börtönét és a fiatalkorúak büntetésvégre­hajtási munkahelyét. A kollégiumi állásfoglalás megállapítja, hogy a szabad­ságvesztés egységes büntetési nem, csupán a végrehajtása történik különböző fokozatok­ban. E fokozatoknak, valamint az elítélt feltételes szabadság­ra bocsátásának az a szerepe, hogy hatékonyabbá tegye az elítélt átnevelését a büntetés végr­eha­j­tásánál. A bíróság — figyelemmel az elkövetett bűntettek súlyára, a büntetés mértékére, a bűn­tettesek különböző típusaira, jellemükre, egyéniségükre, előéletükre — ítéletében hatá­rozza meg, hogy a szabadság­­vesztés büntetés végrehajtása melyik fokozatban történjék. Kivételesen — az elítélt sze­mélyével, cselekményével kap­csolatos körülmények alapján — sor kerülhet arra, hogy a bíróság eggyel enyhébb foko­zatot jelöljön ki a büntetés végrehajtására; a konok, meg­átalkodott, többszörösen visz­­szaeső bűnözőkkel szemben pedig egy fokozattal szigorúbb büntetésvégrehajtási módot is meg lehet állapítani. Rendezik a Duna szigetközi szakaszát • Korszerű vízművet építenek Szolnokon A Duna medrét a szigetközi szakaszon egységesen alakít­ják ki, hogy megjavítsák a ha­józási lehetőségeket. A nagy munka első ütemében a ciko­­laszigeti Duna-ág rendszert rendezik teljesen, 34 millió fo­rintos költséggel, majd 40 mil­lió forintos beruházással a do­­bozgazszigeti ágrendszert sza­bályozzák. A vízszabályozással gyor­sabb lesz a Duna folyása, s így alacsony vízállásnál is bizton­ságosan közlekednek a hajók. Egyidőben a csehszlovák Du­­na-szakaszon is hasonló sza­bályozási munkát végeznek. Szolnokon­­32 millió forintos költséggel rekonstruálják a városi vízművet. Újabb vízki­­vételi mű épül, kapacitása na­pi 10 000 köbméter víz lesz, és megépül egy 1600 köbméter űrtartalmú tárolómedence is. A tiszaparti vízműteleptől új, nagy főnyomóvezetéket fek­tetnek le, s ez a város ipari negyedébe ömleszti a vizet. Kétezer köbméteres vasbeton víztorony is épül. Tatán a megszökött tatabá­nyai vizek pótlására új kuta­kat fúrtak, s megépült egy 500 köbméteres víztorony, amely­ivel a távoli víznyerőhelyeket ultrarövidhullámú adó-vevő­vel kötik össze.

Next