Magyar Nemzet, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-14 / 62. szám
4 A HÉT FILMJEI Csend és kiáltás Új magyar film Hat és egy harmad — ezt a számot viseli műveinek listáján (nem számítva persze rövidfilmjeit, riportjait és tanulmányait) Jancsó Miklós új filmje, a Csend és kiáltás. Az első kettő (A harangok Rómábamentek, és a Három csillag egyike) inkább előjátéka egy művészi pályának, amelyet az Oldás és kötés alapozott meg. Jancsó ekkor oldotta el magát a hagyományos ábrázolásmódtól és kötötte meg egyéni stílusának első elemeit Az Így jöttém fölkeltenie ugyan már a figyelmet, de valójában csak később, visszamenőleg aratott sikert A fordulatot a Szegénylegények hozta meg, egyben a világsikert is. Kötetnyi méltatás jelent meg róla, rendszerint ujj egyéni stílus, erőteljes, vizuális nyelv megteremtőjeként ünnepük, Antonioni, Fellini, Bergmann és Resnais társaságában az európai művészetnek e pillanatban legérdekesebb egyéniségeként emlegetik. A hazai közönséget és kritikát Jancsó megosztotta: akadnak szenvedélyes, mondhatni elfogult hívei, s vannak éppoly szenvedélyes, gyakran ugyancsak elfogult ellenfelei is. A Jancsó-perben új bizonyíték a Csend és kiáltás. Mit bizonyít? Jancsó erényei, vagy inkább hibás ingerük az ellenkezéseket? A nézőnek kell-e megtanulnia, megszoknia az erőteljesen vizuáls ábrázolást, vagy Jancsónak kell leszoknia a modorosságokról? Egyéni stílust, új tükrözési szöget teremtett-e Jancsó, vagy csak ismétli önmagát? Csak a lényeget mondja-e el filmjeiben fontos témákról, vagy téma híján lényegtelen mozzanatokat hajtogat csupán? Ő morbid-e, vagy a világ, amelyet ábrázol? Lelkesít, vagy lehangol? Tartalmas, vagy formalista? Három kérdésre kell választ keresnünk Jancsó új filmjében, hogy bennük feleletet kapjunk az előző kérdésekre is: miről szól, mit vall, s hogyan? A bevezető dokumentumfotói félreérthetetlenül elhelyezik ezt a történetet a történelemben: a darutollas ellenforradalom tombolása idején játszódik ez a film, 1919 végén, vagy inkább 20-ban. Bújdosó vöröskatonákra vadásznak a csendőrök. A győzelem első mámorán, az első bosszún már túlvannak: már játszanak áldozataikkal és már velük magukkal hajtatják végre a rájuk rótt ítéletet. Az ellenforradalomnak kedvelt módszere ez: hadd eméssze ell ölje, gyilkolja magát a legyőzött. Félreeső tanyán vöröskatona rejtőzik. A gazda is vele volt a Lenin-zászlóaljban, csakhogy ő gyenge, megfélemlített ember. Az asztalfőn az aszszony ül, nagygazda lány. Ő rejti, bújtatja a szökött katonát, teheti: a maga és húga erényével fizet a csendőrparancsnok elnézéséért. A megalázkodásnak és a megaláztatásnak csak kezdete van: a fehérterror újabb és újabb embertelenségekkel kínozza áldozatait Jancsól az érdekű, mit bír ki az ember, mikor és miért vált át maga is az embertelenségre s mi a titka annak, ha valaki mégis mindvégig megmarad embernek. Jancsó a rettegésnek, a félelemnek, a megalázottságnak azt a halálos csöndjét írja le, amely az ellenforradalom fölülkerekedésére támadt az országban. Benne az egyetlen, eszméltető kiáltás egy pisztolylövés. A kommunista hős utolsó fegyverténye ez; amikor arra akarják kényszeríteni, hogy végezzen önmagával, ő a fegyvert arra használja, amire