Magyar Nemzet, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
•Szeréda, 1960. március 7. Hazánkban a művelődés valóságos népmozgalom lett Ilku Pál beszéde a gödöllői választási nagygyűlésen A Hazafias Népfront megyei, városi bizottsága kedden választási nagygyűlést rendezett Gödöllőn a Gépgyár művelődési termében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Varga Péter, a Pest megyei tanács vb. elnöke, Csala László a S hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke, dr. Kiss Albert, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora. A zsúfolásig megtelt teremben Gödöllő üzemeinek és intézményeinek küldötteit, valamint a vendégeket Kocsis István, a gépgyár párttitkára üdvözölte, majd Ilku Pál emelkedett szólásra. Beszéde bevezető részében Ilku Pál nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, majd kulturális életünk néhány időszerű problémájáról szólt . Az ország közvéleményét immár másfél éve foglalkoztatja a jövő év január elsejével életbe lépő új gazdasági mechanizmus. A reform iránti figyelem és érdeklődés érthető, hiszen az egész nép életét érintő nagy nemzeti vállalkozásról van szó, amelynek sikere a szocialista termelési viszonyok tökéletesedését, a több és olcsóbb termelést, végső soron a dolgozók életszínvonalának emelkedését kell hogy eredményezzeni, hogy még több olyan irodalmi, művészeti alkotás szülessék, amely a szocializmusért harcoló ember gazdag egyéniségét, a valóság és az új formálódó egységét mutatja meg. Az is feladatunk, hogy a művelődésre szánt összegeket és eszközöket hatékonyabban használjuk fel. Biztosítani kell, hogy a kulturális alapokat valóban kulturális célokra fordítsák. Ugyancsak fontos tennivaló a népművelő tevékenység hatásterületének kiszélesítése. Az oktatásügy A következőkben tikulál az oktatásügy, az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről szólt. — Az oktatás, a nevelés ügye egész társadalmunkat foglalkoztató probléma. Pártunk IX. kongresszusának határozata joggal állapíthatta meg, hogy a tanulás, a művelődés hazánkban valóságos népmozgalom lett. Ez így igaz, hiszen minden ötödik magyar állampolgár iskolába jár. Ennek meg is van a lemérhető hasznos következménye. Ifjúságunk nemcsak tudásban gyarapszik, de fejlődik szocialista tudata is. A felnövekvő nemzedék szellemi arculatának formálása azonban nem kizárólagosan az iskolai nevelés kérdése. Másképpen szólva: az ifjúság mindig olyan, amilyen az őt nevelő társadalom. Ezért vagyunk mi, felnőttek, valamennyien felelősek a fiatalokért. — A magyar ifjúság alapjában véve egészségesen fejlődik, becsületesen dolgozik és tanul. Ott vannak az üzemi szocialista brigádokban, a munkásőrség tagjai között, a közéletben. Katonaköteles ifjaink becsülettel sajátítják el a korszerű haditechnikát. A különböző tanulmányi versenyek és vetélkedők — a televízió jóvoltából — az egész ország előtt bizonyítják, hogy ifjúságunk java tudásban, szellemi képességben, tehetségben legszebb reményeinket is képes valóra váltani. doskodás önmagáért beszél és azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány alapvető szerepet tulajdonít a tanítóknak és tanároknak. Ilku Pál végezetül arra kérte a gyűlés részvevőit, hogy a választás napján egyértelmű állásfoglalásukkal adjanak erőt és biztonságot a megválasztandó képviselőknek és tanácstagoknak, hogy a dolgozók és a nép államának érdekeit képviseljék ott, ahová a lakosság bizalma állítja őket Enélkül a bizalom nélkül senki sem végezheti jól munkáját A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a Gépgyár dolgozói a jövő évben sorozatban készülő tíz tonna teherbírású dömper kicsinyített másával ajándékozták meg Ilku Pált. A nagygyűlés Kocsis István zárszavával fejeződött be. Választási nagygyűlés Gyöngyöshalászon A Hazafias Népfront megyei és községi bizottsága választási nagygyűlést rendezett kedden Gyöngyöshalászon, a József Attila Művelődési Házban. Tarnai Lászlónak, a községi népfront bizottság titkárának megnyitó szavai után Úszta Gyula altábornagy, az MHL országos elnöke, a gyöngyösi járás egyik országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. A kultúra és az új mechanizmus — ‘Sokan attól tartanak, hogy a gazdaságosságra való törekvés, amely a reform egyik alapelve, a kulturális életben ellentétbe kerülhet fontos céljainkkal. Magyarán szólva: attól félnek, hogy a piac törvényeinek nagyobb érvényesülése a