Magyar Nemzet, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
Péntek, 1967. szeptember 1 . . ) NCMICt ——— . ■■■■■............ A szovjet tudomány eredményeiről beszélt Kiss Árpád miniszter a „Szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállítás sajtótájékoztatóján Egy nappal a »Szovjet tudomány és technika 50 éve" című jubileumi kiállítás megnyitása előtt, csütörtök délután Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tartott a Budapesti Nemzetközi Vásár információs pavilonjában. A bevezetőben üdvözölte a kiállítás megnyitására hazánkba érkezett szovjet vendégeket, K. Csernyajevet, a Szovjetunió Minisztertanácsa tudományos és műszaki állami bizottsága elnökhelyettesét, a jubileumi kiállítás rendező bizottsága elnökét, Sz. I. Kozlovot, a kiállítás főigazgatóját. — Ezen a kiállításon — mondotta ezután a többi között — a szovjet tudomány és technika, valamint az oktatás nagy eredményeit látjuk, s ezek az eredmények céltudatos, szívós, szervezett és célratörő munka eredményeképpen jöttek létre. — A szocializmust építő társadalmi rendszerben — mondotta a továbbiakban Kiss Árpád miniszter — magától értetődik, hogy a tudományos eredmények alkalmazása a társadalmi termelésben, vagy a céltudatos tudományos kutatómunka adja a legnagyobb hajtóerőt a műszaki haladáshoz. Napjainkban műszaki tudományos forradalom zajlik, hiszen a létrejött és létrejövő fejlesztési eredmények egyik napról a másikra túlszárnyalhatók és éppen ezen a kiállításon lehet látni, hogy a szovjet emberek céltudatos munkája a párt vezetésével milyen hatalmas eredményekre képes. A szocialista társadalomban a tudomány fejlődése az egész társadalom érdekét szolgálja és eredményeit az egész emberiség élvezni fogja. A szovjet—magyar együttműködés a társadalmi és állami szervezeteken keresztül valósul meg, így a szovjet tudomány és technika nagy eredményeiből a magyar dolgozók is részesülnek — mondotta befejezésül Kiss Árpád miniszter. Ezután K. Csernyajev, a kiállítás rendező bizottságának elnöke tájékoztatta az újságírókat a kiállításról. A kiállításon a magyar látogatók megismerkedhetnek az orosz és szovjet tudósoknak a világtudomány és technika különböző területein betöltött kiemelkedő szerepével, a magyar és szovjet tudósok gyümölcsöző együttműködésével, amely országaink tudományos és műszaki fejlődésének céljait szolgálja Nagy gondot fordítottunk arra, hogy bemutassuk a tudomány jelentőségét az alapvető népgazdasági problémák megoldásában és azt, hogyan válik a tudomány közvetlen termelőerővé — mondotta egyebek között. Sz. I. Kozlov, a kiállítás főigazgatója beszédében a többi között arról szólt, hogy a kiállítást az emberi tevékenység egyik legfontosabb területének, a tudományos és műszaki haladásnak szentelik. — Több mint 150 minisztérium, intézmény, tudományos kutató- és tanintézet, tervező iroda és iparvállalat mutatja be Budapesten a szovjet tudomány és technika legutóbbi vívmányait. A sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseket intéztek a szovjet tudósokhoz, majd befejezésül megtekintették a pavilonokat és a szabad területen bemutatott tárgyakat, berendezéseket. A Minisztertanács elfogadta és az országgyűlés elé terjesztia termelőszövetkezeti törvényt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az Országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági gépek ára és a gépi munka díja A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormányhatározat egységes szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüzemeknek (termelőszövetkezetnek, állami gazdaságoknak, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét. Így a közismert — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatását tartalmazó — 3004-es kormányhatározat megújítása nem szükséges. A közelmúltban meghirdetett árintézkedések következtében a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal emelkedik Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatására asaját források aránya a korábbihoz képest számottevően növekszik —, továbbra is szükséges a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ártámogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üzemek beszerzési árszínvonala számottevően ne emelkedjék. Az új jövedelemszabályozási rendszer az üzemi érdekeltségen keresztül ösztönöz a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására. A mezőgazdaságban termelési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásánál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek ára és a gépjavítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban befolyásolja a mezőgazdasági üzemeket új gépek vásárlására, a gépek felújítására, javítására. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyagiműszaki bázis további fejlesztését A mezőgazdaság ártámogatása A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyenlő feltételek megteremtése érdekében a növényvédő és gyomirtó szerek 1968. évi beszerzési árszintjét valamennyi mezőgazdasági felhasználó részére egységesen határozzák meg. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházásainak támogatása a jövőben is fennmarad, de a támogatás módszere megváltozik: az eddig férőhelyenként és az ültetvényeknél katasztrális holdanként meghatározott támogatást a jövőben egyszerűbb módon, a beruházások költségének százalékában kell meghatározni. A támogatás összegének meghatározásához alapul vehető beruházási költségek felső határát normatívák kiadása útján szabályozzák. Az ártámogatást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok külön engedélyezési eljárás nélkül — beruházási forrásként — vehetik igénybe, ha a beruházások megvalósításához előírt hatósági engedélyekkel, tervdokumentációval rendelkeznek, valamint a beruházás költsége és az árkiegészítés közötti különbözetet saját erőből, illetve hitelből biztosították. A gazdaságpolitika érvényesítése érdekében az ártámogatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire, az ültetvények közül a cseresznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, valamint a történelmi borvidékeken végzett minőségi borszőlőtelepítésekre; 50 százalékos a támogatás az öntözőtelepek létesítése, a feldolgozó és tárolóépületek, valamint az üzemi járulékos beruházások megvalósítása esetén; 30 százalékos a támogatás például a csemegeszőlő és az egyéb gyümölcstelepítések után. Nem nyújtható támogatás a termeléspolitikai szempontból nem indokolt beruházásoknál, például őszibarack- és télialma-telepítések után. Továbbra is teljes egészében a központi költségvetés terhére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üzemek bekötőútjainak, távvezetékeinek építését, valamint az új erdőtelepítési és fásítási beruházásokat. A szarvasmarha-állomány fejlesztése érdekében A határozat rendelkezései kiterjednek a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talajjavítási, vízrendezési és a rét, valamint legelőjavítási munkálatok támogatására is. A talajvédelmi munkák növelése és az üzemi erőforrások fokozott bekapcsolása érdekében a jövőben a teljes állami támogatás megszűnik, folyósítása az összes költség meghatározott százalékában (70, illetve 50 százalék) történik. A vízrendezés céljára nyújtott állami támogatás összege a jelentős belvízkárok mielőbbi elhárítása érdekében növekszik. A kormány határozata — nagy népgazdasági fontosságára tekintettel — továbbra is jelentős támogatást biztosít az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés és a gyapjútermelés fejlesztéséhez. 1968-tól kezdve a termelőszövetkezetek a jelenlegi támogatás helyett a közös tulajdonban levő tehenek és előhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kapnak. Az állami gazdaságok szarvasmarha-tartását az értékesített tej menynyisége és az értékesített vágó- és hízott marha árbevétele után megállapított ártámogatással kell segíteni. Fontos népgazdasági érdek a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok szarvasmarhaállományának fenntartása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adásvételi szerződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben 5000 forintos árkedvezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. A gümőkór elleni védekezés folytatása érdekében a jelenleg biztosított állami támogatások továbbra is fennmaradnak. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és állami gazdaságok továbbra is pénzben állami támogatásban részesülnek, minthogy áruértékesítésből származó alacsonyabb bevételeikből az átlagosnál nagyobb termelési költségeik nem térülnek meg. A támogatás célja, hogy a saját erőfeszítések kiegészítéseképpen állami eszközökkel is csökkentse ezen üzemeknél a kedvezőtlen természeti tényezők negatív hatását, lehetővé tegye a vállalatszerű önálló gazdálkodást, ösztönözzön a termelés növelésére, a jövedelmezőség fokozására. Támogatás a fiatal szakemberek letelepítéséhez 1968-ban — területi elhatárolással —, az eddigi kísérleti módszerek további kiterjesztésével és továbbfejlesztésével (például árkiegészítéses támogatás stb.) többféle dotációs formát lehet alkalmazni. A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok részére — a nyereségérdekeltségi rendszerrel összefüggésben — az árbevétel arányában lehet támogatást biztosítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítését jelentősen segítette a korábbi határozatok alapján folyósított állami támogatás. Ezt a támogatást a jövőben fokozottabban a fiatal szakemberek munkábalépésének, illetve letelepedésének előmozdítására kell fordítani. A korábbi határozat alapján kihelyezett szakemberek részére a kiegészítő javadalmazás továbbra is fizethető. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a határozat alapján engedélyezett kiegészítő javadalmazásokat egy alkalommal két évre meg lehet hosszabbítani és kivételesen új kiegészítő javadalmazást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rendszerével összefüggésben az új intézkedések módosítják a mezőgazdasági területeket általában érintő földadót, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadóját. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadó-rendelet szerint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó továbbra is a föld kataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül megállapításra. A földadó-kulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél kevesebb, mentesül a földadó fizetése alól. A földadót pénzben kell fizetni. A jövedelemadó a termelőszövetkezetekben továbbra is a tagok részesedése alapján kerül kivetésre, 6 százalékos adókulcs alkalmazásával. A termelőszövetkezeti alkalmazottak bére után 1968. január 1-től 17 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság új feladatköre Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság eddigi alapvető feladata a kormány gazdaságpolitikai döntéseit és a népgazdasági terv műszaki megalapozását szolgáló tanulmányok, koncepciók készítése volt. Ez a feladatköre a jövőben is megmarad, de bizonyos vonatkozásban megváltozik: mivel ezután a minisztériumok saját ágazatuk fejlesztési irányzatairól szélesebb körben készítenek majd tanulmányokat, koncepciókat, az OMFB jobban koncentrálhatja erőit olyan átfogó műszaki-gazdasági tanulmányok, irányelvek, koncepciók kidolgozására, amelyek több ágazat összefüggéseit, együttes fejlesztési lehetőségeit komplexen tartalmazzák. Az OMFB készíti elő azokat a kormányhatározatokat, amelyek a műszaki kutatás általános fejlesztését mozdítják elő. Egyezteti a minisztériumok és a főhatóságok álláspontját a kormány műszaki kutatásokat érintő tudománypolitikai döntéseinek előkészítése során. Javaslatokat tesz a kormánynak a nagy népgazdasági jelentőségű műszaki kutatások elvégeztetésére. Az új gazdasági mechanizmusban az állami szerveknek új módon kell befolyást, irányító hatást gyakorolniuk a vállalatok műszaki fejlesztési tevékenységére. Ezért szükség van a gazdasági szabályozó eszközök hatásának állandó figyelemmel kísérésére és annak vizsgálatára, hogy elősegítik-e a tudomány és a korszerű technika gazdaságos alkalmazását Ezt a feladatot valamennyi minisztériumnak és országos hatáskörű szervnek el kell látnia. Az OMFB-re — mint a kormány műszaki tanácsadó szervére — az a feladat hárul, hogy a népgazdaságban ezen a területen általában jelentkező kedvező vagy káros tendenciákat feltárja és az előbbiek támogatására, az utóbbiak korrigálására alkalmas intézkedéseket kezdeményezzen. Az OMFB feladata, hogy tanulmányozza a több tárcát is érintő műszaki jellegű hatósági szabályozást és amennyiben szükséges, javaslatokat tegyen a kormánynak megfelelő intézkedésekre. A jövőben jelentősebbé válik az olyan műszaki jellegű szolgálatok megszervezése, amelyek megkönnyítik, elősegítik a vállalatok racionális működését. Specializált intézmények rendelés, megbízás alapján ilyen jellegű szolgáltatásokat végeznek majd vállalatok, intézmények számára. E szolgálatok megszervezése, ezzel foglalkozó vállalatok létesítése és fejlesztése, valamint a felettük a felügyelet gyakorlása az illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek feladata, amennyiben a vállalat tevékenysége egy ágazatot szolgál. Az általános érdekű műszaki szolgálatok megszervezése viszont az OMFB-re hárul. Az OMFB kibővített feladat- és hatásköre ellenére sem válik a műszaki fejlesztés adminisztratív funkcionális szervévé, továbbra sem lát el felügyeletet más minisztériumok vagy főhatóságok műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége felett. Az új kormányhatározatnak ez az intézkedése is a gazdasági mechanizmus reformjának szelleméből fakad, amely szerint a műszaki kutatás és fejlesztés a gazdasági fejlődés szerves, el nem választható része, s ezt a tevékenységet — minden szinten — alá kell rendelni a konkrét társadalmi és gazdasági céloknak. Vacsora a szovjet kormányküldöttség tiszteletére Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön vacsorát adott a jubileumi kiállítás megnyitása alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kormányküldöttség tiszteletére. A vacsorán részt vett V. A. Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a kormányküldöttség vezetője, M. A. Kavrentyev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, B. B. Jegorov, űrhajós orvos, a Szovjetunió hőse, a küldöttség tagjai, F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, valamint a magyar és a szovjet tudományos élet több más képviselője. Elkészült az országos úthálózat távlati fejlesztési terve A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei nemrég megvizsgálták az ország mintegy 60 milliárd forint értékű közútjainak helyzetét. A szakértői jelentés alapján a kormány már határozatot is hozott a további feladatokról. Megállapították, hogy a második ötéves terv időszakában 205 kilométeres szakaszon építettek új, országos közutat, ez egymilliárd 200 millió forintba kerül. A meglevő utak korszerűsítésére, felújítására 4,9 milliárd forintot költöttek, a tanácsok pedig 1,8 milliárd forintot fordítottak új utak építésére. A fenntartási és korszerűsítési költségek elérték a 2,9 milliárdot. A szakértők megállapítása szerint az utak teherbírása és szélessége, kiépítettsége még nem felel meg a korszerű forgalom igényeinek. A gépkocsik száma különösen az utóbbi tíz évben szaporodott meg nagymértékben, és mind több külföldi gépkocsi fordul meg hazánkban. 1966-ban 300 000 külföldi személyautó, 14 300 autóbusz, 21 000 tehergépkocsi és 12 600 motorkerékpár fordult meg a magyar országutakon. Teherautóink 129 millió tonna terhet fuvaroztak, az országúti autóbuszokon 387 millió utas utazott. A közutak burkolatának csak mintegy 28 százaléka felel meg a forgalom követelményeinek, a tanácsi úthálózat még rosszabb. Feltétlenül szükséges megerősíteni az útpályák teherbíró képességét. Hasznosnak minősítette a népi ellenőrzési bizottság, hogy elkészült már az országos úthálózat fejlesztésének távlati terve, amely szerint az országos utak 20 százalékát kitevő fő úthálózatot bővítik, korszerűsítik. A közutak fejlesztésére többet kellene fordítani, mint amennyit összegszerűen előirányoztak, a pénzügyi lehetőségekhez mérten nagyobb gondot kell fordítani az utak növekvő téli rongálódásának megakadályozására. wmmmmn