való: tüzel az ellenségre. Bevallom, csődöt mond az a szándékom, hogy sorra-rendre elmondjam, miről szól a Csend és kiáltás. Maga a film gátol meg abban, hogy elmondjam, elismételjem, fölmondjam a meséjét. Azért-e, mert túlságosan sok a rejtély benne? Igen, Jancsót nem alaptalanul éri a vád, hogy mellőz olyan információkat, amelyek egy-egy történet megértéséhez nélkülözhetetlenek. Nem informál például a családon belüli kapcsolatokról. Nem határozza meg pontosan, mi kapcsolta össze a múltban az üldözött vöröskatona és az őt üldöző csendőrparancsnok életét. Az ilyesfajta információknak nagy részét Jancsó nem a megszokott kényelmes módon, nem párbeszédekben közti, hanem a cselekmény látható mozzanataiban. Méghozzá koncentráltan: magát a viszonyt, a kapcsolatot, az eltéphetetlen, rejtett szálakat érzékelteti. Értem, miért teszi. Hiszen voltaképp mindegy, hogy két embert rokonság, barátság, közös, vagy éppen szembenálló emlékek fűznek-e össze; a kapcsolatok minéműsége lényeges vonásaiban a jellemekből és összeütközéseikből tetszik ki. Jancsó talán éppen azt akarja, hogy a mélyebb, lényegesebb kapcsolatokat vagy szembenállásokat keressük meg, ahelyett, hogy megelégednénk a felszínes információkkal. Talán könnyebb meghatároznunk, hogy mit mond az új Jancsó-film. Valójában ez is nehéz, mert sokat mond. Először is aprólékosan, kórismeszerűen leírja a fehérterror természetét, az elnyomás módszereit, a kiszolgáltatottság szüntelen érzékeltetésétől kezdve a folyamatos megalázáson, megbéklyózáson, megfélemlítésen és meggyalázáson át az orgyilkosságig Azután bebizonyítja, hogy a gyávaság, a megalkuvás, a kétszínűség láncreakciót szül, s kérlelhetetlenül oda vezet, amit el akart kerülni. Bebizonyítja, hogy ha az ember bármi áron meg akar maradni, elveszíti önmagát; aki oly görcsösen és emberi tartás nélkül ragaszkodik az életéhez — a puszta életéhez —,voltaképpen öngyilkos. Végül körüljárja, fölméri és leírja a forradalmár magatartását. Nehéz, szinte lehetetlen körülmények között ábrázolja őt: üldözötten, bujdosásra kényszerülve, mások rejtekére szorultan, tehetetlenségre kárhoztatva. Azt vallja, hogy egyedül a forradalmár tud ilyen körülmények között is igazán ember és igazán hős lenni, mert másokért él és másokért hal. Nem a maga sorsán emésztődik, hanem a szeretteién, meg nem alkuszik, érzelmi okokból meggyőződését föl nem áldozza. S ha fegyvert kap (egyetlen golyóval, hogy magát megölje), az ellenségre lő. Sok ez. Jancsó annyi mindent mond, hogy mi szerényen elhárítjuk: szívesebben beérnénk kevesebbel is. A harmadik kérdés: hogyan adja elő mondanivalóját Jancsó. Bonyolultan, jelképekben, látványban és mozgásban. *A rendezők kényszerítik a közönséget, hogy részt vegyen rejtvényükben ...