kulturális életben ideológiai célokkal kerül szembe. Ezek az aggodalmak alaptalanok, mert a kultúra, az oktatás, a dolgozók művelődésének ügye a gazdasági irányítás megváltoztatása után sem válik piaci árucikké. A jövőben is , arra törekszünk, hogy a kulturális területeken a gazdasági szempontok és tényezők magát a kulturális politika alapvető céljait szolgálják. Annál is inkább így kell tennünk, mivel az utóbbi két évtized kulturális, művelődési eredményei is ezt a törekvést igazolják. Bízvást elmondhatjuk, hogy az elmúlt két évtizedben egész népünk képzettebbé, műveltebbé vált, s hogy jelentősen növekedett társadalmunk műveltségi színvonala. Megnőtt a kultúrát, a művészeteket, az Irodalmat kedvelők tábora, megnőtt az emberek érdeklődése az írott szó, a képek, a szobrok, a zene iránt Minderre joggal lehetünk büszkék akkor is, ha tudjuk, hogy akad még tennivaló ezen a téren is. Így például mindenképpen el kell ér A pedagógusok szerepe — külön kell szólni — folytatta beszédét Ilku Pál — a tanítók és tanárok, a pedagógusok döntő szerepéről az ifjúság művelésében, szocialista tudatának formálásában. Minden erkölcsi alapunk megvan arra, hogy a társadalmunk előtt álló fokozódó feladatokkal párhuzamosan még eredményesebb, még odaadóbb munkát kérjünk tőlük. Ismeretes, hogy számottevően emeltük a pedagógusok alapbérét és túlóradíját. A fizetésemeléssel egy időben a bérezési rendszerben is néhány olyan változás következett be, amit a pedagógusok hosszabb ideje joggal kívántak. Jelentős eredményeket értünk el a pedagógusok lakáskörülményeinek javításában is. A gon A4 MAGYAR SELYEMIPAR VÁLLALAT termékeinek bemutatója február 27-től március 4-ig, a Divatcsarnok Lotz-termében VI. Népköztársaság útja 39. Nyitva: 10-19 óráig, szombaton 10-17 óráig Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Székessy Vilmosnak, a Természettudományi Múzeum főigazgatójának eredményes munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes. A mezőgazdasági könyvhónap mérlege Véget ért a mezőgazdasági könyvhónap. A termelőszövetkezetekben eddig mintegy 225 szakíró,olvasó találkozót, ankétot tartottak. Kedvezőek a könyvhónap első félidejének forgalmi adatai is: két hét alatt 1,5—1,6 millió forint értékű könyv talált gazdára a földművesszövetkezeti bolthálózatban. S mert a tavalyi könyvhónap a szövetkezeti kereskedelemben 2 millió forintos bevétellel zárult, arra számítanak, hogy az idei öszszesítéskor elérik a 2,8—3 milliós forgalmat A szövetkezeti hálózat 1966- ban az előző évinél 13,5 százalékkal több, összesen 145 millió forint értékű könyvet adott el falun. Növekedett az egy főre jutó könyvvásárlás átlaga, mégpedig 22,64-ről 25,74 forintra. Különösen a háztáji gazdálkodást segítő kiadványok iránti érdeklődés nagy. A házikertek és szórvány gyümölcsösök növényvédelméről szóló könyv például 20 000 példányban kelt el, a szőlő és a bor kezelésére oktató könyvből tizenötezret vásároltak. Köszönet a magyar népnek loang Bac nyilatkozata A szabadságért és függetlenségért harcoló hős vietnami nép képviseletében tartózkodik hazánkban a Vietnami Béketanács küldöttsége. Vezetője, Hoavg Bac látogatásuk céljáról nyilatkozott: " Örömmel tettünk eleget az Országos Béketanács meghívásának, mert így személyesen is köszönetet mondhatunk magyar testvéreink szolidaritásáért, segítőkészségéért. Népünk nagyra értékeli, hogy a Magyar Népköztársaság újra meg újra állást foglal a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy, és a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front öt pontban foglalt javaslatai mellett, ismételten elítéli az Egyesült Államok agresszióját és barbár bűneit, s határozatokban, nyilatkozatokban követeli a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetését, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok kivonását. Múlt év tavaszán több mint hatezer nagygyűlés és más megmozdulás kétmilliónyi részvevője emelte fel szavát igazságos ügy mellett, s nagyszerű eredményt hozott az »Egy kórházat, egy iskolát Vietnamnak« akció. Tizennyolcmillió forint gyűlt össze a háború okozta károk enyhítésére, s ebből az összegből négy iskola és egy 300 ágyas kórház helyreállítására és berendezésére futja. A szavakban és tettekkel kifejezésre juttatott szolidaritás öt világrész népeinek hatalmas mozgalmához járul hozzá, erősíti népünk igazságos harcát és a magyar nép magasrendű proletárinternacionalizmusát, a