* — írja Jánoséról, Fábriról és Kovácsról egy norvég esztéta. Ez a részvételi kötelezettség okozza a legtöbb problémát. Tőmondatos párbeszédek, a cselekmény leszűkítése az élet alaphelyzeteire (evés, ivás, alvás, szerelem, nemiség), mozgás, mozgás és mozgás, szüntelen járáskelés még akkor is, amikor épp a megbéklyózottságot, a tehetetlenséget ábrázolja; lényeges információk csak a képek képzőművészeti kompozíciójába, a tájba, a táj és az ember kapcsolatába, az emberek mozgásába rejtve — ez Jancsó kifejezésmódja, ha úgy tetszik: rejtvénye, amelyet meg kell fejtenünk. Fáradságosan, erőfeszítések árán, vissza-visszagondolva, motívumokat azonosítva, öszszefüggéseket és ellentmondásokat keresve, föltevésekkel bíbelődve kell megfejteni a film nézése közben, s még utána is, netán újra megnézve, s most már tudatosan figyelve minden részletet Szokatlan dolog ez moziban: rászoktunk, hogy a film irodalmilag megfogalmazható cselekményt mesél el, hogy jórészt a párbeszédekből megtudhatunk mindent, ami lényeges, s hogy mire a »vége« felírat megjelenik, minden tisztázódik. Jancsó bonyolultsága leginkább az egyszerű részletek halmozásából adódik. Filmje rengeteg kis, apró dráma: pillanatnyi drámák szüntelen sorozata, önmagában mindegyiket a legegyszerűbben, szinte naturalista közvetlenséggé ábrázolja, a részletekben semmi jelképesség, az élet egy-egy darabja, egy-az-egyhez ábrázoltan. A mozaikoknak ez a bő áradása fárasztja el, törheti meg a nézőt, megfosztja a kikapcsolódástól, s még a motívumokat összekötő, pihentető passzázsoktól is, mert ráadásul a film kötőanyaga a szüntelen mozgás. Kétségtelen, hogy ezzel megnehezíti a néző számára a részletek összefüggéseinek és végső értelmének megtalálását, mert ezt a feladatot teljes felelősséggel őrá hárítja. Jancsó gondolatmenete filmjeinek sorozatában ismerhető föl. Az Így jöttem a magyar történelem döntő fordulatának fölidézése, tudatos végiggondolása, jelentőségének értelmének, hatásának és elkötelezésének vizsgálata. Ezt trilógia követi: az előzmények földolgozása. A három legfontosabbat emeli ki 1945 előzményei közül, 1848-at, 1917-et és 1919-et; mindegyiket egy válságos pillanatban mutatja be (esetleg évek távolából), nyilván azért, hogy a legyűrni való hibák és a maradandó erények egyaránt szembetűnjenek. De az, hogy célját elérje, hogy szándékát megértsük Jancsón is múlik. Meg kell zaboláznia magát, nehogy jószándékú kiáltására csak csend legyen, a válasz. Zay László IX. KER. INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT VÁLLALATBA ADNA a IX. ker., Aszódi telep 23., 24., 25., 26. földszintes épületek TELJES FELÚJÍTÁSI MUNKÁIT, 1968. ÉVI KIVITELEZÉSRE Az együttes kivitelezési összeg körülbelül kétmillió Ft Az egyes épületeket külön-külön is vállalatba adjuk. A munkahelyen felvonulási épületek, hideg-melegvizes mosdók, raktárak rendelkezésre állnak. Ugyanitt 1969. évben is 4 épületet hasonló kivitelezési összegért vállalatba tudunk adni JELENTKEZÉST IX. FERENC KÖRÚT 8. SZÁM ALÁ KÉRÜNK Maga Nemzet. Borogyino A nagyszabású tömegjelenetekhez szokott néző is megdöbben a Háború és béke III. részének monumentális csataképei láttán. Szergej Bondarcsuk Tolsztoj művének megértő és tisztelettudó tolmácsa a hatalmas filmillusztráció 111. részét csaknem teljes egészében az Oroszország és Napóleon sorsát eldöntő borogyinói csatának szenteli. Borogyino a regény főszereplőinek sorsában is döntő fordulatot hozott. Andrej herceg halálos sebet kap, Pierre későbbi életét meghatározó, megrázó élményekre tesz szert. Bondarcsuk, a film rendezője rendkívül fontosnak tekinti tehát a borogyinói csata leírását, s az előző részekre jellemző, sőt talán azt is túlhaladó pontossággal mutatja be