népeinket összekapcsoló eszmei közösséget bizonyítja. A Vietnami Béketanács a Vietnami Hazafias Arcvonallal összhangban az amerikai agresszorok elleni hazafias harcra, a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a társadalmi haladás védelmére, s a népek barátságának, együttműködésének erősítésére, elmélyítésére mozgósítja a társadalom legkülönbözőbb rétegeit . Az amerikai agresszorok elkeseredett erőfeszítéseket fejtenek ki, hogy elkerüljék sorsukat A háború fokozására, kiterjesztésére törekednek, tovább növelik Vienamban állomásozó csapataik létszámát, és a legsúlyosabb bűnöket is készek elkövetni a vietnami nép ellen. Egyidejűleg »béketárgyalásokról« szónokolnak, hogy leplezzék veszélyes kalandor terveiket, s elcsitítsák a világ népeinek forrongó haragját. Ha az Egyesült Államok valóban tárgyalásokat akar, akkor előbb feltétel nélkül be kell szüntetnie a bombázásokat és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni összes egyéb hadműveleteket. Ellenkező esetben Vietnam 31 millió lakója készen áll arra, hogy elszántan küzdjön függetlensége megőrzéséért a végső győzelemért s teljesítse az imperializmus ellen harcoló népek iránti kötelességét — fejezte be nyilatkozatát Hoang Bac.A A vietnami delegáció hétfőn a Hazafias Népfront budapesti bizottságához látogatott el, majd a Csepeli Szerszámgépgyárat kereste fel, kedden pedig Komárom megyében jártak. Hogyan alkalmazzák az új jogszabályt a kisajátításoknál? A Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyminisztérium és a Minisztertanács tanácsszervi osztálya megvizsgáltatta, hogyan alkalmazzák a másfél évvel ezelőtt hatályba lépett kisajátítási új jogszabályokat Az államigazgatási szerveknél Budapesten és 14 megyében ezer kisajátítási ügyet vizsgáltak meg és azt tapasztalták, hogy az új jogszabály általában megfelel a követelményeknek, és be is vált a gyakorlatban. Túlnyomórészt az állami szervek kértek kisajátítást, az egyezségkötést azonban sokszor megnehezíti, hogy egyes, szervek mereven ragaszkodnak a kártalanítási ajánlathoz. A tanácsi építkezések érdekében történő kisajátításoknál maga a tanács is irreálisan alacsony kártalanítási ajánlatot tesz. Kevésszer vették igénybe az újonnan létrehozott szakértői bizottságok munkáját. Az új jogszabályok értelmében a kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár, s az új irányárak is magasabbak a korábbiaknál. Az érték helyes megállapítása a legtöbb problémát, a beépítetlen telkeknél és a régi elavult épületeknél okozza. Április 23-tól esedékesek az első gyermekgondozási segélyek A gyermekgondozási segély bevezetése érthetően nagy érdeklődést keltett. Tekintve, hogy az országban évente 135 000—138 000 gyerek születik, az intézkedés több tízezer családot érint. Az új segélyforma bevezetése több szempontból is nagy jelentőségű. A dolgozó anyák jelentős része még ma sem tudja lakásához közeli bölcsődében elhelyezni gyermekét. Ezért sokan kénytelenek voltak eddig fizetésnélküli szabadságot kérni, ami a családot anyagilag hátrányosan érintette. A gyermek szempontjából sem közömbös, hogy egészen kicsi korában a megszokott családi környezetben nevelkedik-e. Az új intézkedés várhatóan bizonyos mértékig tehermentesíti a bölcsődéket. Mint ismeretes, a gyermekgondozási segély bizonyos feltételekkel azok után a gyermekek után folyósítható, akik 1967. január 1-én, vagy azt követően születnek. Tekintve, hogy ez a segély csak a szülési szabadság lejárta után jár, az első gyermekgondozási segélyek április 23-tól lesznek esedékesek. Április 22-én jár ugyanis le azoknak a nőknek a szülési szabadsága, akik január 1-én szültek és a szülés előtt a maximális 28 nappal kezdték meg szabadságukat. Mivel a pénzt utólag folyósítják, az első segélyeket májusban fizetik ki. A SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságán közölték, a gyermekgondozási segély igénylőjének csupán az a teendője, hogy munkahelyén igazolást kér, s ezt az iratot leadja az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságon, vagy ahol ilyen van, az üzemi SZTK kifizető helyen. A pénzt ugyanúgy folyósítják, mint a táppénzt. Az SZTK felkészült a többletmunkára, bár még pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy hányan kívánnak élni az új lehetőséggel. Egyelőre csak annyi biztos, hogy januárban 12 100 gyermek született Magyarországon, majdnem ezerrel több, mint 1966 első hónapjában. Kijelölték