a filmvásznon az összecsapás körülményeit Tizenötezer statiszta vett részt a forgatáson. A tömegek, a színek kavarodásában, a harci jelenetek felépítésében Bondarcsuk alaposan kiaknázza a széles vászon és a sztereofonikus hanghatások lehetőségeit A Borogyino technikailag talán legjelentősebb része a Háború és béke négyrészes szovjet filmváltozatának. A rendező a hadseregek mozgása mellett a szereplők egyéni sorsát is figyelemmel kíséri a monumentális küzdelemben. Mint színész, mint Pierre alakítója, Bondarcsuk ebben a részben is a tolsztoji hős humánumát megrendülését tükrözi elsősorban. Pierre civilben, szemlélőként van jelen Borogyinónál. A csata Pierre élményeként is jelentkezik a regényben, s természetesen a filmen is. A képek aprólékos precizitása mellett a képsorok szuggesztivitása köti le a nézőt, aki úgy érezheti néha magát, mintha jelen lenne a véres, sorsdöntő csatában, s együttérzéssel követheti a regény kedvelt hőseinek Oroszország történelmével egybefonódó életútját kislány tehát végigkíséri ifjú nagybátyját a színiakadémisták változatos napi programján, a főiskolai vívóórától a fiatal művészek klubjáig. önmagukban jelentéktelen epizódok láncolata tulajdonképpen a film. De asemmiségek", a jelentéktelen események együttese végül is érzelemgazdag, pasztell tónusú képpé áll össze. Az életközelség, az egész filmet átható derű feledteti a gyengébb részleteket A rokonszenves film hitelesen vall a fiatal moszkvai értelmiség mai életformájáról. V. A. Nem a legszerencsésebb nap A nap, amelyen az ifjú hőst végigkísérjük, valóban nem a legszerencsésebb. A szovjet filmművészet néhány éve bontakozó új, bensőséges, ábrázolásmódja jelemzi Jurij Jegorov rendezését A nagy sikerű Moszkvai sétából ismerős a főszereplő: Nyikita Mihalkov alakítja Nyikitát, a színművész hallgatót, akire azon a bizonyos napon számos teendője mellett még egy megbízás hárul: vigyáznia kell nővérének kislányára. A fiatalasszony ugyanis válik férjétől és éppen ma van az első tárgyalás. A Gyilkos a túlvilágról Csehszlovák bűnügyi film, a krimi és a kispolgári mohóságot, duhajságot, iszákosságot támadó erkölcsrajz keresztezéséből támadt Andrej Lettrich rendezte; egyik főszerepét a jobb alakításokra érdemes Dana Smutna jeleníti meg. 95 film a miskolci fesztiválon Május 20 és 26 között rendezik meg Miskolcon az ötödik magyar rövidfilm-fesztivált. Az előzsűrik összesen kilencvenöt híradó-riportot, rövidfilmet és tévé-rövidfilmet bocsátottak a fesztiválra. A miskolci zsűri elnöke Máriássy Fétix. A fesztiválon az idén is rendeznek szakmai vitákat A filmipar államosításának huszadik évfordulójára bemutatják két évtized legjobb magyar rövidfilmjeit. Éjszakai előadásokon a világ legjobb rövidfilmjeiből vetítenek néhányat. Zenei versenyek, fesztiválok, szemináriumok a nyáron Az idei nyár zenei eseményei közül az első június 26 és 30 között lesz Debrecenben: a Bartók Béla nemzetközi kórusfesztivált harmadízben rendezik már meg. A Duna-kanyar nyári egyetemén július végén zenepedagógiai előadássorozatot tartanak. Pécsett az idén is megrendezik a nemzetközi zenei tábort, július 17 és augusztus 2 között. A budapesti Bartók-szemináriumot július 20 és augusztus 4 között rendezik meg a Zeneművészeti Főiskolán. Szeptember 13-án kezdődik meg a Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny. .Csütörtök, 1968. március 14. Karátson Gábor festőművész kiállítása a Fényes Adolf teremben Tíz esztendő munkájáról alig harminc képpel beszámolni, nem tartozik a könynyűnek mondható feladatok közé. Biztos ítélőképesség, jó szem, s — nem utolsósorban — nagy önkritikus érzék kell hozzá. Mert itt választani kell, könyörtelenül és szigorúan szelektálni, mi érdemes és mi nem méltó a bemutatásra, melyik mű reprezentálja a legteljesebben az adott időszakot úgy, hogy egyúttal a pálya ívét, a fejlődés útját is felismertesse a nézővel. Karátson Gábor festőművész, akinek ezekben a napokban láthatjuk tárlatát a Fényes Adolf teremben, mindenesetre rendelkezik ezzel a képességgel. Jól választott. Pályájának, eddigi működésének fő műveivel ismertet meg bennünket úgy, hogy képei egyenként és összességükben a lehető legtöbbet mondják el róla és törekvéseiről. Az 1959 óta eltelt csaknem tíz év, amelyről Karátson Gábor önvallomásszerű tárlatán bezsél, művészetében három — több-kevesebb élességgel elválasztható — korszakra oszlik. Az első főbb állomásait a Hideg nap, a Fiatal oceanográfus, a Település a hegyek között és a Kontra Kati — két tájkép és két portré — jelenti. Karátson festésmódja, szerkesztési rendszere itt még a koraiszámatúra lista- törekvések rokonaként mutatja be őt, bár képeinek elemei már magukban hordozzák a továblépés lehetőségeit. A következő korszak kezdete 1963-ra tehető, s a lírai hangulatok, a tompán fénylő, álomszerű színekkel épített motívumokból összeálló, sajátos kifejezési rendszer előtérbe kerülését tarthatjuk fő jellemzőjének. Dokumentumaiként a Déli összekötő vasúti híd, a Születés előtt a hegyekben című képeket és — mindenekelőtt — a Városi utcák és a Kavicsmező címet viselő két frappáns kompozíciót sorakoztatjuk föl. Karátson Gábor munkásságának harmadik szakasza szervesen kapcsolódik előbb említett korszakához. Ami mégis különállásukat jelzi:"az elvonatkoztatás, az absztrakció szerepe az előző időszakhoz képest megnő és meg is változik a műveken. A kompozíciók gerincét, a formákat összekötő erőt itt már csaknem teljesen a színek adják, dinamikájuk fogja össze és súlyozza a motívumok bőven kiömlő felvonulását. Karátson legújabb — ez év elején befejezett —, Faust című képe a mitikus fogalmazás igényének erősödését mutatja. Az út ezzel — talán — ismét új stációhoz érkezett, ezt azonban csak a következő munkák megszületése, s az azokkal elért eredmények fogják eldönteni. G. Gy. NAPLÓ ! Bohus Chnoupek csehszlovák művelődés- és tájékoztatásügyi miniszterhelyettes vezetésével küldöttség érkezett Budapestre a magyar—csehszlovák kulturális munkabizottság ülésére. A két ország közötti tudományos és kulturális együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyalnak.Szioó László magyar költők műveiből összeállított előadóestjét Verssorok úsztak a lámpák fénye körül... címmel rendezi meg az I. kerületi tanács művelődési klubja a Bem rakpart 6. sz. alatt. Bevezetőt mond Devecseri Gábor, közreműködik Moldován Stefánia és Pethő Zsolt. esi A második országos szavalóversenyt József Attila születésnapján, a költészet ünnepén, április 