a budapesti szavazóhelyiségeket A budapesti választási szervek kerületenként kijelölték a szavazóhelyiségeket, amelyeknek pontos címét március 6-án választási hirdetményben hozzák a lakosság tudomására. A torlódások elkerülésére a fővárosban több mint kétezer szavazóhelyiséget rendeznek be. A választások lebonyolítását szabályozó kormányrendelet szerint március 19-én mindenki szavazhat, aki az illető választókerületben a választók névjegyzékében, illetve pótnévjegyzékében szerepel. Mindenki ott szavaz tehát, ahol a választójogosultak összeírása alkalmával nyilvántartásba vették. A több mint 30 budapesti kollégium és diákszálló fiataljai éppen ezért — bár állandó lakhelyük vidéken van — a fővárosban szavaznak. Más rendelkezések érvényesek a munkásszállások lakóira, akik rendszerint ideiglenes bejelentővel tartózkodnak az otthonban. Számuk országosan mintegy kétszázezer, s java részük az építőiparban dolgozik. Ezért az Építésügyi Minisztérium a választás napját megelőző szombatot — március 18-át — soron kívüli szabadszombattá minősítette. Így minden szálláslakó számára lehetővé válik, hogy állandó lakóhelyén eleget tegyen állampolgári kötelességének. A Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalása a szabadságvesztés végrehajtásáról A Legfelsőbb Bíróság büntető és katonai kollégiuma a legutóbbi ülésén állásfoglalásban adott iránymutatást a bíróságoknak azzal kapcsolatban, hogy március 1-én életbe lépnek a BTK egyes rendelkezéseinek módosításáról és a szabadságvesztés végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletek. A törvényerejű rendelet szerint a szabadságvesztés végrehajtásának alapvető célja az, hogy a szocialista nevelési elvek és módszerek gyakorlati alkalmazásával az elítéltet törvénytisztelő emberré formálják. A büntetés végrehajtása során a szocialista humanizmusnak kell érvényesülnie. Az elítéltet a társadalomra hasznos munkával kell foglalkoztatni, a végzett munkát az általános bérezési elveknek megfelelően díjazzák. Az új szabályozás értelmében a szabadságvesztésnek négy fokozata lesz: a szigorított börtön, a börtön, a szigorított büntetésvégrehajtási munkahely és a büntetésvégrehajtási munkahely. A fiatalkorúaknál két ilyen kategóriát állapít meg a rendelet: a fiatalkorúak börtönét és a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási munkahelyét. A kollégiumi állásfoglalás megállapítja, hogy a szabadságvesztés egységes büntetési nem, csupán a végrehajtása történik különböző fokozatokban. E fokozatoknak, valamint az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának az a szerepe, hogy hatékonyabbá tegye az elítélt átnevelését a büntetés végrehajtásánál. A bíróság — figyelemmel az elkövetett bűntettek súlyára, a büntetés mértékére, a bűntettesek különböző típusaira, jellemükre, egyéniségükre, előéletükre — ítéletében határozza meg, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtása melyik fokozatban történjék. Kivételesen — az elítélt személyével, cselekményével kapcsolatos körülmények alapján — sor kerülhet arra, hogy a bíróság eggyel enyhébb fokozatot jelöljön ki a büntetés végrehajtására; a konok, megátalkodott, többszörösen viszszaeső bűnözőkkel szemben pedig egy fokozattal szigorúbb büntetésvégrehajtási módot is meg lehet állapítani. Rendezik a Duna szigetközi szakaszát • Korszerű vízművet építenek Szolnokon A Duna medrét a szigetközi szakaszon egységesen alakítják ki, hogy megjavítsák a hajózási lehetőségeket. A nagy munka első ütemében a cikolaszigeti Duna-ág rendszert rendezik teljesen, 34 millió forintos költséggel, majd 40 millió forintos beruházással a dobozgazszigeti ágrendszert szabályozzák. A vízszabályozással gyorsabb lesz a Duna folyása, s így alacsony vízállásnál is biztonságosan közlekednek a hajók. Egyidőben a csehszlovák Duna-szakaszon is hasonló szabályozási munkát végeznek. Szolnokon32 millió forintos költséggel rekonstruálják a városi vízművet. Újabb vízkivételi mű épül, kapacitása napi 10 000 köbméter víz lesz, és megépül egy 1600 köbméter űrtartalmú tárolómedence is. A tiszaparti vízműteleptől új, nagy főnyomóvezetéket fektetnek le, s ez a város ipari negyedébe ömleszti a vizet. Kétezer köbméteres vasbeton víztorony is épül. Tatán a megszökött tatabányai vizek pótlására új kutakat fúrtak, s megépült egy 500 köbméteres víztorony, amelyivel a távoli víznyerőhelyeket ultrarövidhullámú adó-vevővel kötik össze.