11-én rendezik meg Balatonszárszón. + Edgar Poe három rendkívüli története címmel epizódfilmet forgat Louis Mailé, Roger Vadim és Federico Fellini. Az első részben Alain Delon és Brigitte Bardot, a másodikban Jane Fonda, a harmadikban pedig Terence Stamp játszik főszerepet. * A bécsi népfőiskola hallgatóinak rajzait és festményeit mutatják be Budapesten a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban március 16-án megnyíló kiállításon. A gimnázium tanulói, előzőleg, az osztrák fővárosban állították ki műveiket .5. Erről Flynn életéről filmet készítenek Hollywoodban; a főszerepet a kilenc éve elhunyt sztár fia, Sean O’Flynn alakítja. «• A Filmspiegel, az NDK népszerű film hetilapjának legújabb számában egész oldalas cikk ismerteti Hetés György budapesti karikatúra-szobrász művészetét. A cikket Sophia Lerén, Ruttkai Éva, Jean-Paul Belmondo, Jean Marais, Gábor Miklós és Brigitte Bardot karikatúra-szobrainak fényképei illusztrálják. Március 14 Szerb Antal Ex című vígjátékénak zenés változatát mutatja be a veszprémi Petőfi Színház március 22-én. A darab zenéjét Lendvai Kamilló, verseit Görgey Gábor írta. A bemutató Szűcs János fiatal végzős rendező diplomamunkája. A Lőcsei Kalendárium 1962. évi kötete lesz egyik érdekessége az Orvostörténeti Múzeum áprilisban megnyíló kiállításának. A tárlat az orvostudomány történetét ismerteti. Csokonai szerelmének, Vajda Júliának második házasságkötését igazoló dokumentumra bukkant a dunaalmási plébánia 1844-es anyakönyvében dr. Ferenczi Miklós körzeti orvos, szenvedélyes amatőr régész. A menyasszonyt így jegyezték be: "Vajda Julianna asszonyság, néhai vitéz Csokonai Mihály Lillája". A felfedezés nyomán Ferenczi dr. folytatta kutatásait Lilla ügyében, s ezekről érdekes könyvet jelentetett most meg a népfront Komárom megyei bizottságának és a megyei tanács művelődésügyi osztályának gondozásában. SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operaház: Rigolettó (Bék szünet) (7) — Erkel Színház: Bahcsiszeráji szökőkút (9. bék. 6.) (7) — Nemzeti Színház: A vágóhidak Szent Johannája (7) — Katona József Színház: Fáklyaláng (7) — Madách Színház: Kaviár és lencse 17) — Madách Kamara színház: A bolond lány (7) — Vígszínház: Egy hölgy a Maximból (7) — Pesti Színház: Éjszakai telefon (7) — Thália Színház: Zrínyi (7) — József Attila Színház: A kaktusz virága CT) — Fővárosi Operettszínház: Lili (7) — Bartók Gyermekszínház (a Főv. Operettszínházban): Csillagszemű (du. 3) — Vidám Színpad: Álom az államban (fél 8) — Kis Színpad: A nagy baklövés Cl) — Kamara Varieté: Hungarosex (du. 6 és fél 9) — Állami Bábszínház: Dani Bogárországban (de. 10). Fordított esztendő (du. 1) — Zeneakadémia: M. Állami Hangversenyzenekar (Váz. Németh Gyula, közr. Jeanne Marie Darré) (Tavaszi bén. 1. sor.) (fél 8) KÖNNYŰIPARI VAGY EGYÉB IPARI ÜZEM RÉSZÉRE KÖZMŰVESÍTETT, TÁVFŰTÉSSEL ELLÁTOTT telepet ajánlunk fel. Pécs belterületén A telep összterülete 4 hektár. Létesítményei 1 darab 1684 négyzetméter alapterületű műhely, kétszintes szociális épület, porta, megfelelő közlekedési úthálózat. Egész telep kerítéssel körülvéve. Létesítési éve 1964 AJÁNLATOKAT „sürgősen Átadható üzemjeligére a Magyar Hirdető, Pécs, Sallai utcai irodájába kérünk